Szurikáták születtek Szegeden

Publikálás dátuma
2018.08.17. 13:52
Illusztráció: AFP
Szurikáták (Suricata suricatta) születtek a Szegedi Vadasparkban, a látogatók már meg is figyelhetik a két kölyköt, mert egyre több időt töltenek az üregeken kívül - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.
A szurikátakölykök feltehetően féltestvérek, különböző anyától származhatnak. A nevelésükben az egész csapat szerepet vállal, ahogy a szurikáta családokban ez megszokott.
A látogatók által legnépszerűbbnek választott szurikáták Dél-Afrikában élő kisragadozók, amelyek főként rovarokkal, apró gerincesekkel, tojásokkal táplálkoznak, de sok növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak. Egyik kedvelt csemegéjük a skorpió, amit a szegedi állatkertben rovartáplálékkal helyettesítenek.
A 700 gramm körüli testtömegű cibetmacska-félék szorosan együttműködő családokban élnek, amelyek egymással azonban időnként véres harcokat is vívhatnak. Kiterjedt üregrendszereket ásnak, amely védelmet biztosít számukra a ragadozókkal szemben. A csapatban a legmagasabb rangú hím és nőstény párzik. A szurikáták utódjai - tizenegy hetes vemhesség után - október és március között vakon és szőrtelenül jönnek a világra.
Hasonlóan a rágcsáló prérikutyákhoz, a szurikáták is őrszemeket állítanak, amelyek felegyenesedve figyelik a veszélyt, és azonnal az üregeikbe menekülnek, ha bármi gyanúsat észlelnek. Bár a vadasparki erdőben több olyan állat él, amely akár veszélyes is lehetne rájuk, a figyelmüknek köszönhetően sosem történt "baleset".
Témák
szurikáta

Így pusztítjuk vizeinket - "Szemetes" akvárium nyílt a pécsi állatkertben

Publikálás dátuma
2018.08.17. 11:11
Illusztráció: Facebook/Pécsi Állatkert
Az emberi környezetszennyezés következményeit bemutató akváriumot építettek a pécsi állatkertben.
Felújították az egyik nagy akváriumot, amelybe azonban állatok helyett olyan kiállítást telepítettek, amely bemutatja, milyen mértékben szemeteli tele az ember a tengert. A miniatűr, szennyezett tengerrészletet ábrázoló akváriumban az eldobált üvegek és műanyag palackok mellett elszabadult halászhálók, elhagyott békatalpak és más különböző műanyag hulladékok láthatók - olvasható a Pécsi Zoo honlapján
A világon termelődő műanyagnak csak alig hét százalékát hasznosítják újra, a többi a szeméttelepekre és a tengerekbe, óceánokba kerül. Egy felmérés szerint évente kilencmillió tonna műanyagszemét jut a vizekbe. Az elszabadult és kilyukadt léggömbök, illetve az eldobált műanyagzacskók a tengeri élőlényekre nagy veszélyt jelentenek, mert például a tengeri teknősök és a halak is könnyen medúzának nézhetik és lenyelhetik, és ez hosszú távon a pusztulásukat okozhatja. 
Illusztráció: Facebook/Pécsi Állatkert
A szemetes akvárium mellett egy, 12 fiatal füles medúzát tartalmazó akvárium is nyílt a Pécsi Zoo területén. A füles, más néven hold- vagy holdfénymedúza a tengerek és óceánok sekély, partmenti részén él, kedveli a sziklás részeket, de olykor kikötőkben és folyók torkolatában is lehet vele találkozni. A tág tűrőképességének köszönhetően 6-31 Celsius fokos vízben is képes megélni. Gyakran sodródik a tengeráramlatokkal. A kifejlett példányok harangja akár a 25-40 centimétert is elérheti. Állati eredetű, planktonikus élőlényekkel táplálkozik, de a nagyobb méretű egyedek kisebb rákokat és kagylólárvákat is elejthetnek. Csípése az emberre nem veszélyes. Több ragadozó halfaj fontos táplálékállata.
Szerző

Sünispotály nyílt a budapesti állatkertben

Publikálás dátuma
2018.08.16. 18:34

Fotó: Kovács Attila / MTI
Csütörtöktől látogathatja a nagyközönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben az új Sünispotályt, a mentett állatok bemutató helyét.
Az új létesítménnyel nemcsak nagyobb kapacitással tudja végezni az állatkert a mentőmunkát, hanem a mentett állatokról való gondoskodás minden eddiginél több részletét tudják bemutatni a látogatóknak. Az állatkerti mentőmunka keretében évente másfél ezernél is több, emberi segítségre szoruló hazai vadon élő állatról gondoskodnak az állatkerti szakemberek, köztük törött szárnyú gólyákról, mérgezett sasokról, elárvult madárfiókákról és sérült sünökről is - áll a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményében.
Ezért Sünispotály lett a neve az új állatmentő központnak, amely „látvány-mentőközpontként” működik, ahol a 100 négyzetméternyi látogatótérben üvegfalakon keresztül lehet belátni a kezelőhelyiségekbe, és a röpdékbe.
A Sünispotály emeletén kialakított Frakk-termet elsősorban csoportos foglalkozások színterének szánják, ahol a tervek szerint a fő téma a felelős állattartás lesz. Ezt a témakört azért tartja fontosnak az állatkert, mert a társállattartók semmilyen szervezett vagy intézményes képzésben nem részesülnek, és sokszor anélkül vágnak bele házi kedvencek tartásába, hogy azok igényeiről, biológiai sajátosságairól legalább alapvető ismeretekkel rendelkeznének.
A Sünispotályt az állatkert májusban megnyílt új játszóparkja, a Holnemvolt Vár egyik részeként adták át.
Szerző