Újra hadra foghatják a német fiatalokat

Publikálás dátuma
2018.08.08 09:40

Fotó: DPA/ AXEL HEIMKEN
Hét évvel annak eltörlése után Berlinben máris felmerült a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetősége. Részint ettől várják a társadalmi egység megteremtését.
A német kormányban vita indult a kötelező katonai szolgálat visszaállításáról. Annegret Kramp-Karrenbuauer, a kereszténydemokraták főtitkára közölte, nem számít arra, hogy egyszerűen visszatérnek a katonai szolgálatra, hanem – mint fogalmazott – „általános szolgálati kötelezettségről” lehet szó. A kérdés napirendre kerül majd Angela Merkel kancellár pártjának az év végén esedékes kongresszusán is. Pontosabban ez is egy téma lesz a sok közül, a CDU vezetésének ugyanis az a célja, hogy 2020-ig, azaz egy évvel a parlamenti választás előttig új, átfogó pártprogramot dolgozzanak ki.
Németországban csak 2011 júliusában törölték el a kötelező katonai szolgálatot. Azóta a német hadsereget önkéntesek alkotják. A fiatalok számára nem túl vonzó a Bundeswehr. Mivel kevesen jelentkeztek a német hadsereghez, a katonaság reklámhadjáratot indított a német iskolákban.
Egyelőre nem vehető készpénznek a kötelező katonai szolgálat bevezetése. A koalíciós partner szociáldemokraták azonban jelezték, hogy készen állnak a vitára a kérdésről, meg kell vizsgálni, elegendő számú katona teljesít–e szolgálatot Németországban. Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogyan is képzelné el a kormány a „szolgálati kötelezettséget”. Kramp-Karrenbauer a Twitteren azt írta, többféle lehetőség is adódik arra, miként hozzanak létre egy szolgálatot. A CDU főtitkárának elképzelései nem állnak távol a párttagságétól. Christiane Schwarte, a kereszténydemokraták szóvivője közölte, Kramp-Karrenbauer azután állt elő az ötlettel, hogy sok CDU taggal egyeztetett. Mint mondta, többen úgy vélték, hogy a katonai szolgálat valamilyen formában való bevezetése a társadalmi összetartozás érzését is segítené. Mint a Die Welt írja, elsősorban a CDU konzervatív szárnya támogatja a felvetést. A kereszténydemokraták egyik parlamenti képviselője, Oswin Veith szerint a szolgálat során lehetővé kell tenni a sorkatona számára, hogy ő válassza meg, milyen munkára lenne kész a hadseregnél, s ezt jelentősebb zsolddal is honorálni kellene. Szintén támogatja a felvetést Szász-Anhalt tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Michael Kretschmer, aki úgy véli, a szociális szféra is jól járna ezzel. Meglátása szerint népszavazást kellene kiírni a kérdésről.
Nem mindenki lelkesedik az ötletéért. Bírálatok a Bundeswehrtől is érkeztek. A német Bundestag hadügyi megbízottja, a szociáldemokrata Peter Bartels kifejtette, bár rokonszenves ötletről van szó, az alkotmányosság határait feszegeti. Mint mondja, a Bundeswehr éppen arra törekszik, hogy professzionális hadsereggé váljon. 
Bírálatot fogalmazott meg az ellenzék is. Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke úgy vélte, a katonai szolgálat visszaállítása a szabadságjogokkal szembeni támadás lenne. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az FDP elnökségi tagja a Twitteren azt közölte, a lépés nem lenne megfelelő válasz a mostani világpolitikai kihívásokra. Szerinte ez a CDU „szomorú próbálkozása arra, hogy eltussolja a Bundeswehrrel kapcsolatos hiányosságait”. Akadnak azonban az FDP-ben is olyanok, akik nem zárkóznak el a felvetéstől. Közéjük tartozik Lencke Steiner, a párt brémai frakcióvezetője, aki úgy foglalt állást, szerinte pozitív következményei lennének, ha a fiatalokat egy évig a hadsereg alkalmazná, vagy a szociális szférát erősítenék.

