Európának is fájni fog az iráni atomalku felrúgása

Publikálás dátuma
2018.08.08 10:59
Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Dursun Aydemir
Közép-európai idő szerint kedden reggel hat órakor ismét életbe léptek az Egyesült Államok szankciói Teheránnal szemben. AZ EU tartja magát a korábbi megállapodáshoz, de Trump intézkedései az európai cégeket is érinthetik.
Élesen bírálta Hasszan Rohani iráni elnök a szankciókat elrendelő Donald Trumpot. Mint hétfőn fogalmazott, az amerikai elnök pszichológiai háborút vezet a síita állammal szemben, és meg akarja osztani az iráni nemzetet. „Szankciókat rendelnek el iráni gyermekek, betegek és egy egész nép ellen” – fogalmazott Rohani. Értelmetlennek nevezte, hogy miközben életbe lépnek az amerikai büntetőintézkedések, Trump egyúttal tárgyalásokat ajánlott hazájának. 
Az amerikai elnök májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az Iránnal 2015 júliusában megkötött nukleáris egyezményből. Rohani ugyan nem utasította el a tárgyalásokat Washingtonnal, de hozzátette, a párbeszédnek csak akkor van értelme, ha valódi megállapodásra törekednek. Erre pedig nem lát sok esélyt Trump eddigi hozzáállásából kiindulva. Hozzátette, a szankciók ellenére hazája tartja magát a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz és elégedett az európaiak, Oroszország és Kína politikai reakciójával. 
A büntetőintézkedések bevezetésével az Egyesült Államok többek között azt akarja elérni, hogy a perzsa állam ne tegyen szert dollárra és ne kereskedhessen arannyal, illetve nemesfémekkel. Repülőgépalkatrészeket sem szállíthatnak az országba. Az iráni gépkocsiszektort is érzékenyen érintik a büntetőintézkedések. A szankciók második fázisa november 5-én lép majd életbe. Akkor az iráni olajkitermelést veszik célba. Sok iráni attól tart, hogy az amerikai szankciókkal még jobban felgyorsul az iráni nemzeti valuta értékvesztése. Idén több alkalommal vonultak az utcákra a romló életszínvonal miatt.
Az amerikai szankciók olyan harmadik országok vállalatai ellen is irányulnak, amelyek Teheránnal folytatnak kereskedelmet. Jóllehet a nukleáris megállapodás megszületése után a Total, a Peugeot, illetve a Renault is jelezte, visszatérnek az országba, az amerikai fenyegetés miatt kénytelenek ismét elhagyni azt.
Bár az Európai Unió szintén tartja magát a 2015-ös megállapodáshoz, az Európai Bizottságnak nincsenek megfelelő eszközei arra, hogy megvédje az Iránnal üzleteket lebonyolítani kívánó európai cégeket. Washington ugyanis megfenyegette őket: kizárja e cégeket az amerikai kereskedésből is, ha nem hagynak fel iráni tevékenységükkel. És nyilvánvaló, hogy az amerikai piac sokkal fontosabb az iráninál. Az Európai Külügyi Szolgálat közlése szerint az EU mindent elkövet azért, hogy Irán az amerikai szankciók életbe lépését követően, október után exportálhasson nyersanyagot. Cél továbbá az is, hogy ne fagyasszák be a perzsa államot érintő pénzügyi csatornákat. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a német, a francia és a brit külügyminiszter bírálták az amerikai szankciókat, és azt közölték, meg akarják védeni az európai szereplőket az esetleges büntetőintézkedésektől. Ezért kedden olyan mechanizmust léptettek életbe, amelynek célja, hogy az európai vállaltok ne foglalkozzanak az amerikai fenyegetésekkel. Egyúttal kárpótolnák is az érintett európai cégeket. 
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ugyanakkor felszólította az európai államokat, kövessék az Egyesült Államok példáját, és csatlakozzanak a szankciókhoz. „Itt az ideje annak, hogy a szavakat tettek kövessék” – fejtette ki.
Az osztrák állami televíziónak, az ORF-nek nyilatkozó, az iráni gazdasági kapcsolatokért felelős szakember, Christoph Grabmayr elmondta, Ausztria cégeit arra kérték, ne essenek pánikba, s józanul értékeljék a kialakult helyzetet, majd ennek alapján hozzanak egyéni döntést. A német gazdasági minisztérium pedig azt közölte, az ország cégeinek iráni üzleteit a kormányzat továbbra is biztosítja: pénzügyi garanciákat adnak az export, illetve a beruházások számára.
2018.08.08 10:59

