Késnek a vonatok a miskolci vonalon

Publikálás dátuma
2018.08.08. 09:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kigyulladt egy felsővezetékhez tartozó berendezés a péceli állomáson.
Újraindult a vonatközlekedés a Budapest–Hatvan–Miskolc vonalon Rákosliget és Pécel között, ahol reggel letört egy vonat áramszedője. A péceli állomáson viszont kigyulladt egy felsővezetékhez tartozó berendezés, ezért továbbra is hosszabb a menetidő – közölte a Mávinform szerda délelőtt az MTI-vel. A közleményben azt írták, a berendezést áramtalanították, a vonatokat dízelmozdonyok segítik át az érintett szakaszon. Hozzátették, hogy a vonatfeltorlódás miatt a menetrendszerű közlekedés lassan, fokozatos áll helyre. Az utazók a vonatok helyett a BKK járatait is igénybe vehetik: az Örs vezér tere és Pécel között a 169E autóbusszal, az Örs vezér tere és Gödöllő között HÉV-vel, a Keleti pályaudvar és az Örs vezér tere között a 2-es metróval utazhatnak. A BKK járatain érvényes vasúti menetjegyekkel, bérletekkel és utazási igazolványokkal is lehet utazni – olvasható a közleményben. A Mávinform korábbi közleménye szerint szerda reggel nem jártak a vonatok Rákosliget és Pécel között, mert letört egy vonat áramszedője. A másik vágányon pályafelújítás miatt nem közlekednek a vonatok. Egyes gödöllői, hatvani elővárosi vonatok pedig ki is maradhatnak a menetrendből – írták akkor. Ezek miatt a Budapest–Hatvan–Miskolc vonalon 30-60 perccel meghosszabbodott a menetidő. A műszaki ok miatt elakadt vonatot egy másik mozdony elhúzta a vonalszakaszról – tudatták. A MÁV arra kéri az utazókat, hogy indulás előtt tájékozódjanak a MÁV-csoport honlapján vagy a Vonatinfó applikáció segítségével.
Szerző
Frissítve: 2018.08.08. 11:37

Elutasították a tanárok által támogatott igazgatót, egy fideszes képviselő is pályázott

Publikálás dátuma
2018.08.08. 09:30

Fotó: Google Street View
Indoklás nem volt. Az elbírálás határideje lejárt, de még nem tudni, mi lesz.
Ketten pályáztak a Debreceni Ady Endre Gimnázium vezetésére: egyikük Rózsavölgyi Gábor, aki 32 éve tanít az intézményben, 2002 óta igazgató és a tantestület, a szülők, valamint a diákönkormányzat támogatását élvezi. A másik jelentkező Türk László történelemtanár, aki soha nem tanított az Adyban, sőt középiskolában sem, viszont fideszes önkormányzati képviselő. Az igazgatói kinevezésekről a minisztérium dönt, de korábban többször is hangsúlyozták, hogy figyelembe veszik a szülők, a diákok és a tantestület véleményét. Most nem ez történt: az oktatási államtitkár indoklás nélkül utasította el Rózsavölgyi pályázatát – írja a 444.hu. Egyébként az iskola honlapján olvasható összesítés szerint:  –a nevelőtestület tagjai közül 62-ből 61-en támogatják Rózsavölgyi vezetői programját, míg Türk elképzeléseit 56/6 arányban leszavazták. – a Szülői Választmány Rózsavölgyi pályázatát nyílt szavazással, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatja, Türkét 3 igen, 27 nem és 1 tartózkodással nem támogatja. – a Diákönkormányzat szintén egyhangúlag, 40 igen szavazattal támogatja Rózsavölgyit, Türk tőlük egyetlen igent sem kapott, a 38 nemre jutott 2 tartózkodás. Egyelőre nem derült ki, hogy Türk pályázatát elfogadták-e, vagy esetleg érvénytelen lett az eljárás. A kiírás szerint mindenesetre július 13. volt az elbírálás határideje.
Szerző
Frissítve: 2018.08.08. 09:36

