Előfizetés

Európának is fájni fog az iráni atomalku felrúgása

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.08.08. 10:59
Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY
Közép-európai idő szerint kedden reggel hat órakor ismét életbe léptek az Egyesült Államok szankciói Teheránnal szemben. AZ EU tartja magát a korábbi megállapodáshoz, de Trump intézkedései az európai cégeket is érinthetik.
Élesen bírálta Hasszan Rohani iráni elnök a szankciókat elrendelő Donald Trumpot. Mint hétfőn fogalmazott, az amerikai elnök pszichológiai háborút vezet a síita állammal szemben, és meg akarja osztani az iráni nemzetet. „Szankciókat rendelnek el iráni gyermekek, betegek és egy egész nép ellen” – fogalmazott Rohani. Értelmetlennek nevezte, hogy miközben életbe lépnek az amerikai büntetőintézkedések, Trump egyúttal tárgyalásokat ajánlott hazájának. 
Az amerikai elnök májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az Iránnal 2015 júliusában megkötött nukleáris egyezményből. Rohani ugyan nem utasította el a tárgyalásokat Washingtonnal, de hozzátette, a párbeszédnek csak akkor van értelme, ha valódi megállapodásra törekednek. Erre pedig nem lát sok esélyt Trump eddigi hozzáállásából kiindulva. Hozzátette, a szankciók ellenére hazája tartja magát a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz és elégedett az európaiak, Oroszország és Kína politikai reakciójával. 
A büntetőintézkedések bevezetésével az Egyesült Államok többek között azt akarja elérni, hogy a perzsa állam ne tegyen szert dollárra és ne kereskedhessen arannyal, illetve nemesfémekkel. Repülőgépalkatrészeket sem szállíthatnak az országba. Az iráni gépkocsiszektort is érzékenyen érintik a büntetőintézkedések. A szankciók második fázisa november 5-én lép majd életbe. Akkor az iráni olajkitermelést veszik célba. Sok iráni attól tart, hogy az amerikai szankciókkal még jobban felgyorsul az iráni nemzeti valuta értékvesztése. Idén több alkalommal vonultak az utcákra a romló életszínvonal miatt.
Az amerikai szankciók olyan harmadik országok vállalatai ellen is irányulnak, amelyek Teheránnal folytatnak kereskedelmet. Jóllehet a nukleáris megállapodás megszületése után a Total, a Peugeot, illetve a Renault is jelezte, visszatérnek az országba, az amerikai fenyegetés miatt kénytelenek ismét elhagyni azt.
Bár az Európai Unió szintén tartja magát a 2015-ös megállapodáshoz, az Európai Bizottságnak nincsenek megfelelő eszközei arra, hogy megvédje az Iránnal üzleteket lebonyolítani kívánó európai cégeket. Washington ugyanis megfenyegette őket: kizárja e cégeket az amerikai kereskedésből is, ha nem hagynak fel iráni tevékenységükkel. És nyilvánvaló, hogy az amerikai piac sokkal fontosabb az iráninál. Az Európai Külügyi Szolgálat közlése szerint az EU mindent elkövet azért, hogy Irán az amerikai szankciók életbe lépését követően, október után exportálhasson nyersanyagot. Cél továbbá az is, hogy ne fagyasszák be a perzsa államot érintő pénzügyi csatornákat. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a német, a francia és a brit külügyminiszter bírálták az amerikai szankciókat, és azt közölték, meg akarják védeni az európai szereplőket az esetleges büntetőintézkedésektől. Ezért kedden olyan mechanizmust léptettek életbe, amelynek célja, hogy az európai vállaltok ne foglalkozzanak az amerikai fenyegetésekkel. Egyúttal kárpótolnák is az érintett európai cégeket. 
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ugyanakkor felszólította az európai államokat, kövessék az Egyesült Államok példáját, és csatlakozzanak a szankciókhoz. „Itt az ideje annak, hogy a szavakat tettek kövessék” – fejtette ki.
Az osztrák állami televíziónak, az ORF-nek nyilatkozó, az iráni gazdasági kapcsolatokért felelős szakember, Christoph Grabmayr elmondta, Ausztria cégeit arra kérték, ne essenek pánikba, s józanul értékeljék a kialakult helyzetet, majd ennek alapján hozzanak egyéni döntést. A német gazdasági minisztérium pedig azt közölte, az ország cégeinek iráni üzleteit a kormányzat továbbra is biztosítja: pénzügyi garanciákat adnak az export, illetve a beruházások számára.

