Nem kérnek a civil segítségből a magyar börtönök

Publikálás dátuma
2018.08.08. 09:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Továbbra sincs megállapodás azokkal a civil szervezetekkel, amelyekkel tavaly mondta fel az együttműködést a büntetés-végrehajtás.
Lassan már egy év telt el azóta, hogy több, a hazai börtönökben segítő munkát végző civil- és társadalmi szervezettel szerződést bontott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), ám többségükkel továbbra sem kötöttek új együttműködési megállapodást. Tavaly októberben kitiltották a civileket a börtönökből: szerződést bontottak a Magyar Helsinki Bizottsággal (MHB), a Magyar Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a börtönrádiókat üzemeltető Adj Hangot Egyesülettel, valamint a mesekörös foglalkozásokat végző Tévelygőkért Alapítvánnyal is. A BvOP akkor ezt úgy magyarázta, nem kitiltásról, csupán a megállapodások megújításáról van szó. Ebben nem is lenne semmi különös, hiszen a megállapodások, szerződések megújítására korábban is volt példa. Ám a tavalyi hír megjelenése óta eltelt tíz hónapban mindössze két szervezettel, a Magyar Vöröskereszttel és a Máltai Szeretetszolgálattal sikerült újból megállapodnia a BvOP-nak. Mindkét szervezettől azt a tájékoztatást kaptuk, továbbra is folytathatják karitatív tevékenységüket, ahogy eddig. Az MHB-val, a Tévelygőkért Alapítvánnyal, valamint az Adj hangot Egyesülettel azonban még csak meg sem kezdődtek az egyeztetések. Igaz, utóbbi esetében nem a szerződések megújítása volt az ürügy, hanem az, hogy az Egyesület egy pályázat során hibát vétett; a börtönrádió egy hanganyagát csak azután engedélyeztették, hogy már pályáztak egy újságírói díjra. Bár a díjat megnyerték, a BvOP-t ez nem hatotta meg: azonnali hatállyal szerződést bontottak. A börtönrádió három bv-intézetben működött, az Egyesület mentorai rádiós képzést nyújtottak a fogvatartottaknak, akik saját műsort szerkesztettek társaiknak. Mindez nagy segítséget jelentett fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésében. Csakúgy, mint a Tévelygőkért Alapítvány meseköre, ami a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működött. A foglalkozások keretében a pszichodráma, a meseterápia, illetve a börtönszínház elemeit ötvözték, a fogvatartottak – rendkívüli beszélők alkalmával – családtagjaiknak, gyermekeiknek adhattak elő 10-15 perces színdarabokat. A mesekörös rabok a börtön személyzetével is együttműködőbbek lettek; mint arról a Bűnügyi Szemle is beszámolt, a balassagyarmati fegyintézetben a „szokásos” évi hatszázról mintegy kétszázra csökkent a fegyelmi kihágások száma. – A világ nem ebbe az irányba halad. Más európai országban örülnek a börtönökben, hogy ott vannak a civilek – mondta lapunknak Zádori Zsolt, az MHB munkatársa. A szervezet 1999 óta többször megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen járhatott az ország börtöneibe, alig van olyan intézet, ahol legalább egyszer ne tettek volna látogatást. Vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Jelentéseket is készítettek a hazai börtönviszonyokról, ezeket a BvOP is véleményezte, javaslataik egy részét a gyakorlatba is beépítették. – Egyedi panaszok esetében most is eljárhatunk, de sokkal körülményesebb a kapcsolattartás, ahogy az is, hogy egy fogvatartott panasza eljusson hozzánk. Általában az egyik hozzátartozójukon keresztül értesítenek minket – mondta Zádori, aki szerint nemcsak a civil szervezeteket zárták ki a börtönökből, hanem az egész társadalmat, külső monitorozó munka nélkül ugyanis apró képet sem kaphatunk arról a továbbiakban, mi folyik a magyar börtönökben. Kerestük a BvOP-t, hogy megtudjuk, szándékoznak-e együttműködni a fentebb említett civil szervezetekkel, s ha igen, mikor kerülhet sor együttműködési megállapodás aláírására. A kérdéseinkre küldött válaszokból az derült ki, hogy nem terveznek. Mint írták, a BvOP „mintegy 20, a büntetés-végrehajtási szervezet pedig több mint 100 civil szervezettel működik együtt. A kérdezett három szervezettel – Magyar Helsinki Bizottság, Adj Hangot Egyesület, Tévelygőkért Alapítvány – nem kötöttünk új megállapodást”. Hogy ennek pontosan mi az oka, arra nem kaptunk választ, ahogy azt sem részletezték, melyik az a több mint száz civil szervezet, amelyekkel együttműködnek.
Szerző

