Majmok halhatnak ki az olajpálma miatt Afrikában

Publikálás dátuma
2018.08.15. 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Afrika veszélyeztetett majmainak létét tehetik kockára az olajpálma-ültetvények egy új tanulmány szerint - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
Az olajpálma termesztésére alkalmas területek többsége az emberszabásúak élőhelye a kutatók szerint, akik az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették eredményeiket. Azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja az élővilág sokszínűségét, ha Afrikában is elterjednek az olajpálma-ültetvények. Véleményük szerint a fogyasztók is tehetnek az állatokért azzal, hogy fenntartható módon termelt pálmaolajat tartalmazó árucikkeket választanak. Ezt azt is jelentheti, hogy többet fizetnek ezekért a élelmiszerekért, kozmetikumokért és tisztítószerekért.
A pálmaolajat a Nyugat-Afrikában őshonos olajpálmafából nyerik, a legtöbb ültetvény azonban jelenleg Indonéziában és Malajziában található. A környezetvédők szerint az ültetvények terjeszkedésének árát a térség erdői fizették meg, mert az őshonos fákat vágták ki, hogy az olajpálmának helyet csináljanak. Az erdőirtás egyik legjelentősebb hajtóereje az olajpálma termesztése, mely ezáltal az ott élő állatok, többek között a súlyosan veszélyeztetett borneói orangután létét fenyegeti.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint azonban nem lenne jó megoldás, ha az olajpálma helyett más, olajat adó növényeket termesztenének, mivel ezek hozama alacsonyabb, ezért nagyobb területeken kellene őket termeszteni. A termelés élővilágra gyakorolt hatását azzal lehetne mérsékelni, ha erdőirtás nélkül, fenntartható módon termesztenék az olajpálmát és csökkentenék a nem élelmiszeripari felhasználását.
Az iparág több szereplője Afrikában tervezi a terjeszkedést, ami a környezetvédők szerint aggasztó, mivel a szóba jöhető területek egyben fajokban gazdag élőhelyek is: Afrika - többek között - majdnem 200 majomfajnak ad otthont, sokukat már ma is a veszélyeztetettek között tartja számon az IUCN.
A legfrissebb kutatás szerint az olajpálma-ültetvények létesítése tovább gyorsítja az élőhelyek pusztulását, ami miatt a kihalás szélére került az összes nagy termetű emberszabású. A kutatók azt állapították meg, hogy Afrikában kevés az ültetvénynek alkalmas terület, ami ne lenne egyben az emberszabásúak élőhelye is. Számításaik szerint 2050-re 53 millió hektár ültetvényre lesz szükség, hogy a világ pálmaolaj-keresletét kielégítsék, azonban Afrikában csupán 0,13 millió hektár művelésbe vonása nem érintené a majompopulációkat.

A következő években is velünk marad az „abnormális meleg”

Publikálás dátuma
2018.08.15. 09:06
Illusztráció: Pexels
Egy friss klímamodell szerint a jelenlegihez hasonló, szokatlanul meleg lesz az időjárás 2022-ig, vagyis nagyobb lesz az esély a szélsőséges hőmérsékletek kialakulására - írta az MTI francia és brit kutatók figyelmeztetése alapján.
Nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő öt évben - írták a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmányukban a franciaországi Országos Tudományos Központ (CNRS) szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói. 
A kutatók nem hagyományos szimulációs technikákat használtak előrejelzésükhöz, hanem elkészítettek egy számítógépes statisztikai módszert a 20. és 21. század klímaszimulációinak kutatására, amely megbízható előrejelzéseket nyújt a földfelszíni és a tengerfelszíni átlaghőmérsékletek alakulásáról.  

A modell figyelembe veszi egyebek között a földfelszíni átlaghőmérsékletet alakító olyan tényezőket, mint az üvegházhatású gázkibocsátás, az aeroszolok jelenléte a levegőben, valamint az időjárás természetes változékonyságát, amelyet nehéz előrevetíteni.

