Nagy-Albánia miatt aggódhatnak a Balkánon és azon túl is

Publikálás dátuma
2018.08.15 18:30

Fotó: /
Január elsején megnyitják a határt Albánia és Koszovó között Edi Rama albán kormányfő óhajának megfelelően. Belgrád tehetetlen, de nem csak a szerbek figyelik gyanakodva za albán törekvéseket.
Nagy-Albániától tartanak a Balkánon azóta, hogy májusban a koszovói parlament, a napokban pedig Edi Rama is a határok eltörlése mellett döntött. „Koszovó és Albánia között nem lesz határ, miközben Szerbia és Albánia között 111 kilométeres a határszakasz” – közölte a szerb kormány koszovói irodáját vezető Marko Djuric utalva arra, hogy összenő a két albánok lakta ország, miközben az ENSZ tagállamainak még mindig csak 58 százalék ismerte el a tíz éve független köztársaság önállóságát. A szerb illetékes szerint a döntéssel megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozatát, amely kimondja az akkor még Jugoszláviának nevezett állam területi integritása tiszteletben tartását. Ez azért vitatható érv, mert a határozat csak annak köszönhetően van érvényben, hogy Oroszország minden a feloldására irányuló kísérletet megvétózna. Ettől függetlenül nem tekinthető túl barátságos lépésnek a határ eltörlése, s nemcsak Szerbiával szemben. Macedónia, Montenegró és Görögország sem lelkesedik a döntésért, mindhárom államban él albán kisebbség. Belgrádban általános vélemény, hogy ez nagy lépés Nagy-Albánia megteremtése felé. Nemcsak azért cseng ez meglehetősen rosszul a szerbek fülében, mert az ország megaláztatásának – a NATO beavatkozás, Koszovó nemzetközi csapatok általi ellenőrzése, majd a függetlenség kikiáltása – jelképe. A második világháborúban és létezett egy Olaszország és Németország által támogatott Nagy-Albánia, amely a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság egyes részeit is magában foglalta. „Formálisan az albánok elismerik, hogy nem kiálthatják ki Nagy-Albániát, de a gyakorlatban megvalósítják Albánia és Koszovó gazdasági, kulturális, oktatási és kereskedelmi integrációját” – mondta a berlini Tagesspiegelnek Dusan Prorokovic, a Belgrádi Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet munkatársa. 
Való igaz, hogy Albánia és Koszovó szinte észrevétlenül, fű alatt készíti elő az egységes állam létrejöttét. A közös vámhatóságot már korábban létrehozták, a nemzetközi felháborodás pedig távolról sem annyira erőteljes – szinte hallhatatlan – ahhoz, hogy a két államot elrettentsék az integrációra tett további lépésektől. Ez azonban csak az egyik gond. A másik, hogy az albán vezetők étvágya túl nagy. A minap Hashim Thaci koszovói elnök követelt határmódosításokat, szerinte a köztársasághoz kellene csatolni a Presevo-völgyet. A dél-szerbiai régió településein, Presevóban, Medvedjében és Bujanovacban összesen 100 ezer albán él. Úgy látszik, az albánok megszokták már azt, hogy az Egyesült Államok segítségével megkaparintják azt, amit szeretnének. És bár az önálló Koszovó elsősorban Washingtonnak köszönhetően jött létre, a washingtoni adminisztráció hallani sem akar újabb határmódosításokról a Balkán-félszigeten. Thaci azzal érvel, hogy Szerbia nem biztosított számukra kisebbségi jogokat, ezért „szükségszerű” Koszovóhoz csatolni a térséget. Az albánoknak azonban más területekre is fáj a foga. Montenegróból szintén lecsippentenének egy kis területet, Macedónia egyharmadát kaparintanák meg és a legradikálisabbak még a görögországi Korfu szigetét is megszereznék. Ha létrejönne Nagy-Albánia, az egy hatmilliós országot jelentene. Amennyiben idővel közös országot hozna létre Albánia és Koszovó, akkor a szerbek joggal követelhetnék a Boszniai Szerb Köztársaság, illetve Észak-Koszovó Szerbiához való csatolását. S Horvátország is bejelentkezhet a hercegovinai régióra. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter szerint Tirana és Pristina lépései miatt joggal tarthatnak a térség országai attól, hogy a két ország vezetése Nagy-Albániát akar. A veszély valóban fennáll. A második legerősebb koszovói párt, a Vetevendosje (Önrendelkezés) programjában szerepel is az albánok egyesítése. Mindez most még vágyálomnak tűnik, de ne feledjük, negyed százada még senki sem hitte azt, hogy a koszovóiak saját államot kapnak.
2018.08.15 18:30
Frissítve: 2018.08.15 18:57

