Újabb szankciók Oroszország ellen a Szkripal-ügy miatt

Publikálás dátuma
2018.08.09 20:47
Vegyvédelmi overálos brit katonák állnak egy, vélhetően Novicsok idegméreggel szennyezett autó előtt, március 4-én Szergej Szkri
Moszkva elleni büntető intézkedésekről döntött Washington az angliai mérgezéses ügyek miatt.
Heather Nauertnek, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a szankciók indokául azt jelölte meg, hogy már biztosak, az oroszok keze van a támadásokban. Emlékezetes, tavasszal Novicsok típusú idegmérget használtak az angliai Salisburyben Szergej Szkripal, a brit titkosszolgálathoz átállt korábbi orosz hírszerző tiszt, valamint lánya, Julija ellen. A gyilkossági kísérletet mindketten túlélték, és a brit hatóságok biztonságos helyre juttatták őket. Később azonban újabb mérgezéses eset történt nem messze a várostól. Egy férfi bontatlannak látszó parfümös üveget talált, amit élettársának ajándékozott. Mint kiderült, az üvegcsében Novicsok volt. A nő meghalt, a férfi túlélte. Moszkva tagadja, hogy bármi köze lenne a mérgezésekhez. Az amerikai közlemény azonban kifejtette, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett a saját állampolgárai elleni vegyi, illetve biológiai fegyver alkalmazásával. Az e hónap második felében életbe lépő szankciók különböző pénzügyi-, illetve exportkorlátozásokat jelentenek majd. A kongresszust már értesítette a külügyi tárca, és az intézkedések akkor lépnek hatályba, amikor megjelennek a hivatalos közlönyben. Név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati illetékes szerint tilos lesz egyebek közt a biztonsági szektorban hasznosítható árucikkeket exportálni Oroszországnak. Három hónap elteltével felülvizsgálják az intézkedéseket, és ha Moszkva addig nem ad hitelt érdemlő biztosítékot arra, hogy többé ilyen eset nem fog előfordulni, akkor újabb, szigorúbb szankciós intézkedések következhetnek. Így például - az NBC tévéhálózat értesülése szerint - akár alacsonyabb szintre szállíthatják le az orosz-amerikai diplomáciai kapcsolatokat, illetve felfüggeszthetik az Aeroflot orosz légitársaság amerikai járatait.  A Szkripal és lánya elleni merénylet után az Egyesült Államok szolidaritásból felsorakozott Nagy-Britannia mellett, elítélte Oroszországot, és kiutasított sok orosz diplomatát, de mostanáig nem jelent meg olyan hivatalos állásfoglalás, miszerint az orosz kormány állt a mérgezéses eset mögött.  Az orosz nagykövetség a mostani amerikai bejelentés nyomán méltatlankodó nyilatkozatot tett közzé, mondván, már hozzászoktak ahhoz, hogy az amerikai fél tényszerű bizonyítékok nélkül vádaskodik. A nagykövetség szerint az orosz fél érdeklődésére amerikai részről azt válaszolták, hogy a bizonyítékokat nem oszthatják meg velük, mert azok titkos minősítésűek, de amerikai megítélés szerint a beszerzett hírszerzési értesülések elegendőek ahhoz, hogy megállapítsák Oroszország felelősségét. A washingtoni orosz nagykövetség szerint Moszkva továbbra is a Salisburyben elkövetett bűncselekmény „átlátható” kivizsgálását szorgalmazza. Az Egyesült Államok a mostanihoz hasonló szankciós intézkedésekről döntött az idén februárban Észak-Korea ellen, miután megállapították, hogy a phenjani rezsim vegyi fegyvert alkalmazott 2017-ben Malajzia fővárosában, Kuala Lumpur repülőterén a Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor féltestvére ellen elkövetett gyilkos merényletben.  Az amerikai külügyminisztériumi bejelentés időzítése is figyelemre méltó. Ezzel ugyanis nyilvánvalóan nő a feszültség Washington és Moszkva között. Márpedig a két elnök, Donald Trump és Vlagyimir Putyin júliusi Helsinkiben tartott találkozója után éppen a kapcsolatok erősödését lehetett várni, még akkor is, ha az amerikai törvényhozásban változatlanul erősen oroszellenes hangulat uralkodik. Trump viszont az amerikai kormányzat egyes szegmenseivel – így a biztonsági, illetve igazságügyi szervekkel - is ellentétbe került, miután az amerikai hírszerzés megállapításaival szemben inkább adott hitelt Putyinnak, aki tagadta, hogy orosz részről megpróbáltak volna beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba. A két fővárosban már egy újabb csúcstalálkozó megszervezésén is dolgoztak.  
3 hónap múltán felülvizsgálják a szankciókat, de szigoríthatják is őket Áldozat Szergej Szkripal a volt kettős ügynök megmérgezése újabb és újabb hullámokat vet  

Cseh Katalin az európai liberálisok vezető jelöltjei között

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:40

Fotó: AFP/Picture-Alliance/ Wiktor Dabkowski
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője is szerepel az Európai Liberálisok és Demokraták Pártja (ALDE) vezető jelöltjeinek listáján — tudta meg a Népszava.
Az ALDE március 21-ikén indítja el európai parlamenti kampányát és ennek keretében teszi közzé annak a hét személynek nevét, akiket alkalmasnak tart rá, hogy a választások után betöltsék az EU valamely vezető tisztségét.
A liberálisok úgy döntöttek, hogy szakítanak a hagyománnyal, és nem egyetlen vezető jelöltet, úgynevezett Spitzenkandidatot neveznek meg, hanem egy csapattal vágnak neki az EP választási kampánynak. Úgy tudjuk, hogy a listán szerepel a belga Guy Verhofstadt frakcióvezető és a dán Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, akit Jean-Claude Juncker elnök legesélyesebb liberális kihívójának tartanak.

A TEK kiadta, mikor járt Magyarországon az új-zélandi merénylő

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:32

Fotó: AFP/ TRT WORLD
Brenton Tarrant tavaly november 26-án lépett be az ország területére.
Brenton Harrison Tarrant 2018. november 26-án Lökösháza vasúti határátkelőhelyen ausztrál állampolgárként egyedül lépett be Magyarországra a Kőrös Intercity menetrendszerinti járattal - közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK).       A férfi terror adatbázisokban nem szerepelt, vele kapcsolatban partnerszolgálati jelzés nem érkezett. Tarrant a hatályos szabályozás szerint érvényes útlevéllel, turistaként 90 napig tartózkodhatott vízummentesen hazánkban. A TEK az érintett országok partnerszolgálataival együttműködve mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló információk alapján mielőbb rekonstruálni lehessen Brenton Tarrant magyarországi tartózkodásának körülményeit - zárul a közlemény.
A pénteki christchurchi terrortámadásban ötven ember halt meg és további ötven megsebesült.
Frissítve: 2019.03.18 16:11