Csalódottság és öröm egyszerre lett úrrá az utcákon Argentínában csütörtökre virradóra, miután a szenátus 12 órás ülés után nemet mondott az abortusz legalizálására. Sokan bíztak az írországihoz hasonló politikai földrengésben, miután az alsóház június közepén megszavazta az igen szigorú abortusztörvény lazítását. Akkor úgy tűnt, hogy a témában egyébként igen megosztott latin-amerikai országban is esély nyílhat arra, hogy a nők a várandósság 14. hetéig indok nélkül megszakíthassák a terhességet, utána pedig akkor, ha erőszak történt vagy az anya és/vagy a magzat élete veszélyben forog.
A szenátus helyi idő szerint szerdai – 38 nemmel és 31 igennel meghozott – döntése értelmében azonban érvényben marad az 1921-es törvény, amely a terhesség megszakítását csak erőszak esetén engedélyezi, valamint akkor, ha az anya és/vagy a magzat életét, egészségét veszély fenyegeti.
A maratoni ülést az esős idő ellenére sokan az utcákon, a szenátus épülete közelében izgulták végig Buenos Airesben – emlékeztetett a Clarín argentin napilap. Akárcsak a korábbi tüntetéseken, az egyik oldalon a választáspártiak foglaltak helyet, míg a másikon az abortuszt ellenzők. Miután nyilvánosságra hozták a döntést, az előbbiek körében úrrá lett a szomorúság és a düh. Több összetűzés is akadt a rendőrök és a demonstrálók között, ám a hajnali órákra feloszlott a tömeg.
Az abortusztörvény lazítására tett erőfeszítések aligha szűnnek meg, ám legközelebb 2019-ben lehet benyújtani a parlamentben a törvénymódosítást. Az igen befolyásos katolikus egyház álláspontja azonban addig aligha változik. „Az egyház rendkívül fontos szerepet tölt be, nagy nyomást gyakorol, ráadásul sok olyan egészségügyi, vallási és politikai intézmény fölött rendelkezik, amelyeknek nagy szavuk van ebben az országban” – mondta Agustina Paz Frontera, a LatFem nevű argentin feminista portál társigazgatója a szenátusi szavazás előtt a Népszavának. Az aktivista hozzátette: akadnak azért olyan katolikus szervezetek, amelyek támogatják a választás szabadságát, ám az egyházi elit tagjai nem: ők sok szállal kötődnek a kormányzó neoliberális jobboldalhoz, így az ő érdekeik mentén cselekednek.