Főbb adatok a Bundeswehrről

Katonai költségvetés: 31,1 milliárd euró, amely a GDP 1,5%-a Németország katonai költségvetése a hetedik legnagyobb a világon. Aktív: 219 733 fő. Tartalékos: 355 000 fő. Mozgósítható lakosság: 19 594 118 fő, melyből 15 747 493 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Közben azonban a kereszténydemokratáknál sem egyöntetű a lelkesedés. Hennung Otte, a CDU védelmi kérdésekben illetékes szakértője a dpa hírügynökségben annak a véleményének adott hangot, hogy a korábbihoz hasonló katonai szolgálat nem segítene a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy ütőképes legyen a német hadsereg – tette hozzá. „Ehhez motivált fiatalokra van szükség, akik sokáig maradnak a hadseregnél, s összetett technikával lehet ellátni őket”. Szerinte teljesen más kérdés lenne egy általános szolgálati kötelezettség bevezetése a férfiak és a nők számára, például a szociális szférában. Ugyanakkor jogi szempontból e tekintetben is lát olyan akadályokat, amelyeket még meg kell oldani. „Ám érdemes megvizsgálni ennek a lehetőségeit” - tette hozzá.
Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) egykori német hadügyminiszter szerint bár becsülendő ötletről van szó, mint a Bild napilapban elmondta, azt is világossá kell tenni az emberek számára, milyen nagy költségeket jelentene mindez a költségvetés számára, nem is beszélve az alkotmányossági kérdésekről. Szintén úgy látja, az alaptörvény nem tenné lehetővé a sorkatonaságot, így alkotmánymódosításra is szükség lenne. Ami a kiadásokat illeti, kifejtette, évi 700 ezer fiatal ellátása igen komoly terhet róna a költségvetésre, s így más szektoroktól kellene elvonni jelentős pénteket. Kevesebb összeg jutna például a hadfelszerelésre. Guttenberg állt a hadügyi tárca élén 2011-ben, a kötelező katonai szolgálat eltörlésének idején. (Később egy plagizálási ügy miatt kellett távoznia.) Jelenleg az állomány egyharmada hivatásos katonákból, kétharmada hosszabb idő óta szolgáló katonákból áll. A Bundeswehr jelenleg sokkal kisebb létszámú, mint 2011 előtt volt. Igaz, új célokat határoztak meg számára.

A svédek már soroznak

A svéd kormány 2018 eleje óta ismét szolgálatba állít sorozott katonákat. Az ok a megnövekedett orosz fenyegetés. Összesen 13 ezer fiatalt hívtak be, közülük négyezret választottak ki a szolgálatra. A svédek 2010-ben törölték el a kötelező sorozást, ám az utóbbi években több olyan incidens is történt, melynek során orosz katonai gépek veszélyeztettek utasszállítókat Svédország felett.

Európai államok kötelező katonai szolgálattal

Norvégia (NATO-tagállam)
Dánia (NATO-tagállam) Észtország (NATO-tagállam) Görögország (NATO-tagállam) Törökország (NATO-tagállam) Ciprus Fehéroroszország Finnország Svájc (semleges) Ausztria (semleges) Moldova Ukrajna
Oroszország

Frissítve: 2018.08.08 09:40

Cseh Katalin az európai liberálisok vezető jelöltjei között

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:40

Fotó: AFP/Picture-Alliance/ Wiktor Dabkowski
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője is szerepel az Európai Liberálisok és Demokraták Pártja (ALDE) vezető jelöltjeinek listáján — tudta meg a Népszava.
Az ALDE március 21-ikén indítja el európai parlamenti kampányát és ennek keretében teszi közzé annak a hét személynek nevét, akiket alkalmasnak tart rá, hogy a választások után betöltsék az EU valamely vezető tisztségét.
A liberálisok úgy döntöttek, hogy szakítanak a hagyománnyal, és nem egyetlen vezető jelöltet, úgynevezett Spitzenkandidatot neveznek meg, hanem egy csapattal vágnak neki az EP választási kampánynak. Úgy tudjuk, hogy a listán szerepel a belga Guy Verhofstadt frakcióvezető és a dán Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, akit Jean-Claude Juncker elnök legesélyesebb liberális kihívójának tartanak.

A TEK kiadta, mikor járt Magyarországon az új-zélandi merénylő

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:32

Fotó: AFP/ TRT WORLD
Brenton Tarrant tavaly november 26-án lépett be az ország területére.
Brenton Harrison Tarrant 2018. november 26-án Lökösháza vasúti határátkelőhelyen ausztrál állampolgárként egyedül lépett be Magyarországra a Kőrös Intercity menetrendszerinti járattal - közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK).       A férfi terror adatbázisokban nem szerepelt, vele kapcsolatban partnerszolgálati jelzés nem érkezett. Tarrant a hatályos szabályozás szerint érvényes útlevéllel, turistaként 90 napig tartózkodhatott vízummentesen hazánkban. A TEK az érintett országok partnerszolgálataival együttműködve mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló információk alapján mielőbb rekonstruálni lehessen Brenton Tarrant magyarországi tartózkodásának körülményeit - zárul a közlemény.
A pénteki christchurchi terrortámadásban ötven ember halt meg és további ötven megsebesült.
Frissítve: 2019.03.18 16:11