Robbant az infláció

Publikálás dátuma
2018.08.08 18:11
Drágult az élet - Az üzemanyagokon és a szeszes italokon túl jelentősen többe kerülnek egyes élelmiszerek is
Fotó: Shutterstock/
A fogyasztói árindex júliusban 3,4 százalékkal emelkedett. Ezúttal az üzemanyagok és a dohányáruk áremelkedése volt kiemelkedő.
Öt éves csúcsára, 3,4 százalékra kúszott fel a júliusban  a 12 hónapra visszatekintő pénzromlás üteme a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint. A "fő bűnösök" ezúttal az üzemanyagárak voltak, a benzin literje január óta literenként 16 forinttal, az egy évvel ezelőtti szinthez képest pedig 60 forinttal növekedett. Emellett egy másik jövedéki árú, a dohánytermékek drágulása (7,5 százalék) lógott ki a sorból. Valószínűnek látszik, hogy az üzemanyagok ára a későbbiekben mérséklődni fog. Az év elején sok bosszúságot okozott, hogy a tojás ára egy év alatt 49 százalékkal növekedett. azóta viszont viszont 7 százalékra mérséklődött a drágulása. Ennél nagyobb mértékben nőtt a vaj és más tejtermékek ára, előbbi mintegy tíz, utóbbi hét százalékkal drágult a tavaly júliusi szinthez képest. Ez azért is érdekes, mert Európában általános árcsökkenési tendenciák érvényesülnek. Bár - és erre is régen volt példa -, a cukor ára csaknem 24 százalékkal lett olcsóbb.  
Új jelenség viszont - mondta a Népszava érdeklődésére Katona Tamás egyetemi tanár -, hogy a hosszú ideje stabil árú tartós fogyasztási cikkek ára is növekedésnek indult, beleértve az autókat is. Ebben jelentős szerepe volt a forint jelentős gyengülésének is. A szakember egyébként nem számol azzal, hogy a közeljövőben jelentősen módosul majd a magyar deviza kurzusa, az euró ára megmaradhat 320 forint körül, így további árnövelő hatás híján az sem kizárt, hogy egyes árak mérséklődni fognak. Így feltehetően júliusban értük el a forint árfolyamának idei csúcspontját.    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki a júliusi inflációs adatokból, hogy a ruházati termékek ára a szezonális kiárusítások miatt ugyan mérséklődött júliusban, de kérdés, hogy gyengébb forint milyen hatással lesz a nyár végén, ősz elején boltokba kerülő új kollekciókra. Ez felfelé mutató kockázatot jelent. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a  közeljövőben komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály által okozott terményár-emelkedés, ami gyorsíthatja az itthoni élelmiszerek drágulását is.  A szolgáltatásoknál egyébként felemás a helyzet, 10,5 százalékkal többet kellett fizetni a taxizásért, mint egy esztendeje, de 5,1 százalékkal csökkentek a telefon- és internettarifák. A külföldi nyaralás viszont közel 5, a belföldi pedig 7,5 százalékkal került többe, mint tavaly júliusban.  
Arra is régen volt példa, hogy a nyugdíjas infláció alacsonyabb lett, mint az általános fogyasztói árindex, 2,9 százalékos. Ennek az az oka, tudtuk meg Katona Tamástól, hogy a fogyasztói árindexben jelentős hányadot foglalnak el az üzemanyagok, míg az idősebbek kevésbé tartanak gépkocsit. A szakember véleménye szerint az üzemanyagok ára már tetőzött, és az infláció is még  néhány hónapig meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt. Az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt - vélekedett Suppan Gergely. Így az év végére a szakértők mindegyike arra számít, hogy az idén átlagosan 2,7 százalékos lesz a pénzromlás mértéke. Úgy vélik, hogy a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat. A jövő év elején azonban ismét 3 százalék fölé emelkedhet a fogyasztói árindex - vélik az elemzők.
Témák
infláció
2018.08.08 18:11
Frissítve: 2018.08.08 21:47

