Térképre kerültek a kihalt emlősök

Publikálás dátuma
2018.08.13. 10:10
A tasmán tigris is kihalt már
Fotó: Wikipedia
Dán és svéd kutatók elkészítették az emlősök legátfogóbb családfáját és atlaszát, amely minden ma élő és egykor kihalt emlősfajt összeköt. A csaknem hatezer fajt átfogó térkép a biodiverzitás globális mintázatának több korábbi elméletét is megdönti.
Bár többen próbálták már feltérképezni az állatok elterjedési területét vagy felállítani a családfájukat, a korábbi tanulmányokból mindig kimaradt az állatok egy döntő csoportja: az emberi tevékenység miatt kihalt állatfajoké.
"Ez az első alkalom, hogy kihalt fajokat is bevonunk egy ilyen nagy adatbázisba, mint például a tasmán tigrist vagy a gyapjas mamutot, illetve a létező fajokat érintő, ember okozta területveszteségeket. Ez valóban megváltoztatja az elképzelésünket arról, mi természetes és mi nem az"

- mondta Soren Faurby, a svédországi Göteborgi Egyetem biológusa.

A témában végzett kutatást a tudósok az Ecology című tudományos magazinban mutatták be - írta az MTI a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál alapján. A kutatók gyakran használnak az emlősfajok elterjedési területét összegző térképeket a faji sokszínűség (biodiverzitás) mintázatának felvázolására vagy arra, hogy megjósolják a klímaváltozásnak az állatfajokra kifejtett hatásait. Ezek a térképek azonban nem teljesek, mert nem mutatják az egyes fajok természetes elterjedési területét, csak azt, hogy ma hol találhatóak meg. Sok faj előfordulási területét erőteljesen csökkentette az ember például a túlvadászat vagy a területrombolás miatt.
"Alaszka és Oroszország emblematikus állata, a barna medve természetes élettere egykor egészen Mexikótól Észak-Afrikáig terjedt, mielőtt az ember széles körben vadászni nem kezdte. Ha meg akarjuk jósolni, milyen hatása lehet a felmelegedő klímának ezekre a medvékre, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a természetes élőterületeket sem" - fejtette ki Faurby.

Szintén fontos figyelembe venni a már teljesen kihalt állatokat is.   
"Ha a biodiverzitás globális mintázatait tanulmányozzuk, el kell kezdenünk olyan fajokkal is foglalkozni, mint a tasmán tigris, amelyet alig száz év alatt, földtani időben mérve alig egy szempillantás alatt irtottak ki vadászattal"

- mondta Matt Davis, a dán Aarhusi Egyetem paleontológusa.

A nagy emlősöket, például az oroszlánt és az elefántot manapság Afrikához kapcsoljuk, de az elmúlt 30 millió év nagy részében a nagy emlősök az egész Földön megtalálhatóak voltak. Csak a közelmúltban következett be, hogy az ember a kihalásba kergette ezeket az állatokat. 
"Az olyan faj is, mint a gyapjas mamut, melyre prehisztorikus fajként gondolunk, még a gízai nagy piramis építésének idején is élt"

- mondta Davis.

 A minden kihalt emlőst tartalmazó adatbázis elkészítése nem volt könnyű feladat, a kutatócsoport hónapokat töltött csak azzal, hogy összekapcsolja a létező adatbázisokat és kitöltse a hiányzó adatokkal. Ezután ezeket elhelyezték a régi térképeken és ellenőrizték a múzeumok nyilvántartásait, hogy lássák, hogy vannak-e olyan természetes élőhelyek, amelyek még a modern emberi beavatkozás nélkül létezhetnek. 
A kihalt fajoknak az emlősök családfájához és a modern életterületekhez sorolása még nehezebb volt. A kutatók a világ ásatásain talált fosszilis leletekből származó DNS-bizonyítékokat és adatokat kombinálták egy új, erős számítógépes algoritmussal. 
A térképet már most az ember okozta biodiverzitás-csökkenés feltérképezésére és meghatározására használjuk. Segíthet annak meghatározásában, hol van lehetőség a világon a helyreállításra - fejtette ki Jens-Christian Svenning, az Aarhusi Egyetem professzora.

