Újra hadra foghatják a német fiatalokat

Publikálás dátuma
2018.08.08 09:40

Fotó: DPA/ AXEL HEIMKEN
Hét évvel annak eltörlése után Berlinben máris felmerült a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetősége. Részint ettől várják a társadalmi egység megteremtését.
A német kormányban vita indult a kötelező katonai szolgálat visszaállításáról. Annegret Kramp-Karrenbuauer, a kereszténydemokraták főtitkára közölte, nem számít arra, hogy egyszerűen visszatérnek a katonai szolgálatra, hanem – mint fogalmazott – „általános szolgálati kötelezettségről” lehet szó. A kérdés napirendre kerül majd Angela Merkel kancellár pártjának az év végén esedékes kongresszusán is. Pontosabban ez is egy téma lesz a sok közül, a CDU vezetésének ugyanis az a célja, hogy 2020-ig, azaz egy évvel a parlamenti választás előttig új, átfogó pártprogramot dolgozzanak ki.
Németországban csak 2011 júliusában törölték el a kötelező katonai szolgálatot. Azóta a német hadsereget önkéntesek alkotják. A fiatalok számára nem túl vonzó a Bundeswehr. Mivel kevesen jelentkeztek a német hadsereghez, a katonaság reklámhadjáratot indított a német iskolákban.
Egyelőre nem vehető készpénznek a kötelező katonai szolgálat bevezetése. A koalíciós partner szociáldemokraták azonban jelezték, hogy készen állnak a vitára a kérdésről, meg kell vizsgálni, elegendő számú katona teljesít–e szolgálatot Németországban. Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogyan is képzelné el a kormány a „szolgálati kötelezettséget”. Kramp-Karrenbauer a Twitteren azt írta, többféle lehetőség is adódik arra, miként hozzanak létre egy szolgálatot. A CDU főtitkárának elképzelései nem állnak távol a párttagságétól. Christiane Schwarte, a kereszténydemokraták szóvivője közölte, Kramp-Karrenbauer azután állt elő az ötlettel, hogy sok CDU taggal egyeztetett. Mint mondta, többen úgy vélték, hogy a katonai szolgálat valamilyen formában való bevezetése a társadalmi összetartozás érzését is segítené. Mint a Die Welt írja, elsősorban a CDU konzervatív szárnya támogatja a felvetést. A kereszténydemokraták egyik parlamenti képviselője, Oswin Veith szerint a szolgálat során lehetővé kell tenni a sorkatona számára, hogy ő válassza meg, milyen munkára lenne kész a hadseregnél, s ezt jelentősebb zsolddal is honorálni kellene. Szintén támogatja a felvetést Szász-Anhalt tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Michael Kretschmer, aki úgy véli, a szociális szféra is jól járna ezzel. Meglátása szerint népszavazást kellene kiírni a kérdésről.
Nem mindenki lelkesedik az ötletéért. Bírálatok a Bundeswehrtől is érkeztek. A német Bundestag hadügyi megbízottja, a szociáldemokrata Peter Bartels kifejtette, bár rokonszenves ötletről van szó, az alkotmányosság határait feszegeti. Mint mondja, a Bundeswehr éppen arra törekszik, hogy professzionális hadsereggé váljon. 
Bírálatot fogalmazott meg az ellenzék is. Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke úgy vélte, a katonai szolgálat visszaállítása a szabadságjogokkal szembeni támadás lenne. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az FDP elnökségi tagja a Twitteren azt közölte, a lépés nem lenne megfelelő válasz a mostani világpolitikai kihívásokra. Szerinte ez a CDU „szomorú próbálkozása arra, hogy eltussolja a Bundeswehrrel kapcsolatos hiányosságait”. Akadnak azonban az FDP-ben is olyanok, akik nem zárkóznak el a felvetéstől. Közéjük tartozik Lencke Steiner, a párt brémai frakcióvezetője, aki úgy foglalt állást, szerinte pozitív következményei lennének, ha a fiatalokat egy évig a hadsereg alkalmazná, vagy a szociális szférát erősítenék.

Főbb adatok a Bundeswehrről

Katonai költségvetés: 31,1 milliárd euró, amely a GDP 1,5%-a Németország katonai költségvetése a hetedik legnagyobb a világon. Aktív: 219 733 fő. Tartalékos: 355 000 fő. Mozgósítható lakosság: 19 594 118 fő, melyből 15 747 493 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Közben azonban a kereszténydemokratáknál sem egyöntetű a lelkesedés. Hennung Otte, a CDU védelmi kérdésekben illetékes szakértője a dpa hírügynökségben annak a véleményének adott hangot, hogy a korábbihoz hasonló katonai szolgálat nem segítene a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy ütőképes legyen a német hadsereg – tette hozzá. „Ehhez motivált fiatalokra van szükség, akik sokáig maradnak a hadseregnél, s összetett technikával lehet ellátni őket”. Szerinte teljesen más kérdés lenne egy általános szolgálati kötelezettség bevezetése a férfiak és a nők számára, például a szociális szférában. Ugyanakkor jogi szempontból e tekintetben is lát olyan akadályokat, amelyeket még meg kell oldani. „Ám érdemes megvizsgálni ennek a lehetőségeit” - tette hozzá.
Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) egykori német hadügyminiszter szerint bár becsülendő ötletről van szó, mint a Bild napilapban elmondta, azt is világossá kell tenni az emberek számára, milyen nagy költségeket jelentene mindez a költségvetés számára, nem is beszélve az alkotmányossági kérdésekről. Szintén úgy látja, az alaptörvény nem tenné lehetővé a sorkatonaságot, így alkotmánymódosításra is szükség lenne. Ami a kiadásokat illeti, kifejtette, évi 700 ezer fiatal ellátása igen komoly terhet róna a költségvetésre, s így más szektoroktól kellene elvonni jelentős pénteket. Kevesebb összeg jutna például a hadfelszerelésre. Guttenberg állt a hadügyi tárca élén 2011-ben, a kötelező katonai szolgálat eltörlésének idején. (Később egy plagizálási ügy miatt kellett távoznia.) Jelenleg az állomány egyharmada hivatásos katonákból, kétharmada hosszabb idő óta szolgáló katonákból áll. A Bundeswehr jelenleg sokkal kisebb létszámú, mint 2011 előtt volt. Igaz, új célokat határoztak meg számára.

