Robbant az infláció

Publikálás dátuma
2018.08.08 18:11
Drágult az élet - Az üzemanyagokon és a szeszes italokon túl jelentősen többe kerülnek egyes élelmiszerek is
Fotó: Shutterstock/
A fogyasztói árindex júliusban 3,4 százalékkal emelkedett. Ezúttal az üzemanyagok és a dohányáruk áremelkedése volt kiemelkedő.
Öt éves csúcsára, 3,4 százalékra kúszott fel a júliusban  a 12 hónapra visszatekintő pénzromlás üteme a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint. A "fő bűnösök" ezúttal az üzemanyagárak voltak, a benzin literje január óta literenként 16 forinttal, az egy évvel ezelőtti szinthez képest pedig 60 forinttal növekedett. Emellett egy másik jövedéki árú, a dohánytermékek drágulása (7,5 százalék) lógott ki a sorból. Valószínűnek látszik, hogy az üzemanyagok ára a későbbiekben mérséklődni fog. Az év elején sok bosszúságot okozott, hogy a tojás ára egy év alatt 49 százalékkal növekedett. azóta viszont viszont 7 százalékra mérséklődött a drágulása. Ennél nagyobb mértékben nőtt a vaj és más tejtermékek ára, előbbi mintegy tíz, utóbbi hét százalékkal drágult a tavaly júliusi szinthez képest. Ez azért is érdekes, mert Európában általános árcsökkenési tendenciák érvényesülnek. Bár - és erre is régen volt példa -, a cukor ára csaknem 24 százalékkal lett olcsóbb.  
Új jelenség viszont - mondta a Népszava érdeklődésére Katona Tamás egyetemi tanár -, hogy a hosszú ideje stabil árú tartós fogyasztási cikkek ára is növekedésnek indult, beleértve az autókat is. Ebben jelentős szerepe volt a forint jelentős gyengülésének is. A szakember egyébként nem számol azzal, hogy a közeljövőben jelentősen módosul majd a magyar deviza kurzusa, az euró ára megmaradhat 320 forint körül, így további árnövelő hatás híján az sem kizárt, hogy egyes árak mérséklődni fognak. Így feltehetően júliusban értük el a forint árfolyamának idei csúcspontját.    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki a júliusi inflációs adatokból, hogy a ruházati termékek ára a szezonális kiárusítások miatt ugyan mérséklődött júliusban, de kérdés, hogy gyengébb forint milyen hatással lesz a nyár végén, ősz elején boltokba kerülő új kollekciókra. Ez felfelé mutató kockázatot jelent. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a  közeljövőben komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály által okozott terményár-emelkedés, ami gyorsíthatja az itthoni élelmiszerek drágulását is.  A szolgáltatásoknál egyébként felemás a helyzet, 10,5 százalékkal többet kellett fizetni a taxizásért, mint egy esztendeje, de 5,1 százalékkal csökkentek a telefon- és internettarifák. A külföldi nyaralás viszont közel 5, a belföldi pedig 7,5 százalékkal került többe, mint tavaly júliusban.  
Arra is régen volt példa, hogy a nyugdíjas infláció alacsonyabb lett, mint az általános fogyasztói árindex, 2,9 százalékos. Ennek az az oka, tudtuk meg Katona Tamástól, hogy a fogyasztói árindexben jelentős hányadot foglalnak el az üzemanyagok, míg az idősebbek kevésbé tartanak gépkocsit. A szakember véleménye szerint az üzemanyagok ára már tetőzött, és az infláció is még  néhány hónapig meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt. Az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt - vélekedett Suppan Gergely. Így az év végére a szakértők mindegyike arra számít, hogy az idén átlagosan 2,7 százalékos lesz a pénzromlás mértéke. Úgy vélik, hogy a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat. A jövő év elején azonban ismét 3 százalék fölé emelkedhet a fogyasztói árindex - vélik az elemzők.
Témák
infláció
2018.08.08 18:11
Frissítve: 2018.08.08 21:47

