Nemcsak az iskolaigazgatóktól és helyetteseiktől, hanem a tagintézmények vezetőitől, sőt a kollégiumvezetőktől is vagyonnyilatkozatot kér a Klebelsberg Központ (KK). Ezt a kötelezettséget még 2015 szeptemberében írta elő az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), ám eleinte csak az igazgatókra és igazgatóhelyettesekre vonatkozott. A vagyonnyilatkozatokról szóló törvény ugyanis kimondja:
Szakmai és érdekvédelmi szervezetek már ekkor kifogásolták az intézkedést, mondván, noha az intézményvezetőknek valóban van javaslattételi joguk, nincsenek döntési helyzetben, önállóan közpénzzel sem gazdálkodhatnak. Még azt sem dönthetik el, kit szeretnének alkalmazni az iskolában, az intézményt érintő gazdasági-személyi döntéseket a tankerületnek, a KK-nak kell meghoznia. A tagintézményvezetőknek és kollégiumvezetőknek azonban még javaslattételi joguk sincs. A vagyonnyilatkozatban ráadásul a közvetlen családtagok vagyoni helyzetéről is be kell számolni.
Mint mondta, a vagyonnyilatkozatokat szigorúan őrzik a KK-ban, azok nem nyilvánosak, és csak valamilyen vizsgálat vagy bírósági ügy miatt lehet elővenni őket. – Az iskolai vezetők, még ha akarnának, sem tudnának teszem azt sikkasztani, hiszen semmilyen pénz fölött nem rendelkeznek – fogalmazott az érdekvédő.
A vagyonnyilatkozatokat június 30-ig kellett benyújtani a KK-nak. A határidő lejárta előtt a Központ többször is küldött tájékoztatást az érintetteknek arról, hogy aki elmulasztja a bevallást, annak súlyos munkajogi következményekkel kell számolnia: felfüggesztik pozíciójából és három évig nem kaphat vezetői megbízást.
