Újabb szankciók Oroszország ellen a Szkripal-ügy miatt

Publikálás dátuma
2018.08.09 20:47
Vegyvédelmi overálos brit katonák állnak egy, vélhetően Novicsok idegméreggel szennyezett autó előtt, március 4-én Szergej Szkri
Fotó: /
Moszkva elleni büntető intézkedésekről döntött Washington az angliai mérgezéses ügyek miatt.
Heather Nauertnek, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a szankciók indokául azt jelölte meg, hogy már biztosak, az oroszok keze van a támadásokban. Emlékezetes, tavasszal Novicsok típusú idegmérget használtak az angliai Salisburyben Szergej Szkripal, a brit titkosszolgálathoz átállt korábbi orosz hírszerző tiszt, valamint lánya, Julija ellen. A gyilkossági kísérletet mindketten túlélték, és a brit hatóságok biztonságos helyre juttatták őket. Később azonban újabb mérgezéses eset történt nem messze a várostól. Egy férfi bontatlannak látszó parfümös üveget talált, amit élettársának ajándékozott. Mint kiderült, az üvegcsében Novicsok volt. A nő meghalt, a férfi túlélte. Moszkva tagadja, hogy bármi köze lenne a mérgezésekhez. Az amerikai közlemény azonban kifejtette, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett a saját állampolgárai elleni vegyi, illetve biológiai fegyver alkalmazásával. Az e hónap második felében életbe lépő szankciók különböző pénzügyi-, illetve exportkorlátozásokat jelentenek majd. A kongresszust már értesítette a külügyi tárca, és az intézkedések akkor lépnek hatályba, amikor megjelennek a hivatalos közlönyben. Név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati illetékes szerint tilos lesz egyebek közt a biztonsági szektorban hasznosítható árucikkeket exportálni Oroszországnak. Három hónap elteltével felülvizsgálják az intézkedéseket, és ha Moszkva addig nem ad hitelt érdemlő biztosítékot arra, hogy többé ilyen eset nem fog előfordulni, akkor újabb, szigorúbb szankciós intézkedések következhetnek. Így például - az NBC tévéhálózat értesülése szerint - akár alacsonyabb szintre szállíthatják le az orosz-amerikai diplomáciai kapcsolatokat, illetve felfüggeszthetik az Aeroflot orosz légitársaság amerikai járatait.  A Szkripal és lánya elleni merénylet után az Egyesült Államok szolidaritásból felsorakozott Nagy-Britannia mellett, elítélte Oroszországot, és kiutasított sok orosz diplomatát, de mostanáig nem jelent meg olyan hivatalos állásfoglalás, miszerint az orosz kormány állt a mérgezéses eset mögött.  Az orosz nagykövetség a mostani amerikai bejelentés nyomán méltatlankodó nyilatkozatot tett közzé, mondván, már hozzászoktak ahhoz, hogy az amerikai fél tényszerű bizonyítékok nélkül vádaskodik. A nagykövetség szerint az orosz fél érdeklődésére amerikai részről azt válaszolták, hogy a bizonyítékokat nem oszthatják meg velük, mert azok titkos minősítésűek, de amerikai megítélés szerint a beszerzett hírszerzési értesülések elegendőek ahhoz, hogy megállapítsák Oroszország felelősségét. A washingtoni orosz nagykövetség szerint Moszkva továbbra is a Salisburyben elkövetett bűncselekmény „átlátható” kivizsgálását szorgalmazza. Az Egyesült Államok a mostanihoz hasonló szankciós intézkedésekről döntött az idén februárban Észak-Korea ellen, miután megállapították, hogy a phenjani rezsim vegyi fegyvert alkalmazott 2017-ben Malajzia fővárosában, Kuala Lumpur repülőterén a Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor féltestvére ellen elkövetett gyilkos merényletben.  Az amerikai külügyminisztériumi bejelentés időzítése is figyelemre méltó. Ezzel ugyanis nyilvánvalóan nő a feszültség Washington és Moszkva között. Márpedig a két elnök, Donald Trump és Vlagyimir Putyin júliusi Helsinkiben tartott találkozója után éppen a kapcsolatok erősödését lehetett várni, még akkor is, ha az amerikai törvényhozásban változatlanul erősen oroszellenes hangulat uralkodik. Trump viszont az amerikai kormányzat egyes szegmenseivel – így a biztonsági, illetve igazságügyi szervekkel - is ellentétbe került, miután az amerikai hírszerzés megállapításaival szemben inkább adott hitelt Putyinnak, aki tagadta, hogy orosz részről megpróbáltak volna beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba. A két fővárosban már egy újabb csúcstalálkozó megszervezésén is dolgoztak.  
3 hónap múltán felülvizsgálják a szankciókat, de szigoríthatják is őket Áldozat Szergej Szkripal a volt kettős ügynök megmérgezése újabb és újabb hullámokat vet  
2018.08.09 20:47

Trump megválik a belügyminiszterétől

Publikálás dátuma
2018.12.15 17:28

Fotó: AFP / SAUL LOEB/
Az amerikai elnök a Twitteren jelentette be, hogy Ryan Zinke az év végéig távozik hivatalából.
Jelentős miniszteri posztot betöltő politikustól válik meg Donald Trump: mint Twitter-bejegyzésében írta, Ryan Zinke belügyminiszter az év végéig távozik a kormányból. Az indokokat nem említette Trump, csupán annyit írt, hogy sokat elért hivatali ideje alatt. Nem ő az első egyébként, aki idén távozik a Trump-adminisztrációból. Rex Tillerson külügyminisztert márciusban menesztette az elnök, az igazságügy-minisztertől pedig a közelmúltban vált meg.  
2018.12.15 17:28

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30