40 év után újra virágzik a Duna (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.10 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Negyven év szünet után újra rajzik a dunavirág Budapest környékén.
A dunavirágzás még a tiszavirágzásnál is ritkább természeti jelenség. A kérészfaj 2-3 centis egyedei tömegesen jelennek meg például a Tahitótfalunál lévő híd környékén, a fényforrásokat kutatva - derült ki az ATV riportjából.
A dunavirág 1960-as évek végére eltűnt: annyira csökkent a populáció egyedszáma, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzások. A bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása adott lehetőséget a dunavirág újbóli elterjedéséhez és az újabb magyarországi tömegrajzások megjelenéséhez.

Fénysorompó segítene

A kérész nőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, amelynek során a folyó középvonala felett, a folyásiránnyal szemben repülnek néhány kilométert, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe eltünteti a folytonos poláros jelet, ezért a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirág rajzása sötétedés után történik, a hidak és a part közúti lámpái magukhoz vonzzák a kérészeket, ahol azok kifáradva a lámpák alatti aszfalt útra szállnak le. Ezt tévesen víznek érzékelik a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt, és petéiket emiatt nem a vízbe rakják, hanem az aszfalt útra, ahol azok kiszáradva elpusztulnak.
Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak, ami balesetveszélyes. A probléma megoldására a legkézenfekvőbb megoldás a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban forgalmas útszakaszokon újabb közlekedésbiztonsági kockázatot okozna. Az ELTE Természettudományi Kar Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársai egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a kérésztömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljön. A tesztek alapján kisebb hidaknál eredményesen működött a módszer. Az első éles fénysorompórendszer kiépítése Tahitótfalunál várható 2019-ben - írta az MTI az ELTE honlapja alapján.
2018.08.10 10:10
Frissítve: 2018.08.10 10:10

Mesterséges intelligencia mentheti meg a méheket

Publikálás dátuma
2018.10.19 11:20

Fotó: Pixabay/
Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel.
Az új, globális projektben használt felhő technológia segít a mezőgazdasági ökoszisztémákban fellelhető mézelő méhek életének megértésében. A World Bee Project Hive Network távoli adatgyűjtés révén nyer ki információkat a kaptáraktól, amelyek az Oracle Cloudba továbbítódnak, majd ott elemző eszközök segítségével - ideértve a mesterséges intelligencia (AI) és adatvizualizációs technológiákat - a kutatók bővebb információt kaphatnak a méhekről és kapcsolatukról a környezetükkel.
A technológia segítségével a kutatók mostantól "kihallgathatják" a méhek ügyködését, és elemezni tudják az "okos kaptárakból" szerzett bonyolult akusztikai adatokat - ilyenek például a méhszárnyak és -lábak mozgásainak hangjai. Egyéb precíziós mérésekkel kombinálva - ideértve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a mézhozam vizsgálatát - közelebbről figyelhetik a méhkolóniákat, elemezni tudják a méhek viselkedési mintáit, illetve előrejelzéseket is tudnak készíteni azokról. Ennek köszönhetően a természetvédők és a méhészek jobban tudják védeni a méhkolóniákat, például elkerülhetik az időszerűtlen méhrajzásokat, illetve eltávolíthatnak kártékony ragadozókat, így az ázsiai lódarazsat.
A nemzetközi kaptárhálózatból begyűjtött adatok értéke abban rejlik, hogy a méhészek képet kaphatnak a kolónia legkülönbözőbb állapotairól az év bármely szakaszában, és segíthetik a működését. A hálózat kiépítése elkezdődött Nagy-Britanniában, nemzetközi kiterjesztése folyamatban van - írták. 
Felmérések szerint a méhek kihalásáért az egyre zordabb természeti körülmények felelősek, ami a viráglelőhelyek csökkenésének, az erőteljesebb gazdálkodási módszereknek, az klímaváltozásnak és a fokozott növényvédőszer-használatnak tudható be. A méhek felelnek a világ élelmiszerkészletei mintegy harmadának beporzásáért. A Föld népességének 90 százalékát ellátó 100 különféle haszonnövény közül 70-et a méhek poroznak be.
2018.10.19 11:20

Nagy küzdelemben nyert az év fája

Publikálás dátuma
2018.10.19 09:23

Fotó: MTI / Sóki Tamás/
Az Év Fája címet idén izgalmas küzdelem után a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.
A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van. Idén 35 jelölt indult a versenyen, amelyek közül a szakmai zsűri választott ki a 12 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét július 9. és október 8. között. A fákra összesen 16 423 szavazat érkezett - olvasható a versenyt 2010 óta szervező Ökotárs Alapítvány honlapján.
A győztes pécsi mandula egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havi-hegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket. A Hős Fa címet kiérdemlő Római-parti fák az ember és természet harmonikus együttélésének jelképei, amelyek sorsa veszélybe került a hullámtérre tervezett gát miatt.
Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A döntősök többek közt madárodúkat és etetőket is kaptak ajándékba. Az Év Fája, a Hős Fa és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa mellett idén is minden döntőbe jutott fa oklevelet is kapott a díjkiosztón.
A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.
Témák
Év Fája
2018.10.19 09:23
Frissítve: 2018.10.19 10:31