Az új módszer azt jelzi, hogy a földfelszíni átlaghőmérséklet abnormálisan meleg lesz 2022-ig, leginkább azért, mert kicsi a valószínűsége a nagy hidegeknek. A jelenség még szembeszökőbb lesz a tengerfelszíni hőmérsékletek esetében, mivel nagy a hőségek valószínűsége, amelyek bizonyos körülmények között megnövelik a trópusi vihartevékenységet.
Módszerük jelenleg csak globális átlagokra alkalmazhatók, de a kutatók tovább akarják fejleszteni, hogy regionális előrejelzéseket is készíthessenek, és a hőmérsékleti előrejelzések mellett a csapadékot és a szárazságot is képesek legyenek ily módon megbecsülni.
A legutóbbi három év volt a legmelegebb Földünkön az időjárási feljegyzések 19. század végi kezdete óta. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként. 
A 2015. decemberi párizsi klímacsúcs résztvevői vállalták ugyan, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartják a globális felmelegedést az iparosodás előttihez képeset, egyre több kutatás jelzi azonban, hogy a klímacsúcson vállalt kötelezettségek nem elégségesek, a Föld 3 Celsius-fokos felmelegedés felé tart az évszázad végéig.

Kiderült, miért halt ki a Homo erectus

Publikálás dátuma
2018.08.14. 10:23
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Részben "lustasága" vezetett a Homo erectus (felegyenesedett ember) kihalásához - írta az MTI az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatóinak a PLoS One című tudományos folyóiratban publikált tanulmánya alapján.
Az Arab-félszigeten a kora kőkorszakban élt előemberek populációinak régészeti vizsgálata azt mutatta, hogy a Homo erectus "nem igazán erőltette meg" magát az eszközkészítés és a nyersanyagok begyűjtése terén - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ceri Shipton, az egyetem munkatársa szerint ez a "lustaság", valamint az, hogy képtelen volt alkalmazkodni az éghajlat változásához, valószínűleg szerepet játszott a faj kipusztulásában.

"A táborhelyeik körül heverő kövek bármelyike megtette nekik, amikor eszközkészítésre került a sor, pedig ezek többnyire jóval silányabb minőségűek voltak, mint azok, amelyeket a későbbi eszközkészítők használtak. Az általunk vizsgált lelőhelyen volt egy hatalmas sziklás magaslat tele jó minőségű kővel, csupán kis távolságra egy apró dombon. Ők azonban ahelyett, hogy felsétáltak volna a dombra, inkább begyűjtötték a leguruló töredékeket".

- mondta Shipton.

 Amikor a kutatók megvizsgálták a sziklás magaslatot, nyomát sem találták bármilyen tevékenységnek, se alkotásoknak, se kőfejtésnek. Tudták, hogy ott van, de mivel volt elég nyersanyaguk, a jelek szerint úgy voltak vele, hogy "minek vesződjenek ezzel" - jegyezte meg Shipton.
Mindez szöges ellentétben áll a későbbi korszakok eszközkészítőinek, köztük a korai Homo sapiens és a neandervölgyi ember gyakorlatával, akik hegyeket másztak meg jó minőségű kövek után kutatva, majd azokat hosszú távolságokon át szállították. Shipton szerint az élőhelyük elsivatagosodásához való alkalmazkodást szolgáló technológiai fejlődés elmaradása ugyancsak hozzájárult a faj kipusztulásához.

"Nem csupán lusták, hanem nagyon maradiak is voltak.

Az üledékminták tanúsága szerint a körülöttük lévő környezet egyre csak változott, ők azonban még mindig ugyanazt csinálták az eszközeikkel" - mondta a szakember. Semmilyen előrelépés nem történt, eszközeik egyre csak az immár kiszáradt folyóvölgyek közeléből kerülnek elő. Azt hiszem, hogy a környezet végül túl szárazzá vált nekik" - mondta a szakember.
 A kutatók 2014-ben végeztek ásatásokat a Szaúd-Arábia középső részén elterülő Rijád tartomány egyik lelőhelyén.
Témák
ősember