kérészrajzás;

2018-08-10 10:10:00

40 év után újra virágzik a Duna (videó)

Negyven év szünet után újra rajzik a dunavirág Budapest környékén.

A dunavirágzás még a tiszavirágzásnál is ritkább természeti jelenség. A kérészfaj 2-3 centis egyedei tömegesen jelennek meg például a Tahitótfalunál lévő híd környékén, a fényforrásokat kutatva - derült ki az ATV riportjából.

A dunavirág 1960-as évek végére eltűnt: annyira csökkent a populáció egyedszáma, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzások. A bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása adott lehetőséget a dunavirág újbóli elterjedéséhez és az újabb magyarországi tömegrajzások megjelenéséhez.

Fénysorompó segítene

A kérész nőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, amelynek során a folyó középvonala felett, a folyásiránnyal szemben repülnek néhány kilométert, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe eltünteti a folytonos poláros jelet, ezért a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirág rajzása sötétedés után történik, a hidak és a part közúti lámpái magukhoz vonzzák a kérészeket, ahol azok kifáradva a lámpák alatti aszfalt útra szállnak le. Ezt tévesen víznek érzékelik a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt, és petéiket emiatt nem a vízbe rakják, hanem az aszfalt útra, ahol azok kiszáradva elpusztulnak.

Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak, ami balesetveszélyes. A probléma megoldására a legkézenfekvőbb megoldás a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban forgalmas útszakaszokon újabb közlekedésbiztonsági kockázatot okozna. Az ELTE Természettudományi Kar Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársai egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a kérésztömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljön. A tesztek alapján kisebb hidaknál eredményesen működött a módszer. Az első éles fénysorompórendszer kiépítése Tahitótfalunál várható 2019-ben - írta az MTI az ELTE honlapja alapján.