Csalóka gigaveszteség a Szigeten

Publikálás dátuma
2018.08.13 06:00

rockstar photographers
Tavaly az új amerikai tulajdonos által elvégzett vagyonfelülvizsgálat nyomán közel hétszázmilliós veszteséget könyvelt el a Sziget amúgy nyereséges szervezője.
Tavaly történetének messze legnagyobb, 655 milliós veszteségét szenvedte el a Hajógyári-szigeten immár 26. alkalommal megrendezett fesztivál szervezője, az év vége óta zrt.-ként működő Sziget. A szám ugyanakkor csalóka. A tényleges tevékenységük sikerességére utaló úgynevezett üzemi eredmény ugyanis plusz 912 milliót mutat. Ezt viszont másfélmilliárdos értékvesztés rontotta le. A könyvekből kiderül, hogy egy szinte ismeretlen leányvállalatuk, a Volt Event Kft. értékét írták le szinte nullára. Ennek háttere értesülésünk szerint egy régi belső ügyletsorozat. A Volt Eventet eredetileg Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert alapította az általuk fémjelzett, szintén több évtizedes múltú Volt és a Balaton Sound nevű könnyűzenei fesztiválokra. 2010-ben aztán úgy került a Szigethez a két, tőlük addig se túl távol álló rendezvény, hogy az megvásárolta a Volt Eventet, ezzel egyidejűleg a két szervező megkapta a Sziget-cég tizedét. Bár a vállalkozás könyveiben a Volt Event azóta is a két márka valós piaci helyzetének megfelelő másfélmilliárdos értéken szerepel, úgy tudjuk, a Sziget-többséget tavaly megszerző amerikai tőkealap pénzügyi szakértői kifogásolták a felállást. Szerintük ugyanis, mivel a két fesztivál valójában átkerült a Szigethez, a Volt Event elvesztette értékét.  Az ennek nyomán megjelenő veszteség élesen szemben áll a Sziget egyre látványosabb sikereivel. Fesztiváljaik látogatottsága - az emelkedő jegyárak ellenére, a kedvező gazdasági környezetnek is köszönhetően - évről évre csúcsokat dönt; rendezvényeik külön-külön is egyre nyereségesebbek. Ebből a szempontból a 2016-os év számított az eddigi rekordnak, amikor a Sziget cégként kiugró, másfélmilliárdos nyereséggel zárt. Bár a társaság többsége pont a rákövetkező év elején került az amerikaiakhoz, a szerződés nyomán ezt az eredményt még az eladók vehették fel. Így az alapítót, Gerendai Károlyt, szervezőtársát, Takács Gábort, Fülöp Zoltánt és Lobenwein Norbertet a közel tízmilliárdosra becsült vételáron felül még ez a summa is megillette. Bár a tavalyi nyereség zöme már a külföldieké lett volna, a társaság – épp az amerikai befektető felülvizsgálata nyomán - veszteséget jelentett.
Habár ez első látásra ellentmondásos, értesülésünk szerint más módon mégis kivonják a vállalkozás tavalyi, voltaképp közel egymilliárdos nyereségét. Ez pedig a tőkecsökkentés. Ennek pontos részletei még nem ismertek, mivel a Sziget Zrt. alaptőkéje csak 26,3 millió forint. De forrásaink szerint létezik erre szabályos megoldás. A majdan kivonandó összeg 70 százaléka – legalábbis a tulajdoni arányok alapján - a luxemburgi LMF Luxcóhoz, körülbelül 23 százaléka Gerendai Károly és Takács Gábor, 7 százalék pedig Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert közös cégéhez kerülhet. Lapunk korábbi kutatásai szerint amúgy a luxemburgi fő tulajdonos valójában nem áll a másfél éve vevőként bejelentett amerikai Providence Equity Partners többségi befolyása alatt. Az LMF Luxco 80 százalékos áttételes tulajdonosa ugyanis személyesen az alapkezelő adózási vezetője, Sinisa Krnic. Igaz, ő állítólag a rá jutó haszonról lemondott a számos áttétel után a fennmaradó 20 százalék mögött álló Providence-alapok javára. A papírok tanúsága szerint ugyanakkor a Sziget-nyereséget még legalább négy közbeiktatott társaság szűri meg, mire az az első Providence-alapig elér. Mindazonáltal a nyereségelszámolással kapcsolatos mostani döntésen is tükröződik az amerikai tőkealapkezelő erős számviteli – vagy amiként Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke fogalmazott: agresszív adótervezési – elkötelezettsége. Lapunk megkeresésére a Szigettől annyit üzentek: a veszteség okait éves jelentésük tartalmazza.