Valls Európa lényegét hozza felszínre

Publikálás dátuma
2018.09.26 15:55

Fotó: AFP/ JOSEP LAGO
Szűknek bizonyult a barcelonai Kortárs Kultúra Házának nagyterme kedden este, amikor Manuel Valls volt francia miniszterelnök hivatalosan bejelentette, hogy indul a katalán város polgármesteri tisztségéért. A francia politikus a populizmus, a nacionalizmus, a demagógia, illetve a katalán függetlenségi törekvések ellen száll síkra. Beszédében hangsúlyozta, hogy baloldali ember, aki a francia szocializmusból jön, köztársasági értékrenddel, de független jelöltként. Biztosította támogatóit, hogy bármi legyen a jövő májusi választás eredménye, nem hagyja el a katalán fővárost, amely részéről nem lemondás valamiről, nem áldozathozatal, hanem személyes választás. Emlékeztetett, egyik apai nagybátyja a Barcelona focicsapata himnuszának szerzője, amelynek szövegében is az szerepel, "tant se val d'on venim", vagyis, mindegy honnan jöttünk. A Barcelonában született 56 éves francia politikus, aki volt Evry polgármestere, francia belügyminiszter és kormányfő egyaránt, jelenleg pedig a Nemzetgyűlés képviselője szocialista színekben, független jelöltként indul Barcelonában. Egyelőre még csak a Ciudadanos (Polgárok) liberális katalán-spanyol párt támogatásával, de az általa létrehozott platform meghagyja a lehetőséget bármely más párt vagy szervezet csatlakozására. Elméletileg a többi függetlenség-ellenes erő, mindenekelőtt a két hagyományos nagy, a Szocialista Párt és a Néppárt támogatására számíthatna, amelyek azonban aligha fognak beállni mögéje, mint ahogy a radikális baloldali Podemos sem. Valls jelöltségének támogatása a Ciudadanos történetében is új fejezetet nyit. Albert Rivera 2006 óta porondon lévő formációja ugyanis első alkalommal mond le az önálló választási szereplésről és csatlakozik egy szélesebb koalícióhoz. A francia politikus lépése korábban betöltött magas franciaországi tisztségei miatt kerültek az európai figyelem középpontjába, de valójában semmi rendkívüli nincs benne. A maastrichti egyezmény ugyanis rögzíti, hogy az Európai Unió bármely polgára jelöltetheti magát nemcsak a saját, ha más uniós ország helyhatósági választásán. A francia szélsőjobb és szélsőbal még a hivatalos bejelentés előtt támadást indított Valls ellen, követelve, hogy mondjon le francia parlamenti mandátumáról. A politikus ezt meg is teszi jövő héten, bár a hatályos jogszabályok szerint erre csak akkor kötelezhető, ha el is nyeri a megpályázott új tisztséget. Marine Le Pen azonnali lemondást követelt, a szélsőbal vezetője, Jean-Luc Melenchon a „macronizmus” újabb csalfa húzásáról beszélt. Szerinte az Elysée-palota el akarja kerülni a Valls lemondásával megüresedő nemzetgyűlési mandátumra kiírandó időközi választást. Francois Hollande volt államfő szűkszavúan, de sok sikert kívánt egykori kormányfőjének. Emmanuel Macron és Valls kapcsolata sohasem volt különösebben jó. Benjamin Griveaux kormányszóvivő még Valls hivatalos bejelentése előtt úgy fogalmazott, ha valóban harcba száll Barcelona polgármesteri tisztségéért, az legalább igazolni fogja, hogy „Európa valóság”. Spanyol médiaelemzések szerint bármennyire bombahír Valls indulása, győzelme egyáltalán nem biztos. A jelenlegi baloldali polgármester, Ada Colau is, aki korábban a lakhatási jogokért síkra szálló aktivistaként vált ismertté és a katalán függetlenség kérdésében semleges álláspontra helyezkedett, komoly ellenfélnek számít, és úgy tűnik, hogy a hagyományos nagy pártok is saját jelölteket indítanak. Jordi Munoz politológus, a Barcelona Egyetem tanára a cna.com-nak nyilatkozva azt állította, Valls egyetlen esélye a győzelemre a nagy pártok megnyerése lenne. Joaquim Coll elemző is kockázatos, de nem öngyilkos vállalkozásnak tekinti Valls indulását, amely „fejre állította a politikai életet”. Az El Pais beszámolója szerint Valls a világra nyitott várossá tenné Barcelonát, amelyet a szeparatisták által felkínált lehetőséggel helyez szembe. Kampánystábjához megszerezte a város ikonikus focicsapatának volt kommunikációs vezetőjét, aki Barcelona egykori szocialista polgármesterének Pasqual Maragallnak (1982-1997) a segítője is volt. Maragall Barcelona modernizálásának jelképe. A katalán függetlenségpártiak azzal kampányolnak máris ellene, hogy, amint Charles Puigdemont volt elnök fogalmazott, Valls nem ismeri Barcelonát és Barcelona nem ismeri Vallst. Quim Torra jelenlegi katalán elnök nem teketóriázott, „nagy kudarcot” kívánt Vallsnak. Puigdemont és Torra pártja, az ERC a történész Ferran Mascarellt indítja a polgármesterségért, a máig nagy tekintélynek örvendő Pasqual Maragall testvérét.    
2018.09.26 15:55

