Így pusztítjuk vizeinket - "Szemetes" akvárium nyílt a pécsi állatkertben

Publikálás dátuma
2018.08.17. 11:11
Illusztráció: Facebook/Pécsi Állatkert
Az emberi környezetszennyezés következményeit bemutató akváriumot építettek a pécsi állatkertben.
Felújították az egyik nagy akváriumot, amelybe azonban állatok helyett olyan kiállítást telepítettek, amely bemutatja, milyen mértékben szemeteli tele az ember a tengert. A miniatűr, szennyezett tengerrészletet ábrázoló akváriumban az eldobált üvegek és műanyag palackok mellett elszabadult halászhálók, elhagyott békatalpak és más különböző műanyag hulladékok láthatók - olvasható a Pécsi Zoo honlapján
A világon termelődő műanyagnak csak alig hét százalékát hasznosítják újra, a többi a szeméttelepekre és a tengerekbe, óceánokba kerül. Egy felmérés szerint évente kilencmillió tonna műanyagszemét jut a vizekbe. Az elszabadult és kilyukadt léggömbök, illetve az eldobált műanyagzacskók a tengeri élőlényekre nagy veszélyt jelentenek, mert például a tengeri teknősök és a halak is könnyen medúzának nézhetik és lenyelhetik, és ez hosszú távon a pusztulásukat okozhatja. 
Illusztráció: Facebook/Pécsi Állatkert
A szemetes akvárium mellett egy, 12 fiatal füles medúzát tartalmazó akvárium is nyílt a Pécsi Zoo területén. A füles, más néven hold- vagy holdfénymedúza a tengerek és óceánok sekély, partmenti részén él, kedveli a sziklás részeket, de olykor kikötőkben és folyók torkolatában is lehet vele találkozni. A tág tűrőképességének köszönhetően 6-31 Celsius fokos vízben is képes megélni. Gyakran sodródik a tengeráramlatokkal. A kifejlett példányok harangja akár a 25-40 centimétert is elérheti. Állati eredetű, planktonikus élőlényekkel táplálkozik, de a nagyobb méretű egyedek kisebb rákokat és kagylólárvákat is elejthetnek. Csípése az emberre nem veszélyes. Több ragadozó halfaj fontos táplálékállata.
Szerző

Sünispotály nyílt a budapesti állatkertben

Publikálás dátuma
2018.08.16. 18:34

Fotó: Kovács Attila / MTI
Csütörtöktől látogathatja a nagyközönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben az új Sünispotályt, a mentett állatok bemutató helyét.
Az új létesítménnyel nemcsak nagyobb kapacitással tudja végezni az állatkert a mentőmunkát, hanem a mentett állatokról való gondoskodás minden eddiginél több részletét tudják bemutatni a látogatóknak. Az állatkerti mentőmunka keretében évente másfél ezernél is több, emberi segítségre szoruló hazai vadon élő állatról gondoskodnak az állatkerti szakemberek, köztük törött szárnyú gólyákról, mérgezett sasokról, elárvult madárfiókákról és sérült sünökről is - áll a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményében.
Ezért Sünispotály lett a neve az új állatmentő központnak, amely „látvány-mentőközpontként” működik, ahol a 100 négyzetméternyi látogatótérben üvegfalakon keresztül lehet belátni a kezelőhelyiségekbe, és a röpdékbe.
A Sünispotály emeletén kialakított Frakk-termet elsősorban csoportos foglalkozások színterének szánják, ahol a tervek szerint a fő téma a felelős állattartás lesz. Ezt a témakört azért tartja fontosnak az állatkert, mert a társállattartók semmilyen szervezett vagy intézményes képzésben nem részesülnek, és sokszor anélkül vágnak bele házi kedvencek tartásába, hogy azok igényeiről, biológiai sajátosságairól legalább alapvető ismeretekkel rendelkeznének.
A Sünispotályt az állatkert májusban megnyílt új játszóparkja, a Holnemvolt Vár egyik részeként adták át.
Szerző

A világűrből figyeli az életet az "állatok internetje"

Publikálás dátuma
2018.08.16. 16:27
Illusztráció: AFP
Hatalmas áttörést hozhat az új technológia: a tervek szerint az akár még rovarokra is felerősíthető nyomkövetőkkel minden eddiginél több adatot lehet majd gyűjteni a Föld élő ökoszisztémájáról.
Szerda késő délután a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai szokatlanul hosszú űrsétába kezdtek. Először négy apró műholdat állítottak pályára: kettő a világűr anyagsűrűségét vizsgálja, kettő pedig az űr időjárását, azaz a napból áramló részecskéket és sugárzást tartja szemmel. Ez után került sorra a német-orosz ICARUS programhoz tartozó berendezések felszerelése az ISS-re. Ezekkel - mint az MTI írja - megjelölt állatok mozgását, vonulását, betegségeik terjedését vizsgálják majd a tudósok. Hatalmas tömegben.

Nyolc órás űrséta

Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjev kozmonautáknak ezzel még nem ért véget a küldetése: végül a tervezettnél jóval hosszabb ideig - mint a space.com írja, közel közel 8 órán át - tartott űrsétájuk. Tervben volt például négy, az űrállomás külsejére felerősített, az eszközt érő becsapódások anyagát felfogó edény begyűjtése is, melyek közül mindössze kettőt volt idő megszerezni. Az űrhajósok végül épségben visszatértek az űrállomásra, ahol most egy német és három amerikai asztronauta is dolgozik.

A korábbi, állatokat nyomon követő kutatások egyszerre alig néhány tucatnyi, viszonylag nagy egyedet tudtak csak megfigyelni. Ez a szám az ICARUS technológiájával szinte korlátlanul emelkedhet; ráadásul a megjelölt állatok tevékenységét és a környezeti jellemzőket is megismerhetik a tudósok - részletezi a phys.com tudományos oldal. 2019-ben 1000 jeladót, később akár 100 ezret is elhelyeznének a projekt keretében, melyek mindegyikét az ISS tartja majd szemmel. A tervek szerint 2025-re már olyan, költséghatékony napelemes nyomkövető szerkezeteket készítenek a program kutatói, amik akár egy sáska hátán is elférnek.
Az összegyűjtött adatokat big data elemzésnek vetik majd alá - a várható eredményekről még csak találgatni lehet. Egy példa: az állatok tömegeinek mozgása alapján akár vulkánkitörések és földrengések is megjósolhatókká válnak, de a klímaváltozás hatásai is jobban megismerhetővé válnak majd. A már most 16 éves múltra visszatekintő projektet a résztvevői egyszerűen csak "az állatok internetjeként" emlegetik.
Szerző
Frissítve: 2018.08.16. 18:50