40 év után újra virágzik a Duna (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.10 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Negyven év szünet után újra rajzik a dunavirág Budapest környékén.
A dunavirágzás még a tiszavirágzásnál is ritkább természeti jelenség. A kérészfaj 2-3 centis egyedei tömegesen jelennek meg például a Tahitótfalunál lévő híd környékén, a fényforrásokat kutatva - derült ki az ATV riportjából.
A dunavirág 1960-as évek végére eltűnt: annyira csökkent a populáció egyedszáma, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzások. A bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása adott lehetőséget a dunavirág újbóli elterjedéséhez és az újabb magyarországi tömegrajzások megjelenéséhez.

Fénysorompó segítene

A kérész nőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, amelynek során a folyó középvonala felett, a folyásiránnyal szemben repülnek néhány kilométert, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe eltünteti a folytonos poláros jelet, ezért a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirág rajzása sötétedés után történik, a hidak és a part közúti lámpái magukhoz vonzzák a kérészeket, ahol azok kifáradva a lámpák alatti aszfalt útra szállnak le. Ezt tévesen víznek érzékelik a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt, és petéiket emiatt nem a vízbe rakják, hanem az aszfalt útra, ahol azok kiszáradva elpusztulnak.
Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak, ami balesetveszélyes. A probléma megoldására a legkézenfekvőbb megoldás a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban forgalmas útszakaszokon újabb közlekedésbiztonsági kockázatot okozna. Az ELTE Természettudományi Kar Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársai egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a kérésztömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljön. A tesztek alapján kisebb hidaknál eredményesen működött a módszer. Az első éles fénysorompórendszer kiépítése Tahitótfalunál várható 2019-ben - írta az MTI az ELTE honlapja alapján.
2018.08.10 10:10
Frissítve: 2018.08.10 10:10

284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin-napon összegyűlt virágpénzből

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:03
Illusztráció
Fotó: AFP/ Narayan Maharjan/NurPhote
Felülmúlt a szervezők várakozását a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt 28 millió forint, amelyből már vasárnaptól elkezdhetik a 284 kutya megmentését.
284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt több mint 28 millió forintból. Az Eszkuláp Egyesület és a Demény, a kötsög elnevezésű közösségi oldal összefogásában, január közepén meghirdetett kezdeményezés lényege az volt, hogy a résztvevők idén a Valentin-napi virág árát inkább utalják át az állatmentő szervezet számlájára.
A szervezők a Facebook-bejegyzésükben azt írták, az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, arra számítottak, legfeljebb 5-10 kutyát tudnak megmenteni a haláltól. Hozzátették, az összeg még mindig folyamatosan nő, mert érkeznek a későn kapcsolók és a cégek felajánlásai is. És jelezték azt is, ez csak a kezdet, de nem a pénzgyűjtés volt a lényeg, ennek köszönhetően viszont már vasárnap elkezdhetik az állatok mentését - számolt be a Sokszínű Vidék
2019.02.15 14:03

A budapestiek többsége venne betétdíjas palackot az egyszer használatosak helyett

Publikálás dátuma
2019.02.15 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A budapestiek elsöprő többsége, 75 százaléka támogatná a betétdíjas rendszer bevezetését, és választaná a visszaváltható palackot az egyszer használatos helyett − derül ki a Greenpeace Magyarország 2018 decemberében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A szervezet szerint ez azt bizonyítja, hogy a magyarok valódi, hatékony fellépést várnak a kormánytól a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. A Greenpeace most azt várja a kormánytól: 
ezúttal vegye figyelembe a lakosság akaratát a termékdíjtörvény jelenleg zajló átdolgozása során, és tiltsa be hazánkban az egyszer használatos műanyag zacskókat, valamint vezessen be betétdíjas rendszert a palackokra.
A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2018. november 24. és december 10. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatást 800 fős mintán Budapesten, személyes adatfelvétellel. A kutatás során kiderült: a budapestiek egyértelműen támogatják a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését az italoknál, annak érdekében, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés. A megkérdezettek háromnegyede (75%) választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22%) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett. 
A szervezet közleménye szerint a megkérdezettek válaszai egybevágnak az Európai Unió Tanácsának környezetvédelemért felelős miniszterei által tavaly decemberben elfogadott új irányelvtervezetével, ami az egyszer használatos műanyag hulladékok jelentős csökkentését írja elő a tagállamok számára. Ez azt mutatja, az Unió is felismerte, hogy az egyszer használatos műanyagok szennyezése olyan globális problémává vált, amire csupán az újrahasznosítás nem nyújt megoldást – csökkentési célokat is elő kell írni. Az azonban, hogy a gyakorlatban melyik ország miként éri el a célszámokat, már jórészt a tagállamokon múlik.
A magyar kormány egyelőre nem tartozik a műanyagszennyezés ellen harcolók élbolyába. Annak ellenére, hogy hatalmas társadalmi támogatottsága volt, a kormány tavaly novemberben nem támogatta a saját minisztériuma által kidolgozott javaslatot, amely kivezette volna a vékony falú műanyag szatyrokat a használatból egy két éven át tartó termékdíjemelést követően. A termékdíjtörvény átdolgozása most ismét napirenden van, a szakértői egyeztetések és tárgyalások jelenleg is folynak.
„Azt várjuk a kormánytól, hogy képviselje a magyar lakosság akaratát és hosszú távú érdekeit. Az új jogszabály megalkotásakor vegye figyelembe, hogy Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezésének keretében 150 ezren álltak ki az egyszer használatos műanyag szatyrok kivezetése mellett, és a fővárosiak háromnegyede támogatja a betétdíjas rendszer visszaállítását. A betétdíjjal el lehetne érni, hogy a palackok ne a környezetbe, ne a hulladéklerakóra kerüljenek, hanem anyagában hasznosítsák őket újra; sőt ami környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, tisztítás után töltsék őket újra”
– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
A hazai PET felhasználás 3 százalékkal meghaladja a világátlag és az európai 2016-os 7,2 százalékos átlagértékét. Világszinten másodpercenként 160 ezer műanyag szatyrot, és évente 500 milliárd műanyag palackot gyártunk. Van olyan nemzetközi kávézólánc, ahol 4 milliárd eldobható kávéspoharat használnak el évente. 
A világon valaha legyártott műanyagok 90,5 százalékát máig nem hasznosították újra.
- derül ki a szervezet honlapjáról.
2019.02.15 10:10
Frissítve: 2019.02.15 10:10