Előfizetés

Kiderült, miért halt ki a Homo erectus

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.08.14. 10:23
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Részben "lustasága" vezetett a Homo erectus (felegyenesedett ember) kihalásához - írta az MTI az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatóinak a PLoS One című tudományos folyóiratban publikált tanulmánya alapján.
Az Arab-félszigeten a kora kőkorszakban élt előemberek populációinak régészeti vizsgálata azt mutatta, hogy a Homo erectus "nem igazán erőltette meg" magát az eszközkészítés és a nyersanyagok begyűjtése terén - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ceri Shipton, az egyetem munkatársa szerint ez a "lustaság", valamint az, hogy képtelen volt alkalmazkodni az éghajlat változásához, valószínűleg szerepet játszott a faj kipusztulásában.
"A táborhelyeik körül heverő kövek bármelyike megtette nekik, amikor eszközkészítésre került a sor, pedig ezek többnyire jóval silányabb minőségűek voltak, mint azok, amelyeket a későbbi eszközkészítők használtak. Az általunk vizsgált lelőhelyen volt egy hatalmas sziklás magaslat tele jó minőségű kővel, csupán kis távolságra egy apró dombon. Ők azonban ahelyett, hogy felsétáltak volna a dombra, inkább begyűjtötték a leguruló töredékeket".

- mondta Shipton.

 Amikor a kutatók megvizsgálták a sziklás magaslatot, nyomát sem találták bármilyen tevékenységnek, se alkotásoknak, se kőfejtésnek. Tudták, hogy ott van, de mivel volt elég nyersanyaguk, a jelek szerint úgy voltak vele, hogy "minek vesződjenek ezzel" - jegyezte meg Shipton.
Mindez szöges ellentétben áll a későbbi korszakok eszközkészítőinek, köztük a korai Homo sapiens és a neandervölgyi ember gyakorlatával, akik hegyeket másztak meg jó minőségű kövek után kutatva, majd azokat hosszú távolságokon át szállították. Shipton szerint az élőhelyük elsivatagosodásához való alkalmazkodást szolgáló technológiai fejlődés elmaradása ugyancsak hozzájárult a faj kipusztulásához.
"Nem csupán lusták, hanem nagyon maradiak is voltak.

Az üledékminták tanúsága szerint a körülöttük lévő környezet egyre csak változott, ők azonban még mindig ugyanazt csinálták az eszközeikkel" - mondta a szakember. Semmilyen előrelépés nem történt, eszközeik egyre csak az immár kiszáradt folyóvölgyek közeléből kerülnek elő. Azt hiszem, hogy a környezet végül túl szárazzá vált nekik" - mondta a szakember.
 A kutatók 2014-ben végeztek ásatásokat a Szaúd-Arábia középső részén elterülő Rijád tartomány egyik lelőhelyén.

Már az orosz sarkvidéken is egyre több futótűz pusztít

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.13. 17:05
A képen balra Oroszország, jobbra Alaszka, és kivehető egy nagy tűz messze szálló füstje is
Fotó: NASA
A NASA műholdjai tíz év alatt tízezer forró pontot láttak, a füstöt pedig egyes esetekben Alaszkáig fújja a szél. Az orosz hatóságok állítólag nem foglalkoznak az erdők védelmével, időnként még a tüzeket sem oltják.
Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) két műholdja mintegy 10 ezer „forró pontot” mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig – írja az MTI a The Daily Telegraph cikkére hivatkozva. A brit napilap a birtokába került adatok alapján arról írt, hogy ez a legmagasabb szám a megfigyelések első teljes éve, 2003 óta.
„Az éghajlatváltozás miatt olyan helyeken is tűz üt ki, amelyek korábban túl hidegek vagy túl nedvesek voltak ehhez, ahol korábban nem voltak emberek, de most már vannak”

– mondta Marina Kaniscseva, a Greenpeace környezetvédő szervezet oroszországi projektvezetője az újságnak. A futótüzek a globális szén-dioxid-kibocsátás negyedéért felelősek, az északi-sarkkörön túli tüzek azonban különösen veszélyesek a korom miatt, amely gyakran a sarkvidéki jégen ülepszik le, felgyorsítva ezzel az olvadást. 

„A labdarúgásra van pénz, a futótüzekre nincs”

Az orosz hatóságok sokszor nem oltják el a tüzeket a szépítően csak „kontrollzónaként” emlegetett, a településektől messze eső területeken, jórészt anyagi okokból – írta a The Daily Telegraph.
„Az erdők tűzvédelme katasztrofálisan alulfinanszírozott. A labdarúgásra van pénz, a futótüzekre nincs”

– mondta Marina Kaniscseva, utalva az idei oroszországi labdarúgó-világbajnokságra. A tüzek egykor csaknem ismeretlenek voltak az Arktiszon, ahol a területet vizenyős tundra és néhány északi erdő borítja. A rövid nyarak és az örökké fagyott talaj miatt csak ezek élnek meg. Ez azonban megváltozott a felmelegedés és amiatt, hogy az ottani természeti erőforrások kiaknázása egyre nagyobb méreteket ölt – fejtette ki a brit lap. Emlékeztetett arra, hogy júliusban a hőhullám több helyen is erdőtüzeket okozott Észak-Európában, például Svédországban. Ebből legalább 11 a sarkvidéken volt. Tudósok figyelmeztettek arra, hogy gyakoribbá válhatnak a tüzek Észak-Európa nedvesebb vidékein, és könnyen nagy mennyiségű szén-dioxid szabadulhat fel a tőzegből.

Nátha a kánikulában? Könnyen lehet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.13. 15:15
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A napok óta tartó hőségben sokan éjszakára minden ajtót, ablakot kinyitnak, a légmozgás miatt talán jobban is alszanak, ám könnyen lehet, hogy reggel a huzat kellemetlen mellékhatásaival ébrednek: fájó fül, kivörösödött szem, náthás tünetek jelentkezhetnek. Az, hogy ki mennyire érzékeny a huzatra, lehet alkati kérdés, azonban a visszatérő panaszokat okozhatják más betegségek is.
Akár átmenetileg, például egy éppen zajló fertőzés miatt a duzzadtabb orrnyálkahártya lehet érzékenyebb a huzatra – mondta dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. A nyálkahártya működése részben genetikailag meghatározott, így a visszatérő panaszok oka lehet hajlam is, de légúti vagy ételallergia, intolerancia , idült orrmelléküreg gyulladás és reflux is.
Ha huzatos helyen tartózkodtunk és utána fülfájás jelentkezik, akkor először a fülkürt szellőzését kell helyreállítanunk, ehhez néhány napig orrcseppet érdemes használni, jótékony hatású lehet a fül melegítése is, illetve alkalmazhatjuk a Valsalva-manővert: az orrot befogva, csukott szájjal óvatosan levegőt préselünk a dobüreg felé.
Ha néhány nap alatt nem javul, nem érdemes kísérleteznünk az otthoni kezelésekkel, mert szövődményeként középfülgyulladás is kialakulhat. Ha a fülfájás visszatérő panasz, nemcsak a tüneteket érdemes kezelni, célszerű kideríteni, mi okozza. Ennek alapján gyógyszerszedésre, de akár műtétre is szükség lehet.

Ne szokjunk rá!

A nyálkahártya lohasztó orrcseppek nem alkalmasak tartósan használatra, sőt idővel tartós orrdugulást is okozhatnak.