Új termékek léphetnek a lakáskassza helyére

Publikálás dátuma
2018.10.18 13:54

Fotó: Népszava/
Átalakulás várható a lakásfinanszírozási piacon a lakáskassza-megtakarítások állami támogatásának gyors megszüntetése miatt. A bankok új termékekkel állhatnak elő. A lakások drágulása miatt a vevőknek szükségük is van külső forrásra.
Változások jöhetnek a lakásfinanszírozásban a következő időszakban, a lakástakarékok állami támogatásának megszűnése ugyanis a meglévő szerződések kifutásával fokozatosan csökkenti a lakáskasszák szerepét – írja elemzésében az ingatlan.com.       Mint arról beszámoltunk: a lakástakarékpénztáraknál gyűjtött lakossági megtakarítások után járó 30 százalékos, évi legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást megszüntető javaslatot a kormánypárti többség rendkívüli gyorsasággal verte át a parlamenten. A javaslatot egyéni indítványként Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke nyújtotta be  hétfőn délelőtt, azt kedd délre a kormánypárti képviselők meg is szavazták, majd estére Áder János köztársasági elnök is aláírta. Szerdától hatályos tehát az új törvény, így azóta a lakástakarékoknál nem lehet már állami támogatással lakáskassza-szerződéseket kötni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai  kormányinfón azt mondta: az elvett állami támogatások a családok otthonteremtési kedvezményeit (csok) bővítik majd, és azok felhasználási lehetőségei közé a felújítást is beemelik. A részletekről nem említett többet, azt mindenesetre beígérte, hogy bő egy hónapon belül ismertté válnak az módosított csok-szabályok. Arról sem beszélt, hogy lakáscélú állami támogatáshoz ezentúl csak egy jóval szűkebb kör férhet majd hozzá, hiszen a csok feltétele a gyermekvállalás. A gyermektelen házaspárok, az egyedülállók, vagy az idősek korábban a lakáskasszamegtakarításokkal juthattak állami támogatáshoz, és azt akár lakásfelújításra is fordíthatták.  A lakáskassza ráadásul takarékoskodásra ösztönzött, a kormány legújabb húzása viszont az öngondoskodásra való törekvést leépíti, az állam "jóindulatától" való függést pedig erősíti. Az ingatlan.com szerint azonban bankok is új termékekkel jelenthetnek meg a jövőben: például előtakarékoskodás után kamatkedvezménnyel kínált felújítási célú személyi kölcsönnel vagy jelzáloghitelekkel. A lakosság részéről ugyanis komoly igény mutatkozik ezekre. A lakáspiac és a lakáshitelpiac pedig további növekedésre utaló adatokat mutat, hiszen továbbra is erős a kereslet. Az idén szeptemberben a magánszemélyek által hirdetett lakások iránt 5 százalékkal többen érdeklődtek az ingatlan.com-on, mint egy évvel korábban. Az ingatlanközvetítők kínálatában szereplő lakások iránt pedig az idei hónapokban 5-19 százalékkal volt nagyobb az érdeklődés. A lakások drágulása miatt a vevőknek egyre nagyobb szüksége van külső forrásra is az ingatlanvásárláshoz, ami miatt tovább nőhet a lakáshitelek szerepe az ingatlanpiacon. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó BankRáció.hu oldalán már az év első 9 hónapjában is 105 százalékkal több kalkulációt indítottak lakáshitelekre, mint tavaly. Az összes hitelkalkuláción belül pedig közel 50 százalékos volt a lakáshitelek aránya. Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője rámutatott: egyre nagyobb az érdeklődés a kiszámítható, több évre fix törlesztést garantáló lakáshitelek iránt. Emellett a növekszik a fogyasztóbarát lakáshitelek iránti igény is. A KSH statisztikái is egyértelmű bővülésről tanúskodnak. Az első félévben több mint 53 ezer lakáshitelnek adtak zöld utat a bankok, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg. A lakáshitelek teljes összege már 400 milliárd forint fölé nőtt, ami 39 százalékos növekedést jelent. Összehasonlításul: amikor 2014-ben ismét emelkedésnek indult a lakáspiac, az év egészében kötöttek annyi lakáshitel-szerződést a bankok, mint most az első félévben. A teljes hitelösszeg 2014-ben 244,5 milliárd forint volt, amit az idei első félévben kötött szerződések már 65 százalékkal felülmúltak – sorolta Trencsán Erika. Jelezte: az idei első félévben a lakáshitelek átlagos összege közel 8 millió forint volt, ez éves szinten 17 százalékos emelkedést jelent, a 2014-es szintnél pedig több mint 60 százalékkal magasabb. A kereslet tehát továbbra is erős a lakáspiacon, a reálbérek növekedése, az alacsony kamatok miatt pedig a lakáshitelezés és a személyi kölcsönök is jól futnak. A verseny ezért fokozódhat a vásárlókért, így a bankok is új termékekkel jöhetnek elő. A BankRáció.hu szakértői szerint ezért a hitelválasztásnál még lényegesebb lesz, hogy az érintettek alaposan átnézzék a kínálatot a legkedvezőbb konstrukció megtalálása érdekében. Ezzel ugyanis akár milliós összeget is meg tudnak spórolni egy lakásvásárlásnál a teljes visszafizetendő összegekből adódó különbségek miatt.    
2018.10.18 13:54

Gigavállalat születik: egyesül Mészáros Lőrinc két tőzsdei cége

Publikálás dátuma
2018.10.18 12:31

Fotó: Népszava/
Az egyesült befektetési holding a BÉT negyedik legnagyobb cége lesz, a Telekommal holtversenyben.
Csütörtökön a kereskedés megkezdésétől 13 óráig a Budapest Értéktőzsdén (BÉT) felfüggesztették a jórészt az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. részvényeinek kereskedését. Miután a két társaság jelezte, hogy a részvényeik árfolyamát jelentősen befolyásoló  bejelentésre készülnek. Erre nem is kellett sokat várni, ugyanis a Napi.hu részvénykonferenciája adott alkalmat Jászai Gellértnek, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, az Opus Nyrt. igazgatósági tagjának, hogy ismertesse az igazgatóság döntését – melyet még a társaságok decemberi közgyűlésének jóvá kell hagynia,  hogy megteszik az első lépéseket a két cég egyesülésére. A többlépcsős folyamat végét jövő év március végére jósolta. A BÉT történetében arra még nem volt példa, hogy két tőzsdei társaság egyesüljön. A fúzió révén egy egymilliárd eurós piaci kapitalizációjú, tőkeerős cég jön létre, amellyel megvalósíthatók a távlati, regionális terjeszkedést is magába foglaló célok. Mint a konferencián Jászai Gellért hangsúlyozta, ma már ez a tőkenagyság a nemzetközi porondon minimális  elvárás. Ezzel a BÉT negyedik legnagyobb kapitalizációjú társasága lesz, egyenlőre a Magyar Telekom Nyrt.-vel holtversenybe, így felkerül a vágyott bluechip kategóriába. A tőkeemelési sorozat végén az Mészáros Lőrinc részesedése az Opusban 70, a Konzumban pedig mintegy 80 százalékot ér majd el.  A közös cég három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni, ezek az energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. A telekomszektorral kapcsolatban Jászai Gellért elmondta, hogy több tárgyalást folytatnak, hozzátéve: „Én csodálkoznék, ha az egyesült befektetési holdingnak ne lenne más érdekeltsége."
2018.10.18 12:31
Frissítve: 2018.10.18 12:32