Bennmaradni a majdnem Paradicsomban

BAJORORSZÁG Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke úgy véli, mindent jól csinált, nem rajta múlott, hogy pártja az utóbbi bő fél évszázad legrosszabb eredményét érte el a vasárnapi tartományi választáson, 37,2 százalékot szerezve. Mint fogalmazott, amennyiben úgy érezné, hogy pártjának hasznára válna az ő távozása a keresztényszociálisok éléről, akkor önként távozna. De nem érzi így. Kifejtette, hogy Bajorország valóságos Paradicsom, de a CSU-ról ezt nem lehetne minden nap elmondani. A CSU tegnap kezdte meg a koalíciós egyeztetéseket a Freie Wähler, azaz Szabad választók nevű konzervatív, elsősorban regionális témákkal foglalkozó tömörüléssel. Az már rögtön a választást követően kiderült, hogy Hubert Aiwanger, a párt elnöke nem szívbajos. Ugyan azonnal közölte, hogy várja a CSU hívását – ez időközben meg is érkezett -, ám nem adja olcsón a bőrét, kemény árat kér a támogatás fejében. Három kulcstárcát követel a Szabad Választóknak, vagy öt kisebb minisztériumot. Szerinte az sem tragédia, ha végül az arany középút győzedelmeskedik, vagyis végül négy minisztérium irányítását bízzák rájuk. Ezt azonban sokallják a CSU-nál, ahol azért nem kezdődött meg a bűnbakkeresés, mert a párt vezetése úgy gondolja: egységes fellépésre van szükség a koalíciós tárgyalások során, csak így lehetnek sikeresek Aiwanger unortodox tárgyalási stílusával szemben. Pedig a CSU-nál sokan vélik úgy: csak akkor tudnak előrelépni, ha mielőbb megszabadulnak Seehofertől. A pártelnökség egy része kifejezetten kritikus vele szemben, és a vezetőség egyik, magát megnevezni nem kívánó tagja a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta: a pártelnök mintha minden maradék realitásérzékét elvesztette volna. A CSU kronachi tagszervezete eközben nyltan követelte Seehofer leváltását. Közleményük szerint a kormány megalakítása után kongresszust kell összehívni, amelyen tisztújítást kell végrehajtani. Később a passaui tagszervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez. Seehofer most húzza az időt, nyilvánvalóan  azt remélve, hogy előbb-utóbb elhalkulnak a leváltását követelő hangok. Seehofer és Angela Merkel kancellár kapcsolata távolról sem ideális, de ha Hessenben október végén nagyon leszerepel a CDU, akkor "sorsközösségbe" kerülhetnek, az uniópártokon belül általánossá válhat az a vélemény, hogy mind a CDU-nál, mind a CSU-nál vérfrissítésre van szükség.
BUBI: Hubert Aiwanger A Szabad Választók konzervatív vezetője rámenős az alkudozásban
2018.10.18 16:00
Frissítve: 2018.10.18 16:00

Lavinát indíthat el Kijev

SZKÍZMA Az 1054-eshez mérhető keresztény egyházszakadásról beszél a világsajtó Moszkva és Konstantinápoly szakítása kapcsán. Vlagyimir Putyin hatalmi ambíciói komoly sérülést szenvedtek, de még nincs minden veszve számára.
Megingott a „harmadik Róma”, azaz a moszkvai patriarkátus helyzete azzal, hogy az I. Bartolomaiosz vezette konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa múlt héten de facto elismerte az ukrán ortodox egyház önállóságát, azaz autokefáliáját. A szinódus egyben visszavonta az orosz egyháztól 1992-ben elszakadt kijevi patriarkátus vezetője, Filaret, illetve a legkisebb, 1924 óta önmagát autokefálnak kikiáltó ukrán ortodox egyház pátriárkája, Makarij elleni kiközösítő átkot. Az orosz ortodox egyház erre válaszként megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, lehetetlennek minősítette az eucharisztikus kapcsolatok folytatását. Ez a világsajtó szerint a keleti kereszténységen belüli legnagyobb egyházszakadáshoz, az 1054-es nagy szkízmához, a keresztény világ keleti és nyugati kereszténységre bomlásához mérhető. A reformáció és a protestáns egyházak megjelenése is komoly szakadást jelentett ugyan a nyugati kereszténységen belül, de azzal nem jött létre Rómához és Bizánchoz hasonló egyházi központ. Jelenleg a világon 1,2 milliárd római katolikust, 900 millió protestánst és 300 millió ortodoxot tartanak nyilván.  Moszkva és néhány más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga, a Kijevi Patriarkátus önállóságát kimondó határozat kánonjogi értelemben érvénytelen. Szerintük Konstantinápoly pátriárkája csak „első az egyenlők között”, nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe. Tény, hogy a konstantinápolyi döntést néhány héttel megelőző összpravoszláv isztambuli zsinat nem tudott döntést hozni az ukrán önállósodási szándék kérdésében. Moszkva szakítása kapcsán azonnal megszólalt Irinej szerb patriárka, aki arra figyelmeztetett, hogy a konstantinápolyi patriarkátus döntése nemcsak Ukrajnában, hanem máshol is egyházszakadáshoz vezethet, és egyértelművé tette, hogy a szerb egyház Moszkva mögött áll. A további egyházszakadás veszélye nem alaptalan. Az orosz és ukrán utáni legnépesebb ortodox egyház, vagyis a román egyelőre nem adott ki hivatalos állásfoglalást, de két nappal Moszkva döntése után a román parlamentben Traian Basescu volt államfő új pártjának egyik képviselője úgy foglalt állást, hogy  az ukrajnai román ortodox egyházat romániai és nem a „volt KGB-ügynök" Filaret patriárka által vezetett, önállósuló ukrán egyház alá kell rendelni. Ellenkező esetben szerinte ugyanaz fog történni a 126 román ortodox ukrajnai egyházközséggel, mint a 77 román iskolával: erőszakos ukránosítás áldozataivá válnak. Nemcsak az orosz egyház, hanem Vlagyimir Putyin hatalmi ambíciója, a kijevi Ruszban gyökerező orosz nemzeti tudat is komoly sérülést szenvedett a Kijevi Patriarkátus elvesztésével.  Pezsgőt bontani azonban még korai lenne Kijevben.  Ahhoz, hogy de facto létre is jöjjön az önálló ukrán egyház, meg kellene állapodniuk a Filaret vezette szakadároknak a Makarij vezette kisebb csoporttal, amire viszont egyelőre semmi sem utal. Az így létrejövő közös ukrán egyházat pedig el kellene majd ismernie az összes ortodox egyháznak, köztük az orosznak és a szerbnek is.  
BUBI: Irinej A szerb patriárka Kijevvel szemben Moszkva mögött áll
Témák
egyház
2018.10.18 16:00
Frissítve: 2018.10.18 16:00