Újra hadra foghatják a német fiatalokat

Publikálás dátuma
2018.08.08 09:40

Fotó: DPA/ AXEL HEIMKEN
Hét évvel annak eltörlése után Berlinben máris felmerült a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetősége. Részint ettől várják a társadalmi egység megteremtését.
A német kormányban vita indult a kötelező katonai szolgálat visszaállításáról. Annegret Kramp-Karrenbuauer, a kereszténydemokraták főtitkára közölte, nem számít arra, hogy egyszerűen visszatérnek a katonai szolgálatra, hanem – mint fogalmazott – „általános szolgálati kötelezettségről” lehet szó. A kérdés napirendre kerül majd Angela Merkel kancellár pártjának az év végén esedékes kongresszusán is. Pontosabban ez is egy téma lesz a sok közül, a CDU vezetésének ugyanis az a célja, hogy 2020-ig, azaz egy évvel a parlamenti választás előttig új, átfogó pártprogramot dolgozzanak ki.
Németországban csak 2011 júliusában törölték el a kötelező katonai szolgálatot. Azóta a német hadsereget önkéntesek alkotják. A fiatalok számára nem túl vonzó a Bundeswehr. Mivel kevesen jelentkeztek a német hadsereghez, a katonaság reklámhadjáratot indított a német iskolákban.
Egyelőre nem vehető készpénznek a kötelező katonai szolgálat bevezetése. A koalíciós partner szociáldemokraták azonban jelezték, hogy készen állnak a vitára a kérdésről, meg kell vizsgálni, elegendő számú katona teljesít–e szolgálatot Németországban. Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogyan is képzelné el a kormány a „szolgálati kötelezettséget”. Kramp-Karrenbauer a Twitteren azt írta, többféle lehetőség is adódik arra, miként hozzanak létre egy szolgálatot. A CDU főtitkárának elképzelései nem állnak távol a párttagságétól. Christiane Schwarte, a kereszténydemokraták szóvivője közölte, Kramp-Karrenbauer azután állt elő az ötlettel, hogy sok CDU taggal egyeztetett. Mint mondta, többen úgy vélték, hogy a katonai szolgálat valamilyen formában való bevezetése a társadalmi összetartozás érzését is segítené. Mint a Die Welt írja, elsősorban a CDU konzervatív szárnya támogatja a felvetést. A kereszténydemokraták egyik parlamenti képviselője, Oswin Veith szerint a szolgálat során lehetővé kell tenni a sorkatona számára, hogy ő válassza meg, milyen munkára lenne kész a hadseregnél, s ezt jelentősebb zsolddal is honorálni kellene. Szintén támogatja a felvetést Szász-Anhalt tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Michael Kretschmer, aki úgy véli, a szociális szféra is jól járna ezzel. Meglátása szerint népszavazást kellene kiírni a kérdésről.
Nem mindenki lelkesedik az ötletéért. Bírálatok a Bundeswehrtől is érkeztek. A német Bundestag hadügyi megbízottja, a szociáldemokrata Peter Bartels kifejtette, bár rokonszenves ötletről van szó, az alkotmányosság határait feszegeti. Mint mondja, a Bundeswehr éppen arra törekszik, hogy professzionális hadsereggé váljon. 
Bírálatot fogalmazott meg az ellenzék is. Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke úgy vélte, a katonai szolgálat visszaállítása a szabadságjogokkal szembeni támadás lenne. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az FDP elnökségi tagja a Twitteren azt közölte, a lépés nem lenne megfelelő válasz a mostani világpolitikai kihívásokra. Szerinte ez a CDU „szomorú próbálkozása arra, hogy eltussolja a Bundeswehrrel kapcsolatos hiányosságait”. Akadnak azonban az FDP-ben is olyanok, akik nem zárkóznak el a felvetéstől. Közéjük tartozik Lencke Steiner, a párt brémai frakcióvezetője, aki úgy foglalt állást, szerinte pozitív következményei lennének, ha a fiatalokat egy évig a hadsereg alkalmazná, vagy a szociális szférát erősítenék.

