Újabb szankciók Oroszország ellen a Szkripal-ügy miatt

Publikálás dátuma
2018.08.09 20:47
Vegyvédelmi overálos brit katonák állnak egy, vélhetően Novicsok idegméreggel szennyezett autó előtt, március 4-én Szergej Szkri
Fotó: /
Moszkva elleni büntető intézkedésekről döntött Washington az angliai mérgezéses ügyek miatt.
Heather Nauertnek, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a szankciók indokául azt jelölte meg, hogy már biztosak, az oroszok keze van a támadásokban. Emlékezetes, tavasszal Novicsok típusú idegmérget használtak az angliai Salisburyben Szergej Szkripal, a brit titkosszolgálathoz átállt korábbi orosz hírszerző tiszt, valamint lánya, Julija ellen. A gyilkossági kísérletet mindketten túlélték, és a brit hatóságok biztonságos helyre juttatták őket. Később azonban újabb mérgezéses eset történt nem messze a várostól. Egy férfi bontatlannak látszó parfümös üveget talált, amit élettársának ajándékozott. Mint kiderült, az üvegcsében Novicsok volt. A nő meghalt, a férfi túlélte. Moszkva tagadja, hogy bármi köze lenne a mérgezésekhez. Az amerikai közlemény azonban kifejtette, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett a saját állampolgárai elleni vegyi, illetve biológiai fegyver alkalmazásával. Az e hónap második felében életbe lépő szankciók különböző pénzügyi-, illetve exportkorlátozásokat jelentenek majd. A kongresszust már értesítette a külügyi tárca, és az intézkedések akkor lépnek hatályba, amikor megjelennek a hivatalos közlönyben. Név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati illetékes szerint tilos lesz egyebek közt a biztonsági szektorban hasznosítható árucikkeket exportálni Oroszországnak. Három hónap elteltével felülvizsgálják az intézkedéseket, és ha Moszkva addig nem ad hitelt érdemlő biztosítékot arra, hogy többé ilyen eset nem fog előfordulni, akkor újabb, szigorúbb szankciós intézkedések következhetnek. Így például - az NBC tévéhálózat értesülése szerint - akár alacsonyabb szintre szállíthatják le az orosz-amerikai diplomáciai kapcsolatokat, illetve felfüggeszthetik az Aeroflot orosz légitársaság amerikai járatait.  A Szkripal és lánya elleni merénylet után az Egyesült Államok szolidaritásból felsorakozott Nagy-Britannia mellett, elítélte Oroszországot, és kiutasított sok orosz diplomatát, de mostanáig nem jelent meg olyan hivatalos állásfoglalás, miszerint az orosz kormány állt a mérgezéses eset mögött.  Az orosz nagykövetség a mostani amerikai bejelentés nyomán méltatlankodó nyilatkozatot tett közzé, mondván, már hozzászoktak ahhoz, hogy az amerikai fél tényszerű bizonyítékok nélkül vádaskodik. A nagykövetség szerint az orosz fél érdeklődésére amerikai részről azt válaszolták, hogy a bizonyítékokat nem oszthatják meg velük, mert azok titkos minősítésűek, de amerikai megítélés szerint a beszerzett hírszerzési értesülések elegendőek ahhoz, hogy megállapítsák Oroszország felelősségét. A washingtoni orosz nagykövetség szerint Moszkva továbbra is a Salisburyben elkövetett bűncselekmény „átlátható” kivizsgálását szorgalmazza. Az Egyesült Államok a mostanihoz hasonló szankciós intézkedésekről döntött az idén februárban Észak-Korea ellen, miután megállapították, hogy a phenjani rezsim vegyi fegyvert alkalmazott 2017-ben Malajzia fővárosában, Kuala Lumpur repülőterén a Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor féltestvére ellen elkövetett gyilkos merényletben.  Az amerikai külügyminisztériumi bejelentés időzítése is figyelemre méltó. Ezzel ugyanis nyilvánvalóan nő a feszültség Washington és Moszkva között. Márpedig a két elnök, Donald Trump és Vlagyimir Putyin júliusi Helsinkiben tartott találkozója után éppen a kapcsolatok erősödését lehetett várni, még akkor is, ha az amerikai törvényhozásban változatlanul erősen oroszellenes hangulat uralkodik. Trump viszont az amerikai kormányzat egyes szegmenseivel – így a biztonsági, illetve igazságügyi szervekkel - is ellentétbe került, miután az amerikai hírszerzés megállapításaival szemben inkább adott hitelt Putyinnak, aki tagadta, hogy orosz részről megpróbáltak volna beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba. A két fővárosban már egy újabb csúcstalálkozó megszervezésén is dolgoztak.  
3 hónap múltán felülvizsgálják a szankciókat, de szigoríthatják is őket Áldozat Szergej Szkripal a volt kettős ügynök megmérgezése újabb és újabb hullámokat vet  
2018.08.09 20:47