Minőségemelési kényszer

Tavaly a Sziget Zrt. érdemi nyeresége is csökkent kissé. Ennek oka leginkább a - jelenleg is futó - fő fesztivál iránt tavaly kissé megcsappanó érdeklődés volt. Ezt maguk a szervezők is azzal magyarázták, hogy az akkori programkínálat talán kevéssé elégítette ki a – zömmel külföldi - vendégek ízlését. Így a Sziget Zrt. árbevétele is mérséklődött: 12,6 milliárdról 12,3 milliárdra. Idén más utat választottak: csak a húzónevekre egymilliárd forinttal többet szántak és a két évvel ezelőtti látogatócsúcs, vagyis a félmilliós létszám megdöntését tűzték ki célul. Habár 2011-ben Prince kiemelt gázsija az azóta elhunyt popzenész emlékezetes koncertje ellenére se hozta be az árát, az idei terv egyelőre teljesülni látszik. A legfeljebb 90 ezres befogadóképességű területen a szervezők közlése szerint szerdán 68 ezren, pénteken 82 ezren szórakoztak, szombaton pedig teltházat mértek. A jegyek hétfőre már elővételben elfogytak. A fő mai fellépő a kanadai tinisztár, Shawn Mendes és Kygo, a norvég DJ.

Frissítve: 2018.08.13 06:00

Tízmilliárdok a kukaholdingba

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az állam a kukaholding saját, százmilliárdos bevételein túl csak tavaly 30-50 milliárdot öntött az állami cégbe, ám mintha csak kidobták volna a tetemes summát.
Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek március 31-ig kell visszafizetnie az állami tulajdonosától kapott tízmilliárdos hitelét – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea helyettese, Fónagy János Oláh Lajos írásbeli kérdésére adott válaszból. Az NHKV-nak a költségvetési törvények, illetve két tavaly év végi kormányhatározat juttatott forrásokat – közli a DK-s képviselő felvetésére a miniszterhelyettes. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly októberi intézkedés 26,4, a decemberi pedig tovább 5 milliárd állami forrást csoportosított át hulladékgazdálkodásra. Habár eme tízmilliárdok pontos címzettjét sem a határozatok, sem Fónagy János nem jelölik meg, a hírek és válasza alapján a legesélyesebb az NHKV. A miniszterhelyettes által hivatkozott költségvetési törvényekben, mint arról korábban beszámoltunk, kifejezetten az NHKV támogatására 2017-re 4,2 milliárdot, tavalyra pedig négymilliárdot különítettek el. Ugyanakkor pontos címzett nélküli, de hasonló, például hulladékgazdálkodási, átmeneti, tervmegvalósítási és ideiglenes kiadásokra további 16 milliárdot, illetve 17 milliárdot juttattak. Fónagy János felhívja a figyelmet, hogy a pénzeket nem csak a cég működtetésére, hanem kapcsolódó hasznosítási feladatokra is fordították. Afelől is biztosít, hogy a társaság rendezi mára törvénytelenné vált tőkehelyzetét. A kormányfő strómanjakmént számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB által nyújtott 20 milliárdos hitel részleteiről banktitokra hivatkozva Fónagy János nem közölt részleteket. Emlékeztetes, a három éve a kukaszámlák beszedésére alapított, lapunknak nem nyilatkozó NHKV az elmúlt évek során nem bizonyult alkalmasnak sem a csekkek pontos kiküldésére, sem - százmilliárdos díjbevételei, évente több tízmilliárdos állami támogatása és hasonló nagyságrendű, "baráti" hitelei ellenére - a begyűjtést változatlanul végző önkormányzati társaságok költségeinek fedezésére, sem átlátható gazdálkodásra, sem mérlege időbeni leadására. Sőt, számos jel szerint a nem Fidesz-hű helyhatóságok irányította hulladékcégek számára a működéshez szükséges legalapvetőbb anyagi eszközöket sem biztosítja, veszélyeztetve ezzel háztartások százezreinek egészségét. A miniszterhelyettes Oláh Lajos által is hivatkozott, ezt megelőző, januári válasza hatékonyabb NHKV-t, pontos számlákat, sőt új cégvezetést is kilátásba helyezett. Ilyetén fordulatoknak ugyanakkor mindmáig semmi jele.

