Majmok halhatnak ki az olajpálma miatt Afrikában

Publikálás dátuma
2018.08.15 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Afrika veszélyeztetett majmainak létét tehetik kockára az olajpálma-ültetvények egy új tanulmány szerint - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
Az olajpálma termesztésére alkalmas területek többsége az emberszabásúak élőhelye a kutatók szerint, akik az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették eredményeiket. Azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja az élővilág sokszínűségét, ha Afrikában is elterjednek az olajpálma-ültetvények. Véleményük szerint a fogyasztók is tehetnek az állatokért azzal, hogy fenntartható módon termelt pálmaolajat tartalmazó árucikkeket választanak. Ezt azt is jelentheti, hogy többet fizetnek ezekért a élelmiszerekért, kozmetikumokért és tisztítószerekért.
A pálmaolajat a Nyugat-Afrikában őshonos olajpálmafából nyerik, a legtöbb ültetvény azonban jelenleg Indonéziában és Malajziában található. A környezetvédők szerint az ültetvények terjeszkedésének árát a térség erdői fizették meg, mert az őshonos fákat vágták ki, hogy az olajpálmának helyet csináljanak. Az erdőirtás egyik legjelentősebb hajtóereje az olajpálma termesztése, mely ezáltal az ott élő állatok, többek között a súlyosan veszélyeztetett borneói orangután létét fenyegeti.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint azonban nem lenne jó megoldás, ha az olajpálma helyett más, olajat adó növényeket termesztenének, mivel ezek hozama alacsonyabb, ezért nagyobb területeken kellene őket termeszteni. A termelés élővilágra gyakorolt hatását azzal lehetne mérsékelni, ha erdőirtás nélkül, fenntartható módon termesztenék az olajpálmát és csökkentenék a nem élelmiszeripari felhasználását.
Az iparág több szereplője Afrikában tervezi a terjeszkedést, ami a környezetvédők szerint aggasztó, mivel a szóba jöhető területek egyben fajokban gazdag élőhelyek is: Afrika - többek között - majdnem 200 majomfajnak ad otthont, sokukat már ma is a veszélyeztetettek között tartja számon az IUCN.
A legfrissebb kutatás szerint az olajpálma-ültetvények létesítése tovább gyorsítja az élőhelyek pusztulását, ami miatt a kihalás szélére került az összes nagy termetű emberszabású. A kutatók azt állapították meg, hogy Afrikában kevés az ültetvénynek alkalmas terület, ami ne lenne egyben az emberszabásúak élőhelye is. Számításaik szerint 2050-re 53 millió hektár ültetvényre lesz szükség, hogy a világ pálmaolaj-keresletét kielégítsék, azonban Afrikában csupán 0,13 millió hektár művelésbe vonása nem érintené a majompopulációkat.
2018.08.15 11:11
Frissítve: 2018.08.15 11:11

Nem vicc: az agy szerkezetét is megváltoztatja a sok kütyüzés

Publikálás dátuma
2018.12.11 12:40
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
"Elvékonyodik" azoknak a gyerekeknek az agykérge, akik napi hét óránál többet okostelefonoznak vagy tableteznek, ez pedig ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket.
Egy nagyszabású amerikai kutatásban tizenegyezer, 9-10 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, 4500 gyermek agyának szkennelése után arra a megállapításra jutottak a tudósok, hogy korán vékonyodni kezd azoknak a gyerekeknek az agykérge, aki napi hét órát vagy annál többet töltenek okostelefonnal vagy tablettel. Ez ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket – írta a Szeretlek Magyarország a Daily Mail alapján.
Az agy kognitív fejlődésével foglalkozó tanulmánynak az is a célja, hogy kimutassa, a képernyő előtt töltött idő hogyan hat a gyerekek érzelmi fejlődésére és mentális egészségére. Azt máris megállapították, hogy akik napi két óránál többet töltenek képernyő előtt, gyengébb eredményt érnek a különböző gondolkodást igénylő és nyelvi teszteken. A projektben részt vevő orvosok ennek ellenére óva intettek attól, hogy ebből végérvényes következtetést vonjanak le, mert nem teljesen biztosak abban, hogy mindezt kizárólag a modern technológia megnövekedett használata okozza.
Az agykéreg a gyűjtőhelye azoknak az idegszöveteknek, amelyek befogadják a külvilágból származó információkat. Létfontosságú szerepe van az olyan kognitív funkciókban, mint az érzékelés, a nyelv, az emlékezet, és tudatosság. A korral járó fokozatos vékonyodása már 5-6 éves korban elkezdődik.
Egy 2014-es tanulmány szerint az agykéreg vastagsága és az intelligencia-hányados között közvetlen kapcsolat van. Kimutatták, hogy azoknak, akiknek jelentősen magasabb volt az IQ-ja, nem következett be agykéreg-vékonyodás, a jelentősen alacsonyabb értékekkel rendelkezőknél pedig túlságosan is nagymértékű volt ez a folyamat.
2018.12.11 12:40

Átlépett a csillagközi térbe a Voyager 2

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:01

Fotó: AFP/ HO / NASA/JPL-CALTECH
A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak az űrszondával.
Átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta űreszköz, amely „elhagyta Naprendszerünket” – jelentette be hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A misszió vezető kutatója, Edward Stone szerint a Voyager 2 űrszonda november 5-én lépett át a csillagközi térbe, túljutva a helioszféra határán, vagyis elhagyva azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban. A kutatók abból észlelték a „kilépést”, hogy a szonda által érzékelt részecskék egyszer csak eltűntek – írja a BBC hírportálja. A szakemberek szerint noha az űrszonda ikertestvére, a Voyager 1 már hat évvel ezelőtt átlépett ezen a határon, a Voyager 2 áthaladásának különlegessége, hogy még van olyan működő műszer az űreszköz fedélzetén, amely
„példátlan információkkal szolgál a csillagközi térbe való átlépés milyenségéről”.
A Voyager 1-et 1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból, tizenhat nappal testvérszondája, a Voyager 2 fellövése után. Bár a Voyager 1 indult másodikként, gyorsabban halad. 2012. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe. Jelenleg 61 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad és 22 milliárd kilométerre jár kiindulópontjától. A Voyager 2 csaknem 18 milliárd kilométerre van a Földtől és nagyjából 54 ezer kilométer per órás sebességgel halad. A NASA szakemberei szerint ugyanakkor az ikerszondák technikailag még mindig a Naprendszeren belül vannak. A kutatók ugyanis úgy vélik, hogy a Naprendszer az úgynevezett Oort-felhő külső pereméig nyúlik. A két űreszköznek még évezredekbe fog telni, mire áthalad ezen az üstököszónán. A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak a Voyager 2-vel. A két űrszonda eredeti küldetése a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt. Eredeti missziójukat már 1989-ben befejezték.
Szerző
2018.12.10 20:01
Frissítve: 2018.12.10 20:01