Újra hadra foghatják a német fiatalokat

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.08.08. 09:40

Fotó: AXEL HEIMKEN / DPA
Hét évvel annak eltörlése után Berlinben máris felmerült a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetősége. Részint ettől várják a társadalmi egység megteremtését.
A német kormányban vita indult a kötelező katonai szolgálat visszaállításáról. Annegret Kramp-Karrenbuauer, a kereszténydemokraták főtitkára közölte, nem számít arra, hogy egyszerűen visszatérnek a katonai szolgálatra, hanem – mint fogalmazott – „általános szolgálati kötelezettségről” lehet szó. A kérdés napirendre kerül majd Angela Merkel kancellár pártjának az év végén esedékes kongresszusán is. Pontosabban ez is egy téma lesz a sok közül, a CDU vezetésének ugyanis az a célja, hogy 2020-ig, azaz egy évvel a parlamenti választás előttig új, átfogó pártprogramot dolgozzanak ki.
Németországban csak 2011 júliusában törölték el a kötelező katonai szolgálatot. Azóta a német hadsereget önkéntesek alkotják. A fiatalok számára nem túl vonzó a Bundeswehr. Mivel kevesen jelentkeztek a német hadsereghez, a katonaság reklámhadjáratot indított a német iskolákban.
Egyelőre nem vehető készpénznek a kötelező katonai szolgálat bevezetése. A koalíciós partner szociáldemokraták azonban jelezték, hogy készen állnak a vitára a kérdésről, meg kell vizsgálni, elegendő számú katona teljesít–e szolgálatot Németországban. Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogyan is képzelné el a kormány a „szolgálati kötelezettséget”. Kramp-Karrenbauer a Twitteren azt írta, többféle lehetőség is adódik arra, miként hozzanak létre egy szolgálatot. A CDU főtitkárának elképzelései nem állnak távol a párttagságétól. Christiane Schwarte, a kereszténydemokraták szóvivője közölte, Kramp-Karrenbauer azután állt elő az ötlettel, hogy sok CDU taggal egyeztetett. Mint mondta, többen úgy vélték, hogy a katonai szolgálat valamilyen formában való bevezetése a társadalmi összetartozás érzését is segítené. Mint a Die Welt írja, elsősorban a CDU konzervatív szárnya támogatja a felvetést. A kereszténydemokraták egyik parlamenti képviselője, Oswin Veith szerint a szolgálat során lehetővé kell tenni a sorkatona számára, hogy ő válassza meg, milyen munkára lenne kész a hadseregnél, s ezt jelentősebb zsolddal is honorálni kellene. Szintén támogatja a felvetést Szász-Anhalt tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Michael Kretschmer, aki úgy véli, a szociális szféra is jól járna ezzel. Meglátása szerint népszavazást kellene kiírni a kérdésről.
Nem mindenki lelkesedik az ötletéért. Bírálatok a Bundeswehrtől is érkeztek. A német Bundestag hadügyi megbízottja, a szociáldemokrata Peter Bartels kifejtette, bár rokonszenves ötletről van szó, az alkotmányosság határait feszegeti. Mint mondja, a Bundeswehr éppen arra törekszik, hogy professzionális hadsereggé váljon. 
Bírálatot fogalmazott meg az ellenzék is. Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke úgy vélte, a katonai szolgálat visszaállítása a szabadságjogokkal szembeni támadás lenne. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az FDP elnökségi tagja a Twitteren azt közölte, a lépés nem lenne megfelelő válasz a mostani világpolitikai kihívásokra. Szerinte ez a CDU „szomorú próbálkozása arra, hogy eltussolja a Bundeswehrrel kapcsolatos hiányosságait”. Akadnak azonban az FDP-ben is olyanok, akik nem zárkóznak el a felvetéstől. Közéjük tartozik Lencke Steiner, a párt brémai frakcióvezetője, aki úgy foglalt állást, szerinte pozitív következményei lennének, ha a fiatalokat egy évig a hadsereg alkalmazná, vagy a szociális szférát erősítenék.

Főbb adatok a Bundeswehrről

Katonai költségvetés: 31,1 milliárd euró, amely a GDP 1,5%-a Németország katonai költségvetése a hetedik legnagyobb a világon. Aktív: 219 733 fő. Tartalékos: 355 000 fő. Mozgósítható lakosság: 19 594 118 fő, melyből 15 747 493 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Közben azonban a kereszténydemokratáknál sem egyöntetű a lelkesedés. Hennung Otte, a CDU védelmi kérdésekben illetékes szakértője a dpa hírügynökségben annak a véleményének adott hangot, hogy a korábbihoz hasonló katonai szolgálat nem segítene a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy ütőképes legyen a német hadsereg – tette hozzá. „Ehhez motivált fiatalokra van szükség, akik sokáig maradnak a hadseregnél, s összetett technikával lehet ellátni őket”. Szerinte teljesen más kérdés lenne egy általános szolgálati kötelezettség bevezetése a férfiak és a nők számára, például a szociális szférában. Ugyanakkor jogi szempontból e tekintetben is lát olyan akadályokat, amelyeket még meg kell oldani. „Ám érdemes megvizsgálni ennek a lehetőségeit” - tette hozzá.
Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) egykori német hadügyminiszter szerint bár becsülendő ötletről van szó, mint a Bild napilapban elmondta, azt is világossá kell tenni az emberek számára, milyen nagy költségeket jelentene mindez a költségvetés számára, nem is beszélve az alkotmányossági kérdésekről. Szintén úgy látja, az alaptörvény nem tenné lehetővé a sorkatonaságot, így alkotmánymódosításra is szükség lenne. Ami a kiadásokat illeti, kifejtette, évi 700 ezer fiatal ellátása igen komoly terhet róna a költségvetésre, s így más szektoroktól kellene elvonni jelentős pénteket. Kevesebb összeg jutna például a hadfelszerelésre. Guttenberg állt a hadügyi tárca élén 2011-ben, a kötelező katonai szolgálat eltörlésének idején. (Később egy plagizálási ügy miatt kellett távoznia.) Jelenleg az állomány egyharmada hivatásos katonákból, kétharmada hosszabb idő óta szolgáló katonákból áll. A Bundeswehr jelenleg sokkal kisebb létszámú, mint 2011 előtt volt. Igaz, új célokat határoztak meg számára.

