Nem kérnek a civil segítségből a magyar börtönök

Publikálás dátuma
2018.08.08 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Továbbra sincs megállapodás azokkal a civil szervezetekkel, amelyekkel tavaly mondta fel az együttműködést a büntetés-végrehajtás.
Lassan már egy év telt el azóta, hogy több, a hazai börtönökben segítő munkát végző civil- és társadalmi szervezettel szerződést bontott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), ám többségükkel továbbra sem kötöttek új együttműködési megállapodást. Tavaly októberben kitiltották a civileket a börtönökből: szerződést bontottak a Magyar Helsinki Bizottsággal (MHB), a Magyar Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a börtönrádiókat üzemeltető Adj Hangot Egyesülettel, valamint a mesekörös foglalkozásokat végző Tévelygőkért Alapítvánnyal is. A BvOP akkor ezt úgy magyarázta, nem kitiltásról, csupán a megállapodások megújításáról van szó. Ebben nem is lenne semmi különös, hiszen a megállapodások, szerződések megújítására korábban is volt példa. Ám a tavalyi hír megjelenése óta eltelt tíz hónapban mindössze két szervezettel, a Magyar Vöröskereszttel és a Máltai Szeretetszolgálattal sikerült újból megállapodnia a BvOP-nak. Mindkét szervezettől azt a tájékoztatást kaptuk, továbbra is folytathatják karitatív tevékenységüket, ahogy eddig. Az MHB-val, a Tévelygőkért Alapítvánnyal, valamint az Adj hangot Egyesülettel azonban még csak meg sem kezdődtek az egyeztetések. Igaz, utóbbi esetében nem a szerződések megújítása volt az ürügy, hanem az, hogy az Egyesület egy pályázat során hibát vétett; a börtönrádió egy hanganyagát csak azután engedélyeztették, hogy már pályáztak egy újságírói díjra. Bár a díjat megnyerték, a BvOP-t ez nem hatotta meg: azonnali hatállyal szerződést bontottak. A börtönrádió három bv-intézetben működött, az Egyesület mentorai rádiós képzést nyújtottak a fogvatartottaknak, akik saját műsort szerkesztettek társaiknak. Mindez nagy segítséget jelentett fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésében. Csakúgy, mint a Tévelygőkért Alapítvány meseköre, ami a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működött. A foglalkozások keretében a pszichodráma, a meseterápia, illetve a börtönszínház elemeit ötvözték, a fogvatartottak – rendkívüli beszélők alkalmával – családtagjaiknak, gyermekeiknek adhattak elő 10-15 perces színdarabokat. A mesekörös rabok a börtön személyzetével is együttműködőbbek lettek; mint arról a Bűnügyi Szemle is beszámolt, a balassagyarmati fegyintézetben a „szokásos” évi hatszázról mintegy kétszázra csökkent a fegyelmi kihágások száma. – A világ nem ebbe az irányba halad. Más európai országban örülnek a börtönökben, hogy ott vannak a civilek – mondta lapunknak Zádori Zsolt, az MHB munkatársa. A szervezet 1999 óta többször megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen járhatott az ország börtöneibe, alig van olyan intézet, ahol legalább egyszer ne tettek volna látogatást. Vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Jelentéseket is készítettek a hazai börtönviszonyokról, ezeket a BvOP is véleményezte, javaslataik egy részét a gyakorlatba is beépítették. – Egyedi panaszok esetében most is eljárhatunk, de sokkal körülményesebb a kapcsolattartás, ahogy az is, hogy egy fogvatartott panasza eljusson hozzánk. Általában az egyik hozzátartozójukon keresztül értesítenek minket – mondta Zádori, aki szerint nemcsak a civil szervezeteket zárták ki a börtönökből, hanem az egész társadalmat, külső monitorozó munka nélkül ugyanis apró képet sem kaphatunk arról a továbbiakban, mi folyik a magyar börtönökben. Kerestük a BvOP-t, hogy megtudjuk, szándékoznak-e együttműködni a fentebb említett civil szervezetekkel, s ha igen, mikor kerülhet sor együttműködési megállapodás aláírására. A kérdéseinkre küldött válaszokból az derült ki, hogy nem terveznek. Mint írták, a BvOP „mintegy 20, a büntetés-végrehajtási szervezet pedig több mint 100 civil szervezettel működik együtt. A kérdezett három szervezettel – Magyar Helsinki Bizottság, Adj Hangot Egyesület, Tévelygőkért Alapítvány – nem kötöttünk új megállapodást”. Hogy ennek pontosan mi az oka, arra nem kaptunk választ, ahogy azt sem részletezték, melyik az a több mint száz civil szervezet, amelyekkel együttműködnek.
Frissítve: 2018.08.08 09:00

"Nem kell olvasni" a propagandát - véli a kormány kedvenc tudóskörének elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:10

