Nem kérnek a civil segítségből a magyar börtönök

Publikálás dátuma
2018.08.08 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Továbbra sincs megállapodás azokkal a civil szervezetekkel, amelyekkel tavaly mondta fel az együttműködést a büntetés-végrehajtás.
Lassan már egy év telt el azóta, hogy több, a hazai börtönökben segítő munkát végző civil- és társadalmi szervezettel szerződést bontott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), ám többségükkel továbbra sem kötöttek új együttműködési megállapodást. Tavaly októberben kitiltották a civileket a börtönökből: szerződést bontottak a Magyar Helsinki Bizottsággal (MHB), a Magyar Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a börtönrádiókat üzemeltető Adj Hangot Egyesülettel, valamint a mesekörös foglalkozásokat végző Tévelygőkért Alapítvánnyal is. A BvOP akkor ezt úgy magyarázta, nem kitiltásról, csupán a megállapodások megújításáról van szó. Ebben nem is lenne semmi különös, hiszen a megállapodások, szerződések megújítására korábban is volt példa. Ám a tavalyi hír megjelenése óta eltelt tíz hónapban mindössze két szervezettel, a Magyar Vöröskereszttel és a Máltai Szeretetszolgálattal sikerült újból megállapodnia a BvOP-nak. Mindkét szervezettől azt a tájékoztatást kaptuk, továbbra is folytathatják karitatív tevékenységüket, ahogy eddig. Az MHB-val, a Tévelygőkért Alapítvánnyal, valamint az Adj hangot Egyesülettel azonban még csak meg sem kezdődtek az egyeztetések. Igaz, utóbbi esetében nem a szerződések megújítása volt az ürügy, hanem az, hogy az Egyesület egy pályázat során hibát vétett; a börtönrádió egy hanganyagát csak azután engedélyeztették, hogy már pályáztak egy újságírói díjra. Bár a díjat megnyerték, a BvOP-t ez nem hatotta meg: azonnali hatállyal szerződést bontottak. A börtönrádió három bv-intézetben működött, az Egyesület mentorai rádiós képzést nyújtottak a fogvatartottaknak, akik saját műsort szerkesztettek társaiknak. Mindez nagy segítséget jelentett fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésében. Csakúgy, mint a Tévelygőkért Alapítvány meseköre, ami a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működött. A foglalkozások keretében a pszichodráma, a meseterápia, illetve a börtönszínház elemeit ötvözték, a fogvatartottak – rendkívüli beszélők alkalmával – családtagjaiknak, gyermekeiknek adhattak elő 10-15 perces színdarabokat. A mesekörös rabok a börtön személyzetével is együttműködőbbek lettek; mint arról a Bűnügyi Szemle is beszámolt, a balassagyarmati fegyintézetben a „szokásos” évi hatszázról mintegy kétszázra csökkent a fegyelmi kihágások száma. – A világ nem ebbe az irányba halad. Más európai országban örülnek a börtönökben, hogy ott vannak a civilek – mondta lapunknak Zádori Zsolt, az MHB munkatársa. A szervezet 1999 óta többször megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen járhatott az ország börtöneibe, alig van olyan intézet, ahol legalább egyszer ne tettek volna látogatást. Vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Jelentéseket is készítettek a hazai börtönviszonyokról, ezeket a BvOP is véleményezte, javaslataik egy részét a gyakorlatba is beépítették. – Egyedi panaszok esetében most is eljárhatunk, de sokkal körülményesebb a kapcsolattartás, ahogy az is, hogy egy fogvatartott panasza eljusson hozzánk. Általában az egyik hozzátartozójukon keresztül értesítenek minket – mondta Zádori, aki szerint nemcsak a civil szervezeteket zárták ki a börtönökből, hanem az egész társadalmat, külső monitorozó munka nélkül ugyanis apró képet sem kaphatunk arról a továbbiakban, mi folyik a magyar börtönökben. Kerestük a BvOP-t, hogy megtudjuk, szándékoznak-e együttműködni a fentebb említett civil szervezetekkel, s ha igen, mikor kerülhet sor együttműködési megállapodás aláírására. A kérdéseinkre küldött válaszokból az derült ki, hogy nem terveznek. Mint írták, a BvOP „mintegy 20, a büntetés-végrehajtási szervezet pedig több mint 100 civil szervezettel működik együtt. A kérdezett három szervezettel – Magyar Helsinki Bizottság, Adj Hangot Egyesület, Tévelygőkért Alapítvány – nem kötöttünk új megállapodást”. Hogy ennek pontosan mi az oka, arra nem kaptunk választ, ahogy azt sem részletezték, melyik az a több mint száz civil szervezet, amelyekkel együttműködnek.
2018.08.08 09:00
Frissítve: 2018.08.08 09:00

