Előfizetés

Térképre kerültek a kihalt emlősök

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.08.13. 10:10
A tasmán tigris is kihalt már
Fotó: Wikipedia
Dán és svéd kutatók elkészítették az emlősök legátfogóbb családfáját és atlaszát, amely minden ma élő és egykor kihalt emlősfajt összeköt. A csaknem hatezer fajt átfogó térkép a biodiverzitás globális mintázatának több korábbi elméletét is megdönti.
Bár többen próbálták már feltérképezni az állatok elterjedési területét vagy felállítani a családfájukat, a korábbi tanulmányokból mindig kimaradt az állatok egy döntő csoportja: az emberi tevékenység miatt kihalt állatfajoké.
"Ez az első alkalom, hogy kihalt fajokat is bevonunk egy ilyen nagy adatbázisba, mint például a tasmán tigrist vagy a gyapjas mamutot, illetve a létező fajokat érintő, ember okozta területveszteségeket. Ez valóban megváltoztatja az elképzelésünket arról, mi természetes és mi nem az"

- mondta Soren Faurby, a svédországi Göteborgi Egyetem biológusa.

A témában végzett kutatást a tudósok az Ecology című tudományos magazinban mutatták be - írta az MTI a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál alapján. A kutatók gyakran használnak az emlősfajok elterjedési területét összegző térképeket a faji sokszínűség (biodiverzitás) mintázatának felvázolására vagy arra, hogy megjósolják a klímaváltozásnak az állatfajokra kifejtett hatásait. Ezek a térképek azonban nem teljesek, mert nem mutatják az egyes fajok természetes elterjedési területét, csak azt, hogy ma hol találhatóak meg. Sok faj előfordulási területét erőteljesen csökkentette az ember például a túlvadászat vagy a területrombolás miatt.
"Alaszka és Oroszország emblematikus állata, a barna medve természetes élettere egykor egészen Mexikótól Észak-Afrikáig terjedt, mielőtt az ember széles körben vadászni nem kezdte. Ha meg akarjuk jósolni, milyen hatása lehet a felmelegedő klímának ezekre a medvékre, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a természetes élőterületeket sem" - fejtette ki Faurby.

Szintén fontos figyelembe venni a már teljesen kihalt állatokat is.   
"Ha a biodiverzitás globális mintázatait tanulmányozzuk, el kell kezdenünk olyan fajokkal is foglalkozni, mint a tasmán tigris, amelyet alig száz év alatt, földtani időben mérve alig egy szempillantás alatt irtottak ki vadászattal"

- mondta Matt Davis, a dán Aarhusi Egyetem paleontológusa.

A nagy emlősöket, például az oroszlánt és az elefántot manapság Afrikához kapcsoljuk, de az elmúlt 30 millió év nagy részében a nagy emlősök az egész Földön megtalálhatóak voltak. Csak a közelmúltban következett be, hogy az ember a kihalásba kergette ezeket az állatokat. 
"Az olyan faj is, mint a gyapjas mamut, melyre prehisztorikus fajként gondolunk, még a gízai nagy piramis építésének idején is élt"

- mondta Davis.

 A minden kihalt emlőst tartalmazó adatbázis elkészítése nem volt könnyű feladat, a kutatócsoport hónapokat töltött csak azzal, hogy összekapcsolja a létező adatbázisokat és kitöltse a hiányzó adatokkal. Ezután ezeket elhelyezték a régi térképeken és ellenőrizték a múzeumok nyilvántartásait, hogy lássák, hogy vannak-e olyan természetes élőhelyek, amelyek még a modern emberi beavatkozás nélkül létezhetnek. 
A kihalt fajoknak az emlősök családfájához és a modern életterületekhez sorolása még nehezebb volt. A kutatók a világ ásatásain talált fosszilis leletekből származó DNS-bizonyítékokat és adatokat kombinálták egy új, erős számítógépes algoritmussal. 
A térképet már most az ember okozta biodiverzitás-csökkenés feltérképezésére és meghatározására használjuk. Segíthet annak meghatározásában, hol van lehetőség a világon a helyreállításra - fejtette ki Jens-Christian Svenning, az Aarhusi Egyetem professzora.

