Megbírságolta a jegybank Gyurcsányék cégét

Publikálás dátuma
2018.08.13. 17:30

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Büntetőfeljelentést is tesznek, mert az Altus engedély nélkül nyújtott kölcsönöket.
Mintegy 15 millió forint bírságot szabott ki az Altus Portfólió Kft.-vel szemben engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt az MNB, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő pénzügyi szolgáltatás további folytatását – tudatta közleményben a jegybank. Mint írják, a társaság a vizsgált két éves időszakban közel 400 millió forint összegben nyújtott kölcsönt jogosulatlanul különböző magán- és jogi személyeknek. Az ügyben büntetőfeljelentést tesznek. A közlemény szerint az MNB a piacfelügyeleti eljárás során feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy az Altus Portfólió Kft. a vizsgált időszakban összesen 390,8 millió forint összegben nyújtott kölcsönt, vagyis visszafizetési kötelezettséggel bocsátott pénzösszegeket – jellemzően kamat ellenében – több magán- és jogi személy részére. Megállapították azt is, hogy a társaság a kamatkikötés mellett, üzletszerűen folytatott hitelezést: rendszeresen, nyereség- illetve vagyonszerzési céllal, előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányulóan végezte. Az üzletszerű hitel- és pénzkölcsönnyújtás Magyarországon – a vonatkozó hitelintézeti törvény alapján – az MNB engedélyéhez kötött pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül. Az Altus Portfólió Kft. ugyanakkor nem szerepel a jegybanki nyilvántartásokban, így az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység végzésére nem jogosult – teszik hozzá. Mindezek nyomán az MNB határozatában 15 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az Altus Portfólió Kft.-t. A bírságösszeg alapját az engedély nélküli pénzkölcsönnyújtással jogellenesen – közvetlenül vagy közvetett módon – elért anyagi előny képezte. Az MNB emellett azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a társaság jegybanki engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási – különösen pénzkölcsönnyújtási – tevékenységet végezzen. 

A közlemény szerint az MNB 2017. december 6-án indított hivatalból piacfelügyeleti eljárást a gyanú szerint jogosulatlan pénzkölcsönnyújtással foglalkozó Altus Portfólió Kft. tevékenységének áttekintésére. A 2016. januártól kezdődő időszakot érintő eljárás célja annak megállapítása volt, hogy a társaság végzett-e az MNB engedélye nélkül üzletszerűen a hitelintézeti törvény szerint engedélyhez kötött hitel- és pénzkölcsönnyújtást.

Szerző

Dízelbotrány: Magyarországon is kártérítést akarnak a károsultak

Publikálás dátuma
2018.08.13. 16:52

Fotó: Sebastian Gollnow / AFP/dpa
Az eljárást elindítását legalább 500 ember jelentkezéséhez kötik a szervezők.
Magyarországon is szerveződik egy pertársaság a dízelbotrány károsultjainak – írja a napi.hu. Mindezt az Autó (azauto.hu) szerkesztősége szervezi, első lépéseként a pertársaság iránti igényt szeretnék megszondázni. A szervezők az eljárást legalább 500 károsult jelentkezésekor indítanák el, az autósoktól pedig 3000 forintos regisztrációs díjat kérnének, ezt pernyertesség esetén visszafizetnék. A társaság ígérete szerint az eljárás költségeit a kártérítésből befolyt teljes összeg meghatározott része fedezné. A szervezők számításai szerint 50 ezer ilyen Volkswagen, Skoda és Audi fut hazánkban – árulta el a portál érdeklődésére Surányi Péter, az autós oldal főszerkesztője. Állítása szerint 500 jelentkezővel már elindítanák a jogi folyamatokat, ám háromezer károsult lenne az a szám, amellyel már kellő erőt mutathatna a pertársaság. Az érintettek azonban eddig nemigen csipkedték magukat, annak ellenére sem, hogy több millió forintot kaphatnának vissza az autó vételárából – tette hozzá. A szervezők szerint egy ilyen per Magyarországon sem folytatható le néhány hónap alatt, viszont az amerikai pereskedés tanúsága és tapasztalatai mindenképpen gyorsíthatják a jogerős döntés meghozatalát.
Szerző
Témák
dízelbotrány