Főbb adatok a Bundeswehrről

Katonai költségvetés: 31,1 milliárd euró, amely a GDP 1,5%-a Németország katonai költségvetése a hetedik legnagyobb a világon. Aktív: 219 733 fő. Tartalékos: 355 000 fő. Mozgósítható lakosság: 19 594 118 fő, melyből 15 747 493 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Közben azonban a kereszténydemokratáknál sem egyöntetű a lelkesedés. Hennung Otte, a CDU védelmi kérdésekben illetékes szakértője a dpa hírügynökségben annak a véleményének adott hangot, hogy a korábbihoz hasonló katonai szolgálat nem segítene a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy ütőképes legyen a német hadsereg – tette hozzá. „Ehhez motivált fiatalokra van szükség, akik sokáig maradnak a hadseregnél, s összetett technikával lehet ellátni őket”. Szerinte teljesen más kérdés lenne egy általános szolgálati kötelezettség bevezetése a férfiak és a nők számára, például a szociális szférában. Ugyanakkor jogi szempontból e tekintetben is lát olyan akadályokat, amelyeket még meg kell oldani. „Ám érdemes megvizsgálni ennek a lehetőségeit” - tette hozzá.
Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) egykori német hadügyminiszter szerint bár becsülendő ötletről van szó, mint a Bild napilapban elmondta, azt is világossá kell tenni az emberek számára, milyen nagy költségeket jelentene mindez a költségvetés számára, nem is beszélve az alkotmányossági kérdésekről. Szintén úgy látja, az alaptörvény nem tenné lehetővé a sorkatonaságot, így alkotmánymódosításra is szükség lenne. Ami a kiadásokat illeti, kifejtette, évi 700 ezer fiatal ellátása igen komoly terhet róna a költségvetésre, s így más szektoroktól kellene elvonni jelentős pénteket. Kevesebb összeg jutna például a hadfelszerelésre. Guttenberg állt a hadügyi tárca élén 2011-ben, a kötelező katonai szolgálat eltörlésének idején. (Később egy plagizálási ügy miatt kellett távoznia.) Jelenleg az állomány egyharmada hivatásos katonákból, kétharmada hosszabb idő óta szolgáló katonákból áll. A Bundeswehr jelenleg sokkal kisebb létszámú, mint 2011 előtt volt. Igaz, új célokat határoztak meg számára.

A svédek már soroznak

A svéd kormány 2018 eleje óta ismét szolgálatba állít sorozott katonákat. Az ok a megnövekedett orosz fenyegetés. Összesen 13 ezer fiatalt hívtak be, közülük négyezret választottak ki a szolgálatra. A svédek 2010-ben törölték el a kötelező sorozást, ám az utóbbi években több olyan incidens is történt, melynek során orosz katonai gépek veszélyeztettek utasszállítókat Svédország felett.

Európai államok kötelező katonai szolgálattal

Norvégia (NATO-tagállam)
Dánia (NATO-tagállam) Észtország (NATO-tagállam) Görögország (NATO-tagállam) Törökország (NATO-tagállam) Ciprus Fehéroroszország Finnország Svájc (semleges) Ausztria (semleges) Moldova Ukrajna
Oroszország