A svédek már soroznak

A svéd kormány 2018 eleje óta ismét szolgálatba állít sorozott katonákat. Az ok a megnövekedett orosz fenyegetés. Összesen 13 ezer fiatalt hívtak be, közülük négyezret választottak ki a szolgálatra. A svédek 2010-ben törölték el a kötelező sorozást, ám az utóbbi években több olyan incidens is történt, melynek során orosz katonai gépek veszélyeztettek utasszállítókat Svédország felett.

Európai államok kötelező katonai szolgálattal

Norvégia (NATO-tagállam)
Dánia (NATO-tagállam) Észtország (NATO-tagállam) Görögország (NATO-tagállam) Törökország (NATO-tagállam) Ciprus Fehéroroszország Finnország Svájc (semleges) Ausztria (semleges) Moldova Ukrajna
Oroszország

Ajándék diplomán bukhat el a spanyol Néppárt ifjú reménysége

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2018.08.08. 08:30
A Néppárt új, fiatal vezetője nem akar önszántából távozni a PP éléről
Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
Casado állítólag nem járt órára és nem is vizsgázott, jogi végzettsége politikai ajándék volt. És nem is ő az első a oártban, aki így szerzett végzettséget.
Alig két év van hátra a parlamenti választásokig, az egyébként sem túl népszerű spanyol jobboldal azonban nem épp a megújulás útján halad: három hete sincs, hogy megválasztották a Néppárt (PP) új vezetőjét, az ifjú konzervatív titán máris mélyebbre taszíthatja a pártot a gödörben.
Az utóbbi napokban menekültellenes megnyilvánulásaival ismertté vált Pablo Casado mesterdiplomájának ügyét egyre vállalhatatlanabbnak tartják a PP berkein belül – derül ki az El País keddi beszámolójából. Különösen azóta aggódik a pártelit, hogy hétfőn kiderült: átutalták az ügyet a legfelsőbb bíróságnak, amelynek döntenie kell, hogy zöld utat ad-e neki. A gyanú szerint a jogot végzett politikus úgy szerezte meg diplomáját kilenc éve, hogy nem járt órára, sőt, nem is vizsgázott. Carmen Rodríguez-Medel bírónő a legfelsőbb bíróságnak címzett levelében egész egyszerűen úgy fogalmazott, hogy Casado diplomája „ajándék” volt, tekintettel politikai rangjára. Ezért akár egytől három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetnék, de nem valószínű, hogy eljut idáig az ügy.
A PP új vezére tagadja, hogy szabálytalanság történt volna, ezért elzárkózik a lemondástól, és többször is utalt arra, hogy boszorkányüldözés folyik ellene. „Amit velem tesznek, arra még nem volt példa az országban” – idézte szavait a spanyol napilap. Ez egyébként nem egészen igaz, hiszen néhány hónapja a PP egyik magas rangú politikusa, a madridi autonóm régió egykori vezetője, Cristina Cifuentes kényszerült távozni, miután kiderült, hogy annak ellenére kapott jogi diplomát a János Károlyról elnevezett madridi egyetemen – ugyanott, ahol Casado is végzett –, hogy rendesen bejárt volna az órákra vagy szakdolgozatot írt volna. 
Az elmúlt évek korrupciós botrányai igen sokat rontottak a párt megítélésén, és a kormányzásba belebukott Mariano Rajoy korábbi miniszterelnök után Casado megválasztásával új időszámítás kezdődött volna a PP életében. „Megint kénytelenek vagyunk tüzet oltani. A (pártelnök megválasztásával végződő) kongresszussal új, tiszta lappal induló, nyugodt fejezetet akartunk nyitni, de nem sikerült kimásznunk a gödörből” – foglalta össze a helyzetet a PP egyik magas rangú tagja az El Paísnak.