Előfizetés

Sorcsere a gáznagykereskedőnél

M. I.
Publikálás dátuma
2018.08.12. 19:49
MVM székház
Fotó: Népszava
Néhány nappal azután, hogy Kóbor György lett az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója, lecserélődtek az egyik legfontosabb leányvállalat, az MVM Magyar Földgázkereskedő (MFGK) irányítói. 
A központi gáznagykereskedelemmel foglalkozó társaság új, megbízott vezérigazgatója Fazekas László, aki az MVM gazdasági vezérhelyettese is. Fazekas a most leváltott Pap Gabriella, az MVM kereskedelmi és m&a-vezérhelyettese előtt - ez év tavaszáig - már betöltötte ezt a posztot. De Zsuga János, az MVM előző vezérigazgatója tavaly év végi kinevezését követően már az MFGK felügyelőbizottságának elnöki székével kellett beérje. Az MFGK új elnöke Czinege Kornél, az áramadásvétellel foglalkozó MVM-leányvállalat, az MVM Partner kereskedelmi vezérhelyettese, aki a Dél-Magyarországot ellátó NKM Áramszolgáltató vezérigazgatói tisztségét is betöltő Bally Attilát váltja. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, mindössze egy nappal azután, hogy átvette az MVM feletti tulajdonosi jogokat, Zsuga János vezérigazgató és Csiba Péter elnök helyére Kóbor Györgyöt nevezte ki. Az új elnök-vezérigazgató eddig az NKM élén töltött be hasonló beosztást és NKM-elnöki posztját meg is tartja. Az NKM vezérigazgatói feladatait Hiezl Gábor eddigi digitalizációs és innovációs vezérigazgató-helyettes veszi át.

Koszpénz és veszteség

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.08.11. 10:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egyelőre ideiglenes vezetők irányítják az állami kukaholdingot a felügyeletet ellátó államtitkári posztra kinevezett eddigi elnök-vezérigazgató után. A díj marad.
Július 3-a óta Vásárhelyi Tibor megbízott vezérigazgató-helyettes látja el az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatói feladatait – tájékoztatták lapunkat a szemétdíj központi számlázásával foglalkozó, két éve létrehozott állami „kukaholdingnál”. Az igazgatóság elnöki tisztét június 23-a óta Gyalog Gábor látja el - tették hozzá. Ehhez képest az NHKV honlapjának mélyéről letölthető, tavaly novemberi keltezésű vezetői listán tegnapi lapzártánkkor még mindig a májusban az újonnan alapított innovációs és technológiai tárca fenntarthatósági államtitkárának kinevezett Weingartner Balázs szerepel elnök-vezérigazgatóként. Az új vezetők kívülről érkeztek. Az adatbázisban Vásárhelyi Tibor egyelőre más munkavállalóként, Gyalog Gábor pedig igazgató elnökként szerepel. Vásárhelyi Tibor egyszersmind a fővárosi hulladékszállítást végző FKF stratégiai vezérhelyettese – de 2010-ig vezérigazgató-helyettesként ingatlanokért felelt az állami vagyon felett eddig álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) és megfordult a tönkrement Malévnál is -, a néhány kisebb debreceni magáncéget jegyző Gyalog Gábor pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának tagja is. Az új vezetőket még a tulajdonosi jogokat korábban gyakorló MNV küldte, amelytől azóta a céget átvette Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter állítólag szeptemberben nevezi ki az NHKV végleges irányítóit. Némi irányítási zavart okoz, hogy míg a tulajdonos nevében a tárca nélküli miniszter jár el, addig a „szakmai felügyeletet” az innovációs és technológiai tárca, azon belül Weingartner Balázs látja el.
A kukaholding elmúlt két éve kevéssé nevezhető sikertörténetnek. Azért hozták létre, hogy egységesítsék a széttagolt hulladékszállítás elszámolását, növeljék a hatékonyságot, csökkentsék a költségeket. Így bár a tevékenységet továbbra is a helyi önkormányzati cégek végzik, a díj közvetlenül az NHKV-hoz folyik be, amit az különböző szempontok alapján visszaoszt a munkát elvégzők között. Az egyik oldalon már az sikerként könyvelhető el, hogy a szektor ilyen körülmények között, az öt évvel ezelőtti 10 százalékos rezsicsökkentés után és azt máig tartva se ment tönkre. Bár akadt néhány település, ahol ideiglenesen a katasztrófavédelem jelölt ki hulladékcéget, ám azóta ott is rendeződött a helyzet. A sokat panaszkodó gödöllői Zöld Híd szintén működik. Igaz, a pénzvisszaosztás továbbra se átlátható, a döntéseket számos szempont befolyásolhatja. A szemét valahogy mégis elkerül a porták elől. A hatékonyságjavulás szintén kevéssé látszik. Az NHKV 2016-ban 63 milliárdos bevétel mellett több mint másfélmilliárdos veszteséget termelt (a tavalyi mérlegüket még nem adták le). A jövő évi költségvetés több milliárdos állami támogatást irányoz elő. Igaz viszont az is, hogy a hazai hulladékcégek korábbi másfélszázas száma mára összeolvadások révén mintegy két tucatra mérséklődött, ami az észszerűsödés irányába mutat. A lakosság az NHKV megalapításából leginkább annyit érzékelt, hogy késve, ömlesztve, esetleg tévesen jött a kukacsekk. Forrásunk ezt az adatokat átadó helyi hulladékszállítók informatikai hibáival magyarázta, ami amúgy az NHKV előtt is okozhatott hasonló hibákat. Mindazonáltal másfélmilliárdért beszerzett számlázási programjuk egyre pontosabb. A bejelentett reklamációk száma az ezresről százas nagyságrendre mérséklődött.

