„Rasszista, embergyűlölő” – állítja Trumpról a Fehér Házból kirúgott afroamerikai nő

Publikálás dátuma
2018.08.14. 09:39

Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Omarosa Manigault Newman könyvet írt az amerikai elnökről, Trump „dilisnek” nevezte a nőt.
Omarosa Manigault Newman, a Fehér Ház tavaly év végén elbocsátott afroamerikai munkatársa titokban rögzített csaknem minden beszélgetést, amely a jelenlétében elhangzott az elnöki hivatalban. Ezeket is felhasználva könyvet írt Donald Trumpról, egyebek között azt állítva róla, hogy rasszista – írja az MTI. Donald Trump elnök hétfőn több Twitter-bejegyzést is szentelt Omarosa Manigault Newmannek és állításainak. Bár az egyikben leszögezte, hogy nem foglalkozik vele többet, mégis újabb tweeteket tett közzé a 41 éves nőről és a héten megjelenő, Tébolyodott című könyvében megfogalmazott állításairól.
„Miközben tisztában vagyok vele, hogy nem elnökhöz méltó ilyen lecsúszott emberekkel foglalkozni, mint Omarosa, és ezt inkább nem is tenném, de azt is tudom, hogy a modern kornak már csak ilyen a kommunikációja és tudom, hogy a Hamis Hírek Médiája időt nem kímélve is azon dolgozik majd, hogy még Dilis Omarosát is a lehető legnagyobb mértékben igazolja”

– fogalmazott egyik beírásban az elnök.
Manigault Newman a legmagasabb rangú afroamerikai munkatárs volt a Fehér Házban, ahová úgy került, hogy korábban Trump egyik tévéshow-jának szereplője volt. Az elnöki hivatalban az afroamerikai közösségekkel történő kapcsolattartás volt a feladata, de összeférhetetlensége miatt tavaly decemberben elbocsátották. A várhatóan kedden megjelenő könyvében – az amerikai sajtóban nyilvánosságra került részletek szerint – a többi között arról ír, hogy szerinte Donald Trump mentális okok miatt nem is alkalmas az elnökségre, „rasszista, embergyűlölő és bigott”. Manigault Newman a könyvben például azt írta, valaki más hallotta és elmondta neki, hogy Donald Trump még 2003-ban a televíziós valóságshow-ja egyik felvételén használta a sértő „néger” kifejezést, de vasárnap az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) már azt állította, hogy ő is hallotta azt a felvételt. Az NBC televíziónak adott interjújában arra a kérdésre, hogy miért is rögzítette titokban az elhangzott beszélgetéseket, azt válaszolta:
„védeni akartam magamat, hiszen a Fehér Házban mindenki hazudik. Az elnök hazudik az amerikai népnek. Sarah Sanders magát az ország elé helyezi, és minden nap hazudik.”

A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders mindent tagadott, amit Manigault Newman az amerikai televíziókban elmondott. Rudy Giuliani, Trump jogászcsapatának vezetője pedig közölte: Omarosa Manigault Newman valószínűleg törvényt sértett azzal, hogy beszélgetéseket rögzített titokban. A volt munkatárs azonban az MSNBC televíziónak azt mondta, nem hátrál, további információkat fog nyilvánosságra hozni, és az, ahogyan Trump a Twitter-bejegyzéseiben reagál az általa elmondottakra, szerinte „jól érzékelteti a bánásmódot az afroamerikaiakkal”.
Szerző

Bécs a legélhetőbb város

Publikálás dátuma
2018.08.14. 09:33
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Letaszította trónjáról Melbourne-t az osztrák főváros.
Ez az első alkalom, hogy az Economist Intelligence Unit éves felmérésén európai város nyert. A listán olyan szempontok szerint rangsoroltak 140 várost, mint például a politikai és a társadalmi stabilitás, a bűnözés mértéke, az oktatás színvonala és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetősége - írta a BBC
"Bécs jó helyezése a több nyugat-európai városban is érezhető viszonylagos stabilitásnak köszönhető"

- mondta Roxana Slavcheva, a kutatás vezetője.

Az idén második helyre szorult, de a rangsort hét évig vezető Melbourne mellett másik két ausztrál város is a top tízbe került, ahol három kanadai város is szerepel. 
A lista alján, a legkevésbé élhető városok között a szíriai Damaszkusz, a Bangladesben lévő Dhaka és a nigériai Lagos áll. Ennek oka a The Economist magyarázata szerint főleg a bűncselekmények magas száma, a zavargások, a terrorizmus vagy a háború.

