Halat és kenyeret osztana a menekülteknek Iványi Gábor gyülekezete

Publikálás dátuma
2018.08.19. 11:29

Fotó: Vajda József / Népszava
A magyar állam nem ad enni azoknak, akik a tranzitzónában várják a fellebbezésük elbírálását. Az el nem ismert kisegyház bibliai szimbolikával segítene.
Három felhívást tett közzé Facebook-oldalán a Magyar Evangéliumi Testvérközösség. Az Iványi Gábor által vezetett, hivatalosan el nem ismert egyház „a Magyarország déli határán fogvatartott és szándékosan éheztetett menekült embertársainknak” szeretne minimális ellátást – naponta öt szelet kenyeret, egy halkonzervet és egy almát szeretnénk biztosítani. Azokra céloznak, akik a tranzitzónában tartózkodnak, és mivel nem először nyújtották be kérelmüket, azaz fellebbeznek, a szigorú törvény értelmében nem kapnak élelmezést sem. A Magyar Helsinki Bizottság becslése szerint ők körülbelül ötvenen lehetnek. Az augusztus 20-ra tervezett akciónak erős bibliai szimbolikája van: Máté evangéliumában olvasható, hogy Jézus csodát tett az étellel: öt kenyérből és két halból ötezer férfit, illetve az asszonyokat és gyerekeket lakatta jól.  Az első felhívás az egyház híveinek és támogatóinak szól, hogy járuljanak hozzá az akció költségeihez. A másodikat a kormánynak címezték, és felszólítják, hogy „azonnal vessen véget annak a kínzásnak”, mely „hadifoglyokkal és köztörvényes bűnözőkkel szemben is elfogadhatatlan”. A harmadik egy nyílt levél a bevett egyházak vezetőihez, amelyben csatlakozásra kéri őket a testvérközösség, illetve emlékezteti őket, hogy a státuszuk miatt „Magyarország vezetésének minden döntése mögött Önöknek is ott kell állniuk felelősséggel”.
Szerző