Új ágazati szabályok jönnek

A kormány több új ágazati szabályon töri a fejét, ami ismereteink szerint az NHKV-központú rendszert nem érinti. Leginkább az üvegvisszagyűjtést ösztönöznék, főképp Brüsszel sürgetésére. Habár a közműhivatal formálisan évente felülvizsgálja a szektor költségeit és „javaslatot tesz” esetleges új tarifára, ismereteink szerint a működés lehetséges díjemelés nélkül is. Igaz, a közeljövőben valószínűleg a hatékonyságjavulás se ölt akkora mértéket, ami díjmérséklésben jelentkezhetne.

Az óbudai Szigetről a Kajmán-szigetekre zúdul az új tulajdonosok profitja

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.08.10. 20:04

Fotó: rockstar photographers
Nem a közleményekben szereplő Providence Equity Partners, hanem az amerikai alapkezelő adózási vezetője, Sinisa Krnic a Sziget legnagyobb közvetett tulajdonosa.
Lapunk kutatásai szerint a Sziget Zrt. áttételes többségi tulajdonosa nem a másfél évvel ezelőtt bejelentett amerikai tőkealapkezelő, a Providence Equity Partners (PEP), hanem annak adózásért felelős vezetője, Sinisa Krnic. A Sziget 70 százalékát másfél éve birtokló, luxemburgi offshore-szerű cég 20 százaléka mögött, ha nem is a PEP, de valóban az általa kezelt alapok állnak. Sőt Sinisa Krnic állítólag a befolyó haszonról is lemondott a javukra. Bár a valós felállást az érintettek nem kürtölték világgá, szakértők szerint a bonyolult hálózat nem a Fidesz gazdasági csápjainak elfedésére szolgál. Másfél éve robbant a hír, hogy a PEP nevű amerikai "tőkealap" megvette az immár 26. alkalommal megrendezett Sziget Fesztivál lebonyolító cégének 70 százalékát az alapítóktól, Gerendai Károlytól és szervezőtársaitól, Takács Gábortól, Fülöp Zoltántól és Lobenwein Norberttől. Az se keltett különösebb hullámokat, hogy a cégbejegyzésben a bejelentéstől eltérően az LMF Luxco Sárl nevű luxemburgi cég jelent meg. Igaz, már akkor felhívtuk a figyelmet, hogy ez a társaság nem szerepel a PEP online dokumentumaiban, kapcsolatukra hivatalos iratok nem utalnak. Sokan emögött máris a Fidesz gazdasági köreit vélték felfedezni, amelyek kétségkívül előszeretettel vetik ki hálójukat - akár rejtett eszközökkel, strómanokon keresztül - különböző nyereséges hazai vállalkozásokra. A rejtély megfejtése A képet számos, tárgyilag téves tudósítás tarkította. A Sziget vevőjének többen az Edition Capital nevű brit céget kiáltották ki. E társaságnak kétségkívül van kapcsolata a fesztiválszervezővel, hisz tulajdonosa, Harry Heartfield, illetve - a könyveikben titkárként, honlapjukon nemügyvezető-elnökként bemutatott - Paul Bedford bekerült a tavaly zrt.-vé alakult Sziget igazgatóságába. Az LMF Luxco - következésképp a Sziget - tulajdonosai között azonban nem leltük az Edition Capitalt. Volt, aki a szintén brit Superstruct Entertainmentet nevezte ki vevőként. Ez némiképp közelít a valósághoz: a társaságot ugyanis a Szigethez hasonlóan az LMF Luxco birtokolja. Vagyis, ha nem is tulajdonosa, de testvérvállalata. Az amerikai PEP Llc. honlapja szintén közelebb visz a rejtély megfejtéséhez. Ott ugyanis világosan kifejtik, hogy a PEP Llc. alapkezelő. Ugyan az alapok vagyonáról ők döntenek, a haszon azok - akár ismeretlen - tulajdonosait gazdagítja. Bár befektetési listájukon a Sziget nem szerepel, ám feltűnik a Superstruct Entertainment. Igaz, linkje a Szigetre irányul. Forrásaink megerősítették, hogy utóbbit a PEP fesztiválbefektetései egy fajta gyűjtőmárkájának szánja, ami nem feltétlenül jelent tulajdonlást. A Superstruct Entertainment két vezetője, Roderik Schlösser és Sinisa Krnic közül előbbi szintén beült a fesztiválszervező igazgatóságába. Volt, aki megkockáztatta, hogy az LMF Luxco a PEP leányvállalata lenne, de ez így szintén nem fedi a valóságot.