103 ember haláláért felelős a börtönben meghalt egykori munkatábor-parancsnok

Publikálás dátuma
2018.09.26 14:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Meghalt 90 éves korában Ion Ficior, emberiesség elleni bűncselekmény elkövetése miatt tavaly márciusban jogerősen húsz év börtönbüntetésre ítélt volt román kommunista munkatábor-parancsnok.
A politikai foglyokkal való kegyetlen és embertelen bánásmód miatt elítélt Ficior a jilavai börtönkórházban hunyt el szerdán - írja az MTI. A volt táborparancsnokot 103 ember halála miatt találta felelősnek a román legfelsőbb bíróság.
Ficior a hatvanas évek elején a Duna-deltában felállított peripravai munkatábort vezette, ahol főleg a rendszer által ellenforradalmároknak minősített elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, például Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt.
A peripravai munkatábor célja a foglyok megsemmisítése volt.
Az embertelen körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, élelem és orvosi ellátás hiánya miatt 103 fogoly halt meg Ficior parancsnoksága alatt.
A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) eddig több volt kommunista börtönparancsnok ellen tett feljelentést az ügyészségen, amely eljárást is indított. Eddig két esetben született jogerős ítélet. Ficior mellett a hírhedt Ramnicu Sarat-i börtön egykori parancsnokát, Alexandru Visinescut ítélték 2016-ban ugyancsak húszéves börtönbüntetésre.
Tavaly március elején egy harmadik bűnvádi eljárás is eljutott a vádemelés szakaszába - írja a maszol.ro. A legfőbb ügyészség Marian Petrescut, a galaci börtön egykori parancsnokát, is bíróság elé állította, akit 102 elítélt, köztük 90 politikai fogoly haláláért tartanak felelősnek.
2018.09.26 14:58