Csúcsra ért a növekedés - Innen már csak lejtmenet jöhet

A második negyedévben a fogyasztás, a turizmus, a beruházások és az uniós támogatások húzták a gazdaságot. Valószínűleg ezzel felértünk a tetőpontra.

Alaposan felülmúlta az előzetes várakozásokat a KSH által kedden közölt kiigazított adat: Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2018. második negyedévében 4,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévben 4,7 százalékot mértek, vagyis egy kismértékű lassulás már bekövetkezett. Egyébként régen övezte ekkora bizonytalanság az előzetes növekedési várakozásokat, amelyek 3,6 és 4,8 százalék között szóródtak. Ennek fő oka az volt, mint ahogy Molnár László lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az ipar ebben az időszakban mindössze 3,5 százalékkal növekedett, bár mint a GKI vezérigazgatója rámutatott: a részletes ipari adatok még nem ismeretesek. Az előzetes várakozásoknál kedvezőbb GDP-adathoz hozzájárult a mezőgazdaság jó teljesítménye, és a két számjegyű, átlagos béremelkedés okozta fogyasztásnövekedés is.

Emellett Molnár László értékelése szerint az építőipar kimagasló teljesítménye is közrejátszhatott abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének mértéke 2018 második negyedévében az Európai Unió tagállamainak rangsorában dobogós helyezést ért el. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, emlékeztetett a szakember, hogy a hazai építőipar az első félévben 19 százalékkal nőtt, amit már a második félévben is nehéz lesz megismételni, nem is beszélve a jövő esztendőre várható még nagyobb visszaesésről. Ha az ágazat hozzájárulását a GDP-hez 0,8 százalékpontnak vesszük, s jövőre - az idei magas bázis miatt - aligha várható érdemi növekedés az építőiparban, úgy 2019-ben ennyivel biztosan alacsonyabb lesz a növekedés mértéke - figyelmeztetett Molnár László. Ami biztosan jól teljesített az a szolgáltatási iparág, ezen belül is a turizmus. Emellett a GDP növekedésében oroszlánrésze lehetett a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 6 százalékos növekedésének is. Emögött a jelentős jövedelem kiáramlást, beleértve a minimálbéremelést is lehet vélelmezni. Bár a jövő évi bérekről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg, de Molnár László szerint az elmúlt évekéhez képest kisebb mértékű béremelések várhatóak.

Ugyanakkor a jövő esztendő - miként az idei is - választási év lesz, az európai parlamenti és a helyhatósági szavazások révén - tette hozzá Molnár László. Így nem lehet kizárni, hogy a kormány ismét kedvezni kíván a nyugdíjasoknak rendkívüli Erzsébet-utalvány juttatásokkal, amelyeknek felhasználása az érintettek fogyasztását ismét növelni fogja. Ezzel szemben a cafeteria-rendszer lényegében megszüntetése a családok jövedelmét mérsékelni fogja, aminek negatív hatása lesz a háztartások fogyasztására is. A GDP jelentős mértékű növekedésében meghatározó súllyal bír az is, hogy a kormány - a központi költségvetés terhére - megelőlegezte az uniós támogatások egy részét, majd csak ezt követően várnak arra, hogy Brüsszelből az elnyert pénzek megérkezzenek. (Ez tükröződik vissza abban is, hogy az első félévben a költségvetés - pénzforgalmi - hiánya már túllépte az egész évre tervezett deficitet 4 százalékponttal.) Az az állapot, hogy a gazdaság finanszírozásának motorját az ingyenes uniós támogatások képezik, már nem sokáig tartható fenn. Az európai közösség 2020-tól induló, új költségvetése feltehetően már nem lesz ennyire bőkezű. Összességében Molnár László úgy látja, hogy a legfrissebb GDP-adatokból kitűnik, hogy az idei költségvetés egy felfújt, csak rövid távon fenntartható növekedést támogatott. Enélkül 3-3,5 százalékos növekedés látszik Magyarországon reálisnak.