A médiagólem után feláll az agrárgólem is: központosítják Mészáros mezőgazdasági cégeit

Publikálás dátuma
2018.12.17 08:58

Fotó: / Kovalovszky Dániel
Az ország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekeltsége jön létre a Talentis-konszernnel.
Közös szakmai vezetés alá vonják a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó mezőgazdasági cégeket, a Talentis Agro Holding az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari konszernje lesz - írja a hétfői Világgazdaság.    A lapnak Csák Gyula, a vállalatcsoportot irányító Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta: terveik szerint ötéves távlatban négy-öt üzletágban is jelentős feldolgozókapacitással és növekvő piaci részesedéssel fognak rendelkezni.  A holdingba klasszikus agrártermelő cégek kerültek, a szántóföldi növénytermesztés mellett kiemelkedő a szarvasmarha- és a sertéságazat, valamint az árutojás-termelés. Ezek mellett jelentősek a borászati és az agrárturizmushoz szorosan kapcsolódó vadgazdálkodási és vadászati turizmussal foglalkozó társaságok, továbbá a malomipar - idézi a cikket az MTI.
A tervek szerint a folyamat végén - az integrálásra váró Mezort csoporttal együtt - valamivel több, mint 36 ezer hektár mezőgazdasági területet művelnek majd, amelynek a túlnyomó része szántóföld. A vállalatcsoport méretének jellemzésére Csák Gyula elmondta, hogy a Mezorttal együtt számított árbevételük tavaly megközelítette volna a 22 milliárd forintot,
a foglalkoztatotti létszám pedig az idénymunkásokkal együtt meghaladta a 2200 főt. Az agroholding elsősorban a belföldi keresletet próbálja kielégíteni, később viszont terveik szerint akülpiacokon is megjelennek félkész és késztermékekkel.

Mészáros erről is lemond majd?

Az ugyanakkor kérdéses, hogy az így felálló agráróriás meddig marad Mészáros-érdekeltség. Mint ismert, az  az ország leggazdagabb gázszerelőjéhez tartozó Mediaworks – miután felvásárlással magába szippantotta több országos és megyei lap kiadóját, köztük a Lapcomot, az Inform Médiát és a Szabad Földet is kiadó Mezőgazda Lap- és Könyvkiadót, valamint a Magyar Idők kiadóját is.- új szerzeményeivel együtt beolvadt a Talentis Groupba. A Talentis Group tulajdonosa szintén Mészáros Lőrinc volt, aki egész médiabirodalmát ingyen és bérmentve átadta a Liszkay Gábor balatonföldvári nyaralójábaba bejegyzett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.  Ezzel létrejött az ország legnagyobb, szellemiségében kormányközeli, gazdasági szempontból azonban nonprofit médiaalapítványa, ami közel 500 országos és megyei lapot, hírportált ölel fel. A Gazdasági és Versenyhivatal nem is vizsgálhatta a több szempontból is problémás fúziósorozatot és tulajdonátadást, mivel Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségű ügynek minősítette a folyamatot - bár nem állmi tulajdonú cégek egyesüléséről van szó.
2018.12.17 08:58

Növekszik a hulladékkeret, azonban az ártalmatlanítására szánt pénz elillan a büdzsében