Mindenre rárepülnek - Az egyik legfontosabb harci eszközzé váltak a drónok

Publikálás dátuma
2018.08.12. 14:00
A kép illusztráció.
Fotó: SHUTTERSTOCK
Állítólag drónnal kísérelték meg múlt héten megölni Nicolas Maduro venezuelai elnököt. A pilóta nélküli repülő szerkezetek számos területen, így a hadviselésben is új kapukat nyitottak.
A támadásban végül senki nem sérült meg, az egyre népszerűtlenebb, országát egyre mélyebb válságba sodró és diktatórikus módszerekkel irányító Maduro politikai ellenfeleit vádolja a merénylettel, amely ismét felhívta a figyelmet arra: a drónok számos területen, így a hadviselésben is új kapukat nyitottak. Utóbbi nem újdonság, a pilóta nélküli repülőalkalmatosságokat az amerikai hadsereg fejlesztette ki, az első kísérleteket még a 20. század első felében végezték, bár azok az eszközök alig hasonlítottak a mai kicsi és könnyű szerkezetekre. Azóta viszont az egyik legfontosabb harci eszközzé váltak: az amerikaiak bevetettek páncéltörővel felszerelt drónokat Bosznia, Irak, Koszovó, Jemen és Afganisztán felett is - írja a Vasárnapi Hírek. Több magas rangú tálib vezetőt is felfegyverzett drónnal iktattak ki az elmúlt években, legutóbb június közepén Mullah Fazlullah pakisztáni terrorista vezetőt, aki többek között a Malála Júszafzai Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista elleni egykori merényletet is megszervezte. A hadseregek mellett ma már a titkosszolgálatok is használják a drónokat a távoli célpontok kiiktatására, de a módszernek rengeteg a kritikusa. Az USA terroristaellenes támadásainak ugyanis sok, akár több ezer civil áldozata is lehetett, bár a pontos számok nem ismertek. Jelenleg még a hadászatban a legelterjedtebb a drónok használata, mert gyakorlatilag az ember fizikai jelenléte nélkül képesek küldetéseket teljesíteni – legyen szó felderítésről vagy akár konkrét célpontok megtámadásáról. A kritikusok egyik fő érve is az, hogy a drónok használatával gyakorlatilag katonáik életének közvetlen kockáztatása nélkül viselhetnek hadat az országok, ez pedig konzerválhatja a háborús konfliktusokat, mert kevésbé érdekeltek a mihamarabbi lezárásban.

Fentről minden más

A dróntechnológia a média, filmipar és a fotográfia világában is hatalmas változásokat hozott. Elég csak a sporteseményekre gondolni: a repülő kamerák a 2014-es szocsi olimpián debütáltak a sí- és snowboardversenyek közvetítéseiben, korábban soha nem látott szemszögből bemutatva a sportolók produkcióit. Azóta a drónokat egyre több eseményen használják az operatőrök, nem mindig hiba nélkül: 2015-ben például Marcel Hirscher síelőt majdnem „agyonütötte” egy drón, amikor néhány centiméterrel mögötte csapódott a földhöz egy olaszországi szlalomversenyen. Ugyanakkor a drónokkal készült felvételek és képek nem csak esztétikailag nyújtanak teljesen új élményt: az újságírók munkáját is sok szempontból megkönnyítették. Sokkal egyszerűbb például megbecsülni egy demonstráción vagy más rendezvényen a résztvevők számát a magasból, mint a tömeg közepén állva. De akár nagyobb leleplezéseket is lehet tenni a drónok segítségével – egy texasi amatőr fotós például a magasból készített felvételek segítségével leplezett le egy húsipari céget, amely illegálisan öntötte egy közeli folyóba a disznóvért, ez pedig az üzem bezárásához vezetett.