Mindenre rárepülnek - Az egyik legfontosabb harci eszközzé váltak a drónok

F. Szabó Kata
Publikálás dátuma
2018.08.12. 14:00
A kép illusztráció.
Fotó: SHUTTERSTOCK
Állítólag drónnal kísérelték meg múlt héten megölni Nicolas Maduro venezuelai elnököt. A pilóta nélküli repülő szerkezetek számos területen, így a hadviselésben is új kapukat nyitottak.
A támadásban végül senki nem sérült meg, az egyre népszerűtlenebb, országát egyre mélyebb válságba sodró és diktatórikus módszerekkel irányító Maduro politikai ellenfeleit vádolja a merénylettel, amely ismét felhívta a figyelmet arra: a drónok számos területen, így a hadviselésben is új kapukat nyitottak. Utóbbi nem újdonság, a pilóta nélküli repülőalkalmatosságokat az amerikai hadsereg fejlesztette ki, az első kísérleteket még a 20. század első felében végezték, bár azok az eszközök alig hasonlítottak a mai kicsi és könnyű szerkezetekre. Azóta viszont az egyik legfontosabb harci eszközzé váltak: az amerikaiak bevetettek páncéltörővel felszerelt drónokat Bosznia, Irak, Koszovó, Jemen és Afganisztán felett is - írja a Vasárnapi Hírek. Több magas rangú tálib vezetőt is felfegyverzett drónnal iktattak ki az elmúlt években, legutóbb június közepén Mullah Fazlullah pakisztáni terrorista vezetőt, aki többek között a Malála Júszafzai Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista elleni egykori merényletet is megszervezte. A hadseregek mellett ma már a titkosszolgálatok is használják a drónokat a távoli célpontok kiiktatására, de a módszernek rengeteg a kritikusa. Az USA terroristaellenes támadásainak ugyanis sok, akár több ezer civil áldozata is lehetett, bár a pontos számok nem ismertek. Jelenleg még a hadászatban a legelterjedtebb a drónok használata, mert gyakorlatilag az ember fizikai jelenléte nélkül képesek küldetéseket teljesíteni – legyen szó felderítésről vagy akár konkrét célpontok megtámadásáról. A kritikusok egyik fő érve is az, hogy a drónok használatával gyakorlatilag katonáik életének közvetlen kockáztatása nélkül viselhetnek hadat az országok, ez pedig konzerválhatja a háborús konfliktusokat, mert kevésbé érdekeltek a mihamarabbi lezárásban.

Fentről minden más

A dróntechnológia a média, filmipar és a fotográfia világában is hatalmas változásokat hozott. Elég csak a sporteseményekre gondolni: a repülő kamerák a 2014-es szocsi olimpián debütáltak a sí- és snowboardversenyek közvetítéseiben, korábban soha nem látott szemszögből bemutatva a sportolók produkcióit. Azóta a drónokat egyre több eseményen használják az operatőrök, nem mindig hiba nélkül: 2015-ben például Marcel Hirscher síelőt majdnem „agyonütötte” egy drón, amikor néhány centiméterrel mögötte csapódott a földhöz egy olaszországi szlalomversenyen. Ugyanakkor a drónokkal készült felvételek és képek nem csak esztétikailag nyújtanak teljesen új élményt: az újságírók munkáját is sok szempontból megkönnyítették. Sokkal egyszerűbb például megbecsülni egy demonstráción vagy más rendezvényen a résztvevők számát a magasból, mint a tömeg közepén állva. De akár nagyobb leleplezéseket is lehet tenni a drónok segítségével – egy texasi amatőr fotós például a magasból készített felvételek segítségével leplezett le egy húsipari céget, amely illegálisan öntötte egy közeli folyóba a disznóvért, ez pedig az üzem bezárásához vezetett.

Ahová ember nem mehet

A pilóta nélküli szerkezetek nagy előnye, hogy elrepülhetnek olyan helyekre is, ahol egy ember életveszélyben lenne – a fukushimai atomkatasztrófa után a katonai drónok voltak az elsők, amelyek közeli képeken mutatták meg, milyen állapotban van a reaktor, ez pedig rengeteg nélkülözhetetlen információval szolgált a szakemberek számára. A területen ma is olyan erős a radioaktív sugárzás, hogy még évtizedekig biztosan nem költözhetnek vissza a környékre emberek. Ezt is drónok segítségével derítették ki a kutatók, akik speciális, a sugárzás mérésére alkalmas eszközöket fejlesztettek ki, amelyek GPS-jel hiányában is képesek lézerekkel navigálni az erőmű közelében. A legnagyobb gondot a radioaktív törmelék eltakarítása jelenti, ezért olyan drónokat is fejlesztenek, amelyek képesek bejutni a sérült reaktorokba, hogy „segítsenek” eltávolítani az ott maradt fűtőanyagot az érdemi munka nagy részét végző robotoknak. A természeti katasztrófák esetében egyébként is nagyon jól jönnek a kis méretű repülő szerkezetek, amelyek segítségével a hatóságok képesek felmérni a károkat, és kideríteni, hogy hol van szükség a személyes beavatkozásra. Emellett a vulkánok megfigyelésénél, kitörések előrejelzésénél is remek szolgálatot tesznek, és a hurrikánok, tornádók belsejébe is bereptetik őket, hogy jobban megértsék a forgószelek működését. A drónok kiválóan alkalmazhatóak csomagküldésre is – Kínában és az USA-ban már könnyen előfordulhat, hogy a kisebb súlyú, 1-2 kilogrammos pakkokkal, levelekkel vagy akár pizzával egy apró repülő száll le a megadott címen.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock

