Fej fej mellett a vörös zónában - Kitartanak-e Trump mellett a republikánusok?

Publikálás dátuma
2018.08.08 20:00
Troy Balderson ohiói republikánus jelölt választási beszédet tart Donald Trump társaságában.
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
A szoros állás miatt késett az eredményhirdetés az ohiói kongresszusi választáson egy olyan körzetben, ahol 1920 óta csaknem mindig republikánus jelölt győzött.
A 12. ohiói kongresszusi kerületben azért tartottak kedden képviselő-választást, mert a széket kilenc cikluson át elfoglaló, republikánus Pat Tiberi megunta a politikát, és az üzleti életet választotta. A republikánus Troy Balderson és a demokrata Danny O’Connor újra összecsap majd a novemberi általános képviselőházi választáson, így most a tét nem is annyira a poszt elfoglalása, hanem a mozgásirányok kijelölése volt. 
A „csaknem végeredmény” alapján Balderson 50,2 százalékon, O'Connor 49,3 százalékon állt. Összevetésként: Donald Trump ebben a körzetben még 11 százalékpontnyi különbséggel verte meg Hillary Clintont a 2016-os elnökválasztáson. Balderson csak mintegy kétharmad annyi szavazatot kapott, mint amennyivel párttársa, Tiberi legutóbb elnyerte a körzetet.
Előállt tehát a „félig teli, félig üres pohár” esete:
Az amerikai politikai térképeken hagyományosan vörös színnel jelzett, vagyis megbízhatóan republikánusnak számító térségben borotvaélen táncol a republikánus többség.
Ha ez a tendencia kitart őszig, akkor könnyen elképzelhető, hogy a november 8-ikai képviselőházi választások nyomán a kék színnel jelölt demokrata körzetek száma növekedni fog. Annyira viszont mégsem örülhetnek a demokraták, mint ahogyan azt remélték, hiszen a markáns, egyértelmű fordulat mindenképpen elmaradt Ohióban, jussanak bármilyen végeredményre a szavazatok újraszámlálása után.

Demokrata többség is jöhet

A kétévente teljes egészében újraválasztott amerikai képviselőház 435 helyén jelenleg 236 republikánus és 193 demokrata képviselő osztozik, hat hely pedig betöltetlen. A demokraták úgy számolnak, hogy tucatnyi olyan körzet van, ahol a republikánusok hagyományos beágyazottsága nem akkora, mint a 12-es ohiói körzetben, tehát azok a körzetek viszonylag könnyen elhódíthatók, és akkor már nem is kell olyan sok további körzetben javítaniuk a pozícióikat novemberre ahhoz, hogy többségbe kerüljenek a képviselőházban.
A többség megfordításához ennél valamivel kisebb arányú hátrányt kellene ledolgozniuk a demokratáknak a szenátusban, ahol most 51 republikánus, 47 demokrata és 2 független szenátor ül. A két elnökválasztás között pontosan félidőben, idén novemberben esedékes választás során azonban a szenátusnak csak az egyharmadát választják újra: a szenátori tisztség hat évre szól, és kétévente újraválasztják a testület egyharmadát.

Republikánusok Trump ellen?

Az amerikai belpolitikának azonban mostanság nem az az egyetlen nagy kérdőjele, hogy Donald Trump kétéves országlása után a republikánusok meg tudják-e őrizni kongresszusi többségüket, vagy pedig a választópolgárok „béna kacsává” változtatják-e az elnököt. Az a kérdés is erősen felmerül, hogy meg tudja-e őrizni a finoman szólva is ellentmondásos megítélésű Trump a republikánusok támogatását.
Erre nézve is tartottak kedden egy iránymutatónak remélt választást, mégpedig a „mélyvörös” Kansasban, ahol arról döntöttek, ki képviselje a republikánusokat a novemberi kormányzóválasztáson. Itt a mostani kormányzó, Jeff Colyer ellenében Trump támogatottjaként elindult Kris Kobach, és – csakúgy, mint Ohióban –
ez a verseny is olyan szorosnak bizonyult, hogy lapzártánkig nem született végeredmény.
Mindkét nagy kérdésre, a republikánus-demokrata erőviszony, valamint Trumpnak a republikánus táboron belüli helyzete alakulására nagyrészt az fogja megadni a választ, hogy a szavazók mennyire tekintik Trump érdemének a gazdaság mostani jó állapotát. A kedvező konjunkturális folyamatok már Trump elnöksége előtt kezdtek mutatkozni, de ő ehhez látványos adócsökkentést tett hozzá, és minden babért magának akar. Erre voltaképpen esélye is van, ha nem viszi túlzásba a kereskedelmi háborúskodást a külvilággal – egy ilyen háborúban a dolgok természetéből adódóan a küzdő felek nem csupán másokra sújtanak le védővámokkal, hanem ők maguk is elszenvednek ilyen csapásokat, és a csatazajban „az amerikai munkahelyek védelme” jelszó elveszítheti a vonzerejét.
Témák
USA
2018.08.08 20:00
Frissítve: 2018.08.08 20:00

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30

Leállt a légzése a kislánynak az amerikai határőrök furgonjában

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vizsgálják, miképp mondhatta a határőrség, hogy minden rendben a guatemalai gyerekkel.
Vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban annak a hétéves kislánynak a halála miatt, aki azután vesztette életét, hogy az ország mexikói határánál apjával együtt egy gyűjtőhelyre szállította őt a határőrség, idézi a BBC-t az Index. Az illegális bevándorlóként kezelt férfi és kislánya Guatemalából jött, a határon a hatósági ellenőrzéskor a gyerek egészségi állapotát megfelelőnek találták. Az első jelentések dehidratálódásról szóltak, de a határőrség szerint olyan helyen őrizték őket a többi illegális határátlépővel együtt, ahol vizet és ételt is biztosítottak számukra. Az ideiglenes őrizet után az furgonba terelték őket, hogy a 100 kilométerre lévő menekülttáborba vigyék őket.  A kislány útközben lett rosszul, hányt, majd leállt a légzése. Az El Paso-i kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni. Utólag agyi duzzanatot és májelégtelenséget állapítottak meg nála. Az ügy ismét felhívta a figyelmet Donald Trump határvédelmi politikájára, amely a demokraták szerint csak a humanitárius válság elmélyítéséhez vezet.
2018.12.15 09:25