Közelít a kemény Brexit, a sajátjai fenik a kést May ellen

Publikálás dátuma
2018.10.17 10:00

Fotó: AFP/ Stefan Rousseau
Nem várható előrelépés a Brexit-ügyében az Európai Unió ma kezdődő csúcstalálkozóján. Megoldhatatlan az északír határ kérdése.
Az igazság pillanatának nevezték az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerdai munkavacsorával kezdődő kétnapos csúcstalákozóját, hiszen múlt héten még minden jel arra vallott, végre sikerül megállapodni Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésének feltételeiről. Az igazság azonban ez esetben is kegyetlen: az északír-ír határ kapcsán továbbra sem közeledtek az álláspontok Michel Barnier uniós főtárgyaló és Dominic Raab brit Brexit-ügyi miniszter vasárnapi megbeszélésein, így nemhogy a mostani csúcson nem lesz áttörés, jó, ha az idei évben történik valami. Amint a toryk koalíciós partnere, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) szóvivője hétfőn vésztjóslóan jegyezte meg: „valószínűleg elkerülhetetlen”, hogy London megállapodás nélkül hagyja el az EU-t. Ugyanakkor az EU-s külügyminiszterek igyekeztek valamivel derűlátóbb képet festeni utalva arra: van még idő, elvégre a briteknek csak jövő év márciusában kell elhagyniuk a közösséget. Egy uniós miniszter az egész Brexit-játszmát egy a végéhez közeledő sakkpartihoz hasonlította, amikor Theresa Maynak a királyon kívül nem maradt más bábúja. Nem kell különösebb sakkmesternek lenni ahhoz, hogy megjósoljuk: ilyen körülmények között csak ideig óráig lehet elkerülni a teljes vereséget. Nincs olyan megoldás, ami mindenkinek jó. Ami ugyanis Brüsszelnek, vagy a konzervatívok „Remainers”, azaz maradáspárti szárnya számára elfogadható, arra azonnal nemet mondanak a toryk konzervatívjai, akik a parlamentben 20-40 képviselőt mondhatnak magukénak. Sok borsot törhet még May orra alá a DUP is, amelynek támogatása nélkül nem maradhatna fenn a kabinet. May egyik kilátástalan helyzetből sodródik a másikba. Hol van már a tavalyi hó, amikor azt közölte: a Brexit Brexitet jelent. Valójában senki sem tudja, milyen következményekkel jár a kilépés. A vasárnapi tárgyalások amiatt kerültek vakvágányra, mert Barnier ragaszkodott ahhoz a ponthoz, amiről egyébként már az év elején megállapodás született a britekkel. Eszerint Észak-Írország – elkerülendő, hogy visszaálljon a teljes vám- és határellenőrzés az ír határon – a kilépést követően is a vámunió és a belső piac részese maradna, már amennyiben nem sikerülne megnyugtatóan rendezni a London és Brüsszel közötti kereskedelmi kérdéseket. A britek is jó megoldásnak tartották ezt, hiszen így több idő maradna a legnagyobb fejtörést okozó határkérdés megoldására. Csakhogy vasárnap óta már ez az egyszerű megoldás is nehezen kivitelezhetőnek tűnik. A britek ugyanis azt akarják elérni, hogy az egész ország a vámunióban maradjon. Az EU ezt csak azzal a feltétellel engedné, ha a britek minden ezzel járó kötelezettségüknek eleget tennének. Ez egyebek mellett azt jelentené, hogy nem köthetnének különmegállapodásokat az uniós tagországokkal. London ugyan felvetette azt is, hogy ideiglenesen maradna a vámunióban, ez azonban több kilépéspárti miniszternek nem tetszett, s azt követelték, írásban rögzítsék, meddig is tart ez az átmeneti időszak. Máskülönben szerintük a britek akár végleg a vámunióban maradnának, ami lényegében azt jelenti, hogy a Brexit meg sem valósul. Az a megoldás sem tetszett nekik, hogy Észak-Írország különleges státuszt kapjon, ez ugyanis szerintük felér azzal, hogy Brüsszel „annektálja” a régiót. Hogy mennyire bonyolult a helyzet, jelzi: ezt a megoldást a toryk skót maradáspárti szárnya sem támogatja. A Skót Konzervatív Párt vezetője, Ruth Davidson rámutatott: ez esetben Skóciában megerősödhetnek mindazok, akik a régiónak az Egyesült Királyságtól való elszakadását szorgalmazzák. Közben a háttérben kitartóan szervezkednek a kilépéspártiak May kormányfő ellen. David Davis volt Brexit-ügyi miniszter, aki júliusban Boris Johnson volt külügyminiszterrel lépett ki a kabinetből May kilépéssel kapcsolatos tervei ellen tiltakozva, felszólította a kormány tagjait: kényszerítsék rá a miniszterelnököt arra, hogy teljesen más irányvonalat kövessen a Brexit-tárgyalások során, mert az eddigi stratégia „zsákutcába jutott”. Szerinte a tárgyalások megszakítása fájdalmasabb lenne az EU-nak, mint Londonnak.
2018.10.17 10:00
Frissítve: 2018.10.17 10:00