Nem kérnek a civil segítségből a magyar börtönök

Publikálás dátuma
2018.08.08. 09:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Továbbra sincs megállapodás azokkal a civil szervezetekkel, amelyekkel tavaly mondta fel az együttműködést a büntetés-végrehajtás.
Lassan már egy év telt el azóta, hogy több, a hazai börtönökben segítő munkát végző civil- és társadalmi szervezettel szerződést bontott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), ám többségükkel továbbra sem kötöttek új együttműködési megállapodást. Tavaly októberben kitiltották a civileket a börtönökből: szerződést bontottak a Magyar Helsinki Bizottsággal (MHB), a Magyar Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a börtönrádiókat üzemeltető Adj Hangot Egyesülettel, valamint a mesekörös foglalkozásokat végző Tévelygőkért Alapítvánnyal is. A BvOP akkor ezt úgy magyarázta, nem kitiltásról, csupán a megállapodások megújításáról van szó. Ebben nem is lenne semmi különös, hiszen a megállapodások, szerződések megújítására korábban is volt példa. Ám a tavalyi hír megjelenése óta eltelt tíz hónapban mindössze két szervezettel, a Magyar Vöröskereszttel és a Máltai Szeretetszolgálattal sikerült újból megállapodnia a BvOP-nak. Mindkét szervezettől azt a tájékoztatást kaptuk, továbbra is folytathatják karitatív tevékenységüket, ahogy eddig. Az MHB-val, a Tévelygőkért Alapítvánnyal, valamint az Adj hangot Egyesülettel azonban még csak meg sem kezdődtek az egyeztetések. Igaz, utóbbi esetében nem a szerződések megújítása volt az ürügy, hanem az, hogy az Egyesület egy pályázat során hibát vétett; a börtönrádió egy hanganyagát csak azután engedélyeztették, hogy már pályáztak egy újságírói díjra. Bár a díjat megnyerték, a BvOP-t ez nem hatotta meg: azonnali hatállyal szerződést bontottak. A börtönrádió három bv-intézetben működött, az Egyesület mentorai rádiós képzést nyújtottak a fogvatartottaknak, akik saját műsort szerkesztettek társaiknak. Mindez nagy segítséget jelentett fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésében. Csakúgy, mint a Tévelygőkért Alapítvány meseköre, ami a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működött. A foglalkozások keretében a pszichodráma, a meseterápia, illetve a börtönszínház elemeit ötvözték, a fogvatartottak – rendkívüli beszélők alkalmával – családtagjaiknak, gyermekeiknek adhattak elő 10-15 perces színdarabokat. A mesekörös rabok a börtön személyzetével is együttműködőbbek lettek; mint arról a Bűnügyi Szemle is beszámolt, a balassagyarmati fegyintézetben a „szokásos” évi hatszázról mintegy kétszázra csökkent a fegyelmi kihágások száma. – A világ nem ebbe az irányba halad. Más európai országban örülnek a börtönökben, hogy ott vannak a civilek – mondta lapunknak Zádori Zsolt, az MHB munkatársa. A szervezet 1999 óta többször megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen járhatott az ország börtöneibe, alig van olyan intézet, ahol legalább egyszer ne tettek volna látogatást. Vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Jelentéseket is készítettek a hazai börtönviszonyokról, ezeket a BvOP is véleményezte, javaslataik egy részét a gyakorlatba is beépítették. – Egyedi panaszok esetében most is eljárhatunk, de sokkal körülményesebb a kapcsolattartás, ahogy az is, hogy egy fogvatartott panasza eljusson hozzánk. Általában az egyik hozzátartozójukon keresztül értesítenek minket – mondta Zádori, aki szerint nemcsak a civil szervezeteket zárták ki a börtönökből, hanem az egész társadalmat, külső monitorozó munka nélkül ugyanis apró képet sem kaphatunk arról a továbbiakban, mi folyik a magyar börtönökben. Kerestük a BvOP-t, hogy megtudjuk, szándékoznak-e együttműködni a fentebb említett civil szervezetekkel, s ha igen, mikor kerülhet sor együttműködési megállapodás aláírására. A kérdéseinkre küldött válaszokból az derült ki, hogy nem terveznek. Mint írták, a BvOP „mintegy 20, a büntetés-végrehajtási szervezet pedig több mint 100 civil szervezettel működik együtt. A kérdezett három szervezettel – Magyar Helsinki Bizottság, Adj Hangot Egyesület, Tévelygőkért Alapítvány – nem kötöttünk új megállapodást”. Hogy ennek pontosan mi az oka, arra nem kaptunk választ, ahogy azt sem részletezték, melyik az a több mint száz civil szervezet, amelyekkel együttműködnek.
Szerző