Újabb szankciók Oroszország ellen a Szkripal-ügy miatt

Publikálás dátuma
2018.08.09 20:47
Vegyvédelmi overálos brit katonák állnak egy, vélhetően Novicsok idegméreggel szennyezett autó előtt, március 4-én Szergej Szkri
Fotó: /
Moszkva elleni büntető intézkedésekről döntött Washington az angliai mérgezéses ügyek miatt.
Heather Nauertnek, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a szankciók indokául azt jelölte meg, hogy már biztosak, az oroszok keze van a támadásokban. Emlékezetes, tavasszal Novicsok típusú idegmérget használtak az angliai Salisburyben Szergej Szkripal, a brit titkosszolgálathoz átállt korábbi orosz hírszerző tiszt, valamint lánya, Julija ellen. A gyilkossági kísérletet mindketten túlélték, és a brit hatóságok biztonságos helyre juttatták őket. Később azonban újabb mérgezéses eset történt nem messze a várostól. Egy férfi bontatlannak látszó parfümös üveget talált, amit élettársának ajándékozott. Mint kiderült, az üvegcsében Novicsok volt. A nő meghalt, a férfi túlélte. Moszkva tagadja, hogy bármi köze lenne a mérgezésekhez. Az amerikai közlemény azonban kifejtette, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett a saját állampolgárai elleni vegyi, illetve biológiai fegyver alkalmazásával. Az e hónap második felében életbe lépő szankciók különböző pénzügyi-, illetve exportkorlátozásokat jelentenek majd. A kongresszust már értesítette a külügyi tárca, és az intézkedések akkor lépnek hatályba, amikor megjelennek a hivatalos közlönyben. Név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati illetékes szerint tilos lesz egyebek közt a biztonsági szektorban hasznosítható árucikkeket exportálni Oroszországnak. Három hónap elteltével felülvizsgálják az intézkedéseket, és ha Moszkva addig nem ad hitelt érdemlő biztosítékot arra, hogy többé ilyen eset nem fog előfordulni, akkor újabb, szigorúbb szankciós intézkedések következhetnek. Így például - az NBC tévéhálózat értesülése szerint - akár alacsonyabb szintre szállíthatják le az orosz-amerikai diplomáciai kapcsolatokat, illetve felfüggeszthetik az Aeroflot orosz légitársaság amerikai járatait.  A Szkripal és lánya elleni merénylet után az Egyesült Államok szolidaritásból felsorakozott Nagy-Britannia mellett, elítélte Oroszországot, és kiutasított sok orosz diplomatát, de mostanáig nem jelent meg olyan hivatalos állásfoglalás, miszerint az orosz kormány állt a mérgezéses eset mögött.  Az orosz nagykövetség a mostani amerikai bejelentés nyomán méltatlankodó nyilatkozatot tett közzé, mondván, már hozzászoktak ahhoz, hogy az amerikai fél tényszerű bizonyítékok nélkül vádaskodik. A nagykövetség szerint az orosz fél érdeklődésére amerikai részről azt válaszolták, hogy a bizonyítékokat nem oszthatják meg velük, mert azok titkos minősítésűek, de amerikai megítélés szerint a beszerzett hírszerzési értesülések elegendőek ahhoz, hogy megállapítsák Oroszország felelősségét. A washingtoni orosz nagykövetség szerint Moszkva továbbra is a Salisburyben elkövetett bűncselekmény „átlátható” kivizsgálását szorgalmazza. Az Egyesült Államok a mostanihoz hasonló szankciós intézkedésekről döntött az idén februárban Észak-Korea ellen, miután megállapították, hogy a phenjani rezsim vegyi fegyvert alkalmazott 2017-ben Malajzia fővárosában, Kuala Lumpur repülőterén a Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor féltestvére ellen elkövetett gyilkos merényletben.  Az amerikai külügyminisztériumi bejelentés időzítése is figyelemre méltó. Ezzel ugyanis nyilvánvalóan nő a feszültség Washington és Moszkva között. Márpedig a két elnök, Donald Trump és Vlagyimir Putyin júliusi Helsinkiben tartott találkozója után éppen a kapcsolatok erősödését lehetett várni, még akkor is, ha az amerikai törvényhozásban változatlanul erősen oroszellenes hangulat uralkodik. Trump viszont az amerikai kormányzat egyes szegmenseivel – így a biztonsági, illetve igazságügyi szervekkel - is ellentétbe került, miután az amerikai hírszerzés megállapításaival szemben inkább adott hitelt Putyinnak, aki tagadta, hogy orosz részről megpróbáltak volna beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba. A két fővárosban már egy újabb csúcstalálkozó megszervezésén is dolgoztak.  
3 hónap múltán felülvizsgálják a szankciókat, de szigoríthatják is őket Áldozat Szergej Szkripal a volt kettős ügynök megmérgezése újabb és újabb hullámokat vet  
2018.08.09 20:47

Az ügyészség vizsgálja a szétvert román tüntetést, leváltották a csendőrfőkapitányt