Túl sokaknak van véleménye arról, a nőknek mit kell tenniük a testükkel

Publikálás dátuma
2018.08.19. 09:29

Pető Andrea a CEU professzora, egyetemi tanár, az MTA doktora. Idén megkapta az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért járó Madame de Staëldíját a társadalmi nemek és a kortárs európai történelem kutatásában végzett tudományos munkájáért. A közelmúltban jelent meg könyve Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak Magyarországon a II.világháború alatt címmel.
A Vasárnapi Hírek interjúja    – Kormányzati nyilatkozatok alapján a társadalmi nemek kutatása haszontalan Magyarország számára. Milyen jelenlegi társadalmi problémák, feszültségek megértését, kezelését szolgálhatja ez a tudomány? – A társadalmi nemek kutatása több tudományterületet érintve azokat a történelmi, jogi, gazdasági, társadalmi, vallási, elméleti, politikai és kulturális folyamatokat elemzi, amelyek során kizárnak csoportokat vagy kérdéseket láthatatlanná tesznek. És fel is tárja azokat a strukturális tényezőket, amelyek a kizárást eredményezik, javaslatokat is kidolgoz ezek megszüntetésére, mert alapvetően a társadalmi változás elérése a célja. Olyan kérdéseket vizsgál, mint a történelem, kultúra, szexualitás, család, demográfia, társadalmi nemi identitás, a reprezentációk hatalma, és ezt a multikulturalizmus és a rasszizmusellenesség alapján teszi. Hogy a saját szakterületemről hozzak példát, generációk sorával sikerült megutáltatni a történelmet, mert azt hitték, nem áll másból, mint évszámok biflázásából. Pedig a történelem érdekes, főleg, ha megértjük, kiről milyen forrás maradt fenn, kit hogyan és miért írnak bele a történelembe, és ki marad ki. – Például mi marad ki a történelemből?  – Bármilyen szakterületen, a csillagászattól a közgazdaság-tudományon keresztül a nyelvészetig lehet a tudomány történetét vizsgálni, és ebben közös, hogy a műveléséből a nőket kizárják, eredményeiket elhallgatják, műveiket nem idézik. A gender tudomány az adott területen a tudás létrehozását is vizsgálja, vagyis elemzi azokat a hatalmi viszonyokat, amelyek a tudást meghatározzák. A hallgatóknak nyelvet ad arra, hogy tapasztalataikat megfogalmazzák, a politikusoknak pedig szakpolitikai eszközöket, hogy a népesség hátrányokat elszenvedő csoportjainak jellemzőit figyelembe vegyék, amikor döntéseket hoznak. – Elsősorban milyen témák állnak az e területen tanuló diákok figyelmének fókuszában?  – A Közép-európai Egyetemen nemzetközi, gyakran összehasonlító kutatásokat végeznek a diákok. Legutóbb egy általam vezetett szakdolgozat a kirgizisztáni női gulag emlékezetével foglalkozott, egy másik a Hitler szülőháza körüli emlékezetpolitikai vitákat tárta fel: mit lehet tenni azokkal a helyekkel, melyek szörnyű dolgokra emlékeztetnek? De ezek csak példák, a tanszéken a kollégák mindenféle szakterületről jöttek: a tudománytörténettől a jogig, antropológiáig vagy történettudományig. Az ELTE és a CEU mellett Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs egyetemein, valamint a Műegyetemen, a Corvinus Egyetemen, a Zsigmond Király Főiskolán és a Metropolitan Egyetemen tanítanak a kollégák ilyen kurzusokat, még akkor is, ha a címben nem szerepel a társadalmi nem. Nagyon sokszínű ez a szakma, folyóirattal, konferenciákkal és a Magyar Szociológiai Társaság Feminizmus Szakosztálya ugyanúgy működik, mint a Magyar Történelmi Társulat Nőtörténeti Szakosztálya, és az MTA-n is működik nőtörténeti bizottság.
– De hogyan segíthetnek ezek a kutatások a magyar társadalom problémáinak megoldásában? – A nagy nemzetközi szervezetek, mint a Világbank is kimutatták, hogy a társadalmi nemek közötti egyenlőtlenségek hosszú távon csökkentik a versenyképességet és a boldogságérzetet is. Éppen ezért az egyenlőtlenség csökkentése lenne az első cél. És ezek megértésében a társadalmi nemek tudománya kulcsszerepet játszik azzal, hogy felhívja a figyelmet a szakpolitikusok által elhanyagolt kérdésekre. Rámutat arra, amit a hagyományos szakterületek nem látnak. Például nagy a kísértés, hogy a nők egyenlősége alatt a középosztálybeli nők munkahelyi és politikai egyenlőségét értsük. De közben könnyű elfeledkezni azokról a nőkről, akik számára a munkavállalás nem az egyenlőtlenségek megtapasztalásának a helye, hanem távoli cél, már-már vágyálom. – Mik a magyar nők legnagyobb problémái, amivel a politikának foglalkoznia kellene?  – Generációk szorulnak be a gondoskodási válságba: vagyis a gyerekek mellett az idős szülőkről, rokonokról is nekik kell gondoskodni, miközben az állam magukra hagyja őket. A másik kulcskérdés a nők reproduktív jogainak tiszteletben tartása. Túl sok intézmény, társadalmi szereplő jelenik meg az utóbbi időben, akinek véleménye van arról, hogy a nőknek mit kell tenniük a testükkel. – Megfigyelhetőek-e hasonló támadások, ellenérzések más országokban is a társadalmi nemek tudományával kapcsolatban? Mi ezekben a közös motívum?  – A 2008-as, hármas – pénzügyi, biztonságpolitikai és migrációs – válságra adott válaszok alapján világossá vált, hogy az emberi jogi értékrend és a neoliberális piaci rendszer összekapcsolódása egyáltalán nem szükségszerű. Létezik olyan piac, ami hatékony, biztosítja bizonyos csoportok jólétét, de elutasítja az emberi jogi diskurzust. Jogokkal bíró emberekre nincsen szüksége, hiszen azok költségesek és hátráltatják a termelés folyamatát. Sok ország vezetője akar olyan államot működtetni, amely élhető és valóságos alternatívát kínál, de nem mindenkinek. Ezt az államot hívják illiberális államnak is, amely újrahatározza a különböző társadalomszervező értékeket és társadalmi szerepeket. Egyre erősebbek Európában az antigender mozgalmak. Támadják a társadalmi nemek egyenlőségének az értékét, vitatják a női reproduktív és az LMBTQIA-jogokat, a nemek egyenlőségét célzó szakpolitikákat, vagyis a „gender mainstreaminget”, a szexuális felvilágosítást, a társadalmi nemek tudományát mint tudományos diszciplínát, valamint a politikai korrektség elvét. A „gender politikával” és a „kulturális marxizmussal” való szembeszegülés retorikája lehetővé tette a jobboldal számára, hogy átfogó szövetségeket hozzon létre, és egy zászló alá vonjon olyan szereplőket, akik a múltban nem feltétlenül voltak készek az együttműködésre: keresztény egyházakat, ortodox zsidókat, muszlim fundamentalistákat, fősodorbeli konzervatívokat, szélsőjobboldali pártokat, és bizonyos országokban még a futballhuligánokat is, akiknek most Magyarországon mind lett véleménye a társadalmi nemek mesterszakképzési követelményeiről, pedig az a Magyar Akkreditációs Bizottság kompetenciája. – Milyen hatása lehet a magyar tudomány nemzetközi helyzetére a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak betiltásának?  – Az ELTE mesterképzésén éppen a magyar nőket és férfiakat is jelentősen érintő kérdésekről tanulhatnak az érdeklődő diákok, magyarul, rendszerezett keretben, az ország posztszocialista és kelet-közép-európai sajátosságait figyelembe véve. Az elmúlt évtizedek alatt jókora tudás halmozódott fel a különböző magyar, illetve régióbeli egyetemeken és kutatóintézetekben. Mindez így nem kerülhetne be a világ tudományos áramkörébe. Sőt a magyar tudományos nyelv sem fejlődik majd, mert nem lesz meg a szókincs a jelenlegi társadalmi problémák leírására. Nem lesznek közös európai kutatási programok és közös fokozatok. Ugyanakkor amióta világ a világ, a diákok az iránt érdeklődnek, ami tiltott gyümölcs. A CEU-n a társadalmi nemek program iránt folyamatosan növekszik az érdeklődés, a 22 helyre 200 körüli jelentkező van, csak a legjobbak kerülnek be. Nem csoda, hogy az egyetemi tanulmányaik végén nincsenek elhelyezkedési gondjaik. 