Csendben visszavágták a vendégmunkások keretszámát

Publikálás dátuma
2018.08.08. 08:00
Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Négyezerrel kevesebb, az unión kívülről érkező munkás dolgozhat idén Magyarországon, mint tavaly. A kormány döntése leginkább az ukránokat érintheti.
Tavaly még 59 ezer, idén már csak 55 ezer harmadik országbeli  állampolgár dolgozhat egyidejűleg legálisan a magyar munkaerő-piacon. A korlátozást nem előzte meg nagy hírverés, az augusztus 7-i Magyar Közlöny egyik rövidke határozatából derül csak ki, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter csökkentette a limitet. 
Az év második felében hozott kormányzati döntés nehezen érthető. Bár a munkanélküliségi ráta csökkent, az építőiparban ma is olyan emberhiány van, ami szükségessé teszi a külső, főként szerb és ukrán munkaerő jelenlétét. Két évvel ezelőtt a nemzetgazdasági minisztérium még 450 millió forintos támogatást ígért „az ukrán állampolgárok hiányszakmákban történő foglalkoztatása” nevű programra – amiből aztán egy Kósa Lajoshoz érdekeltségeihez köthető cég részesült, munkaerő-toborzás fejében. A „harmadik országbeli” dolgozók száma jelentősen nőtt az utóbbi években, bár nem közelítette meg a maximális értéket: míg a Világgazdaság szerint a nemzetgazdasági tárca 2016 végén összesen 7600 ilyen munkavállalói engedélyt tartott nyilván, 2017 szeptemberében már 10760 munkavállalási engedélyt adott ki ezen a területen –  a szám pedig a HVG értesülése szerint december végéig közel 20 ezerre emelkedett. Ez persze még mindig nem éri el az 55 ezres plafont, de határozott bővülést látva nem tiszta, hogy a kormány miért vágja vissza a keretet. 
Elviekben magyarázat lehet, hogy a foglalkoztatók egyszerűen nem tartanak igényt már annyi harmadik országbeli munkásra –  az éves limitet ugyanis befolyásolja, a tárgyév előtt mekkora volt a bejelentett munkaerőigény havi átlaga.   Nehéz azonban elhinni, hogy ez a csökkentés indoka, amikor az építőiparban jelenleg is lasszóval fogják a munkásokat, és nem kizárt, hogy a tervezett debreceni BMW-gyárban is ukrán alkalmazottak dolgoznak majd. 2017 végén közel háromszor annyi harmadik országból érkező dolgozónak adtak munkavállalási engedélyt, mint egy évvel korábban, ami nem éppen a foglalkoztatási kedv visszaesését mutatja.
A helyzetet végképp megbonyolítja, hogy egy tavaly júliusi rendelet alapján az ukrán munkavállalók a hiányszakmában munkavállalói engedély nélkül is dolgozhatnak, a munkaadónak viszont be kell jelenteniük őket. Levélben kérdeztük meg a Pénzügyminisztérium sajtóosztályát,  hogy
  • Mi indokolta a keretlétszám négyezer fős megnyirbálását
  • Jelenleg hány, harmadik országból érkező munkás dolgozik engedéllyel Magyarországon
  • Miért augusztus elején jelentették be az elvileg egész évre érvényes létszámcsökkentést
  • A Horizon 2020 Nonprofit Kft. eddig hány ukrán munkavállaló hazai elhelyezkedését segítette elő
Ha a tárcától érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
Szerző