Ahová ember nem mehet

A pilóta nélküli szerkezetek nagy előnye, hogy elrepülhetnek olyan helyekre is, ahol egy ember életveszélyben lenne – a fukushimai atomkatasztrófa után a katonai drónok voltak az elsők, amelyek közeli képeken mutatták meg, milyen állapotban van a reaktor, ez pedig rengeteg nélkülözhetetlen információval szolgált a szakemberek számára. A területen ma is olyan erős a radioaktív sugárzás, hogy még évtizedekig biztosan nem költözhetnek vissza a környékre emberek. Ezt is drónok segítségével derítették ki a kutatók, akik speciális, a sugárzás mérésére alkalmas eszközöket fejlesztettek ki, amelyek GPS-jel hiányában is képesek lézerekkel navigálni az erőmű közelében. A legnagyobb gondot a radioaktív törmelék eltakarítása jelenti, ezért olyan drónokat is fejlesztenek, amelyek képesek bejutni a sérült reaktorokba, hogy „segítsenek” eltávolítani az ott maradt fűtőanyagot az érdemi munka nagy részét végző robotoknak. A természeti katasztrófák esetében egyébként is nagyon jól jönnek a kis méretű repülő szerkezetek, amelyek segítségével a hatóságok képesek felmérni a károkat, és kideríteni, hogy hol van szükség a személyes beavatkozásra. Emellett a vulkánok megfigyelésénél, kitörések előrejelzésénél is remek szolgálatot tesznek, és a hurrikánok, tornádók belsejébe is bereptetik őket, hogy jobban megértsék a forgószelek működését. A drónok kiválóan alkalmazhatóak csomagküldésre is – Kínában és az USA-ban már könnyen előfordulhat, hogy a kisebb súlyú, 1-2 kilogrammos pakkokkal, levelekkel vagy akár pizzával egy apró repülő száll le a megadott címen.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock

A természet szolgálatában

A környezetszennyezés elleni harcban is „részt vesznek” a drónok. Dél-Korea fővárosában, Szöulban például hatalmas probléma a légszennyezettség, a környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban repülő kamerákat vetett be, hogy leleplezzék az illegális égetéseket és üzemeket, amelyek a megengedettnél több szén-dioxidot és szálló port eregetnek a levegőbe. De a drónok nem csak a zsúfolt utcák, de a védelemre szoruló természeti területek felett is jó szolgálatot tesznek: a Természetvédelmi Világalap (WWF) Észak-Amerikában segítségükkel pásztázza a védett erdőket. A törvénytelen fakitermelések, szemétlerakók mellett a lombkorona állapotából az is kiderül, ha a fák valamilyen más okból „nem érzik jól magukat”. A természetvédők minden eddiginél pontosabb számításokat végezhetnek a védett területek nagyságáról vagy éppen csökkenésükről. De az afrikai orvvadászok orra alá is sok borsot törnek a WWF drónjai, amelyek jelenleg Dél-Afrikában, Malawiban, Zimbabwében és Botswanában próbálják megóvni az elefántpopulációt, orrszarvúkat, nagymacskákat és más, ma már ritkának számító állatokat. A vadászok elleni harc mellett a tudósok drónokkal figyelik többek között a lazacokat, nyulakat, oroszlánfókákat is, hogy többet tudhassanak meg az állatok viselkedéséről, amelyet egy ember jelenléte biztosan befolyásolna. Ahogy egyre gyorsabbak, kisebbek, nagyobb hatótávolságúak, vagy ha éppen arra van szükség, egyre erősebbek lesznek a drónok, úgy bővül majd a feladatok köre, amit képesek lesznek ellátni.
Szerző
Témák
drón

Vérből is kiszűrhető a kutyák májbetegsége

Publikálás dátuma
2018.08.11. 11:11
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A májbetegség korai jeleinek gyors kiszűrésére alkalmas vérvizsgálatot fejlesztettek ki kutyák számára az Edinburgh-i Egyetem szakemberei.
A kutatók szerint a humán pácienseknél elért eredményekre épülő fejlesztés révén az orvosok hamarabb megkezdhetik a beteg állatok kezelését - írta az MTI a BBC News alapján.
A vizsgálat segít nyomon követni a miR-122 molekula szintjének változását: ez a molekula a májbetegség ismert biomarkere az embereknél.
A májbetegség megállapítására jelenleg biopsziát használnak a kutyáknál, ez a módszer azonban költséges és komplikációkhoz vezethet.
Az Edinburgh-i Egyetem állatorvosi karának szakemberei 250 kutyánál mértek miR-122 szintet. A Journal of Veterinary Internal Medicine című folyóiratban publikált eredményeik azt mutatták, hogy a molekula nagyobb mennyiségben fordult elő a májbetegséggel küzdő kutyákban, mint egészséges társaikban.
"Találtunk egy specifikus, érzékeny és nem invazív módszert a májbetegség észlelésére kutyáknál"

- mondta Richard Mellanby, az egyetem kisállatkórházának munkatársa, a tanulmány vezetője.

Szerző