Nem csak az anyáknak jár kedvezmény

Publikálás dátuma
2018.08.20. 19:48
Fotó: Shutterstock
Ki kellene terjeszteni az édesanyáknak járó, diákhitellel kapcsolatos kedvezményeket az apákra is – állapította meg jelentésében Székely László ombudsman.
Az alapvető jogok biztosához több panasz futott be amiatt, hogy a kormányrendelet szerint a második, illetve a harmadik  gyermek megszületésekor a szülő szüneteltetheti, sőt mentesülhet is a hátralevő visszafizetési kötelezettség alól. A probléma ezzel az - ahogyan Székely is hangsúlyozza jelentésében -, hogy ez csak az édesanyákra terjed ki. Az édesapáknak abban az esetben sem teszi lehetővé a jogi szabályozás a diákhitel-tartozás alóli mentesülést, ha esetlegesen az édesanyának eleve nem volt ilyen tartozása, vagy azt már visszafizette. Hasonló a helyzet örökbefogadás esetén is: a törlesztés szüneteltetése, vagy megszüntetése csak a nőkre vonatkozik, annak ellenére, hogy egyedülállóként örökbefogadó személy férfi is lehet. Székely László Kásler Miklóshoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) vezetőjéhez fordult. Lapunk érdeklődésére viszont - miszerint tervezi-e a kormány, hogy változtatnak a diákhitel konstrukcióján - az EMMI mindössze azt közölte: az alapvető jogok biztosa jelentésében foglalt javaslatok szakmai áttekintése folyamatban van. Az Emmi államtitkára - Székely László jelentésében nem tér ki a nevére - egyébként elismerte, hogy a kormányrendelet jelenleg csak az édesanyának, illetve az örökbefogadó nőnek biztosítja a kedvezményt. - Egyfelől a nők esetében a vér szerinti szülői minőség igazolása könnyebb, mint a férfiaknál, másfelől a jogalkotó célja az édesanyák kifejezett támogatása, a gyermekvállalás időszakában viselt többes terhelés kompenzálása - írta az államtitkár, aki szerint összességében az édesanyának nyújtott támogatás az apával közösen viselt családi terheket csökkenti. Székely ugyanakkor nem osztotta a humántárca munkatársának álláspontját. Az alapvető jogok biztosa szerint az Alaptörvény külön hangsúlyt ad a nemek közötti egyenlőségnek. Székely úgy véli, nincs annak akadálya, hogy az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat további kedvezményekkel támogassák. Székely leszögezi azt is, hogy amennyiben a családban az édesapának továbbra is van hiteltartozása, az ugyanolyan teherként jelentkezik, mintha az édesanyát érintené.
Szerző
Frissítve: 2018.08.21. 07:44

Házmestertempó: korty víz miatt hívtak rendőrt egy miskolci családra a buszon

Publikálás dátuma
2018.08.20. 18:54
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Visszazárható palackból ivott volna az ötéves gyerek buszon: a sofőr az egész családot leparancsolta a járműről.
Húsz percig állt vasárnap Miskolcon az Auchan-Avasi kilátó között közlekedő busz, mert a sofőr nem akart elvinni egy családot - írja az Index. Az ok megdöbbentő volt: egy ötéves gyerek visszazárható PET-palackból ivott egy kortyot, a sofőr szerint pedig ez tilos.  A szülők a portál szerint eleinte normális hangnemben vitatkoztak a járat vezetőjével, egy idő után azonban elszabadultak az indulatok; az egyik utas telefonjával rögzítette is a konfliktust, melynek vége az lett, hogy a sofőr rendőrt hívott a helyszínre.
A busz csak a rendőrök kiérkezésekor indult el, miután a család leszállt. Ahogy egy utas megjegyezte, a buszon külön ki is van írva, hogy lehet vizet inni. A videó készítőjének elmondása alapján a buszon ülő utasok közül sokan védték a családot, és nem értették, hogy miért akarta őket leszállítani a sofőr.
A miskolci tömegközlekedésen szigorú szabályok vonatkoznak az evésre és ivásra. Azt ugyanakkor a cég akkori üzemgazdálkodási és szolgáltatási igazgatója egy 2015-ös, Borsod Online-nak adott interjúban külön meg is említette, hogy visszazárható PET-palackból lehet inni az a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. járatain. A cégnél a lap rákérdezett arra, hogy a sofőr mégis milyen alapon szállította le a családot, és hogy ha nem tartotta be a szabályokat, akkor annak mi lesz a következménye.
Szerző
Frissítve: 2018.08.20. 20:50

Iványiékat nem engedték be a tranzitzónába

Publikálás dátuma
2018.08.20. 17:09
A hatóság szerint nem kell ételt adni az idegenrendészeti részlegen. Képünk illusztráció
Fotó: Üveges Zsolt
A lelkész által vezetett humanitárius csoport azért ment hétfőn a szerb-magyar határra, hogy élelmiszert vigyen az éhező menekülteknek.
Nem engedték be a tranzitzónába azt az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot, amelyik azért ment hétfőn a szerb-magyar határra, hogy élelmiszert vigyen az éhező menekülteknek. Az Index csütörtöki cikke szerint ugyanis a Bevándorlási és Menekültügyi Hatóság úgy értelmezi a júliusban megváltozott szabályokat, hogy a tranzitzóna idegenrendészeti részlegében nem kell ellátást biztosítania az ott tartózkodóknak. Iványi Gábor lapunknak azt mondta, hogy több órás tortúrán mentek keresztül a hatóságok miatt. A tranzitzónánál Mórahalomra küldték őket arra hivatkozva, hogy nincs olyan ügyeletes, aki a szükséges engedélyt meg tudná adni. Mórahalmon viszont azt közölték velük, hogy Szegedre kell menni a Bevándorlási Hivatalhoz. Onnan szintén továbbküldték őket a Csillagbörtön szomszédságába, ahol végül a biztonsági őrök mondták meg nekik: csak munkaidőben tudják őket fogadni. Iványi elmondta, hogy az elmúlt napokban leveleztek a Bevándorlási Hivatallal a belépési engedély megszerzése érdekében, de nem jártak sikerrel. - Elutasították a kérelmünket, de nem hivatkoztak semmilyen jogszabályra. Azt sem említették, hogy esetleg már okafogyott lenne az akciónk, azaz már mindenki kap megfelelően élelmet – tette hozzá. Miután nem kaptak engedélyt a belépésre, a szerb oldal felől közelítették meg a tranzitzónát.
- Az állatok esetében is büntetik, ha nem adnak nekik enni vagy inni, és itt nem állatokról van szó, hanem emberekről

- mondta.

Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. (A menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint ugyanakkor Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos.) A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. A Magyar Helsinki Bizottság a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az éheztetés miatt: a bíróság a civil szervezetnek adott igazat, a magyar hatóságokat pedig arra kötelezte, hogy adjon ételt a menekülteknek. Ennek ellenére voltak olyan szír férfiak, akiknek azt mondták, hogy ha enni akarnak, forduljanak bírósághoz.
A Magyar Evangéliumi Testvérközösség augusztus 20-i akciójának felhívása szerint minimális ellátást – naponta öt szelet kenyeret, egy halkonzervet és egy almát szerettek volna biztosítani. Ez egyben bibliai szimbólum is, Máté evangéliumában olvasható, hogy Jézus csodát tett az étellel: öt kenyérből és két halból ötezer férfit, illetve az asszonyokat és gyerekeket lakatta jól.
Szerző
Frissítve: 2018.08.20. 20:56