Újra hadra foghatják a német fiatalokat

Hét évvel annak eltörlése után Berlinben máris felmerült a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetősége. Részint ettől várják a társadalmi egység megteremtését.

A német kormányban vita indult a kötelező katonai szolgálat visszaállításáról. Annegret Kramp-Karrenbuauer, a kereszténydemokraták főtitkára közölte, nem számít arra, hogy egyszerűen visszatérnek a katonai szolgálatra, hanem – mint fogalmazott – „általános szolgálati kötelezettségről” lehet szó. A kérdés napirendre kerül majd Angela Merkel kancellár pártjának az év végén esedékes kongresszusán is. Pontosabban ez is egy téma lesz a sok közül, a CDU vezetésének ugyanis az a célja, hogy 2020-ig, azaz egy évvel a parlamenti választás előttig új, átfogó pártprogramot dolgozzanak ki.

Németországban csak 2011 júliusában törölték el a kötelező katonai szolgálatot. Azóta a német hadsereget önkéntesek alkotják. A fiatalok számára nem túl vonzó a Bundeswehr. Mivel kevesen jelentkeztek a német hadsereghez, a katonaság reklámhadjáratot indított a német iskolákban.

Egyelőre nem vehető készpénznek a kötelező katonai szolgálat bevezetése. A koalíciós partner szociáldemokraták azonban jelezték, hogy készen állnak a vitára a kérdésről, meg kell vizsgálni, elegendő számú katona teljesít–e szolgálatot Németországban.

Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogyan is képzelné el a kormány a „szolgálati kötelezettséget”. Kramp-Karrenbauer a Twitteren azt írta, többféle lehetőség is adódik arra, miként hozzanak létre egy szolgálatot. A CDU főtitkárának elképzelései nem állnak távol a párttagságétól. Christiane Schwarte, a kereszténydemokraták szóvivője közölte, Kramp-Karrenbauer azután állt elő az ötlettel, hogy sok CDU taggal egyeztetett. Mint mondta, többen úgy vélték, hogy a katonai szolgálat valamilyen formában való bevezetése a társadalmi összetartozás érzését is segítené. Mint a Die Welt írja, elsősorban a CDU konzervatív szárnya támogatja a felvetést. A kereszténydemokraták egyik parlamenti képviselője, Oswin Veith szerint a szolgálat során lehetővé kell tenni a sorkatona számára, hogy ő válassza meg, milyen munkára lenne kész a hadseregnél, s ezt jelentősebb zsolddal is honorálni kellene. Szintén támogatja a felvetést Szász-Anhalt tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Michael Kretschmer, aki úgy véli, a szociális szféra is jól járna ezzel. Meglátása szerint népszavazást kellene kiírni a kérdésről.

Nem mindenki lelkesedik az ötletéért. Bírálatok a Bundeswehrtől is érkeztek. A német Bundestag hadügyi megbízottja, a szociáldemokrata Peter Bartels kifejtette, bár rokonszenves ötletről van szó, az alkotmányosság határait feszegeti. Mint mondja, a Bundeswehr éppen arra törekszik, hogy professzionális hadsereggé váljon.

Bírálatot fogalmazott meg az ellenzék is. Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke úgy vélte, a katonai szolgálat visszaállítása a szabadságjogokkal szembeni támadás lenne. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az FDP elnökségi tagja a Twitteren azt közölte, a lépés nem lenne megfelelő válasz a mostani világpolitikai kihívásokra. Szerinte ez a CDU „szomorú próbálkozása arra, hogy eltussolja a Bundeswehrrel kapcsolatos hiányosságait”. Akadnak azonban az FDP-ben is olyanok, akik nem zárkóznak el a felvetéstől. Közéjük tartozik Lencke Steiner, a párt brémai frakcióvezetője, aki úgy foglalt állást, szerinte pozitív következményei lennének, ha a fiatalokat egy évig a hadsereg alkalmazná, vagy a szociális szférát erősítenék.

Közben azonban a kereszténydemokratáknál sem egyöntetű a lelkesedés. Hennung Otte, a CDU védelmi kérdésekben illetékes szakértője a dpa hírügynökségben annak a véleményének adott hangot, hogy a korábbihoz hasonló katonai szolgálat nem segítene a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy ütőképes legyen a német hadsereg – tette hozzá. „Ehhez motivált fiatalokra van szükség, akik sokáig maradnak a hadseregnél, s összetett technikával lehet ellátni őket”. Szerinte teljesen más kérdés lenne egy általános szolgálati kötelezettség bevezetése a férfiak és a nők számára, például a szociális szférában. Ugyanakkor jogi szempontból e tekintetben is lát olyan akadályokat, amelyeket még meg kell oldani. „Ám érdemes megvizsgálni ennek a lehetőségeit” - tette hozzá.

Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) egykori német hadügyminiszter szerint bár becsülendő ötletről van szó, mint a Bild napilapban elmondta, azt is világossá kell tenni az emberek számára, milyen nagy költségeket jelentene mindez a költségvetés számára, nem is beszélve az alkotmányossági kérdésekről. Szintén úgy látja, az alaptörvény nem tenné lehetővé a sorkatonaságot, így alkotmánymódosításra is szükség lenne. Ami a kiadásokat illeti, kifejtette, évi 700 ezer fiatal ellátása igen komoly terhet róna a költségvetésre, s így más szektoroktól kellene elvonni jelentős pénteket. Kevesebb összeg jutna például a hadfelszerelésre. Guttenberg állt a hadügyi tárca élén 2011-ben, a kötelező katonai szolgálat eltörlésének idején. (Később egy plagizálási ügy miatt kellett távoznia.)

Jelenleg az állomány egyharmada hivatásos katonákból, kétharmada hosszabb idő óta szolgáló katonákból áll. A Bundeswehr jelenleg sokkal kisebb létszámú, mint 2011 előtt volt. Igaz, új célokat határoztak meg számára.