Nyilvánosan mosdattak meg egy dinoszaurusz-csontvázat

Publikálás dátuma
2018.08.16. 09:23
Illusztráció: Shutterstock
Első ízben "fürdette meg" a látogatók szeme láttára a Patagotitan mayorum nevű dinoszaurusz, a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi teremtmény rekonstruált csontvázát a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum.
 Az 5,8 méter magas és 37 méter hosszú gipszcsontvázat egy finom kefe és egy porszívó segítségével szabadította meg a rárakódott portól és piszoktól a múzeum egyik dolgozója, aki egy emelőn állva közelítette meg a nehezen elérhető részeket. A múzeum soha nem használ szappant és vizet a tisztításhoz, mert az károsíthatja a kiállított tárgyakat - írta az MTI a New York Post alapján. A nagyjából egy napig tartó "mosdatás" eredménye lenyűgözte a múzeum legfiatalabb látogatóit is.
"Szeretnénk, hogy a csontváz a lehető legjobban nézzen ki"

- mondta Dean Markosian, aki a kiállítási tárgyak karbantartásáért felel a múzeumban.

A csontvázat évente egyszer szokták letakarítani, de a művelet eddig zárt ajtók mögött zajlott. A Patagotitan mayorum körülbelül 100 millió évvel ezelőtt élt a mai Argentína déli részén, Patagóniában. Az őshüllő a nevét arról a területről kapta, ahol 2013-ban egy földműves a gigászi lény csontmaradványaira bukkant. A növényevő Patagotitan mayorum csaknem 70 tonnát nyomott, hossza 37 méter, magassága majdnem 6 méter lehetett.
A New York-i múzeum 2016 januárjában a világ legnagyobb rekonstruált dinoszaurusz-csontvázaként avatta fel a leletek alapján készült öntvényt, amelynek modellje akkor még nem kapott rendszertani nevet. A gipszcsontváz akkora, hogy a feje kilóg a múzeum előcsarnokába. A tudósok 2017 augusztusában készítették el a faj tudományos leírását és nevet is adtak neki. A kutatók szerint a legendás T. rex és a többi ősi ragadozó törpének néz ki a Patagotitan mayorum mellett.

Kiszáradt a Duna medre Esztergomnál

Eltűnt a víz Esztergomnál a Kis-Duna ágból.
Mint megírtuk, olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy két napja láthatóvá vált a Gellért-hegy lábánál lévő Ínség-szikla, de Esztergomnál ennél is durvább a helyzet. A 24.hu egyik olvasója drónnal készített felvételén látszik, hogy a Kis-Duna sétány melletti ágból teljesen eltűnt a víz. 
Szerző

Feltartóztathatatlan fertőzés támadja a vadgesztenyefákat Németországban

Publikálás dátuma
2018.08.15. 16:16
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Gyógyíthatatlan betegség támadja a németországi vadgesztenyefákat, és akár az állomány kétharmadát kipusztíthatja - írta az MTI a Bild című német lap a hírportálja alapján.
A fapusztulást a Pseudomonas syringae nevű baktérium okozza, amely 2007-ben jelent meg a németországi állományban, és rohamosan terjed. Az Indiából származó fertőző betegség már mind a 16 tartományban megjelent. 
"Ha ez így megy tovább, húsz éven belül kipusztul a vadgesztenyefák kétharmada"

- mondta a Bildnek Thomas Kowol, a hamburgi faápolási kutatóintézet (Institut für Baumpflege - IfB) munkatársa.

 A fertőzés következtében a fa kérge felreped, a törzsén barnás folyás keletkezik, a nyílásokon pedig a belsejét roncsoló gombasprórák hatolnak be. A betegség nem minden esetben, de nagyon gyakran okoz pusztulást, a fiatal fák szinte esélytelenek - mondta a kutató. A fertőzés feltartóztathatatlan, mert senki sem tudja, hogy pontosan hogyan terjed a baktérium. 
"Sajnos semmit sem lehet tenni ellene"

- emelte ki Thomas Kowol.

 Szerinte főleg a károk korlátozásával érdemes foglalkozni, a fertőzött fákat ki kell vágni és el kell égetni, lehetőleg helyben. A megoldás az lehet, hogy kinemesítenek egy olyan fajtát, amely ellenáll a baktériumnak. Azonban mivel a vadgesztenyefák jellemzően közterületen állnak, senki sem érzi magáénak ezt a feladatot - mondta az IfB szakértője.