40 év után újra virágzik a Duna (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.10. 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Negyven év szünet után újra rajzik a dunavirág Budapest környékén.
A dunavirágzás még a tiszavirágzásnál is ritkább természeti jelenség. A kérészfaj 2-3 centis egyedei tömegesen jelennek meg például a Tahitótfalunál lévő híd környékén, a fényforrásokat kutatva - derült ki az ATV riportjából.
A dunavirág 1960-as évek végére eltűnt: annyira csökkent a populáció egyedszáma, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzások. A bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása adott lehetőséget a dunavirág újbóli elterjedéséhez és az újabb magyarországi tömegrajzások megjelenéséhez.

Fénysorompó segítene

A kérész nőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, amelynek során a folyó középvonala felett, a folyásiránnyal szemben repülnek néhány kilométert, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe eltünteti a folytonos poláros jelet, ezért a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirág rajzása sötétedés után történik, a hidak és a part közúti lámpái magukhoz vonzzák a kérészeket, ahol azok kifáradva a lámpák alatti aszfalt útra szállnak le. Ezt tévesen víznek érzékelik a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt, és petéiket emiatt nem a vízbe rakják, hanem az aszfalt útra, ahol azok kiszáradva elpusztulnak.
Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak, ami balesetveszélyes. A probléma megoldására a legkézenfekvőbb megoldás a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban forgalmas útszakaszokon újabb közlekedésbiztonsági kockázatot okozna. Az ELTE Természettudományi Kar Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársai egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a kérésztömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljön. A tesztek alapján kisebb hidaknál eredményesen működött a módszer. Az első éles fénysorompórendszer kiépítése Tahitótfalunál várható 2019-ben - írta az MTI az ELTE honlapja alapján.
Szerző
Témák
kérészrajzás

Vörös pandaikrek születtek Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2018.08.09. 13:43
Illusztráció: Facebook/Nyíregyházi Állatpark
Egészséges a Nyíregyházi Állatparkban kilenc hete született vörös macskamedve ikerpár - derül ki az állatkert Facebook-bejegyzéséből.
A vörös macskamedve néven is ismert faj igen ritkán szaporodik zárt tartási körülmények között, így a kilenchetes nőstény ikerpár igazi szenzációnak számít.  
A kölykök közös kifutóban élnek a szüleikkel. A Pozsonyból érkezett Ting-ting és a dublini Szecsuán négy éve él együtt.  A kölykök szürke bundával látták meg a napvilágot, az első hetekben teljesen magatehetetlenek voltak, a szemük is csukva volt. Ebben az időszakban az anyaállat szinte egész nap a kicsinyeivel van, most már csak szoptatáskor keresi fel őket. A már vörös bundás kilenchetes kölykök gyorsan növekednek, egyre érdeklődőbbek, az orvosi vizsgálat szerint a nőstények egészségesek.
Illusztráció: Facebook/Nyíregyházi Állatpark
A vörös macskamedve (Ailurus fulgens) néven is ismert állatok, a Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőrök, és tömött aljszőrzet alkotja, amely melegen és szárazon tartja őket a hideg és nedves környezetben. Bozontos, hosszú farkukat, fejpárnának vagy takarónak is használják.
A vörös macskamedvenév az állatok medvére emlékeztető külsejére utal, amelyek ugyanolyan jól másznak fára - a félig behúzható karmaik segítségével -, illetve nyalogatják magukat tisztára, mint a macskák. Táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is. A mellső végtagjukon hat ujjuk van. Az utolsó a csuklócsont megnagyobbodása, amely szembefordítható a többivel, így könnyedén le tudják szakítani a bambuszhajtásokat. A nap bármely szakában aktívak lehetnek, de átlagosan csupán annak 56 százalékát töltik ébren, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú táplálékhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki - olvasható a Nyíregyházi Állatpark Facebook-bejegyzésében.
Jelenleg alig tízezer egyed él vadon, számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése illetve az orvvadászat miatt.
Szerző

Fagyival hűsölnek az állatok a Budakeszi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2018.08.09. 10:10
Illusztráció: Facebook/Budakeszi Vadaspark
Fotó: Facebook/Budakeszi Vadaspark
A tartós hőség az állatokat is megviseli. A kánikulában ezért jégbe fagyott gyümölcsválogatással könnyíti meg a Budakeszi Vadaspark a lakók életét. A hűsítő finomságok nemcsak ínycsiklandó csemegeként szolgálnak, de a nyári melegben könnyen felboruló vízháztartást is stabilizálják.
Az állatoknak kínált „gyümölcsfagyik” nemcsak játékos csemegék, de elősegítik a belső hűtést, és a vízpótlást is. Az emberekhez hasonlóan az állatok számára is kiemelten fontos a vízháztartás folyamatos egyensúlya, ráadásul a meleg időszakban az állatok akár a testtömegük egyötödének megfelelő mennyiségű vizet is elfogyaszthatnak. A Budakeszi Vadaspark gondozói ezért nyáron napi több alkalommal is feltöltik az itatókat friss, tiszta vízzel, amiben az állatok akár fürdőzhetnek is.
A hőségben az állatok etetése is több odafigyelést igényel: kevesebb húst és több lédús takarmányt kapnak a lakók, így sok dinnye, alma, barack, bogyós gyümölcs is fogy ilyenkor.
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A vadaspark gondozói is felhívják a figyelmet, hogy ne a déli napsütésben vigyék sétálni kedvenceinket, és a tűzforró, felhúzott ablakú autóban semmiképpen se hagyják az állatot. A házban élő kedvencek esetében pedig a folyamatos folyadék utánpótlás mellett fontos, hogy egész nap megfelelő legyen a szoba hőmérséklete.
Szerző