Nagy-Albánia miatt aggódhatnak a Balkánon és azon túl is

Publikálás dátuma
2018.08.15 18:30

Fotó: /
Január elsején megnyitják a határt Albánia és Koszovó között Edi Rama albán kormányfő óhajának megfelelően. Belgrád tehetetlen, de nem csak a szerbek figyelik gyanakodva za albán törekvéseket.
Nagy-Albániától tartanak a Balkánon azóta, hogy májusban a koszovói parlament, a napokban pedig Edi Rama is a határok eltörlése mellett döntött. „Koszovó és Albánia között nem lesz határ, miközben Szerbia és Albánia között 111 kilométeres a határszakasz” – közölte a szerb kormány koszovói irodáját vezető Marko Djuric utalva arra, hogy összenő a két albánok lakta ország, miközben az ENSZ tagállamainak még mindig csak 58 százalék ismerte el a tíz éve független köztársaság önállóságát. A szerb illetékes szerint a döntéssel megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozatát, amely kimondja az akkor még Jugoszláviának nevezett állam területi integritása tiszteletben tartását. Ez azért vitatható érv, mert a határozat csak annak köszönhetően van érvényben, hogy Oroszország minden a feloldására irányuló kísérletet megvétózna. Ettől függetlenül nem tekinthető túl barátságos lépésnek a határ eltörlése, s nemcsak Szerbiával szemben. Macedónia, Montenegró és Görögország sem lelkesedik a döntésért, mindhárom államban él albán kisebbség. Belgrádban általános vélemény, hogy ez nagy lépés Nagy-Albánia megteremtése felé. Nemcsak azért cseng ez meglehetősen rosszul a szerbek fülében, mert az ország megaláztatásának – a NATO beavatkozás, Koszovó nemzetközi csapatok általi ellenőrzése, majd a függetlenség kikiáltása – jelképe. A második világháborúban és létezett egy Olaszország és Németország által támogatott Nagy-Albánia, amely a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság egyes részeit is magában foglalta. „Formálisan az albánok elismerik, hogy nem kiálthatják ki Nagy-Albániát, de a gyakorlatban megvalósítják Albánia és Koszovó gazdasági, kulturális, oktatási és kereskedelmi integrációját” – mondta a berlini Tagesspiegelnek Dusan Prorokovic, a Belgrádi Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet munkatársa. 
Való igaz, hogy Albánia és Koszovó szinte észrevétlenül, fű alatt készíti elő az egységes állam létrejöttét. A közös vámhatóságot már korábban létrehozták, a nemzetközi felháborodás pedig távolról sem annyira erőteljes – szinte hallhatatlan – ahhoz, hogy a két államot elrettentsék az integrációra tett további lépésektől. Ez azonban csak az egyik gond. A másik, hogy az albán vezetők étvágya túl nagy. A minap Hashim Thaci koszovói elnök követelt határmódosításokat, szerinte a köztársasághoz kellene csatolni a Presevo-völgyet. A dél-szerbiai régió településein, Presevóban, Medvedjében és Bujanovacban összesen 100 ezer albán él. Úgy látszik, az albánok megszokták már azt, hogy az Egyesült Államok segítségével megkaparintják azt, amit szeretnének. És bár az önálló Koszovó elsősorban Washingtonnak köszönhetően jött létre, a washingtoni adminisztráció hallani sem akar újabb határmódosításokról a Balkán-félszigeten. Thaci azzal érvel, hogy Szerbia nem biztosított számukra kisebbségi jogokat, ezért „szükségszerű” Koszovóhoz csatolni a térséget. Az albánoknak azonban más területekre is fáj a foga. Montenegróból szintén lecsippentenének egy kis területet, Macedónia egyharmadát kaparintanák meg és a legradikálisabbak még a görögországi Korfu szigetét is megszereznék. Ha létrejönne Nagy-Albánia, az egy hatmilliós országot jelentene. Amennyiben idővel közös országot hozna létre Albánia és Koszovó, akkor a szerbek joggal követelhetnék a Boszniai Szerb Köztársaság, illetve Észak-Koszovó Szerbiához való csatolását. S Horvátország is bejelentkezhet a hercegovinai régióra. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter szerint Tirana és Pristina lépései miatt joggal tarthatnak a térség országai attól, hogy a két ország vezetése Nagy-Albániát akar. A veszély valóban fennáll. A második legerősebb koszovói párt, a Vetevendosje (Önrendelkezés) programjában szerepel is az albánok egyesítése. Mindez most még vágyálomnak tűnik, de ne feledjük, negyed százada még senki sem hitte azt, hogy a koszovóiak saját államot kapnak.
2018.08.15 18:30
Frissítve: 2018.08.15 18:57

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51