Szkripal-ügy – Orosz gyanúsítottak kiadatását kérhetik a britek

Publikálás dátuma
2018.08.06. 21:25
Vegyvédelmi overálos brit katonák állnak egy, a gyanú szerint Novicsok idegméreggel szennyezett autó előtt, március 4-én
Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Az ügyészség már összeállította a szükséges dokumentációt és kész benyújtani a kérvényt.
Két orosz gyanúsított kiadatásának kezdeményezését tervezi a brit kormány a salisbury mérgezések ügyében a The Guardian hétfői értesülései szerint – írja az MTI. Márciusban Szergej Szkripal volt orosz hírszerző és lánya, hónapokkal később pedig két másik ember szenvedett idegmérgezést, egyikük meghalt. A brit kormány Oroszországot teszi felelősség az incidensekért. A brit napilap kormányzati és biztonsági forrásokra hivatkozva internetes felületén arról írt, hogy az ügyészség már összeállította a kiadatáshoz szükséges dokumentációt, befejezte a munkát és kész benyújtani a kérvényt. A The Guardian szerint a rendkívül aprólékos nyomozás hónapokig tartott, a rendőrség és a titkosszolgálatok több száz tagja vett részt benne. Végül sikerült két orosz állampolgárra szűkíteniük a gyanúsítottak körét és nyomon követniük mozgásukat az Egyesült Királyságba való belépésüktől az ország elhagyásáig.      A kiadatás kérvényezése várhatóan tovább növeli majd a feszültséget Nagy-Britannia és Oroszország kapcsolatában, amely a hidegháború óta nem látott mélységben van Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés egykori (GRU) egykori ezredese és a brit hírszerzés (MI6) egykori ügynöke és lánya, a 33 éves Julija március eleji megmérgezése óta. A két másik áldozat, Charlie Rowley és Dawn Sturgess június végén szenvedett mérgezést ugyancsak – a Szovjetunió által kifejlesztett – novicsok idegméregtől. A férfi felépült, a nő azonban a kórházban belehalt a mérgezésbe. A rendőrség és a biztonsági szolgálatok szerint a novicsok típusú mérget egy parfümös üvegből juttatták a Salisburyben élő Szergej Szkripal bejárati ajtajának kilincsére. A gyanú szerint az üveget aztán eldobták, Charlie Rowley később talált rá, felvette, odaadta élettárásának, aki a csuklójára fújt belőle, vagyis sokkal nagyobb dózisban kapott a méregből, mint a többiek. A párt június 30-án szállították kórházba. Rowley esélyeit a felépülésre a The Guardian szerint nagyban elősegítette, hogy a kiérkező mentősök közül az egyik felismerte a tüneteket, mert a Szkripalék ellátásában is részt vett. A Salisbury közelében lévő Porton Down katonai laboratórium megvizsgálta a Szkripalék kilincsén és a parfümös üvegben lévő novicsok mérget, de a rendőrség egyelőre nem közölte, hogy ugyanabból az adagból származnak-e. A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW), amely részt vett Szkripalék megmérgezésének vizsgálatában, júliusban szakértőket küldött Nagy-Britanniába, hogy mintákat gyűjtsenek Sturgess és Rowley megmérgezése után. A mintákat több laboratóriumba is elküldték vizsgálatra, de a lap szerint egyelőre nem közölték az eredményeket. Amennyiben a brit hatóságok be is nyújtják a kiadatási kérelmet, valószínű, hogy Oroszország elutasítja. Hasonlóképpen történt ez a Nagy-Britanniában radioaktív izotóppal megmérgezett orosz ellenzéki, Alekszandr Litvinyenko ügyében is, amikor szintén két orosz gyanúsított kiadatását kérték a britek – hívták fel a figyelmet a The Guardian forrásai. A lap emlékeztetett arra, hogy az orosz alkotmány tiltja az ország állampolgárainak kiadását. Oroszország tagadja a salisbury mérgezéssel kapcsolatos vádakat, és azt állítja, hogy a brit biztonsági szolgálatok rendezték meg az incidenst. 
Szerző
Frissítve: 2018.08.06. 21:30

Bejelentette az Irán elleni szankciók megújítását a Fehér Ház

Publikálás dátuma
2018.08.06. 20:29
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Nicholas Kamm / AFP
Az elnöki rendelet 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel a büntető intézkedéseket.
A Fehér Ház Donald Trump elnök aláírásával közleményt adott ki, amelyben bejelentette az Irán elleni szankciók megújítását. A szankciók helyi idő szerint éjféltől lépnek életbe – írja az MTI. A hétfőn kora délután kiadott közleményben az amerikai elnök leszögezte: „politikánk az iráni diktatúra –a terrorizmust támogató, a Közel-Keleten és másutt folytatott – agressziójának világos értékelésén alapszik”. A közleményben Donald Trump megismételte korábbi álláspontját, miszerint a 2015-ben kötött nemzetközi egyezmény, amely Irán nukleáris programjának befagyasztásáért cserében feloldotta a szankciókat, „szörnyűséges, egyoldalú megállapodás” volt. Hozzátette, hogy ennek következtében az iráni kormányzat hatalmas összegű pénzre tett szert, amelyet a Közel-Kelet konfliktusainak szítására használt. A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott elnöki rendelet 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntető intézkedéseket. A döntés bejelentésére három hónappal azt követően került sor, hogy májusban az amerikai elnök egyoldalúan felmondta az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi atomalkut. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap este Szingapúrból visszatérőben a repülőgépen az őt kísérő újságíróknak leszögezte, hogy az amerikai kormány célja a maximális nyomásgyakorlás Teheránra, viselkedésének megváltoztatása és végső soron atomprogramja teljes feladása végett. John Bolton, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pedig hétfőn egy televíziós interjúban azt hangoztatta, hogy Washington a szankciókkal nem rendszerváltozást akar Iránban, hanem azt, hogy az iráni vezetés tárgyalóasztalhoz üljön az Egyesült Államokkal, valamint „teljes mértékben és valóban ellenőrizhetően” adja fel atomfegyver-, és ballisztikusrakéta-programját.