Gázából elindított rakéta csapódott be Izrael területén

Publikálás dátuma
2018.10.17 09:45

Fotó: / JACK GUEZ
A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét.
A Gázai övezetből elindított rakéta csapódott be szerda hajnalban Izrael területén, a palesztin övezettől negyven kilométerre keletre lévő Beér-Sevában – jelentette a Jediót Ahronót című lap online változata, a ynet. Válaszul az izraeli hadsereg légiereje nyolc célpontot támadott a palesztin övezetben. A légicsapásban az övezet déli részén, Rafahnál hárman megsebesültek egy katonai támaszponton. A palesztin rakéta egy lakóház udvarán csapódott be anyagi károkat okozva, de emberéletet nem követelt. A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia a támadás miatt, köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét. Az izraeli hadsereg szerint két rakétát lőttek ki hajnalban a palesztin övezetből, de az egyik a tengerbe csapódott.
Beér-Sevában megszólaltak a szirénák, de miután Izrael soha nem számított arra, hogy ezt az országrészt is érheti rakétatámadás, nem telepített a város köré a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer elhárító rakétáiból, ezért itt nem léphetett működésbe a másutt működő elhárítás. A szerda hajnali rakétatámadás jelentősen növeli a feszültséget az izraeli-palesztin viszonyban. Avigdor Liberman védelmi miniszter egy nagyobb katonai akcióval fenyegette meg kedden az övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt, ha tovább folytatja az erőszakcselekményeket Izrael ellen. Szerdán rendkívüli kormányülés várható Jeruzsálemben. A Gázától izraeli mércével igen távoli Beér-Seva felé a 2015-ös Erős szikla hadművelet óta csak kétszer lőttek rakétát az övezetből, noha a hadművelet során számos rakétatámadás érte a Negev sivatagban lévő várost.
Szerző
2018.10.17 09:45
Frissítve: 2018.10.17 09:45