Bodolai szerint nincs veszélyben az Index

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:31

Fotó: Népszava/
Az online lapot tulajdonló alapítvány kurátora szerint nincs oka azt feltételezni, hogy az új tulajdonosok megvonják tőle a bizalmat.
Személyi és jogi garanciákat is lát Bodolai László a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumának elnöke arra, hogy nem távolítják el a posztjáról. Bodolai a Népszavának azt mondta, Ziegler Gábort, aki a CEMP-csoporton belül mindig is az értékesítési területet vezette, több mint egy évtizede ismeri. – Ezért nincs rá okom, hogy bármilyen módon kételkedjek abban, hogy a hétfői napon kiadott közleményükben megfogalmazott a bizalmat egyik pillanatról a másikra megvonja  – tette hozzá. Jogi garanciákat pedig az MFA alapítói okirata és a hazai joggyakorlat biztosít Bodolai szerint. A kuratórium tagjai ugyanis csak alapos indokkal hívhatók vissza, amennyiben például az alapítvány működését veszélyeztetik.  Mint arról lapunk beszámolt, az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. – Szeretném tisztázni, hogy Oltyán József nem „tűnt fel” az Index körül, a hétfőn ismertetett tranzakciók semmilyen módon nem érintik az Index kiadóját. Mostantól az ő résztulajdonában lévő Cemp SH értékesíti az index.hu felületeit, korábban meg Spéder Zoltán cége értékesítette. Ennyi a változás – hangsúlyozta a Népszavának Bodolai. Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Oltyán politikai szerepvállalásához (az új vezető ugyanis a KDNP Bács Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja), Bodolai azt mondta: ezt nem tiszte értékelni, mivel "nem egy országos jelentőségű politikus". Az MFA kuratóriumi elnöke a Klubrádiónak is nyilatkozott, szerinte biztosabb helyzetbe került az Index a portál körül minap lezajlott üzleti változásokkal. Nyáron ugyanis komoly veszély alakult ki az Index körül amiatt, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátja eladta az érdekeltségeit Nyerges Zsolt kormányközeli üzletembernek. Az egyébként sem Ziegler, sem Oltyán nem árulta el, hogy mekkora volt a vételár. Oltyán a lapunknak adott interjúban annyit közölt, hogy kevés saját erő mellett az adásvétel nagyját hitelből fizették. Arra a kérdésünkre, hogy melyik banktól kaptak hitelt, nem válaszolt. Ziegler egyébként a napi.hu-nak adott interjújában osztotta Bodolai véleményét, mert szerinte „az Index.hu függetlenségét az garantálja, hogy semmilyen jogunk nem fűződik ahhoz, hogy a napi szerkesztésbe vagy a lap tartalmába bármilyen módon is beleavatkozzunk.”
Szerző
Témák
index
2018.09.19 21:31
Frissítve: 2018.09.19 21:46

Lakossági fórumokon figyelmeztetnek a magyarországi medveveszélyre

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Lakossági fórumokon tájékoztatja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága az Észak- Magyarországi településeken élőket az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló barna medvékkel kapcsolatban – derült ki az ATV híradójából. Pétervásárán már megtartották az első fórumot, de Salgótarján, Ózd és Miskolc is a tervek között szerepel. A nyár elején hetekig tartották izgalomban medvék Heves és Borsod megyék több településén is az ott lakókat. Május végén egy medvéről két vasutas készítette azt a fotót Somoskőújfalu közelében, amely bejárta a hazai sajtót. Azután több héten át folyamatosan jelentek meg különböző medvékről készült felvételek a szlovák határtól egészen a szerb határig, de Mezőkeresztes közelében is felfigyeltek egy medvére. Ezek után döntött úgy a nemzeti park vezetősége, hogy fórumokat szerveznek azokon a területeken, ahol leginkább várható a medvék felbukkanása.
„Részleteiben tárgyaltuk azokat a konfliktushelyzeteket, amiket legjobb lenne elkerülni, illetve nem létrehozni, azokat a helyzeteket, amik a medvét a lakott területek, vagy az ember közelébe csalja”
– magyarázta a híradónak Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense.
A szakember azt javasolja, ha medvével találkozunk, akkor maradjunk nyugodtak és óvatosan távolodjunk el a medvétől. Szaladni semmiképpen nem szabad, egyébként a medve kerüli a találkozást az emberrel.
2018.09.19 20:08
Frissítve: 2018.09.19 20:08