Októberben indulhat a Merkúr-misszió

Publikálás dátuma
2018.08.18. 12:12
Illusztráció: AFP
Október 19-én reggel tervezik Európa első Merkúrt célzó missziójának indítását – jelentette be az Arianespace és ESA.
A BepiColombót az európai Kourou űrkikötőből egy Ariane-5 típusú hordozórakétán lövik föl. Így egy három űreszközből: a tudományos célú keringőegységeket hordozó transzfer modulból, valamint a két mérőeszközből álló kombináció indul el a Merkúr felé. Az utazás során napenergiával és elektromossággal működő hajtómű, valamint a Föld, a Vénusz és a Merkúr körüli, összesen kilenc gravitációs hintamanőver fogja segíteni - számolt be a Csillagászat.hu.
A kitűzött dátum a start első lehetséges időpontja, de az indítási ablak november 29-ig nyitva marad.
“A Kourou-i előkészítés remekül indult, terv szerint haladunk a kevesebb mint 90 nap múlva esedékes indításhoz. Elképesztően sűrű az ütemterv, de remek érzés látni, ahogy az űrszondánkat utoljára építjük fel együtt”

- nyilatkozta az ESA BepiColombo projektmenedzsere, Ulrich Reininghaus.

A májusi űrkikötőbe érkezésük óta számos előkészülettel végeztek, például felszerelték az eszközöket a magas hőmérsékletek ellen védő takarókkal, ellenőrizték a xenon és nitrogén tankokat, amelyeket meg is töltötték és nyomás alá helyeztek, valamint zajlik a napelemek végső felszerelése és a telepítési tesztek is.
Illusztráció: AFP
Megkezdődtek a kulcsfontosságú műveletek szimulációi is az ESA műveleti központjában Németországban, Darmstadtban. Ennek során nem rutinszerű események kezelését is gyakorolják, hogy a Merkúr fele tartó úton bekövetkező bármilyen eshetőségre felkészüljenek. 
Az összetett űreszközkupac indítás után három évvel fogja először megközelíteni a Merkúrt. Az utazás alatt is számos tudományos eszköz működik majd, például a transzfer modul webkamerájának köszönhetően már a Merkúr körüli pályára állás és a főkamera üzembe helyezése előtt várhatóak egyszerű felvételek.
A saját, végleges pályáikra állásuk után a két szonda egymást kiegészítve fog méréseket végezni a bolygóról és a környezetéről, a mélyebb belső rétegektől egészen a napszéllel való kölcsönhatásáig. A Merkúr eddigi legpontosabb megismerésén túl így a szakértők bepillantást nyerhetnek a naprendszerek legbelső bolygóinak kialakulásába és fejlődésébe
Szerző
Témák
Merkúr világűr

Fertőzött őssajtot találtak egy egyiptomi előkelőség sírjában

Publikálás dátuma
2018.08.17. 18:45
Illusztráció: Pexels
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.
1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány évvel később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták - írta az MTI az Amerikai Kémiai Társaság közleménye alapján.
A szakemberek a fehér massza fehérje összetevőit megtisztították és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték összetételét. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehéntejből és kecske-, vagy juhtejből készítettek. A vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék egy szilárdsajt volt. Ráadásul a mintában lévő más peptidekből kiderült, hogy a brucellózis baktériumával a Brucella Melintensisszel volt fertőzött a sajt. 
Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére Ramszesz-fáraók uralkodása idején, korábban közvetett paleopatológiai bizonyítékot már találtak a szakemberek. Ez a betegség – ismertebb nevén a száj- és körömfájás – állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.
Témák
Egyiptom sajt

Az újkőkori földművesek alkalmazkodtak a klímaváltozáshoz

Publikálás dátuma
2018.08.17. 17:17
Illusztráció: AFP
Az újkőkorszakban (neolitikum) élt korai földművesek sikeresen alkalmazkodtak egy 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett éghajlatváltozáshoz - derült ki a Bristoli Egyetem szakemberei által vezetett kutatásból.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány eredményeit az Anatólia déli részén lévő Catalhöyük területén végzett ásatásokra alapozták. Az i. e. 7500 és 5700 között létezett település ma - az UNESCO világörökségi listáján szereplő - régészeti lelőhely.
A település virágkorában, 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett klímaváltozás nyomán a globális átlaghőmérséklet hirtelen csökkent - írta az MTI a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján.
A lelőhelyen feltárt állati csontmaradványok alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a településen élő pásztorok ekkor juhokat és kecskéket kezdtek tartani, ezek ugyanis jobban viselik a szárazságot, mint a szarvasmarhák.
A klímaváltozás idejéből való csontmaradványokon talált nagy számú vágásnyom azt mutatja, hogy a helyiek igyekeztek minden húst hasznosítani, mivel táplálékhiánnyal küzdöttek. A kutatók az ősi főzőedényekben talált állati zsírmaradványokat is elemezték. A nyomok kérődzőkről árulkodtak, ami összhangban van a lelőhelyen talált állati csontmaradványokkal.
A tanulmány különlegessége, hogy a szakembereknek most először sikerült "kiolvasniuk" egy múltbeli éghajlati eseményt ősi főzőedényekben talált állati zsírok összetevőiből. Mélanie Roffet-Salque, a tanulmány vezető szerzője szerint a múltbeli csapadékmennyiség változásairól általában az óceánok, vagy tavak üledékmag-mintái mesélnek.  
"Ez az első alkalom, hogy főzőedényekből nyertünk ilyen típusú információkat"

- mondta a szakember, hozzátéve, hogy mindehhez az edényekben megmaradt állati zsírok hidrogénatomjai által hordozott információkat használták fel.