Robbant az infláció

Publikálás dátuma
2018.08.08 18:11
Drágult az élet - Az üzemanyagokon és a szeszes italokon túl jelentősen többe kerülnek egyes élelmiszerek is
Fotó: Shutterstock
A fogyasztói árindex júliusban 3,4 százalékkal emelkedett. Ezúttal az üzemanyagok és a dohányáruk áremelkedése volt kiemelkedő.
Öt éves csúcsára, 3,4 százalékra kúszott fel a júliusban  a 12 hónapra visszatekintő pénzromlás üteme a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint. A "fő bűnösök" ezúttal az üzemanyagárak voltak, a benzin literje január óta literenként 16 forinttal, az egy évvel ezelőtti szinthez képest pedig 60 forinttal növekedett. Emellett egy másik jövedéki árú, a dohánytermékek drágulása (7,5 százalék) lógott ki a sorból. Valószínűnek látszik, hogy az üzemanyagok ára a későbbiekben mérséklődni fog. Az év elején sok bosszúságot okozott, hogy a tojás ára egy év alatt 49 százalékkal növekedett. azóta viszont viszont 7 százalékra mérséklődött a drágulása. Ennél nagyobb mértékben nőtt a vaj és más tejtermékek ára, előbbi mintegy tíz, utóbbi hét százalékkal drágult a tavaly júliusi szinthez képest. Ez azért is érdekes, mert Európában általános árcsökkenési tendenciák érvényesülnek. Bár - és erre is régen volt példa -, a cukor ára csaknem 24 százalékkal lett olcsóbb.  
Új jelenség viszont - mondta a Népszava érdeklődésére Katona Tamás egyetemi tanár -, hogy a hosszú ideje stabil árú tartós fogyasztási cikkek ára is növekedésnek indult, beleértve az autókat is. Ebben jelentős szerepe volt a forint jelentős gyengülésének is. A szakember egyébként nem számol azzal, hogy a közeljövőben jelentősen módosul majd a magyar deviza kurzusa, az euró ára megmaradhat 320 forint körül, így további árnövelő hatás híján az sem kizárt, hogy egyes árak mérséklődni fognak. Így feltehetően júliusban értük el a forint árfolyamának idei csúcspontját.    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki a júliusi inflációs adatokból, hogy a ruházati termékek ára a szezonális kiárusítások miatt ugyan mérséklődött júliusban, de kérdés, hogy gyengébb forint milyen hatással lesz a nyár végén, ősz elején boltokba kerülő új kollekciókra. Ez felfelé mutató kockázatot jelent. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a  közeljövőben komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály által okozott terményár-emelkedés, ami gyorsíthatja az itthoni élelmiszerek drágulását is.  A szolgáltatásoknál egyébként felemás a helyzet, 10,5 százalékkal többet kellett fizetni a taxizásért, mint egy esztendeje, de 5,1 százalékkal csökkentek a telefon- és internettarifák. A külföldi nyaralás viszont közel 5, a belföldi pedig 7,5 százalékkal került többe, mint tavaly júliusban.  
Arra is régen volt példa, hogy a nyugdíjas infláció alacsonyabb lett, mint az általános fogyasztói árindex, 2,9 százalékos. Ennek az az oka, tudtuk meg Katona Tamástól, hogy a fogyasztói árindexben jelentős hányadot foglalnak el az üzemanyagok, míg az idősebbek kevésbé tartanak gépkocsit. A szakember véleménye szerint az üzemanyagok ára már tetőzött, és az infláció is még  néhány hónapig meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt. Az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt - vélekedett Suppan Gergely. Így az év végére a szakértők mindegyike arra számít, hogy az idén átlagosan 2,7 százalékos lesz a pénzromlás mértéke. Úgy vélik, hogy a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat. A jövő év elején azonban ismét 3 százalék fölé emelkedhet a fogyasztói árindex - vélik az elemzők.
Témák
infláció
Frissítve: 2018.08.08 21:47