Végső haszonhúzó Kérdésünkre se a Sziget-szervezők, se a PEP, se a kapcsolattartóként ajánlott Paul Bedford nem mutatta be a PEP és az LMF Luxco közötti tulajdonosi kapcsolatot. Egyedül a fesztiválszervezők reagáltak, annyit üzenve, hogy a PEP az LMF Luxcót jelölte ki vevőnek. Néhány, térítés ellenében megszerezhető luxemburgi cégkivonat viszont arról tanúskodik, hogy a tavaly januári hivatalos közlemény sugallatával szemben nem a PEP Llc. a Sziget Zrt. áttételes többségi tulajdonosa. Az LMF Luxco 80 százaléka ugyanis a HV Holding nevű luxemburgi cég, 20 százaléka pedig az ugyanott bejegyzett LMF Holdco tulajdona. A Sziget 70 százalékának 80 százalékát birtokló HV Holding 100 százaléka pedig Sinisa Krnicé. Bár a név már feltűnt a Superstruct igazgatójaként, lényegesebb, hogy ő a PEP adózási vezetője. Valójában tehát az Oxfordban fizikusként végzett, dél-szláv hangzású neve ellenére brit Sinisa Krnic a Sziget áttételes többségi tulajdonosa. Ezt persze az érintettek is pontosan tudják. A különböző állami szerződésekhez ugyanis a Szigetnek be kell mutatnia "végső haszonhúzóját". Ezen az íven pedig ismereteink szerint - a valósághoz híven - nem a bejelentésben szereplő PEP, hanem Sinisa Krnic áll. Mindezt ugyanakkor egyik fél se tartotta szükségesnek nyilvánosságra hozni. Legalább ilyen fontos az LMF Luxco fennmaradó 20 százalékát birtokló LMF Holdco háttere. Itt az offshore-struktrúrákra jellemző hosszú cégláncot találtunk, amely felmérésünk idején 54-46 százalékban két kajmán-szigeteki társaságba, a Providence Equity Partners VII-A-ba és Providence VII Global Holdingba torkollott. A térítéses cégkivonatoknál itt még a nyilvános dokumentumok is beszédesebbek. Ebből kiderül, hogy ezek már valóban az - egyenként is több milliárd dollár értékű - "alapok". Az amerikai médiafelügyelet, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság korábbi dokumentumai szerint a két alap tulajdonosa - további offshore-jellegű áttételeken keresztül - a PEP három csúcsvezetője, Jonathan M. Nelson alapító-elnök, valamint Glenn M. Creamer és Paul J. Salem rangelső igazgatók. Bár eme áttételek feltárása se lenne haszontalan, az amerikai hatóság nyilatkozata arra utal, hogy az alapok hozama végül is a PEP-vezetők zsebébe kerül. Cikk-tervezetünk olvastán a Sziget részéről jelezték: az ilyen céghálózatok az alapok és kezelőjük szokásos velejárói. (Ez igaz, de a vagyon tulajdonosaként nem a kezelőt, hanem a valóságnak megfelelően az alapokat szokás feltüntetni.) Másrészt egy belső megállapodásuk értelmében Sinisa Krnic 80 százalékos áttételes befolyása dacára a hálózatba kerülő haszonból nem részesül: a pénz csak a 20 százalék mögött álló PEP-alapokat gazdagítja. Tehát érdemben, illetve a nyereségelosztás vonalán mégis csak igaz, hogy a Szigetből származó haszon a PEP által kezelt alapokhoz folyik be - közölték.
Védernyő a Sziget fölött Kutatásaink mindenesetre azt bizonyítják, hogy a Sziget áttételes többségi tulajdonosa nem a PEP Llc., hanem annak vezetői. Kevés ugyanakkor az esély, hogy a Sziget Zrt. mögött álló kusza céghalmaz Fidesz-közeli háttérbefektetőket fedne. Ezt erősíti a Sziget kommunikációja is, amely idén kifejezetten az emberi jogokra, a menekültekkel való együttérzésre épít. Igaz, az ezzel szögesen ellentétes Fidesz-politikát közvetlenül nem bírálják és irányukba a kormánypárt részéről is határozott türelem mutatkozik. Sőt, szakmai alapon - elsősorban a turizmus terén - a kormányzat ki is kéri a véleményüket. Állítólag komoly védernyőt von föléjük, hogy náluk gyakornokoskodott Orbán Viktornak az ország turisztikai döntéseire egyre nagyobb befolyással bíró lánya, Orbán Ráhel. Igaz, az érdekeltek azt se tagadják, hogy a hálózat szerkezete bármikor változhat: a cégeladást ugyanis semmilyen megállapodás nem korlátozza. Így a Sziget VIP-ben akár erről is eshet néhány szó az azt előszeretettel látogató NER-tőkések és az amerikai "öltönyösök" között.