Publikálás dátuma
2018.12.17 08:30
VÁLSÁGJELEK - Nincs, aki átvegye a leválogatott hulladékot
Fotó: Air Images/
Emelik a termékdíjköteles cikkek begyűjtésének támogatási keretét, ám az ártalmatlanítására fordítandó összegek eltűnnek a költségvetésben.
További hárommilliárddal 17,65 milliárd forintra bővíti a kormány a termékdíj-köteles cikkek gyűjtéséhez és kezeléséhez biztosított jövő évi támogatási keretet – derül ki a szombati Magyar Közlönyből. (A határozat címe szerint a kabinet az összeget a hulladékok fejlesztéséhez is biztosítaná, ám ez bizonyára csak egy nyelvhelyességi baki.) Magyarországon több környezetszennyező árucikk gyártása termékdíj-köteles. Ide tartozik például a gumiabroncs, az akkumulátor, a nejlonzacskó, irodai és reklámhordozó-papírok, illetve kőolajtermékek és elektronikai berendezések. Kétségtelen: a kormány a jövő évi tervek alapján eredendően is jelentősen emelni készült az elhasznált termékek begyűjtési és feldolgozási támogatását. A korábbi évek során ugyanis az erre szolgáló keret hullámzóan bár, de egyre csökkent. A 2012-es több mint 15 milliárd után 2014-re már csak kevesebb mint 10 milliárdot biztosítottak e célra. Némi emelkedést követően a keretet tavaly és idén egyaránt 11,65 milliárd forintban húzták meg. A mostani, ehhez képest nagyarányúnak látszó emelés mégis csak látszólagos siker. Egy szakértő lapunkat arra figyelmeztette: a termékdíjakból az államnak évente közel százmilliárdos bevétele származik. Eme, elvileg e cikkek ártalmatlanítására fordítandó összeg azonban ma eltűnik a költségvetésben. A tényleges bevételnek így még a keretemeléssel együtt is csupán rendkívül szerény hányadát forgatja vissza az eredeti célnak megfelelően a feldolgozásba az Orbán-kormány. Erre utal, hogy a kabinet - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter indoklása szerint - azért vetette el saját szaktárcája javaslatát a nejlonzacskók - későbbi betiltásukat megelőző - jelentős termékdíj-emeléséről, mert az EU ezt még nem tette kötelezővé. A hulladékágazat egészéhez hasonlóan e terület is mélyreható válságjeleket mutat. Szakértőnk úgy látja: mára szinte teljesen megszűntek a fejlesztések. Működő piac helyett immár ezt is monopolisztikus helyzetű, kormányközeli vállalkozók uralják. Pedig a használt gumiabroncsnak komoly piacot jelenthet például az őrleményéből készült, a véletlenül ráhajtó autót kevésbé megdobó útpadka, vagy épp az aktívszéngyártás. A magyar hulladékpiac működésképtelenségéről ugyanakkor mindenki meggyőződhet a lerakókban tornyosuló, láthatólag leválogatott gumiabroncs, petpalack-, alumíniumhulladék-, üveg- vagy épp papírhegyek láttán: ezeket nincs, aki átvegye. Mindezek nyomán forrásunk nem számít arra, hogy a most megítélt többletösszeg érdemben javít a feldolgozás hatékonyságán: azzal talán ismét csak egy kormányközeli vállalkozó helyzetén javítanának - véli. Ehhez kapcsolódik, hogy mint szombaton közöltük, az ágazat állami kivéreztetése miatt, biztos bevétel híján egyre több hazai szelektívhulladék-feldolgozó is tevékenysége felfüggesztését fontolgatja. A helyzetet jellemzi, hogy a belföldön keletkező szemét helyett több üzem külföldről hozat be olcsóbbat. Mint arról korábban beszámoltunk, a bevételek központosítása nyomán összeomlás szélén áll a hazai lakosságihulladék-begyűjtés is. Ennek csalhatatlan jeleként Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében a tevékenységet ma már a katasztrófavédelem végzi. Miközben a kormány október végén csak ez évre 26,4 milliárdos póttámogatást ítélt meg e tevékenységre, szavaik tanúsága szerint alapvetően elégedettek a hazai hulladékhelyzettel.

Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása (millió forint)

2012 - 15 180 2013 - 12 747,2 2014 -   9 747,2 2015 - 12 747,2 2016 - 12 750 2017 - 11 650 2018 - 11 650   Forrás: Jogtár, központi költségvetési törvények 

2018.12.17 08:30
Frissítve: 2018.12.17 08:30