Az OECD 2018-as, a vagyoni egyenlőtlenségeket vizsgáló tanulmánya szerint a felmérésben érintett országokban a társadalmi egyenlőtlenségek jóval nagyobbak a korábban feltételezettnél – írja a Mérce.
Míg eddig általában a háztartások bevételeinek eltéréseit vizsgálták az egyenlőtlenségek kutatásakor, a jelenlegi felmérés megközelítése szerint ezzel csak részlegesen lehet mérni a háztartások fogyasztásra fordítható erőforrásait. Az adott háztartások ugyanis a rendelkezésükre álló vagyonnal ki tudják egyenlíteni esetlegesen hullámzó bevételeiket, nagyobb vagyoni háttérrel tendenciózusan túlfogyaszthatnak, míg ha kevesebbet fogyasztanak a jövedelmüknél, az hozzáadódhat a vagyonukhoz. Ráadásul a nagyobb vagyonnal rendelkező háztartások tőkévé tehetik azt, magyarán befektethetik oly módon, hogy léténél fogva jövedelmezzen.
A tanulmány a vagyon eloszlását tekintve igen aggasztó eredményekre jutott. Míg OECD átlagban a legvagyonosabb tíz százalék kezében van a társadalmi szinten birtokolt vagyon ötvenkét százaléka, addig a szegényebb hatvan százalék az összvagyon mindössze alig több, mint tizenkét százaléka fölött rendelkezik.
A felmérés eredményei alapján
szembeszökő, milyen nagyok az egyenlőtlenségek az Egyesült Államokban, valamint Hollandia és Dánia esetében – ezekben az országokban a társadalom alsó hatvan százalékának hitelállománya meghaladja a köztük eloszló vagyon mértékét, így az negatívként van feltüntetve (ennek oka, hogy a válság előtt sokan jelzálogra vettek ingatlant, melyek a válság idején elértéktelenedtek, és már nem fedezik a rájuk felvett hitel összegét).
a vizsgált országok háztartásainak harmada nem rendelkezik annyi vagyoni tartalékkal, hogy egy esetleges vis maior – munka elvesztése, betegség, etc. – esetén három hónapon át akár a létminimum szintjén is fedezni tudja a megélhetését.
Mi a helyzet Magyarországon?
A portál kiemeli: Magyarországot tekintve látható, hogy a vagyoni egyenlőtlenség rémes, de átlagos. Viszont nem szabad megfeledkezni a más országok társadalmaihoz viszonyított mediánvagyonról – ezt akkor kapjuk meg, ha egymás után felírjuk minden háztartás vagyonát, és kiválasztjuk közülük a középsőt. Mivel a skála végein nagyok a kilengések – különösen a gazdagabbik végén – ezzel a mutatóval reálisabb képet kaphatunk a társadalom vagyoni helyzetéről, mint ha átlagot számolnánk.
Ezen mutató esetében az OECD harmadik legkisebb értékét produkáljuk Lettország (68.000$) és Chile (95.000$) után háztartásonként 101.000 dollárral, ami csupán a luxemburgi érték kevesebb mint egyhetede, de a britnek is kevesebb mint egyötöde. Ha az örökléseket vizsgáljuk, akkor is siralmas a helyzet: mifelénk a mediánörökség – már a háztartások azon kevesebb mint harminc százaléka körében, melyek örökölnek – 12.000 dollár. Ez nagyjából az osztrák érték egytizenkettede.
