Nem kérnek a civil segítségből a magyar börtönök

Publikálás dátuma
2018.08.08 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Továbbra sincs megállapodás azokkal a civil szervezetekkel, amelyekkel tavaly mondta fel az együttműködést a büntetés-végrehajtás.
Lassan már egy év telt el azóta, hogy több, a hazai börtönökben segítő munkát végző civil- és társadalmi szervezettel szerződést bontott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), ám többségükkel továbbra sem kötöttek új együttműködési megállapodást. Tavaly októberben kitiltották a civileket a börtönökből: szerződést bontottak a Magyar Helsinki Bizottsággal (MHB), a Magyar Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a börtönrádiókat üzemeltető Adj Hangot Egyesülettel, valamint a mesekörös foglalkozásokat végző Tévelygőkért Alapítvánnyal is. A BvOP akkor ezt úgy magyarázta, nem kitiltásról, csupán a megállapodások megújításáról van szó. Ebben nem is lenne semmi különös, hiszen a megállapodások, szerződések megújítására korábban is volt példa. Ám a tavalyi hír megjelenése óta eltelt tíz hónapban mindössze két szervezettel, a Magyar Vöröskereszttel és a Máltai Szeretetszolgálattal sikerült újból megállapodnia a BvOP-nak. Mindkét szervezettől azt a tájékoztatást kaptuk, továbbra is folytathatják karitatív tevékenységüket, ahogy eddig. Az MHB-val, a Tévelygőkért Alapítvánnyal, valamint az Adj hangot Egyesülettel azonban még csak meg sem kezdődtek az egyeztetések. Igaz, utóbbi esetében nem a szerződések megújítása volt az ürügy, hanem az, hogy az Egyesület egy pályázat során hibát vétett; a börtönrádió egy hanganyagát csak azután engedélyeztették, hogy már pályáztak egy újságírói díjra. Bár a díjat megnyerték, a BvOP-t ez nem hatotta meg: azonnali hatállyal szerződést bontottak. A börtönrádió három bv-intézetben működött, az Egyesület mentorai rádiós képzést nyújtottak a fogvatartottaknak, akik saját műsort szerkesztettek társaiknak. Mindez nagy segítséget jelentett fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésében. Csakúgy, mint a Tévelygőkért Alapítvány meseköre, ami a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működött. A foglalkozások keretében a pszichodráma, a meseterápia, illetve a börtönszínház elemeit ötvözték, a fogvatartottak – rendkívüli beszélők alkalmával – családtagjaiknak, gyermekeiknek adhattak elő 10-15 perces színdarabokat. A mesekörös rabok a börtön személyzetével is együttműködőbbek lettek; mint arról a Bűnügyi Szemle is beszámolt, a balassagyarmati fegyintézetben a „szokásos” évi hatszázról mintegy kétszázra csökkent a fegyelmi kihágások száma. – A világ nem ebbe az irányba halad. Más európai országban örülnek a börtönökben, hogy ott vannak a civilek – mondta lapunknak Zádori Zsolt, az MHB munkatársa. A szervezet 1999 óta többször megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen járhatott az ország börtöneibe, alig van olyan intézet, ahol legalább egyszer ne tettek volna látogatást. Vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Jelentéseket is készítettek a hazai börtönviszonyokról, ezeket a BvOP is véleményezte, javaslataik egy részét a gyakorlatba is beépítették. – Egyedi panaszok esetében most is eljárhatunk, de sokkal körülményesebb a kapcsolattartás, ahogy az is, hogy egy fogvatartott panasza eljusson hozzánk. Általában az egyik hozzátartozójukon keresztül értesítenek minket – mondta Zádori, aki szerint nemcsak a civil szervezeteket zárták ki a börtönökből, hanem az egész társadalmat, külső monitorozó munka nélkül ugyanis apró képet sem kaphatunk arról a továbbiakban, mi folyik a magyar börtönökben. Kerestük a BvOP-t, hogy megtudjuk, szándékoznak-e együttműködni a fentebb említett civil szervezetekkel, s ha igen, mikor kerülhet sor együttműködési megállapodás aláírására. A kérdéseinkre küldött válaszokból az derült ki, hogy nem terveznek. Mint írták, a BvOP „mintegy 20, a büntetés-végrehajtási szervezet pedig több mint 100 civil szervezettel működik együtt. A kérdezett három szervezettel – Magyar Helsinki Bizottság, Adj Hangot Egyesület, Tévelygőkért Alapítvány – nem kötöttünk új megállapodást”. Hogy ennek pontosan mi az oka, arra nem kaptunk választ, ahogy azt sem részletezték, melyik az a több mint száz civil szervezet, amelyekkel együttműködnek.
2018.08.08 09:00
Frissítve: 2018.08.08 09:00

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46