Csalóka gigaveszteség a Szigeten

Publikálás dátuma
2018.08.13. 06:00

Fotó: rockstar photographers
Tavaly az új amerikai tulajdonos által elvégzett vagyonfelülvizsgálat nyomán közel hétszázmilliós veszteséget könyvelt el a Sziget amúgy nyereséges szervezője.
Tavaly történetének messze legnagyobb, 655 milliós veszteségét szenvedte el a Hajógyári-szigeten immár 26. alkalommal megrendezett fesztivál szervezője, az év vége óta zrt.-ként működő Sziget. A szám ugyanakkor csalóka. A tényleges tevékenységük sikerességére utaló úgynevezett üzemi eredmény ugyanis plusz 912 milliót mutat. Ezt viszont másfélmilliárdos értékvesztés rontotta le. A könyvekből kiderül, hogy egy szinte ismeretlen leányvállalatuk, a Volt Event Kft. értékét írták le szinte nullára. Ennek háttere értesülésünk szerint egy régi belső ügyletsorozat. A Volt Eventet eredetileg Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert alapította az általuk fémjelzett, szintén több évtizedes múltú Volt és a Balaton Sound nevű könnyűzenei fesztiválokra. 2010-ben aztán úgy került a Szigethez a két, tőlük addig se túl távol álló rendezvény, hogy az megvásárolta a Volt Eventet, ezzel egyidejűleg a két szervező megkapta a Sziget-cég tizedét. Bár a vállalkozás könyveiben a Volt Event azóta is a két márka valós piaci helyzetének megfelelő másfélmilliárdos értéken szerepel, úgy tudjuk, a Sziget-többséget tavaly megszerző amerikai tőkealap pénzügyi szakértői kifogásolták a felállást. Szerintük ugyanis, mivel a két fesztivál valójában átkerült a Szigethez, a Volt Event elvesztette értékét.  Az ennek nyomán megjelenő veszteség élesen szemben áll a Sziget egyre látványosabb sikereivel. Fesztiváljaik látogatottsága - az emelkedő jegyárak ellenére, a kedvező gazdasági környezetnek is köszönhetően - évről évre csúcsokat dönt; rendezvényeik külön-külön is egyre nyereségesebbek. Ebből a szempontból a 2016-os év számított az eddigi rekordnak, amikor a Sziget cégként kiugró, másfélmilliárdos nyereséggel zárt. Bár a társaság többsége pont a rákövetkező év elején került az amerikaiakhoz, a szerződés nyomán ezt az eredményt még az eladók vehették fel. Így az alapítót, Gerendai Károlyt, szervezőtársát, Takács Gábort, Fülöp Zoltánt és Lobenwein Norbertet a közel tízmilliárdosra becsült vételáron felül még ez a summa is megillette. Bár a tavalyi nyereség zöme már a külföldieké lett volna, a társaság – épp az amerikai befektető felülvizsgálata nyomán - veszteséget jelentett.
Habár ez első látásra ellentmondásos, értesülésünk szerint más módon mégis kivonják a vállalkozás tavalyi, voltaképp közel egymilliárdos nyereségét. Ez pedig a tőkecsökkentés. Ennek pontos részletei még nem ismertek, mivel a Sziget Zrt. alaptőkéje csak 26,3 millió forint. De forrásaink szerint létezik erre szabályos megoldás. A majdan kivonandó összeg 70 százaléka – legalábbis a tulajdoni arányok alapján - a luxemburgi LMF Luxcóhoz, körülbelül 23 százaléka Gerendai Károly és Takács Gábor, 7 százalék pedig Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert közös cégéhez kerülhet. Lapunk korábbi kutatásai szerint amúgy a luxemburgi fő tulajdonos valójában nem áll a másfél éve vevőként bejelentett amerikai Providence Equity Partners többségi befolyása alatt. Az LMF Luxco 80 százalékos áttételes tulajdonosa ugyanis személyesen az alapkezelő adózási vezetője, Sinisa Krnic. Igaz, ő állítólag a rá jutó haszonról lemondott a számos áttétel után a fennmaradó 20 százalék mögött álló Providence-alapok javára. A papírok tanúsága szerint ugyanakkor a Sziget-nyereséget még legalább négy közbeiktatott társaság szűri meg, mire az az első Providence-alapig elér. Mindazonáltal a nyereségelszámolással kapcsolatos mostani döntésen is tükröződik az amerikai tőkealapkezelő erős számviteli – vagy amiként Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke fogalmazott: agresszív adótervezési – elkötelezettsége. Lapunk megkeresésére a Szigettől annyit üzentek: a veszteség okait éves jelentésük tartalmazza.