Hőség miatt adtak ki figyelmezetést a nemzeti ünnepre is

Publikálás dátuma
2018.08.19. 08:53
Fotó: Shutterstock
Hétfőn akár 33 fok is lehet, kedden pedig még magasabb hőmérsékletre számíthatunk. Itt-ott előfordulhat egy-egy zivatar is.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése szerint vasárnap a sok napsütés mellett kevés gomolyfelhő is képződik, de csak kis eséllyel alakulhat ki zápor, esetleg zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, ugyanakkor az északi, északkeleti szél a Tiszántúlon olykor megélénkülhet, sőt záporok, zivatarok környezetében átmeneti szélerősödés előfordulhat. A csúcshőmérséklet 30 és 35 fok között alakul. Késő estére 22 és 27 fok közé hűl le a levegő.
Hétfőre, vagyis augusztus 20-ra elsőfokú figyelmeztetés van érvényben az alföldi megyékre és Budapestre a várható hőség miatt (ez azt jelenti, hogy a napi középhőmérséklet meghaladhatja a 25 Celsius fokot). A helyzet kedden csak rosszabb lesz, akkor már a Dunántúl egy részére is kiterjed a figyelmeztetés. 
Hétfőn az OMSZ szerint fátyol- és gomolyfelhők mellett sok napsütésre számíthatunk, legfeljebb délután, este északkeleten alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, de zivatar környezetében viharos széllökés is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 13 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 30 és 33 fok között alakul.  Kedden gomolyfelhős, napos idő várható, néhol zápor, zivatar kialakulhat. Helyenként megélénkül az északi szél, zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 14 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 34 fok között alakul. 
Szerző
Témák
időjárás