Csalóka gigaveszteség a Szigeten

Publikálás dátuma
2018.08.13 06:00

Fotó: rockstar photographers/
Tavaly az új amerikai tulajdonos által elvégzett vagyonfelülvizsgálat nyomán közel hétszázmilliós veszteséget könyvelt el a Sziget amúgy nyereséges szervezője.
Tavaly történetének messze legnagyobb, 655 milliós veszteségét szenvedte el a Hajógyári-szigeten immár 26. alkalommal megrendezett fesztivál szervezője, az év vége óta zrt.-ként működő Sziget. A szám ugyanakkor csalóka. A tényleges tevékenységük sikerességére utaló úgynevezett üzemi eredmény ugyanis plusz 912 milliót mutat. Ezt viszont másfélmilliárdos értékvesztés rontotta le. A könyvekből kiderül, hogy egy szinte ismeretlen leányvállalatuk, a Volt Event Kft. értékét írták le szinte nullára. Ennek háttere értesülésünk szerint egy régi belső ügyletsorozat. A Volt Eventet eredetileg Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert alapította az általuk fémjelzett, szintén több évtizedes múltú Volt és a Balaton Sound nevű könnyűzenei fesztiválokra. 2010-ben aztán úgy került a Szigethez a két, tőlük addig se túl távol álló rendezvény, hogy az megvásárolta a Volt Eventet, ezzel egyidejűleg a két szervező megkapta a Sziget-cég tizedét. Bár a vállalkozás könyveiben a Volt Event azóta is a két márka valós piaci helyzetének megfelelő másfélmilliárdos értéken szerepel, úgy tudjuk, a Sziget-többséget tavaly megszerző amerikai tőkealap pénzügyi szakértői kifogásolták a felállást. Szerintük ugyanis, mivel a két fesztivál valójában átkerült a Szigethez, a Volt Event elvesztette értékét.  Az ennek nyomán megjelenő veszteség élesen szemben áll a Sziget egyre látványosabb sikereivel. Fesztiváljaik látogatottsága - az emelkedő jegyárak ellenére, a kedvező gazdasági környezetnek is köszönhetően - évről évre csúcsokat dönt; rendezvényeik külön-külön is egyre nyereségesebbek. Ebből a szempontból a 2016-os év számított az eddigi rekordnak, amikor a Sziget cégként kiugró, másfélmilliárdos nyereséggel zárt. Bár a társaság többsége pont a rákövetkező év elején került az amerikaiakhoz, a szerződés nyomán ezt az eredményt még az eladók vehették fel. Így az alapítót, Gerendai Károlyt, szervezőtársát, Takács Gábort, Fülöp Zoltánt és Lobenwein Norbertet a közel tízmilliárdosra becsült vételáron felül még ez a summa is megillette. Bár a tavalyi nyereség zöme már a külföldieké lett volna, a társaság – épp az amerikai befektető felülvizsgálata nyomán - veszteséget jelentett.
Habár ez első látásra ellentmondásos, értesülésünk szerint más módon mégis kivonják a vállalkozás tavalyi, voltaképp közel egymilliárdos nyereségét. Ez pedig a tőkecsökkentés. Ennek pontos részletei még nem ismertek, mivel a Sziget Zrt. alaptőkéje csak 26,3 millió forint. De forrásaink szerint létezik erre szabályos megoldás. A majdan kivonandó összeg 70 százaléka – legalábbis a tulajdoni arányok alapján - a luxemburgi LMF Luxcóhoz, körülbelül 23 százaléka Gerendai Károly és Takács Gábor, 7 százalék pedig Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert közös cégéhez kerülhet. Lapunk korábbi kutatásai szerint amúgy a luxemburgi fő tulajdonos valójában nem áll a másfél éve vevőként bejelentett amerikai Providence Equity Partners többségi befolyása alatt. Az LMF Luxco 80 százalékos áttételes tulajdonosa ugyanis személyesen az alapkezelő adózási vezetője, Sinisa Krnic. Igaz, ő állítólag a rá jutó haszonról lemondott a számos áttétel után a fennmaradó 20 százalék mögött álló Providence-alapok javára. A papírok tanúsága szerint ugyanakkor a Sziget-nyereséget még legalább négy közbeiktatott társaság szűri meg, mire az az első Providence-alapig elér. Mindazonáltal a nyereségelszámolással kapcsolatos mostani döntésen is tükröződik az amerikai tőkealapkezelő erős számviteli – vagy amiként Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke fogalmazott: agresszív adótervezési – elkötelezettsége. Lapunk megkeresésére a Szigettől annyit üzentek: a veszteség okait éves jelentésük tartalmazza.

Minőségemelési kényszer

Tavaly a Sziget Zrt. érdemi nyeresége is csökkent kissé. Ennek oka leginkább a - jelenleg is futó - fő fesztivál iránt tavaly kissé megcsappanó érdeklődés volt. Ezt maguk a szervezők is azzal magyarázták, hogy az akkori programkínálat talán kevéssé elégítette ki a – zömmel külföldi - vendégek ízlését. Így a Sziget Zrt. árbevétele is mérséklődött: 12,6 milliárdról 12,3 milliárdra. Idén más utat választottak: csak a húzónevekre egymilliárd forinttal többet szántak és a két évvel ezelőtti látogatócsúcs, vagyis a félmilliós létszám megdöntését tűzték ki célul. Habár 2011-ben Prince kiemelt gázsija az azóta elhunyt popzenész emlékezetes koncertje ellenére se hozta be az árát, az idei terv egyelőre teljesülni látszik. A legfeljebb 90 ezres befogadóképességű területen a szervezők közlése szerint szerdán 68 ezren, pénteken 82 ezren szórakoztak, szombaton pedig teltházat mértek. A jegyek hétfőre már elővételben elfogytak. A fő mai fellépő a kanadai tinisztár, Shawn Mendes és Kygo, a norvég DJ.

2018.08.13 06:00
Frissítve: 2018.08.13 06:00

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00

Bezárja két budapesti fiókját a CIB Bank

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:25
A kép illusztáció
Fotó: Népszava/
A Bécsi úti és a gazdagréti fiók még november 30-ig lesz nyitva.
A CIB Bank november 30-án – 2021-ig szóló stratégiai célkitűzéseivel összhangban – bezárja Budapesten a Bécsi úti, valamint a gazdagréti fiókját – közölte a hitelintézet pénteken, a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A közlemény ismerteti: a digitális átállás és a költséghatékonyság javítása kiemelten fontos a bank számára. A CIB anyavállalatával, az Intesa Sanpaolo Bankcsoporttal közösen, idén meghatározott stratégiai célkitűzések szerint a bank egészét átható digitális átállást hajtanak végre, a fizikai hálózat szerep- és feladatkörének átalakításával. A bankfiókok fokozatosan inkább a tanácsadás helyszíneivé válnak, míg a pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb része digitális csatornákra terelődik. A CIB Bank közel 70 fiókjával továbbra is országos lefedettséget biztosít. Univerzális szolgáltatóként kíván jelen lenni a piacon, és változatlanul értéknek tekinti a személyes kapcsolatot ügyfeleivel, miközben tovább erősíti digitális csatornáin elérhető szolgáltatásai körét – írták.
Szerző
2018.09.21 20:25
Frissítve: 2018.09.21 20:25