Minőségemelési kényszer

Tavaly a Sziget Zrt. érdemi nyeresége is csökkent kissé. Ennek oka leginkább a - jelenleg is futó - fő fesztivál iránt tavaly kissé megcsappanó érdeklődés volt. Ezt maguk a szervezők is azzal magyarázták, hogy az akkori programkínálat talán kevéssé elégítette ki a – zömmel külföldi - vendégek ízlését. Így a Sziget Zrt. árbevétele is mérséklődött: 12,6 milliárdról 12,3 milliárdra. Idén más utat választottak: csak a húzónevekre egymilliárd forinttal többet szántak és a két évvel ezelőtti látogatócsúcs, vagyis a félmilliós létszám megdöntését tűzték ki célul. Habár 2011-ben Prince kiemelt gázsija az azóta elhunyt popzenész emlékezetes koncertje ellenére se hozta be az árát, az idei terv egyelőre teljesülni látszik. A legfeljebb 90 ezres befogadóképességű területen a szervezők közlése szerint szerdán 68 ezren, pénteken 82 ezren szórakoztak, szombaton pedig teltházat mértek. A jegyek hétfőre már elővételben elfogytak. A fő mai fellépő a kanadai tinisztár, Shawn Mendes és Kygo, a norvég DJ.

Szerző

Sorcsere a gáznagykereskedőnél

Publikálás dátuma
2018.08.12. 19:49
MVM székház
Fotó: Népszava
Néhány nappal azután, hogy Kóbor György lett az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója, lecserélődtek az egyik legfontosabb leányvállalat, az MVM Magyar Földgázkereskedő (MFGK) irányítói. 
A központi gáznagykereskedelemmel foglalkozó társaság új, megbízott vezérigazgatója Fazekas László, aki az MVM gazdasági vezérhelyettese is. Fazekas a most leváltott Pap Gabriella, az MVM kereskedelmi és m&a-vezérhelyettese előtt - ez év tavaszáig - már betöltötte ezt a posztot. De Zsuga János, az MVM előző vezérigazgatója tavaly év végi kinevezését követően már az MFGK felügyelőbizottságának elnöki székével kellett beérje. Az MFGK új elnöke Czinege Kornél, az áramadásvétellel foglalkozó MVM-leányvállalat, az MVM Partner kereskedelmi vezérhelyettese, aki a Dél-Magyarországot ellátó NKM Áramszolgáltató vezérigazgatói tisztségét is betöltő Bally Attilát váltja. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, mindössze egy nappal azután, hogy átvette az MVM feletti tulajdonosi jogokat, Zsuga János vezérigazgató és Csiba Péter elnök helyére Kóbor Györgyöt nevezte ki. Az új elnök-vezérigazgató eddig az NKM élén töltött be hasonló beosztást és NKM-elnöki posztját meg is tartja. Az NKM vezérigazgatói feladatait Hiezl Gábor eddigi digitalizációs és innovációs vezérigazgató-helyettes veszi át.
Szerző

