Egyre „okosabb” a mekkai zarándoklat

Idén kétmillióan érkeztek a szent helyekre.

Évszázadok óta alapvetően ugyanazokat a szertartásokat végzik el a zarándokok a minden muszlim számára kötelező nagy mekkai zarándoklaton, a haddzson. Ha a rituálék szigorúan kötöttek is, az élmény és a lebonyolítás azért sokat változott az idők során.

A muszlimok számát napjainkban kétmilliárd körülire becsülik, a hétfőn kezdődött haddzsra nagyjából két millióan érkeztek. A zarándoklat tehát nem csupán szent esemény, hanem óriási tömegrendezvény is, amelynek zökkenőmentes lebonyolításához Szaúd-Arábia a legfejlettebb XXI. századi technológiát is beveti.

Néhány éve minden zarándok saját karkötőt kap, amely tartalmazza legfontosabb adatait, egyszerűsítve ezzel az azonosítást. A szent helyeket és környéküket biztonsági okokból több mint hatezer kamera pásztázza, a forgalom elemzése pedig lehetővé teszi, hogy elkerüljék a tragédiával fenyegető torlódásokat.

Más újítások a zarándokok életét hivatottak megkönnyíteni. A hívők különböző alkalmazásokat tölthetnek le telefonjaikra, melyek többek között a szertartások pontos leírásával, térképekkel, az imák idejével segítenek eligazodni a forgatagban. A 40 Celsius-fok feletti tikkasztó melegben érthető, hogy még a sátrak is légkondicionáltak, sőt, nemrégiben olyan, napenergiával vagy elemekkel működő ernyőt is feltaláltak, ami beépített apró ventillátorokkal menet közben hűsíti az embert.

Az idei év nagy dobása a Japánból importált alvókapszula: az egyelőre tesztüzemben ingyen kipróbálható berendezés nem csak helytakarékos, de azoknak a megfáradt zarándokoknak is lehetőséget biztosít a pihenésre, akik nem engedhetik meg maguknak a drágább szállásokat.

Szaúd-Arábia idén augusztus elején, a nagy mekkai zarándoklat elé időzítve rendezte meg a Közel-Kelet eddigi legnagyobb úgynevezett hackathonját, ahol a programozók és feltalálók összesen több mint félmillió dollárért versenghettek ötleteikkel, hogyan tennék még "okosabbá" a haddzsot.

Sokak szerint a technológiai fejlődésnek azért van árnyoldala is. Az „ami nincs fent a közösségi médiában, az meg sem történt” felfogás Mekkát is elérte: mióta tömegeknek lapul okostelefon a zsebében, az internetet valósággal ellepték a zarándokok szelfijei a szent helyekről. Egyesek úgy vélik, hogy az állandó fényképezés egyrészt balesetveszélyes az óriási tömegben, másrészt elvonja a figyelmet a lényegről, a spirituális élményről és Istenről. Mások szerint viszont a fotózásban semmi kivetnivaló nincs, hiszen örök emlékül szolgálnak egy valóban életre szóló vallási tapasztalatról.