Publikálás dátuma
2018.08.15 21:44
Bukaresti demonstráció augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Adrian CATU
Vizsgálat indult az augusztus 10-i romániai tüntetés kapcsán, ahol legalább 450-en sérültek meg a csendőri beavatkozás nyomán. Csaknem 200-an feljelentést is tettek a hatóságok ellen. A csendőrfőkapitány lejáró megbízatását nem újították meg.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész utasítására a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség veszi át és vizsgája ki a pénteki tüntetésen sorra került incidenseket és a csendőrség közbeavatkozási módját - írta kedd este a maszol.ro
Az ügyészség közleménye szerint az ügyben jogsértő magatartás, hivatali hatalommal való visszaélés és hivatali gondatlanság miatt indult eljárás.
Az idézett forrás szerint kedd estig 126 bűnügyi feljelentést regisztráltak és 74 személyt hallgattak ki. A feljelentések száma szerda reggelre elérte a 192-t, számolt be az MTI. A katonai ügyészség megkapta a csendőrség bevetési naplóját, amiből arra lehet következtetni, hogy 160 csendőr vett részt a tömegoszlatásban. Egyelőre azonban sem a bukaresti prefektus (kormánybiztos) tömegoszlatást elrendelő parancsának átiratát, sem a csendőrség által használt könnygáz vegyi összetételének leírását nem kapták meg - részletezte Ionel Corbu, a bukaresti katonai ügyészség főügyésze és a vádhatóság vezetője.
Egyes tüntetők a bénító hatású önvédelmi permetezők hatására emlékeztető tünetekkel, mások pedig öt nappal a gáz belélegzése után megjelenő újabb panaszokkal - "égési sérülésekkel" - jelentkeznek a sürgősségen.

Ellentmondásos nyilatkozatok

A bukaresti katonai ügyészség és a román csendőrség egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett kedden, egy ügyész részvételére vonatkozóan a pénteki tüntetéseken. Ionel Corbu főügyész kijelentette, hogy egyetlen ügyész sem volt jelen péntek este a csendőrség parancsnoki központjában. Kifejtette: augusztus 11-én, szombaton délután azzal az igényléssel fordult hozzájuk a fővárosi csendőrség, hogy jelöljenek ki egy katonai ügyészt a mobil parancsnokságba, ezt azonban elutasították. Röviddel ezután a csendőrség egy közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Bogdan Pîrlog katonai ügyész pénteken délután 5 órától másnap hajnali 4 óráig a helyszínen tartózkodott, és a csendőrség, a rendőrség, valamint a központi és helyi hatóságok képviselői mellett jelen volt a parancsnoki központban.

"A különböző eszközökben (spray, nagy teljesítményű permetező, gránát) használt könnygázt a csendőrség kizárólag törvényes úton, engedélyezett gyártóktól szerzi be. Ezeket az anyagokat használja az európai rendfenntartók erők többsége" - állítja a román csendőrség a "gáztámadás" vádjára reagálva.
Lejárt a csendőrfőkapitány megbízatása, és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) kedden úgy döntött, azt nem fogja megújítani.
Az elmúlt egy évben Sebastian Cucoş ezredes töltötte be az ügyvivő csendőrfőkapitányi tisztséget - írja a maszol.ro. Jelenlegi volt a második megbízatása; szerdától azonban Ionuţ Cătălin Sindile ezredes vezeti ideiglenesen a Román Csendőrséget. Az Államelnöki Hivatal közölte, a CSAT azután döntött a személycseréről, hogy megindult csendőri fellépés jogszerűségét firtató ügyészségi vizsgálat.

A tüntetőkhöz került egy pisztoly

Azonosították és bekísérték kihallgatásra azt a férfit, aki a pénteki, bukaresti tüntetés közben ellopta egy csendőrnő pisztolyát - írja a Transindex.ro. A demonstráción két csendőr elszakadt a többitől - a fegyver akkor került a tüntetőhöz, mikor éppen brutálisan összeverték őket. Kedden mindkettőjüket kiengedték már a kórházból. Az eset körülményei kapcsán, annak tisztázására is indult vizsgálat, hogy a csendőrök miért hagyták elszigetelődni kollégáikat - szolgálati mulasztás a gyanú. Az eltulajdonított fegyver még nem került elő.

2018.08.15 21:44
Frissítve: 2018.08.15 21:50

Transznemű kormányzójelölt Vermontban

Publikálás dátuma
2018.08.15 20:02

Fotó: facebook.com/christineforvermont/
Az állam erősen liberális, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A jelenlegi kormányzó viszont republikánus.
A transznemű Christine Hallquist lesz az amerikai Demokrata Párt kormányzójelöltje a kicsiny északkeleti Vermont államban az idén novemberben esedékes „félidős” választáson, amelynek során újraválasztják az Egyesült Államok képviselőházát és a szenátus egyharmadát, valamint kormányzói, illetve egyéb önkormányzati tisztségek betöltéséről döntenek. Hallquist három másik indulót győzött le a kedden tartott vermonti demokrata előválasztáson. Az eddigi előválasztásokon már több tucat transznemű önjelölt indult – túlnyomórészt a demokraták színeiben -, de ez volt az első eset, hogy valamelyikük meg is nyerje saját pártja előválasztását, és jogot szerezzen a másik nagy párt jelöltjével való megmérkőzésre. Vermont erősen liberális szemléletű, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A többség 1992 óta mindig a demokrata jelöltre szavazott az elnökválasztáson – a kormányzóválasztást azonban 2016-ban történetesen a republikánus jelölt nyerte meg. 
Témák
Vermont
2018.08.15 20:02