Előfizetés

Rákkeltő gyomirtó miatt ítélték óriási kártérítésre a Monsantót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.11. 08:31

Fotó: JEAN-FRANCOIS MONIER / AFP
Egy 46 éves kertész perelt és nyert. A glifozát rákkeltő hatásáról régóta jelennek meg információk, de az amerikai cég erről nem tájékoztatta a vásárlókat. Az amerikai ítélet mérföldkő lehet a szer betiltása felé vezető úton.
Csaknem 290 millió dolláros (közel 80 milliárd forintos) kártérítést fizetni a Monsanto vegyipari óriáscég az általa gyártott, rákkeltő gyomirtói egyik áldozatának – döntött pénteken egy San Francisco-i bíróság. Az esküdtszék felelősnek mondta ki a nemrégiben a német Bayer tulajdonába került óriásvállalatot abban, hogy nem tájékoztatta vásárlóit a szer lehetséges hatásairól, pedig tudott Roundup nevű gyomirtója rákkeltő hatásáról. A júniusban kezdődött perben először mondták ki bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó Roundup gyomirtó rákkeltő, és először nyert pert ez ügyben az egyik áldozat. A per után várhatóan további áldozatok ezrei adhatnak be perkeresetet a Monsanto ellen, de az amerikai sajtó szerint máris ezernyi ilyen jellegű per van folyamatban országszerte. 
A 46 éves, kétgyermekes DeWayne Johnson limfómában (a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedésében) szenved, és a betegséget szerinte a Monsanto által gyártott gyomirtók okozták. Johnson kertészként dolgozik egy San Francisco környéki tankerületben, és 2012 óta a Roundup és a szintén glifozátot tartalmazó Ranger Pro szerrel permetezte az általa gondozott iskolák kertjeit, valamint a körülöttük lévő parkokat. 
DeWayne Johnson az ítélethirdetés után
Fotó: JOSH EDELSON / AFP/Pool
2014-ben diagnosztizáltak nála limfómát, 2016-ban perelte be a Monsantót, mert az nem adott tájékoztatást a gyomirtók kártékony hatásairól. „Nem gondoltuk, hogy megéli a per végét” – nyilatkozta az áldozat ügyvédje, Timothy Litzenburg az NBC televíziónak. A perről az amerikai televíziós csatornák folyamatosan tudósítottak. DeWayne Johnson - aki 2016 óta munkaképtelen - láthatóan gyönge fizikai állapotban tanúskodott. "Tudom, hogy már nem gyógyulok meg, de az utolsó leheletemig küzdeni fogok" - mondta a tárgyalóteremben. A pénteki ítélethozatal után a Monsanto közleményt adott ki, amelyben tudatta, hogy fellebbez az ítélet, illetve az egészen pontosan 287 millió dolláros kártérítés ellen. A cég mindig tagadta, hogy glifozátos gyomirtói rákbetegséget okoznának. A glifozátot világszerte alkalmazzák, tudományos megítélése ellentmondásos. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) nemzetközi rákkutató központjának (IARC) tanulmánya 2015-ben „valószínűleg rákkeltő” hatásúnak minősítette ezt a színtelen kristályos és vízben jól oldódó szerves vegyületet, miközben európai uniós intézmények, köztük az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó EFSA nem így foglalt állást.  Az Európai Unió tavaly novemberben további öt évre meg is újította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét.

40 év után újra virágzik a Duna (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.10. 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Negyven év szünet után újra rajzik a dunavirág Budapest környékén.
A dunavirágzás még a tiszavirágzásnál is ritkább természeti jelenség. A kérészfaj 2-3 centis egyedei tömegesen jelennek meg például a Tahitótfalunál lévő híd környékén, a fényforrásokat kutatva - derült ki az ATV riportjából.
A dunavirág 1960-as évek végére eltűnt: annyira csökkent a populáció egyedszáma, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzások. A bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása adott lehetőséget a dunavirág újbóli elterjedéséhez és az újabb magyarországi tömegrajzások megjelenéséhez.

Fénysorompó segítene

A kérész nőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, amelynek során a folyó középvonala felett, a folyásiránnyal szemben repülnek néhány kilométert, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe eltünteti a folytonos poláros jelet, ezért a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirág rajzása sötétedés után történik, a hidak és a part közúti lámpái magukhoz vonzzák a kérészeket, ahol azok kifáradva a lámpák alatti aszfalt útra szállnak le. Ezt tévesen víznek érzékelik a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt, és petéiket emiatt nem a vízbe rakják, hanem az aszfalt útra, ahol azok kiszáradva elpusztulnak.
Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak, ami balesetveszélyes. A probléma megoldására a legkézenfekvőbb megoldás a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban forgalmas útszakaszokon újabb közlekedésbiztonsági kockázatot okozna. Az ELTE Természettudományi Kar Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársai egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a kérésztömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljön. A tesztek alapján kisebb hidaknál eredményesen működött a módszer. Az első éles fénysorompórendszer kiépítése Tahitótfalunál várható 2019-ben - írta az MTI az ELTE honlapja alapján.

Vörös pandaikrek születtek Nyíregyházán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.09. 13:43
Illusztráció: Facebook/Nyíregyházi Állatpark
Egészséges a Nyíregyházi Állatparkban kilenc hete született vörös macskamedve ikerpár - derül ki az állatkert Facebook-bejegyzéséből.
A vörös macskamedve néven is ismert faj igen ritkán szaporodik zárt tartási körülmények között, így a kilenchetes nőstény ikerpár igazi szenzációnak számít.  
A kölykök közös kifutóban élnek a szüleikkel. A Pozsonyból érkezett Ting-ting és a dublini Szecsuán négy éve él együtt.  A kölykök szürke bundával látták meg a napvilágot, az első hetekben teljesen magatehetetlenek voltak, a szemük is csukva volt. Ebben az időszakban az anyaállat szinte egész nap a kicsinyeivel van, most már csak szoptatáskor keresi fel őket. A már vörös bundás kilenchetes kölykök gyorsan növekednek, egyre érdeklődőbbek, az orvosi vizsgálat szerint a nőstények egészségesek.
Illusztráció: Facebook/Nyíregyházi Állatpark
A vörös macskamedve (Ailurus fulgens) néven is ismert állatok, a Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőrök, és tömött aljszőrzet alkotja, amely melegen és szárazon tartja őket a hideg és nedves környezetben. Bozontos, hosszú farkukat, fejpárnának vagy takarónak is használják.
A vörös macskamedvenév az állatok medvére emlékeztető külsejére utal, amelyek ugyanolyan jól másznak fára - a félig behúzható karmaik segítségével -, illetve nyalogatják magukat tisztára, mint a macskák. Táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is. A mellső végtagjukon hat ujjuk van. Az utolsó a csuklócsont megnagyobbodása, amely szembefordítható a többivel, így könnyedén le tudják szakítani a bambuszhajtásokat. A nap bármely szakában aktívak lehetnek, de átlagosan csupán annak 56 százalékát töltik ébren, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú táplálékhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki - olvasható a Nyíregyházi Állatpark Facebook-bejegyzésében.
Jelenleg alig tízezer egyed él vadon, számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése illetve az orvvadászat miatt.