Európának is fájni fog az iráni atomalku felrúgása

Publikálás dátuma
2018.08.08 10:59
Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Dursun Aydemir
Közép-európai idő szerint kedden reggel hat órakor ismét életbe léptek az Egyesült Államok szankciói Teheránnal szemben. AZ EU tartja magát a korábbi megállapodáshoz, de Trump intézkedései az európai cégeket is érinthetik.
Élesen bírálta Hasszan Rohani iráni elnök a szankciókat elrendelő Donald Trumpot. Mint hétfőn fogalmazott, az amerikai elnök pszichológiai háborút vezet a síita állammal szemben, és meg akarja osztani az iráni nemzetet. „Szankciókat rendelnek el iráni gyermekek, betegek és egy egész nép ellen” – fogalmazott Rohani. Értelmetlennek nevezte, hogy miközben életbe lépnek az amerikai büntetőintézkedések, Trump egyúttal tárgyalásokat ajánlott hazájának. 
Az amerikai elnök májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az Iránnal 2015 júliusában megkötött nukleáris egyezményből. Rohani ugyan nem utasította el a tárgyalásokat Washingtonnal, de hozzátette, a párbeszédnek csak akkor van értelme, ha valódi megállapodásra törekednek. Erre pedig nem lát sok esélyt Trump eddigi hozzáállásából kiindulva. Hozzátette, a szankciók ellenére hazája tartja magát a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz és elégedett az európaiak, Oroszország és Kína politikai reakciójával. 
A büntetőintézkedések bevezetésével az Egyesült Államok többek között azt akarja elérni, hogy a perzsa állam ne tegyen szert dollárra és ne kereskedhessen arannyal, illetve nemesfémekkel. Repülőgépalkatrészeket sem szállíthatnak az országba. Az iráni gépkocsiszektort is érzékenyen érintik a büntetőintézkedések. A szankciók második fázisa november 5-én lép majd életbe. Akkor az iráni olajkitermelést veszik célba. Sok iráni attól tart, hogy az amerikai szankciókkal még jobban felgyorsul az iráni nemzeti valuta értékvesztése. Idén több alkalommal vonultak az utcákra a romló életszínvonal miatt.
Az amerikai szankciók olyan harmadik országok vállalatai ellen is irányulnak, amelyek Teheránnal folytatnak kereskedelmet. Jóllehet a nukleáris megállapodás megszületése után a Total, a Peugeot, illetve a Renault is jelezte, visszatérnek az országba, az amerikai fenyegetés miatt kénytelenek ismét elhagyni azt.
Bár az Európai Unió szintén tartja magát a 2015-ös megállapodáshoz, az Európai Bizottságnak nincsenek megfelelő eszközei arra, hogy megvédje az Iránnal üzleteket lebonyolítani kívánó európai cégeket. Washington ugyanis megfenyegette őket: kizárja e cégeket az amerikai kereskedésből is, ha nem hagynak fel iráni tevékenységükkel. És nyilvánvaló, hogy az amerikai piac sokkal fontosabb az iráninál. Az Európai Külügyi Szolgálat közlése szerint az EU mindent elkövet azért, hogy Irán az amerikai szankciók életbe lépését követően, október után exportálhasson nyersanyagot. Cél továbbá az is, hogy ne fagyasszák be a perzsa államot érintő pénzügyi csatornákat. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a német, a francia és a brit külügyminiszter bírálták az amerikai szankciókat, és azt közölték, meg akarják védeni az európai szereplőket az esetleges büntetőintézkedésektől. Ezért kedden olyan mechanizmust léptettek életbe, amelynek célja, hogy az európai vállaltok ne foglalkozzanak az amerikai fenyegetésekkel. Egyúttal kárpótolnák is az érintett európai cégeket. 
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ugyanakkor felszólította az európai államokat, kövessék az Egyesült Államok példáját, és csatlakozzanak a szankciókhoz. „Itt az ideje annak, hogy a szavakat tettek kövessék” – fejtette ki.
Az osztrák állami televíziónak, az ORF-nek nyilatkozó, az iráni gazdasági kapcsolatokért felelős szakember, Christoph Grabmayr elmondta, Ausztria cégeit arra kérték, ne essenek pánikba, s józanul értékeljék a kialakult helyzetet, majd ennek alapján hozzanak egyéni döntést. A német gazdasági minisztérium pedig azt közölte, az ország cégeinek iráni üzleteit a kormányzat továbbra is biztosítja: pénzügyi garanciákat adnak az export, illetve a beruházások számára.

Cseh Katalin az európai liberálisok vezető jelöltjei között

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:40

Fotó: AFP/Picture-Alliance/ Wiktor Dabkowski
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője is szerepel az Európai Liberálisok és Demokraták Pártja (ALDE) vezető jelöltjeinek listáján — tudta meg a Népszava.
Az ALDE március 21-ikén indítja el európai parlamenti kampányát és ennek keretében teszi közzé annak a hét személynek nevét, akiket alkalmasnak tart rá, hogy a választások után betöltsék az EU valamely vezető tisztségét.
A liberálisok úgy döntöttek, hogy szakítanak a hagyománnyal, és nem egyetlen vezető jelöltet, úgynevezett Spitzenkandidatot neveznek meg, hanem egy csapattal vágnak neki az EP választási kampánynak. Úgy tudjuk, hogy a listán szerepel a belga Guy Verhofstadt frakcióvezető és a dán Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, akit Jean-Claude Juncker elnök legesélyesebb liberális kihívójának tartanak.

A TEK kiadta, mikor járt Magyarországon az új-zélandi merénylő

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:32

Fotó: AFP/ TRT WORLD
Brenton Tarrant tavaly november 26-án lépett be az ország területére.
Brenton Harrison Tarrant 2018. november 26-án Lökösháza vasúti határátkelőhelyen ausztrál állampolgárként egyedül lépett be Magyarországra a Kőrös Intercity menetrendszerinti járattal - közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK).       A férfi terror adatbázisokban nem szerepelt, vele kapcsolatban partnerszolgálati jelzés nem érkezett. Tarrant a hatályos szabályozás szerint érvényes útlevéllel, turistaként 90 napig tartózkodhatott vízummentesen hazánkban. A TEK az érintett országok partnerszolgálataival együttműködve mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló információk alapján mielőbb rekonstruálni lehessen Brenton Tarrant magyarországi tartózkodásának körülményeit - zárul a közlemény.
A pénteki christchurchi terrortámadásban ötven ember halt meg és további ötven megsebesült.
Frissítve: 2019.03.18 16:11