Argentína nem írt történelmet, marad a szigorú abortusztilalom

Publikálás dátuma
2018.08.09 16:23

Fotó: AFP/ EITAN ABRAMOVICH
Június közepén még úgy tűnt, követik az ír példát, de a szenátus egy maratoni ülésen elutasította az abortusztörvény lazítását.
Csalódottság és öröm egyszerre lett úrrá az utcákon Argentínában csütörtökre virradóra, miután a szenátus 12 órás ülés után nemet mondott az abortusz legalizálására. Sokan bíztak az írországihoz hasonló politikai földrengésben, miután az alsóház június közepén megszavazta az igen szigorú abortusztörvény lazítását. Akkor úgy tűnt, hogy a témában egyébként igen megosztott latin-amerikai országban is esély nyílhat arra, hogy a nők a várandósság 14. hetéig indok nélkül megszakíthassák a terhességet, utána pedig akkor, ha erőszak történt vagy az anya és/vagy a magzat élete veszélyben forog. A szenátus helyi idő szerint szerdai – 38 nemmel és 31 igennel meghozott – döntése értelmében azonban érvényben marad az 1921-es törvény, amely a terhesség megszakítását csak erőszak esetén engedélyezi, valamint akkor, ha az anya és/vagy a magzat életét, egészségét veszély fenyegeti. A maratoni ülést az esős idő ellenére sokan az utcákon, a szenátus épülete közelében izgulták végig Buenos Airesben – emlékeztetett a Clarín argentin napilap. Akárcsak a korábbi tüntetéseken, az egyik oldalon a választáspártiak foglaltak helyet, míg a másikon az abortuszt ellenzők. Miután nyilvánosságra hozták a döntést, az előbbiek körében úrrá lett a szomorúság és a düh. Több összetűzés is akadt a rendőrök és a demonstrálók között, ám a hajnali órákra feloszlott a tömeg. Az abortusztörvény lazítására tett erőfeszítések aligha szűnnek meg, ám legközelebb 2019-ben lehet benyújtani a parlamentben a törvénymódosítást. Az igen befolyásos katolikus egyház álláspontja azonban addig aligha változik. „Az egyház rendkívül fontos szerepet tölt be, nagy nyomást gyakorol, ráadásul sok olyan egészségügyi, vallási és politikai intézmény fölött rendelkezik, amelyeknek nagy szavuk van ebben az országban” – mondta Agustina Paz Frontera, a LatFem nevű argentin feminista portál társigazgatója a szenátusi szavazás előtt a Népszavának. Az aktivista hozzátette: akadnak azért olyan katolikus szervezetek, amelyek támogatják a választás szabadságát, ám az egyházi elit tagjai nem: ők sok szállal kötődnek a kormányzó neoliberális jobboldalhoz, így az ő érdekeik mentén cselekednek.   
2018.08.09 16:23

Megvádoltak a 2018-as amerikai választás befolyásolásával egy orosz állampolgárt

Publikálás dátuma
2018.10.19 21:56
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megvan az első orosz, akit a hatóságok a kongresszusi választás befolyásolása miatt vettek elő. Kína és Irán miatt is aggódik a titkosszolgálat.
Vád alá helyeztek az amerikai hatóságok pénteken egy orosz állampolgárt, mert szerepet játszik egy a Kreml által támogatott, az Egyesült Államok kongresszusi választásának befolyásolására vonatkozó tervben - írja a Reuters. Ezzel a szóban forgó Elena Alekseevna Khusyaynova az első, akit a 2018-as választás befolyásolása miatt vádolnak.
A hatóságok szerint Khusyaynova a Project Lakhta főkönyvelője volt, amit két cégen keresztül egy orosz oligarcha, Evgeny Viktorovich Prigozhin finanszírozott.
Prigozhin  és a szóban forgó cégei a 2016-os amerikai választás miatt kerültek Robert Mueller különleges ügyész látókörébe, minthogy Trump támogatásából és a demokraták becsmérléséből is kivették a részüket. Jelen ügy azonban nem tartozik Mueller hatókörébe, aki csak a korábbi orosz befolyásolást vizsgálja, de az ideit nem.
Az Egyesült Államok félidős választását felügyelő hatóságai pénteken aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország, Kína és Irán további beavatkozásokra készül. Mint mondták, több az internetes szavazást lehetővé tevő honlapot megpróbáltak már feltörni ismeretlenek, de eddig egy alkalommal sem jártak sikerrel.
2018.10.19 21:56

4 milliárd dolláros IMF-hitelről egyezett meg Ukrajna

Publikálás dátuma
2018.10.19 21:10
Illusztráció
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Samuel Corum
Egy újabb, 3,9 milliárd dollár értékű, 14 hónapra szóló készenléti hitelprogram elindításának feltételeiről állapodott meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ukrán vezetéssel - hozta nyilvánosságra pénteken a pénzintézet közleményében, amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett.
A tájékoztatás szerint a megállapodást a hitelprogramról az IMF igazgatótanácsának kell jóváhagynia. A testület pedig a kérdéssel azután fog foglalkozni, hogy az ukrán parlament jóváhagyja a jövő évi állami költségvetést, valamint Kijev megteszi a valutaalap által szorgalmazott lakossági gázár- és távhőszolgáltatási díj-emelést.
Pénteken rendkívüli ülést tartott az ukrán kormány, amelyen Volodimir Hrojszman miniszterelnök bejelentette:
úgy határoztak, hogy november 1-jével 23,5 százalékkal megemelik a gázárat a lakossági fogyasztók számára.
Az új készenléti hitelprogram a tervek szerint a 2015-ben elindított, 17,5 milliárdos négyéves IMF-program folytatásaként indul, utóbbi határideje ugyanis jövő márciusban lejár. Ukrajna ebből eddig több részletben 8,7 milliárd dollárt kapott meg.
Az IMF küldöttsége szeptember 6-19. között tárgyalt Kijevben. A delegációnak az ukrán gazdaság aktuális helyzetéről, a kormányzat jelenlegi gazdaságpolitikájáról szerzett tapasztalatai fényében határoz az IMF még a következő, kétmilliárd dolláros kölcsönrészlet folyósításáról is.
Szerző
Témák
UkrajnaIMF
2018.10.19 21:10