„Példa nélkül álló nyomásgyakorlást akarunk”

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fox televízióban közölte: Teheránnak tárgyalóasztalhoz kell ülnie Washingtonnal. Szerinte Iránnak meg kellene ragadnia a Donald Trump elnök kínálta lehetőséget a tárgyalásra, de ehhez „teljes mértékben és valóban ellenőrizhetően” fel kell adniuk atomfegyver-, és ballisztikusrakéta-programjukat. Bolton szerint a 2015-ben kimunkált többhatalmi atomalkuban rögzített feltételek „nem igazán kielégítőek”. A tanácsadó megerősítette, hogy Washington a szankciók bevezetése ellenére sem akar rendszerváltozást Iránban. „Mi példa nélkül álló nyomásgyakorlást akarunk annak érdekében, hogy Irán változtasson a magatartásán. De ennek mindezidáig nem mutatták jelét sem” – fogalmazott. A Fox televízió riporterének kérdésére, amely azt firtatta, vajon miért nem akar Washington rendszerváltozást Iránban, miközben iráni utcákon a kormány ellen tüntetnek, John Bolton azt válaszolta: a tüntetések az Iránon belül a kormányzattal szemben a „régóta meglévő” elégedetlenséget jelzik, és nem az amerikai szankcióknak szólnak. „Úgy gondolom, hogy ez a rendszer nagyon ingatag alapokon áll” – tette hozzá. John Bolton hangsúlyozta azt is: az amerikai kormány célja az, hogy megakadályozza Iránt az atomfegyver-, és ballisztikusrakéta-programja megvalósításában és abban, hogy támogassa a terrorizmust.  

Szerző
Frissítve: 2018.08.06. 20:30

Trump elismerte: terhelő információkat reméltek

Publikálás dátuma
2018.08.06. 19:03
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az amerikai elnök azt írta, teljességgel legális dolog, és mindig is gyakorlat volt a politikában, hogy értesüléseket gyűjtenek a versenytársról.
Donald Trump elismerte, hogy Hillary Clintonra nézve kompromittáló adatokra számítottak emberei, amikor egy orosz jogásszal találkoztak 2016-ban. Az amerikai elnök ezzel megváltoztatta az eredeti, 13 hónappal ezelőtt elhangzott állítást, miszerint fia, ifjabb Donald Trump és a republikánus kampánycsapat több vezetője az elnökválasztási kampány kellős közepén a New York-i Trump-toronyban azért találkozott egy olyan orosz ügyvédnővel, akiről tudni lehetett, hogy „be van kötve” a Kremlhez, mert meg akarták vele beszélni orosz gyerekek amerikai örökbefogadásának a kérdését. Egyik vasárnapi Twitter-bejegyzésében Trump azt írta: teljességgel legális dolog, és mindig is gyakorlat volt a politikában, hogy értesüléseket gyűjtenek a versenytársról. A szóban forgó találkozónak, amiről egyébként ő személy szerint nem tudott, az volt a célja, hogy a demokrata elnökjelöltről szerezzenek információkat, de végül nem jártak eredménnyel.
Robert Mueller különleges ügyész tavaly május óta vizsgálja, összejátszott-e Trump kampánycsapata az elnökválasztási folyamatba beavatkozni próbáló oroszokkal. Ezzel a mostani állítással az elnök lényegében elismerte, hogy legszűkebb környezetének a tagjai az összejátszás szándékával kapcsolatba léptek orosz személyekkel. Két ponton viszont védi az állásait: azt állítja, hogy ő maga erről nem bírt előzetes tudomással, valamint hogy a kapcsolatfelvétel nem érte el a célját. Nemrégiben olyan emailváltás került elő, amelyben az orosz kormány egyik közvetítője Clintonra nézve ártalmas információkat helyezett kilátásba, mire ifjabb Trump határozott érdeklődésének adta tanújelét. Mindezek nem akadályozták az elnököt abban, hogy most újra elfogultsággal vádolja Muellert, és az általa folytatott vizsgálatot az amerikai történelem legegyoldalúbb boszorkányüldözésének minősítse. Eközben Trump jogászai is támadásba lendültek. Jay Sekulow, az elnöknek tanácsokat adó ügyvédi munkacsoport egyik tagja az ABC tévéhálózatnak nyilatkozva azt fejtegette: az, hogy a találkozónak a terhelő adatok beszerzése volt – az egyébként meghiúsult – célja, még nem alapozza meg semmilyen jogi előírás sérelmét. Más szakértők azonban azt mondják, hogy az összeesküvésben való bűnrészesség igenis simán megállhat ilyen tényállási elemek mellett. Az amerikai médián körbefutott az az értesülés, amely több, meg nem nevezett, mert nyilatkozati joggal nem rendelkező, de a fehér házi belső ügyekre jól rálátó személytől származik, miszerint az elnök nagyon aggódik, hogy a fiával szemben jogi eljárást indítanak.
Témák
USA Oroszország