2018.08.08 09:40
Frissítve: 2018.08.08 09:40

Ultimátum az Akadémiának

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány "politikai semlegességet" és a döntéshozatalban való részvételt kérheti az MTA-tól a 28 milliárd forintos kutatási keretéért cserébe.
Ha teljesítik a kormány feltételeit, akkor továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dönthet annak a 28 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a korábbi tervek szerint átsorolnának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alá. Az Atv.hu információi szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: német mintára átalakítanák például az Akadémia vezetését és - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról.
Ez a modell egyébként igen hasonló ahhoz a megoldási javaslathoz, amelyet korábban az MTA is felvetett, ám Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány tisztességesen üzemeltetné az új rendszert. - A Magyar Akkreditációs Bizottságba – amely egyebek mellett a képzések minősítéséről dönt - például sokáig az akadémiai szféra adta a tagok túlnyomó részét. A 2010-es kormányváltás után azonban kormánydelegáltak is megjelentek a testületben, amelyek végül többségbe kerültek, és keresztül tudták vinni az akaratukat. El tudom képzelni, hogy ugyanezt eljátsszák az MTA esetében is – mondta Lukács András. 
- Ez olyan mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak
– magyarázta Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja.
Szintén súlyos beavatkozásnak tűnik az a kitétel is, miszerint - az Atv.hu információi szerint - az MTA-nak vissza kell térnie az "aktuálpolitizálástól" a „bölcs semlegességhez”. Lukács András egyébként arra is rámutatott, hogy bármilyen egyezség születik a kormány és az Akadémia vezetői között, a döntést jóvá kell hagynia még az MTA közgyűlésének is, márpedig ez nem ígérkezik könnyű folyamatnak. A tudósok ugyanis az előzményeket ismerve joggal aggódhatnak amiatt, hogy a kormány a kelleténél jobban bele akar szólni a tudományos szféra életébe. Legutóbb is ezt bizonyította a kabinet, a gender szak megszüntetésének ötlete ugyanis szakmai érvekkel nehezen indokolható. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón elismerte, hogy a kormánynak elvi problémái vannak az ELTE-n és a CEU-n működő gender szakokkal. 
„A kormánynak világos véleménye az, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek, olyan életet élnek, amilyet kívánnak, de a magyar állam közpénzből megvalósuló oktatási tevékenységet ezen túlmenően nem kíván ilyen területen finanszírozni”
- mondta Gulyás Gergely
Hozzátette, hogy nem tartják elfogadhatónak, ha valaki nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszél. A kormány szerint ugyanis „mindenki eldöntheti, hogy Isten teremtményeként, vagy pedig a természet törvényei szerint, de férfiak és nők vannak”. A miniszter szerint már a felvételi számok is bizonyítják, hogy a szakra érdeklődés sincs, Semjén Zsolt pedig egy nappal korábban arról beszélt az ATV-nek, hogy elhelyezkedni sem lehet a gender szakkal. Ehhez képest Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese saját Facebook-oldalán azt írta, a szakon szerzett oklevéllel jól el lehet helyezkedni – még ha nem is feltétlenül gender-területen, de a bölcsészettudományokat illetően általános jelenségnek tekinthető, hogy a diploma csak egy belépőt jelent bizonyos szakmákhoz. Fodor Éva szerint a náluk végzettek 42 százaléka az oktatásban dolgozik, 23 százaléka a magánszférában, nagyvállalatoknál, 16 százalékuk alapítványoknál, civil szervezeteknél, de a legtöbb diák továbbtanul elsősorban és PhD-fokozatot szerez, akár Európa legrangosabb egyetemein. 
Az ELTE egyébként hétfői közleményében azt írta, alkotmányellenes és a tudomány autonómiájával ellentétes egy szak rendeleti úton történő megszüntetése, főleg úgy, hogy semmilyen konzultáció, vizsgálat nem előzte meg a döntést.
Megszólalt végül az ügyben a Magyar Rektori Konferencia is. A 168 órához eljuttatott közleményük szerint a testület „a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. Az elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből”. Az MRK a kormányzati döntésig „az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”. Mindenesetre a kormány elvbarátait a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a társadalmi nemek képzés: Szlovákiában az ország legrangosabb felsőoktatási intézményében, a Comeninus Egyetemen már régóta működik gender-központ, Lengyelországban sem zavarja a Jaroslav Kaczynski vezette kormányzó Jog és Igazságosság Pártot, hogy több helyen is (például a varsói és a łódźi egyetemen) lehet gender szakon tanulni. Azt pedig Vágó István volt televíziós műsorvezető osztotta meg a Facebook-on, hogy a kormány által nemrég az egekig dicsért, Budapesten fakultást nyitó katolikus Notre Dame University-n szintén gond nélkül működik társadalmi nemek képzés.
2018.08.14 19:30
Frissítve: 2018.08.14 19:30

Roháč beismerte: ő ölte meg Prisztást

Publikálás dátuma
2018.08.14 18:54
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock/
Jozef Roháč kedden a rendőrségen tett részletes vallomásában elismerte, hogy ő gyilkolta meg 1996-ban Prisztás Józsefet, nem pedig az a Hatvani István, akit emiatt 2016-ban jogerősen elítélt a bíróság - tudta meg az Index.
Roháč már több kihallgatásán utalt arra, hogy a Prisztás ügyben vallomást akar tenni, végül ma hallgatta ki a Nemzeti Nyomozóiroda a Prisztás ügyben elrendelt perújítási eljárásban. A portál a férfi ügyvédjétől, dr. Fülöp Tamástól úgy értesült, hogy Jozef Roháč a mai maratoni kihallgatásán beismerte:
1996 novemberében Ő ölte meg Prisztás Józsefet, így az ezért elítélt Hatvani István ártatlanul ül börtönben.
Elmondta, hogy a megbízás az orosz-ukrán maffiától érkezett, de ezt csak attól a Jozef Hamalától tudja, aki a megbízást hozzá közvetítette. (Hamala már nem él, évekkel ezelőtt meggyilkolták.) Roháč a közel nyolc órán át tartó kihallgatáson részletes vallomást tett, a nyomozók kérdéseire pontosan elmondta a gyilkosság részleteit - mondta dr. Fülöp Tamás. 
Roháč szerint ugyanaz történt a Fenyő gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyében, ott sem sikerült az ítéletben az igazságot megtalálni. Ebbe már beletörődött - mondta az ügyvéd szerint Roháč -, de azt nem akarja, hogy bárki ártatlanul üljön évtizedes börtönbüntetést olyan bűncselekmény miatt, amit valójában ő követett el.
2018.08.14 18:54