Felkészülési meccset játszott a Malatyaspor, a futballisták valamennyien olyan pólóban léptek pályára, melyen Mesut Özil fotója látható. A török szülőkkel rendelkező, de Németországban született és felnőtt játékos az oroszországi világbajnokság után lemondta a szereplést a német válogatottban. Az indokok között szerepelt, hogy rasszista támadások érték, melyekkel szemben nem kapott megfelelő védelmet a német futballszövetségtől (DFB).
A Malatyaspor játékosainak pólóján a fotó felett „Veled vagyunk”, alatta „Nem a rasszizmusra” felirat volt olvasható.
„Játékosaink azért szerepeltek ezekben a pólókban, mert így akarták kifejezni, hogy támogatják Mesut Özilt, és elítélik, ami vele történt” – olvasható a klub közleményében.
Özil tavasszal Londonban közös fotón szerepelt Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnökkel, és egy mezt is ajándékozott a politikusnak. Ugyanezt tette Yldiray Gündogan, aki a mai napig tagja a német válogatottnak. A futballistákat rengeteg támadás érte Németországból, amiért a török választási kampány közepén vállalták a fotózást.
Gündogan elmondta, nem foglalkozik politikával, udvariatlanságnak tartotta volna, ha nem fogadja el a meghívást. Bár nyilatkozatát a német közvélemény nem fogadta el, és a válogatott felkészülési mérkőzésein a német drukkerek egy csoportja kifütyülte, a játékos körül pár hét után elültek a hullámok.
Özil azonban nem nyilatkozott senkinek, és ebben kezdetben a DFB is támogatta azzal, hogy engedélyezte számára, ne vegyen részt sajtónyilványos eseményeken. A DFB hozzáállása ehhez a kérdéshez az oroszországi torna után változott meg. A német válogatott címvédőként nem jutott tovább a csoportkörből, és története során első alkalommal bukott el a vb első szakaszában.
A kiesés után a DFB felszólította Özilt, hogy foglaljon állást, határolódjon el a Törökországot diktatórikus módszerekkel vezető politikustól. Özil több napig hallgatott, ezután a DFB megzsarolta: addig nem játszhat a válogatottban, amíg nem nyilvánul meg ebben a témában.
Özil július 21-én kiadott egy közleményt, amelyből kiderült, nem bánt meg semmit, ha újra meghívást kapna, megint találkozna Erdogannal. Mindezt azzal indokolta, hogy ennyivel tartozik Törökországban élő rokonainak, az invitálást nem Erdogan személye miatt fogadta el, hanem, mert megtiszteltetés számára, ha a hazája vezető politikusa méltónak tartja arra, hogy meghívja.
A közvélemény megosztottan reagált, volt, aki megértette a játékos indokait – elsősorban Törökországban álltak sokan Özil mellé -, Németországban azonban a sajtó és a szurkolók többsége nem értett egyet az Arsenalban légióskodó játékossal. Két nappal a közlemény megjelenése után a 29 éves Özil bejelentette, hogy nem játszik többet a német válogatottban. Indokként többek között azt hozta fel, hogy rasszista támadások érték, melyektől a DFB nem védte meg.
A visszalépése politikai hullámokat kavart, Németország továbbra is megosztott maradt a kérdés megítélésében. Katarina Barley, Németország igazságügy-minisztere azt mondta, nagyon rossz üzenete van annak, ha egy játékos az őt ért rasszista támadások miatt mondja le a szereplést a német nemzeti együttesben, és a DFB felelősségére hívta fel a figyelmet. Thomas Strobl, Baden-Württemberg tartományi belügyminisztere szerint Özilnek közszereplőként tisztában kellett volna lennie azzal, hogy a közös fotózásnak milyen következményei lesznek. Hozzátette, a származását senkinek sem kell megtagadni, de ezt meg lehet úgy oldani, hogy senkit ne botránkoztasson meg.
Törökországban egyöntetűen a játékos pártjára álltak, Abdulhamit Gül, török igazságügy-miniszter úgy vélte, Özil a német válogatottság lemondásával fontos gólt szerzett a fasizmus ellen, a lapok nemzeti hősként ünnepelték a játékost.