Versenyjogot sértett, újabb vagyont fizethet a Google az EU-nak

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:35

Fotó: AFP/ Emin Sansar
Már több mint 9 milliárd euró bírság megfizetésére kötelezték a tech-céget, erre jöhetnek az újabb milliók vagy milliárdok.
A héten fogja bejelenteni Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa, hogy egy vizsgálat végeredményeként komoly büntetés kiszabását kezdeményezi a Google-lal szemben - írja a Financial Times nyomán az ITcafé.hu.
Eddig két ügyben összesen közel 7 milliárd euró büntetést fizethetett a Google az EU-nak: 4,3 milliárdot az Android operációs rendszer monopolhelyzetével való visszaélés miatt, illetve 2,3 milliárdot azért, mert platformjaikon versenyellenesen részesítették előnyben saját szolgáltatásaikat. Mindeddig egyiket sem fizették meg, fellebbeztek a döntések ellen.
Ezek mellé érkezhet a következő bírság, mely összege maximálisan akár a cég globális forgalmának 10 százaléka is lehet, azaz 13 milliárd dollár.
Ekkora bírság kiszabása ugyanakkor valószínűtlen. Az ügy középpontjában egyébként a Google AdSense hirdetési rendszere áll, ahol a feltételezések szerint a versenytársakat hátrányos helyzetbe hozó szerződési feltételeket alkalmazott a vállalat. Megkövetelték a Google-kereső megjelenítését a harmadik felek oldalain, illetve később, amikor lazítottak a feltételeken, Google-hirdetések megjelenítését írták elő, továbbá jogot formáltak a hirdetések ellenőrzésére. A Google - nyomás hatására - 2016-ban vezette ki ezeket a feltételeket.

Ultimátumot adott a szakszervezet a Metro vezetőinek

Publikálás dátuma
2019.03.18 16:58

Fotó: Shutterstock
Április 2-ig kapott haladékot a Metro áruházlánc menedzsmentje a szakszervezettől. Ha addig nem sikerül megegyezni, akkor a sztrájk sem zárható ki. A szakszervezet mintavétele alapján magas a sztrájkhajlandóság. A budapesti áruház 94 dolgozójából 90-en válaszolták azt, hogy részt vennének a munkabeszüntetésben. A szakszervezet képviselői az elmúlt évek nyilvános mérlegadatait felhasználva táblázatot állítottak össze a vállalat helyzetéről a piacon, a bérstruktúráról és más fontos adatokból. Átvettük ugyan ismét a követeléseket, a 210 ezer forintos alapbérről, a hűségbónuszról, a targoncások egyenlő bérezéséről, de a vállalat vezetői azt állították, hogy ezekre a lépésekre nincs tartalék a rendszerben – nyilatkozta a Népszavának Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Az érdekvédők kimutatása szerint az egy dolgozóra jutó árbevétel a hazai láncok között a második legmagasabb a rangsorban, a bérköltség aránya az árbevételhez képest azonban hátulról a második. Egyebek mellett ezért is követelik a munkavállalók a béremelést. A vállalat menedzsmentje cáfolta ezeket az állításokat mondván, hogy a szakszervezet által benyújtott számok torzítanak. A KASZ lehetőséget ad a Metro képviselőinek, hogy ha más adataik vannak, cáfolják meg az átadott táblázatban feltüntetett számokat. A pontosítás érdekében a szakszervezet további adatokat kért a cégtől, hogy újabb számításokat végezhessenek. A vállalat kidolgoz egy premizálási rendszert a jól teljesítő és 2-5-10 éve a Metrónál dolgozó munkavállalóknak. Arra a kérdésre azonban nem tudtak válaszolni, hogy ez mekkora összeget jelent majd az érintett dolgozók számára. Az adatok egyeztetésére és egy, a munkavállalóknak is elfogadható ajánlat megtételére bő két hét türelmi időt adott a szakszervezet. Úgy tűnik, mégsem volt megállapodás a Metro áruházlánc és a szakszervezetek között, ahogy azt korábban a cég közleménye állította. Legalábbis ellentmond ennek, hogy a felek hétfőn is tárgyalóasztalhoz ültek és folytatták az egyeztetést a dolgozók négy pontos követeléséről.