A svédek már soroznak

A svéd kormány 2018 eleje óta ismét szolgálatba állít sorozott katonákat. Az ok a megnövekedett orosz fenyegetés. Összesen 13 ezer fiatalt hívtak be, közülük négyezret választottak ki a szolgálatra. A svédek 2010-ben törölték el a kötelező sorozást, ám az utóbbi években több olyan incidens is történt, melynek során orosz katonai gépek veszélyeztettek utasszállítókat Svédország felett.

Európai államok kötelező katonai szolgálattal

Norvégia (NATO-tagállam)
Dánia (NATO-tagállam) Észtország (NATO-tagállam) Görögország (NATO-tagállam) Törökország (NATO-tagállam) Ciprus Fehéroroszország Finnország Svájc (semleges) Ausztria (semleges) Moldova Ukrajna
Oroszország

2018.08.08 09:40
Frissítve: 2018.08.08 09:40

Lövöldözés volt Németországban, két ember meghalt

Publikálás dátuma
2018.10.19 12:54

Fotó: AFP/ RENÉ PRIEBE / DPA
Egy rendőr és egy rendőrnő súlyosan megsérült.
Lövöldözés volt pénteken Németország nyugati részén, egy Mannheimhez közeli településen, két ember meghalt, két rendőr megsebesült. Az MTI a Rajna-vidék-Pfalz tartományi rendőrség közleménye alapján azt írja, Kirchheim an der Weinstrasse községben „veszélyhelyzet” miatt rendőri műveletet hajtottak végre, amelynek során lőfegyvert használtak, az akcióban ketten életüket vesztették, egy rendőr és egy rendőrnő pedig súlyosan megsebesült. A tájékoztatás szerint a veszélyt megszüntették. További részleteket később ismertetnek. A Local Germany azt írja, az eset péntek reggel, 8 óra 30 perc körül történt. Még vizsgálják a történteket.   Sajtójelentések szerint a halálos áldozat egy nő és a fia. A fiú az értesülések szerint elveszítette önuralmát, és lövöldözni kezdett. A rendőröket az édesanya riasztotta.
2018.10.19 12:54
Frissítve: 2018.10.19 12:55

Nyugat-nílusi láz – Negyvenre emelkedett a halálos áldozatok száma Romániában

Publikálás dátuma
2018.10.19 12:02
Illusztráció
Fotó: AFP/ DANIEL MIHAILESCU
A betegség megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban.
Romániában két emberéletet követelt az elmúlt héten a nyugat-nílusi láz, és ezzel idén már negyvenre emelkedett a fertőző betegség halálos áldozatainak száma – írja az MTI az Agerpres hírügynökség pénteki közlése alapján. Az országos tisztiorvosi szolgálat heti összesítése szerint a betegség május eleji megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban. A fertőzésnek leginkább a 60 év felettiek vannak kitéve: a megbetegedések több mint kétharmada ennél a korosztálynál fordult elő. A nyugat-nílusi láz elsősorban a Kárpátok karéján kívüli területeken, főleg Bukarestben (53), illetve Dolj (34), Iasi (26), Olt (24), és Teleorman (19) megyében jelent meg. Erdélyben Bihar (8), Maros (7), Szatmár (6), Szeben (7) megyében regisztráltak több fertőzést. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. A román tisztiorvosi szolgálat ezért azt tanácsolja a lakosságnak, hogy – a bőrfelületek elfedésével, az ablakra szerelt szúnyoghálókkal, a ház körüli rendszeres vegyi rovarirtással, a közeli tócsák, belvizek, lápok lecsapolásával és a háztartási szemét eltávolításával – próbálják megelőzni a szúnyogok elszaporodását. Bár az évszakhoz képest szokatlanul meleg idő miatt október végén is sok még a szúnyog, a román tisztiorvosi szolgálat heti jelentéseiből az látszik, hogy a fertőzések megritkultak, a betegség terjedése lecsengőben van. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, az illető magától meggyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet. A nyugat-nílusi láz az egész Balkánon terjed, többen haltak bele kórba Szerbiában, Görögországban, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is. A megbetegedést okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt.
2018.10.19 12:02
Frissítve: 2018.10.19 12:02