Török áfium gyengíti a forintot

Publikálás dátuma
2018.08.13. 09:00

Fotó: YASIN AKGUL / AFP
Zuhan a török líra árfolyama a dollárral szemben, s a devizapiaci káosz nem áll meg a Boszporusznál, a forint is a kárvallottak közé kerülhet.
A török gazdaság bajai nem mai keletűek, ám ezeket csak fokozta, hogy a nyári választások óta a költségvetési kiigazítások helyett továbbra is a növekedést erőlteti a török kormány gazdaságpolitikája, s ennek során sérülni látszik az ország jegybankjának függetlensége is. Maga Recep Tayyip Erdogán újraválasztott és még nagyobb hatalommal felruházott török elnök avatkozott be a monetáris politikába megakadályozva a tervezett kamatemelést, amit nem néztek jó szemmel a befektetők, és folytatódott az - egy évre visszatekintve már 50 százalékot elérő - árfolyamvesztés a dollárral szemben. Az már csak olaj volt a tűzre, hogy Donald Trump amerikai elnök szankciókkal fenyegette a török rezsimet, ha nem engedik szabadon a kémnek kikiáltott amerikai Andrew Brunson lelkipásztort. A bejelentés nyomán napok alatt 20 százalékkal gyengült a török líra az amerikai dollárral szemben. A török elnök hiába mondott harcias beszédet, hogy országa megnyeri a gazdasági háborút, a nemzetközi pénzpiacokat ez sem hatotta meg, szabadultak a lírában levő eszközeiktől, annak további gyengülését okozva. Elsősorban a feltörekvő országok valutái sínylették meg a török nemzeti valuta zuhanását, a magyar deviza is hirtelen 3-4 forintot gyengült a főbb devizákkal szemben. A jegybank kamatpolitikája fenntarthatatlan: vagy elkezd egy alapkamat emelési ciklust, vagy teret enged a forint további gyengülésének, ami akár a 330 forintos euróárfolyamot is túllépheti – nyilatkozta a Népszavának Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem Balckfriars Hall tanára. Ez sok százezer magyar állampolgárt érzékenyen érinthet, mert a hazai lakossági hitelállomány túlnyomó többsége még jelenleg is változó kamatozású. Márpedig ha a jegybank a külső kényszerek hatására belevág a jelenleg 0,9 százalékpontos lapkamat emelésbe, az előbb utóbb a törlesztőrészletek emelését jelenti. Ha a banki hitelkamat 2 százalékkal emelkedik, az a törlesztőrészletet mintegy 20 százalékkal növelheti. Vagyis egy havi 100 ezer forintos törlesztőrészlet 120 ezer forintra nőhet. Az oxfordi közgazdász szerint a bankfelügyeletet ellátó jegybanknak ajánlatos lenne arra köteleznie a kereskedelmi bankokat, hogy minden adósnak adjanak tájékoztatást arról, hogy akár félszázalékonként emelkedő kamat, az mennyivel növeli a törlesztőrészletüket. Az alapkamat-emelés mértékét meghatározhatja az is, hogy a török válság milyen hatással jár a térségben, illetve Európában. A török líra ugyanis az év eleje óta több mint 40 százalékkal gyengült. Főleg spanyol és francia és olasz pénzintézetek  rendelkeznek török  hitelportfólióval. A török líra mélyrepülése miatt ezen hitelek visszafizetése erősen kétségessé válhat, ami különösen az amúgy is gyengélkedő az olasz bankrendszert hozhatja nehéz helyzetbe. A nemzetközi pénzpiac azt látja, hogy a feltörekvő országokkal gond van és emiatt elkezd kivonulni ezekből a térségekből, ami Magyarországot is érinti. Ezeket a nagybefektetőket csak magasabb kamatokkal lehet itt tartani. A román jegybank már megtette az első lépéseket a kamatemelés útján és ezt a térség többi jegybankja is kénytelen lesz követni. A magyar kormány éppen most számolta fel a cafeteria rendszert, így 2019-től a lakáshitel támogatás is megszűnik, s ez a törlesztőrészletek emelkedésével megfejelve, újabb hitelválságot generálhat - figyelmeztet a szakember. Ez még inkább elriaszthatja a pénzügyi befektetőket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy még mindig jelentős a hazai vállalatok euróadóssága, így egyáltalán nem mindegy a forint-euró árfolyam alakulása, különösen, ha nincs euróban könyvelt bevétele. Róna Péter szerint a következő szeptemberi kamatdöntő ülésen a jegybanki alapkamat legalább negyed százalékpontos emelésére lenne szükség. Az MNB-nek fel kellene adnia a kamatemelést mereven elutasító álláspontját. Már az is erősítené a forint pozícióját, ha legalább szóbeli intervenciót tenne közzé a jegybank a lehetséges kamatemelésről. Ha a forint gyengülése megállítható, akkor lehet újra elgondolkodni a kamatemelés felfüggesztéséről. Ha a negyed százalékpontos emelés nem elegendő a forint erejének megőrzéséhez, akkor októberben tovább kell emelni. Természetesen a kamatemelés közvetve az inflációt is gerjesztené. Júliusban ez már elérte a 3,4 százalékot, de a pénzromlás üteme a 3,5-3,6 százalékra is felkúszhat is – vélte Róna Péter. Semmi nem utal arra, hogy ez jövőre jelentősen mérséklődne, ami azzal fenyeget, hogy a 2019-es béremelések egy jó részét elviszi az infláció. 
Szerző