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének első embere szerint az értelmiségnek a sorosozáson sem kell magát idegesítenie, mert "nem neki szól". Az más kérdés, hogy a "népet" szabad-e butítani?
"Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok." Ezt Náray-Szabó Gábor, a kormánnyal híresen jó viszonyt ápoló Professzorok Batthyány Körének elnöke mondta egy interjúban, amely az e heti Magyar Narancsban jelenik meg, és amelyből a hetilap internetes oldalán már most közöltek néhány részletet. A kémikus hozzátette, még az ő köreikben is szoktak viták lenni a kormány mindent elsöprő Soros-kampányáról, ő maga pedig ilyenkor azzal érvel: kár ezen bosszankodni, hisz az egész úgysem az értelmiségnek szól.
"Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne."
-mondta Náray-Szabó, aki előtte azzal próbálta elvenni a sorosozás élét, hogy "ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt."
A média egyre több és több szegletéből áradó propagandáról az elnöknek az a véleménye, hogy aki akarja, kerülje el:
"A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát."
Az interjúban szóba került az a közlemény is, amelyet a Professzorok Batthyány Köre a Magyar Tudományos Akadémia körüli ügy kapcsán írt, és amelyet Náray-Szabó szerint mind az MTA, mind Palkovics László "továbbgondolhatónak" és egyfajta tárgyalási alapnak tekint a jövőben - ebben szerepelt többek közt az is, hogy az MTA és a Minisztérium közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését. Ettől függetlenül, hacsak nem hívják őket, nem vesznek részt a későbbi tárgyalásokon.

"A Puzsér-problémát kezelni kell" - szakértők vitatkoztak az előválasztásról

Publikálás dátuma
2019.02.20 16:51

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Pozsonyban és Varsóban is összefogással sikerült ellenzéki politikusnak győznie a polgármester-választáson, de Magyarország ebben is komoly lemaradásban van a régióhoz képest – derült ki a Republikon Intézet szerdai konferenciáján.
Milosz Hodun, a lengyel liberális párt, a Nowoczesna szakértője és Zora Jaurová, a szlovák – szintén liberális – Progressive Slovakia alelnöke a beszélgetés első paneljében kimerítő előadást tartott, amelyből kiderült: az összefogás nem csodafegyver, hosszú éveket kell dolgozni az aktus előtt. Jaurová leszögezte, hogy Matúš Vallo, a város 2018 novemberében megválasztott polgármestere teljesen ismeretlenül érkezett a politikába. A férfi sikeres építészként dolgozott és tizenöt évig készítette nagyszabású projektjét, amellyel alapjaiban akarta megváltoztatni a szlovák fővárost. Később 76 ember dolgozott a nagy Vallo-terven, ők különböző területekről érkeztek. A munka két évig tartott, az eredmény pedig egy hosszú könyv, Vallo vállalásaival, ötleteivel és ígéreteivel. A férfi csak ezután ambicionálta a főpolgármesteri-posztot. Az építészt a Progressive Slovakia és a Spolu nevezetű párt támogatta, majd alakult egy Team Vallo (Vallo csapat) formáció is. A konstrukció és a hosszú évekig tartó, aprólékos munka eredménye az lett, hogy Vallo – akit még saját barátai sem tartottak esélyesnek az indulásakor – nyert a szavazatok 36,54 százalékával Pozsonyban. A politikust támogató két párt összefogása annyira jól sikerült, hogy a közelgő uniós választásokon is együtt indulnak majd. Tavaly októberben Varsó is ellenzéki főpolgármestert választott. Rafał Trzaskowskit az ellenzéki Polgári Koalíció támogatta, amely a Polgári Platform és a Nowoczesna választási szövetsége volt. A frigy olyan jól sikerült, hogy a lengyel fővárosban már az első fordulóban nyertek, a voksok 54 százalékával. Ennek a politikai házasságnak az árnyoldalairól is beszélt Milosz Hodun – például, hogy a sokkal nagyobb Polgári Platform be akarta olvasztani magába a Nowoczesnát –, de mivel ismerik a matematikát és a választási rendszert az uniós-választáson is együtt indulnak majd. – Most azonban más lesz, tanultunk a leckéből – hangsúlyozta Milosz Hodun, hozzátéve: drukkolunk a magyarok saját koalíciós pártjának is. Ez azonban látszólag még távoli. Tordai Bence, a panel hazai résztvevője, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese konkrét stratégiák és ötletek helyett arról beszélt, sikeres volt a baloldali, fővárosi előválasztás első fordulója. A tudatosság és a készültség a legfontosabb – folytatta Tordai –, ezek pedig adottak az előválasztás miatt.
A konferencia második részében Gulyás Márton aktivista, László Róbert, a Political Capital választási szakértője, Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatója és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója vitatta meg a történelmi előválasztást Budapesten. A közvélemény-kutató arról beszélt, hogy a belengetett, de még azóta sem biztos második fordulóban sem Puzsér Róbert LMP-által támogatott független jelöltnek, sem a liberális Sermer Ádámnak nincs esélye Karácsony Gergellyel, az első kör győztesével szemben. A Puzsér-problémát ugyanakkor Závecz szerint kezelni kell. – Ha elindul a publicista, akkor Karácsony nem biztos győzelmét Tarlós ellen biztos vereséggé fogja formálni – indokolt Závecz Tibor.
Frissítve: 2019.02.20 17:06