Koszpénz és veszteség

Publikálás dátuma
2018.08.11. 10:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egyelőre ideiglenes vezetők irányítják az állami kukaholdingot a felügyeletet ellátó államtitkári posztra kinevezett eddigi elnök-vezérigazgató után. A díj marad.
Július 3-a óta Vásárhelyi Tibor megbízott vezérigazgató-helyettes látja el az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatói feladatait – tájékoztatták lapunkat a szemétdíj központi számlázásával foglalkozó, két éve létrehozott állami „kukaholdingnál”. Az igazgatóság elnöki tisztét június 23-a óta Gyalog Gábor látja el - tették hozzá. Ehhez képest az NHKV honlapjának mélyéről letölthető, tavaly novemberi keltezésű vezetői listán tegnapi lapzártánkkor még mindig a májusban az újonnan alapított innovációs és technológiai tárca fenntarthatósági államtitkárának kinevezett Weingartner Balázs szerepel elnök-vezérigazgatóként. Az új vezetők kívülről érkeztek. Az adatbázisban Vásárhelyi Tibor egyelőre más munkavállalóként, Gyalog Gábor pedig igazgató elnökként szerepel. Vásárhelyi Tibor egyszersmind a fővárosi hulladékszállítást végző FKF stratégiai vezérhelyettese – de 2010-ig vezérigazgató-helyettesként ingatlanokért felelt az állami vagyon felett eddig álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) és megfordult a tönkrement Malévnál is -, a néhány kisebb debreceni magáncéget jegyző Gyalog Gábor pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának tagja is. Az új vezetőket még a tulajdonosi jogokat korábban gyakorló MNV küldte, amelytől azóta a céget átvette Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter állítólag szeptemberben nevezi ki az NHKV végleges irányítóit. Némi irányítási zavart okoz, hogy míg a tulajdonos nevében a tárca nélküli miniszter jár el, addig a „szakmai felügyeletet” az innovációs és technológiai tárca, azon belül Weingartner Balázs látja el.
A kukaholding elmúlt két éve kevéssé nevezhető sikertörténetnek. Azért hozták létre, hogy egységesítsék a széttagolt hulladékszállítás elszámolását, növeljék a hatékonyságot, csökkentsék a költségeket. Így bár a tevékenységet továbbra is a helyi önkormányzati cégek végzik, a díj közvetlenül az NHKV-hoz folyik be, amit az különböző szempontok alapján visszaoszt a munkát elvégzők között. Az egyik oldalon már az sikerként könyvelhető el, hogy a szektor ilyen körülmények között, az öt évvel ezelőtti 10 százalékos rezsicsökkentés után és azt máig tartva se ment tönkre. Bár akadt néhány település, ahol ideiglenesen a katasztrófavédelem jelölt ki hulladékcéget, ám azóta ott is rendeződött a helyzet. A sokat panaszkodó gödöllői Zöld Híd szintén működik. Igaz, a pénzvisszaosztás továbbra se átlátható, a döntéseket számos szempont befolyásolhatja. A szemét valahogy mégis elkerül a porták elől. A hatékonyságjavulás szintén kevéssé látszik. Az NHKV 2016-ban 63 milliárdos bevétel mellett több mint másfélmilliárdos veszteséget termelt (a tavalyi mérlegüket még nem adták le). A jövő évi költségvetés több milliárdos állami támogatást irányoz elő. Igaz viszont az is, hogy a hazai hulladékcégek korábbi másfélszázas száma mára összeolvadások révén mintegy két tucatra mérséklődött, ami az észszerűsödés irányába mutat. A lakosság az NHKV megalapításából leginkább annyit érzékelt, hogy késve, ömlesztve, esetleg tévesen jött a kukacsekk. Forrásunk ezt az adatokat átadó helyi hulladékszállítók informatikai hibáival magyarázta, ami amúgy az NHKV előtt is okozhatott hasonló hibákat. Mindazonáltal másfélmilliárdért beszerzett számlázási programjuk egyre pontosabb. A bejelentett reklamációk száma az ezresről százas nagyságrendre mérséklődött.

Új ágazati szabályok jönnek

A kormány több új ágazati szabályon töri a fejét, ami ismereteink szerint az NHKV-központú rendszert nem érinti. Leginkább az üvegvisszagyűjtést ösztönöznék, főképp Brüsszel sürgetésére. Habár a közműhivatal formálisan évente felülvizsgálja a szektor költségeit és „javaslatot tesz” esetleges új tarifára, ismereteink szerint a működés lehetséges díjemelés nélkül is. Igaz, a közeljövőben valószínűleg a hatékonyságjavulás se ölt akkora mértéket, ami díjmérséklésben jelentkezhetne.

Szerző