A természet szolgálatában

A környezetszennyezés elleni harcban is „részt vesznek” a drónok. Dél-Korea fővárosában, Szöulban például hatalmas probléma a légszennyezettség, a környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban repülő kamerákat vetett be, hogy leleplezzék az illegális égetéseket és üzemeket, amelyek a megengedettnél több szén-dioxidot és szálló port eregetnek a levegőbe. De a drónok nem csak a zsúfolt utcák, de a védelemre szoruló természeti területek felett is jó szolgálatot tesznek: a Természetvédelmi Világalap (WWF) Észak-Amerikában segítségükkel pásztázza a védett erdőket. A törvénytelen fakitermelések, szemétlerakók mellett a lombkorona állapotából az is kiderül, ha a fák valamilyen más okból „nem érzik jól magukat”. A természetvédők minden eddiginél pontosabb számításokat végezhetnek a védett területek nagyságáról vagy éppen csökkenésükről. De az afrikai orvvadászok orra alá is sok borsot törnek a WWF drónjai, amelyek jelenleg Dél-Afrikában, Malawiban, Zimbabwében és Botswanában próbálják megóvni az elefántpopulációt, orrszarvúkat, nagymacskákat és más, ma már ritkának számító állatokat. A vadászok elleni harc mellett a tudósok drónokkal figyelik többek között a lazacokat, nyulakat, oroszlánfókákat is, hogy többet tudhassanak meg az állatok viselkedéséről, amelyet egy ember jelenléte biztosan befolyásolna. Ahogy egyre gyorsabbak, kisebbek, nagyobb hatótávolságúak, vagy ha éppen arra van szükség, egyre erősebbek lesznek a drónok, úgy bővül majd a feladatok köre, amit képesek lesznek ellátni.

Szezonja van, együnk szilvát!

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.11. 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Frissen vagy aszalva, magában vagy húsokhoz de akár édességként is kiváló nyári és őszi gyümölcs. A szilva kevés cukrot, sok vizet tartalmaz és még egészséges is.
A rózsafélék családjába tartozó csonthéjas szilva régen a mainál valószínűleg sokkal savanyúbb és szárazabb gyümölcs volt. Őshazájának a Földközi-tenger keleti medencéjét tartják. Majdnem kétezer fajtája ismert. A jó és kellően érett szilva lehet keményebb vagy puhább, de a héja mindig feszes és fényes, üde illatú és élénk színű. Az érett szilvát fehéres-lilás-kékes, hamvas viaszréteg fedi, ami védi a gyümölcsöt a kiszáradástól, valamint a minőség és a frissesség garanciája is. A hazai szilva szezonja júliustól egészen októberig tart.

Miért jó?

Rendkívül magas az antioxidáns tartalma, és sokféle ásványi anyagot - vasat, kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort és szelént - és vitamint - A-, B- és C-vitamint - tartalmaz. Mindezeknek köszönhetően kiváló immunerősítő. Védi és óvja a sejteket, megelőzheti a daganatos megbetegedéseket – olvasható a HáziPatikán. A szilva oldható rostjai késleltetik a glükóz felszívódását, és segítenek normalizálni a vércukorszintet. Ezzel segítenek megelőzni és kezelni a 2-es típusú cukorbetegséget. B-vitamin tartalmának köszönhetően az idegrendszerre és az agyműködésre is jótékonyan hat. Kifejezetten nyugtató hatású. Akár vissza is fordíthatja a menopauza miatt kialakult csontritkulást. Hashajtó hatású gyümölcs. Elősegíti a vér sav-bázis egyensúlyának megtartását, a szívritmus normalizálását, a szív- és érrendszeri betegségek hatásos ellenszere. Megköti a fölösleges zsírt, napi 20 dkg szilva akár egy alakbarát menü része is lehet – írja a Sokszínű Vidék.

Hogy együk?

Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Elsősorban nyersen. Augusztusban és szeptemberben tartalmazza a legtöbb vitamint, ásványi anyagot. Szobahőmérsékleten kicsit utánérik, ezért érdemes inkább hűtőben tartani, és lehetőleg egy héten belül elfogyasztani. Főzhetünk belőle kompótot. Lekvárként is megőrzi a benne lévő emésztésserkentő hatású szorbitolt, valamint rosttartalmát. Sós ételekbe, sült húsok mellé tehetjük, de pálinkát is főznek belőle. Sütemények, például rétes, piskóta, pite ízesítője is lehet. Lefagyasztva vagy aszalva sokáig felhasználható. Utóbbi erős hashajtó, ezt a hatását úgy használhatjuk ki legjobban, ha reggel éhgyomorra eszünk néhány szemet.