Zara: agresszív adótervezés

Agresszív adótervezés jeleit véli felfedezni a Sziget-többség feletti tulajdonosi hálóban Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. - Mennyire általános, hogy egy cég a nyilatkozatokban szereplő alapkezelő helyett annak vezetői és alapjai tulajdonában áll? - Az ön által vázolt céghálózat agresszív, de törvényes adótervezés jeleit mutatja. Különösen a luxemburgi és a Kajmán-szigeteki székhelyek miatt. - Miért kedvelt e két bejegyzési helyszín? - Luxemburg EU-tagállam, így nem számít tisztán offshore helyszínnek. Ugyanakkor továbbra is kedvező adómérséklési környezetet kínál, amerikai szemmel akár kiemelten is. Azt se csodálom, hogy a több milliárdos alapokat már a Kajmán-szigetekre jegyezték be, hisz ebben az adóparadicsomban egyáltalán nem kell a hozam után adót fizetni. - Mi lehet az oka annak, ha a 80 százalékos tulajdonos, aki amúgy végső haszonhúzóként szerepel a papírokban, lemond a hasznáról a 20 százalékos tulajdonos számára? - Itt némi ellentmondást érzek. A végső haszonhúzó az, aki a nyereséget felélheti. A két állítást csak úgy lehet egy lapra hozni, ha a 80 százalékos tulajdonos valamely más vonalon mégis csak hozzájut a profithoz. A részesedések ilyen arányú megosztása a helyi szabályokra vezethető vissza: a rá eső osztalékról lemondó többségi tulajdonost is számos jog illeti. - Ön szerint lehetséges, hogy egy hasznát offshore-hálózatban forgató normál piaci vállalkozás ebbéli képességeit szolgáltatásként külső feleknek kínálja? - Nemigen tudom elképzeli: egy ilyen jellegű céghálózat legtöbbször az abban részvevő magánszemélyek adózási érdekeit szolgálja.