Nem engedik el a suzukisok kezét

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:03

Népszava
Nem hagyják magukat a Suzuki dolgozói, egyre többen lépnek be a helyi szakszervezetbe. A Vasas ráerősít a toborzásra.
Már több mint száz tagja van az esztergomi Suzuki gyárban két hete megalakított szakszervezetnek, és naponta tucatnyian töltenek ki belépési nyilatkozatokat, a vezetők azonban egyelőre nem mernek a nyilvánosság elé állni. Lapunk megkeresésére - az esetleges retorzióktól tartva - elzárkóztak a nyilatkozattól. Félelmük nem alaptalan: a Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség – ennek tagszervezeteként jött létre a helyi szakszervezet - megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést (a szakszervezetet csütörtök délután alakították meg a gyár parkolójában, a cég péntek reggel felmondott a dolgozónak). Hogy a két esemény között összefüggés van, az Balogh Béla, a Vasas elnöke szerint egyértelmű.  
A titkár munkájára ugyanis 14 év alatt semmilyen panasz nem volt - sőt, szalag melletti dolgozóból részlegvezetővé léptették elő -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.
A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység. Most viszont – feltehetőleg az utóbbi időszak erőteljesebb szakszervezeti megmozdulásai, az audis dolgozók sikeres sztrájkja, és a több autóipari cégnél kötött kétszámjegyű bérmegállapodások hatására – ismét szervezkedni kezdtek a dolgozók.
A Vasas nem is hagyja abba a toborzást, sőt, szórólapokkal még rá is erősítenek – közölte Balogh Béla. A kirúgott szakszervezeti vezető ügyét munkaügyi bíróságra viszik, és segítséget kértek az ipari szakszervezeteket összefogó nemzetközi IndustriALL Globaltól is.
Szeretnék a Suzuki menedzsmentjével is felvenni a kapcsolatot, ám eddig mindössze annyi történt, hogy a cégvezetés a hagyományos, postai úton történő levelezésre kérte a szakszervezeti szövetséget. „A HR-vezető küldött nekünk egy postai levelet, de annak tartalmát még nem ismerjük, mivel még nem érkezett meg” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A Magyar Suzuki Zrt.-nek lapunk is feltett kérdéseket – például, hogy egyeztetnek-e majd a frissen megalakult szakszervezettel, illetve pontosan milyen okból mondtak fel a titkárrá választott munkavállalónak -, ám ezekre eddig nem kaptunk választ. Helyette egy állásfoglalást küldtek, miszerint a vállalat és az üzemi tanács szerdán is tárgyalt az üzemi tanács bérfejlesztésre és béren kívüli juttatások bővítésére vonatkozó javaslatáról. Az éves bónuszról és a béren kívüli juttatások emeléséről megállapodás született, a 2019 évi béremelés mértékéről viszont még zajlanak az egyeztetések, de várhatóan február végéig erről is megállapodnak - írták, konkrét számokat azonban nem közöltek. Egy üzemi tanácsnak és egy szakszervezetnek azonban egészen más szerepe és jogosítványa van. Az üzemi tanácsok csak üzemi megállapodást köthetnek, amely viszont nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó, kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Balogh Béla jelezte is: a Vasas többi tagszervezetéhez hasonlóan a Suzukinál működő tagszervezet is kezdeményezni fogja a bértárgyalásokat, amelyhez adatokat kérnek majd a cégvezetéstől. „Nem teljesíthetetlen elvárásokat szeretnénk megfogalmazni, partnerként kívánunk fellépni. A munkavállalók számára ugyanakkor megfelelő életszínvonalat biztosító bérezést és munkakörülményeket szeretnének elérni” – hangsúlyozta. A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is. 
A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is.
A szakszervezetnek ugyanis – az üzemi tanácsoktól eltérően – sztrájk szervezésére is joga van. A győri Audi gyárban pár hete lezajlott sikeres sztrájk alapján pedig a Suzuki vezetősége is joggal tarthat hasonló következményektől egy erős szakszervezet létrejötte esetén. Márpedig a három Magyarországon működő autógyár közül éppen a Suzukinál a legalacsonyabbak a fizetések. A G7 céges beszámolókon alapuló számításai szerint 2017-ben az Audinál 600 ezer, a Mercedesnél 470 ezer, a Suzukinál 430 ezer forint körül volt a bruttó átlagfizetés. A gazdasági portál szerint ráadásul a suzukis dolgozók érvelhetnek azzal is , hogy a cégnél futná magasabb szintű bérekre. A 2017-es számok szerint a termelékenységben a Suzuki ugyanis jobban teljesített a Mercedesnél, az egy dolgozóra jutó nyereséget vizsgálva pedig még az Audit is felülmúlta. 
Frissítve: 2019.02.20 15:40