Kajánkodhatnék most itten a Sziget általunk feltárt tényleges tulajdonosi szerkezetén, hogy a Volt, a Balaton Sound és a Sziget nevű gigafesztiválok haszna az amerikainak mondott többségi tulajdonos helyett egy kibogozhatatlan hálón át valahol a Kajmán-szigeteken köt ki. Már ha lenne profit, mert a szervezőcég tavaly hatalmas látogatószámok közepette is - mint kiderítettük, az amerikaiak által elrendelt vagyonleltár nyomán - veszteségbe fordult. Ráadásul ehhez képest mégis kiveszik a pénzt, csak nem nyereségként, hanem tőkeként.
De eszemben sincs ezen élcelődni: az ügyleteket legjobb tudásunk szerint feltártuk, lapunk online kiadásában olvashatóak. Jelen dolgozat címe is csak azért született, mert ezt nem lehetett kihagyni.
Ehelyett inkább tudósításaink hatásáról elmélkednék cseppet. Kaptam értük hideget-meleget. A sajtó jó része egyszerűen nem vett tudomást a feltárt cégháttérről, a veszteséges működést viszont a kormánybarát Pesti Srácok már gyanús adótrükknek nevezi, miközben ilyet senki se állított. Vagyis a Szigettel rokonszenvezők hallgatnak, mások ellenben bennünket felhasználva beléjük rúgnak. Szembe is megkaptam: miért pont ti bántjátok a Szigetet? Tényleg nincs náluk nagyobb vad?
Pedig szó sincs vadászatról. A Sziget páratlan magyar kulturális igazodási pont, turisztikai gyöngyszem. Arra mutat példát, miként lehet alapértékeket változó kulturális, politikai és gazdasági széljárások, de állandó magánvállalkozási kockázat közepette megtartani. Olykor megalkuvásokkal. Már nincs alter meg kannásbor, de – a gagyi nyomása ellenére – a felhozatal továbbra is ízléses, a művelt, nyugatias fiatalok személyében határozott célcsoporttal. A megtérülési kérdések ellenére a páratlan sokszínűségből se engednek - van itt minden a komoly- és népzenén át a cirkuszig -, és a helyi létfeltételek is egyre kulturáltabbak. Persze bármire rámutathatunk, hogy az miért nem még jobb, de világos, hogy a keret határt szab.
Itt ugyanis nem feneketlen a kassza: a Sziget nyilvánvaló kívánatossága ellenére – Magyarországon párját ritkító módon – egyelőre nem került a Fidesz gazdasági vonzásterébe. Bár elképesztő lobbi révén sikerült elfogadtatniuk magukat az illiberális politikai közeggel, kezdeti szabadelvű alapértékeiket megőrizték, sőt idén rá is erősítettek. Kétségkívül átláthatatlan tulajdonosi labirintusukban a jelek szerint még nem vertek tanyát NER-strómanok: az csak egy az amerikai multikra jellemző, etikailag kérdéses, de törvényes adómérséklő megoldás. A NER emberére akadt a Sziget-gazdaként bemutatott Providence Equity Partnersben: az amerikaiak a teljes magyar GDP harmadára rúgó, több mint 10 ezermilliárd forintnyi vagyont kezelnek. A sokat megért Sziget új gazdája tehát - a NER-hez hasonlóan - offshore-fronton is küzd, ami növeli erejüket, és nem utolsó sorban még jobb műsorral kecsegtet.
Mi a magunk részéről, amiként eme, egyre szemkápráztatóbb előadásokról, úgy azok hátteréről is változatlanul igyekszünk beszámolni.