A tíz legélhetőbb város

  • 1. Bécs, Ausztria
  • 2. Melbourne, Ausztrália
  • 3. Osaka, Japán
  • 4. Calgary, Kanada
  • 5. Sydney, Ausztrália
  • 6. Vancouver, Kanada
  • 7. Tokió, Japán
  • 8. Torontó, Kanada
  • 9. Koppenhága, Dánia
  • 10. Adelaide, Ausztrália

A tíz legkevésbé élhető város

  • 1. Damaszkusz, Szíria
  • 2. Dhaka, Banglades
  • 3. Lagos, Nigéria
  • 4. Karachi, Pakisztán
  • 5. Port Moresby, Pápua-Új-Guinea
  • 6. Harare, Zimbabwe
  • 7. Tripoli, Líbia
  • 8. Douala, Kamerun
  • 9. Algír, Algéria
  • 10. Dakar, Szenegál
Szerző

A csőd után demográfiai csapdahelyzet fenyeget Görögországban

Publikálás dátuma
2018.08.14. 08:00
Görög nyugdíjasok tüntetnek a megszorítások ellen
Fotó: Robert Geiss / DPA
Véget ért a mentőprogram, de nagy ára volt: privatizálták a nemzeti vagyon jelentős részét, a gazdaság pedig csak nagyon lassan nő. Közben fokozódik a kivándorlás és öregszik a társadalom, ami szintén nem segíti a kilábalást.
Augusztus 20-án kerül ki Görögország a hitelmegállapodás hatálya alól, így az állam kikerül a nemzetközi piacokra. A trojkának nevezett hitelezők, az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 274 milliárd eurót utalt át az országnak a három hitelmegállapodás során. Athén kikerül ugyan a nemzetközi piacokra, happy endről azonban nem beszélhetünk, hiszen még nem látszik a görög dráma vége. A megállapodások alapján ugyanis az országnak legalább 2060-ig kell visszafizetnie adósságait. Csakhogy amikor meghatározták azt, hogy az ország évekre lebontva mennyit fizessen vissza, s ez a folyamat mennyi ideig tart, a jelenlegi demográfiai viszonyokat vették alapul. A válság kitörése óta ugyanis becslések szerint több mint félmillió ember intett búcsút hazájának. 2011-ben még 11,1 millióan éltek az országban, mára pedig nem egészen 10,7 millióan maradtak. Persze jól tudjuk: ez elvándorlás nem kizárólag görög sajátosság. Egyes modellek szerint 2050-ben már csak 8,3-10 millió közöttire tehető a Görögországban élők száma. Manapság a lakosság 21 százaléka 65 év feletti, 2050-re az idősek aránya már meghaladja a 30 százalékot. Mindennek az a drámai következménye van, hogy az egy főre jutó adósság folyamatosan emelkedik. A megoldás ugyan a fiatal görög munkaerő kiáramlásának megakadályozása lenne, vagy az, hogy a kivándoroltakat hazacsábítsák, a kormány azonban egyelőre nem tud mutatni számukra olyan jövőképet, ami miatt hosszabb távon is szülőhazájukban képzelnék el a következő évtizedeket. Más demográfiai adat is siralmasnak nevezhető. Az egy nőre jutó élve születések száma 1,4, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Ha mindez így folytatódik, akkor jelentősebb gazdasági növekedés nélkül hosszabb távon is elképzelhetetlen az életszínvonal emelkedése. Ahhoz, hogy az ország magára találjon, évi 4-5 százalékos GDP emelkedésre lenne szükség. Ehhez képest 2017-ben 1,4 százalékkal gyarapodott a gazdaság, az idei évre pedig két százalékos bővülést jövendölnek. Mindez azért különösen aggasztó, mert – mint a Spiegel emlékeztet rá – Görögország 2008-2018 között a bruttó hazai terméke mintegy negyedét vesztette el, és az utóbbi évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságát élte át. Ám miközben a többi bajba jutott ország, így balti államok, Izland vagy Portugália már túl van a nehezén, Görögországban még mindig nem látni az alagút végét. A görög válságot az idézte elő, hogy az állam többet költött, mint amennyit a bevételei alapján megengedhetett volna magának. A hitelezők azonban azzal a feltétellel folyósították az eurómilliárdokat, hogy a kormányzat jelentősen visszafogja a költekezést. Csakhogy a gazdaságélénkítéssel nem törődtek kellőképpen. Felmérések szerint a görög gazdaság jóval kevésbé tekinthető szabadnak, mint a válság előtt. A görög munkaerőpiacot is jobban szabályozták tíz éve, mint most – állítják szakértők. Ennek az az oka, hogy az utóbbi egy évtized folyamán alig alapítottak új vállalatokat. A hitelprogramnak azonban akadnak pozitívumai, és nem csak az, hogy az állam elkerülte a csődöt. A hitelezők nyomására felgyorsították a privatizációt, ami persze országszerte számos bírálatot váltott ki, sokan ugyanis a németeket nem befektetőknek, hanem megszállóknak tartják. A frankfurti repülőteret üzemeltető cég négy görögországi légikikötőt vett át. A vasúttársaságot egy olasz cég vette meg, és jövőre megépíti a gyorsvasutat Athén és Thesszaloniki között. A pireuszi kikötő egy része kínai kézbe került, és a forgalmat már most megsokszorozta. A turizmus is legszebb napjait éli. Üröm az örömben, hogy a privatizáció sem hozta meg a várt eredményt. Ebből 50 milliárd eurót reméltek, de csak 8 milliárd folyt be az államkasszába.