Erős emberek is kihátrálnak a Jobbik mögül

Publikálás dátuma
2018.08.08. 07:30
Toroczkai László és Dúró Dóra, a szakadárok vezetői
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Polgármestereinek felét elveszítette a szakadás után a Jobbik. Közben Szabó Gábor pártigazgató jogi lépéseket fontolgat, mert az N1 TV lemondott főszerkesztője törvénytelen pénzmozgásokra tett utalásokat.
Több mint hatvan önkormányzati politikus hagyta el eddig a Jobbikot, és csatlakozott a Toroczkai László vezetésével létrejött „szakadár” párthoz, a Mi Hazánk Mozgalomhoz. Túlnyomórészt helyi képviselőkről, kisebb számban megyei közgyűlési tagokról van szó. Megint mások önkormányzati képviselők és megyei közgyűlési képviselők is egy személyben. A Jobbik számára különösen fájdalmas, hogy nyolc polgármester is a Toroczkai-féle formációt választotta – derül ki abból a névsorból, amit Novák Előd, a Mi Hazánk egyik alapítója bocsátott lapunk rendelkezésére. Az új pártot várhatóan ősszel veszi nyilvántartásba a bíróság, hivatalos taglétszámról addig nem lehet beszélni. Novák Előd elmondása szerint mostanáig 1600-an jelezték, hogy szeretnének belépni a Mi Hazánk Mozgalomba. A 2014-es önkormányzati választáson a Jobbik közel négyszáz képviselői mandátumot szerzett, ilyen összevetésben a veszteség nem látszik feldolgozhatatlanul nagynak. Nemrég Róna Dániel politológus, a Corvinus Egyetem oktatója azt nyilatkozta lapunknak: ha a Jobbiknak sikerül túljutnia a válságos időszakon, és visszafizeti a súlyos ÁSZ-büntetést, akkor kellőképpen nagy bevételi forrása lesz ahhoz, hogy talpra álljon. A gond csupán az, hogy egyelőre nem látszik, hol van a Jobbik válságának a vége. Országosan kevésbé ismert, de helyben „erős embernek” számító politikusok is sorra távoznak a pártból. Közöttük van a miskolci Pakusza Zoltán, aki július végén jelentette be kilépését. Döntése váratlanul érhette a Jobbikot: nem sokkal korábban még a párt politikusaként szerepelt a jobbikos Alfahír egyik írásában.

A támadások folytatódnak

A kilépők függetlenként, aztán – ha már módjuk lesz rá – a Mi Hazánk színeiben folytatják. A Jobbik felszólításának, hogy a távozók adják vissza mandátumukat, nincs foganatja. A választási kampányban a kormánypárti média minősíthetetlenül színvonaltalan mocskolódással próbálta lejáratni a Jobbikot (és elsősorban Vona Gábor pártelnököt). A Jobbik elleni propaganda most is javában tart, azzal a különbséggel, hogy már nem feltétlenül szükséges légből kapott vádakkal előállni. Sok esetben elég csak a nyilatkozatokat vagy a közösségi médiában közzétett kijelentéseket idézni. Másokhoz hasonlóan Pakusza Zoltán is jórészt a tisztújításon történtekkel indokolta kilépését. (A tavaszi kongresszuson Toroczkai László kis különbséggel maradt alul Sneider Tamással szemben, a vesztes tábor szerint az elnökség manipulációkkal befolyásolta az eredményt.) „Olyan mértékű becstelenséget, mint ami a tisztújítási kampányban folyt, én még nem láttam ilyen testközelből. Talán egyet tudok felidézni ami hasonló, az SZDSZ esetét” – ezt már Kisberk Szabolcs, a jobbikos N1 TV lemondott főszerkesztője nyilatkozta történetesen a listázásairól elhíresült kormánypárti Figyelő online oldalán. Kisberk ennél is tovább ment. Egyebek mellett arról beszélt, hogy „megdöbbentően nagy volt a készpénzforgalom a Jobbik háza táján a 2018-as kampányban. 2017 őszétől egészen áprilisig. De ennek felderítését inkább a NAV-ra és a hatóságokra bíznám.” Ezzel összefüggésben említette Szabó Gábor pártigazgató nevét, aki szerinte Simicska Lajossal tartotta a kapcsolatot. Szabó Gábor kérdésünkre azt közölte, hogy az interjút már továbbította jogászoknak. Álláspontjuk függvényében dönti el, hogy a „kijelentések, illetve sugalmazások” miatt jogi útra tereli-e az ügyet.

Vona így csinál tavaszt

Befejezte a pártpolitikát, vlogot (videoblogot) indít Vona Gábor, aki a kudarcként értékelt választási szereplés miatt mondott le a Jobbik elnöki posztjáról – adta hírül több portál is egy háttérbeszélgetés nyomán. Egyebek mellett a „cigány-magyar együttélés” kérdéseivel foglalkozik majd. A közösségi oldalán Vona a közelmúltban több felvételt is közzétett ezzel a szlogennel: „Egy fecske is csinál tavaszt”. Most újságírói kérdésre kijelentette, utólag nagy hibának tartja, hogy nem küzdött jobban az LMP és a Jobbik választási szövetségének létrehozásáért. Pedig ezzel az ötlettel Schiffer András, az LMP volt társelnöke már 2016-ban megkereste. Schiffer máshogyan emlékezett: az Azonnali.hu-val közölte, „nem fedi száz százalékban a valóságot, hogy az LMP és a Jobbik együttműködéséről beszéltünk volna”. A négyszemközti beszélgetés részleteit nem akarta nyilvánosságra hozni. Volner János, a Jobbik alelnöke a Népszava keddi számában azt mondta, Vona Gábor szerinte arra készül, hogy a Jobbik, az LMP és a Momentum pártok feletti vezetője legyen.

Szerző
Témák
Jobbik