Több ezer pár szeretkezik az óriási, közös hálóteremben

Publikálás dátuma
2018.08.21 12:11
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A denevérek különleges és titkokkal teli világába nyerhetnek betekintést a látogatók augusztus 25-én az Abaligeti-barlang előtti téren a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében.
 A denevérek násza nyár végén bonyolódik: ebben az időszakban gyakori, hogy a "repülőegerek" úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja az Abaligeti-barlang, ahol több ezer denevér fordul meg augusztus végén, szeptember elején.  
A Denevérest elnevezésű program keretében a Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója, az Abaligeti-barlang előtti téren szakavatott denevérkutató ismerteti meg a látogatókkal a faj kutatásának módszereit és jelentőségét, a fajok egyedi jellemzőit pedig a barlangnál hálóval befogott denevéreken lehet közelről megnézni. 
A tóparton a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevéreket is megfigyelhetik a látogatók, tájékozódásukat segítő hangjukat detektor teszi az emberi fül számára hallhatóvá.
2018.08.21 12:11
Frissítve: 2018.08.21 12:12

Van, ahol már javában tombol a tél

Publikálás dátuma
2018.11.16 11:16

Fotó: Shutterstock/
Ojmjakonban november 8-án már mínusz 41 fokos hőmérsékletet mértek.
Európa nagy részén az átlagosnál enyhébb az időjárás, van, ahol már javában tombol a tél. Szibériában az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest jelentősen megnőtt a hóval borított területek kiterjedése, ami elősegítette a hőmérséklet jelentős visszaesését. Ennek is köszönhető, hogy nagy mennyiségű hideg levegő halmozódott fel Ázsia északi része felett. Ezt igazolja az is, hogy a világ leghidegebb településeként ismert Ojmjakonban november 8-án már -41 fokos hőmérsékletet is mértek - írta a Sokszínű Vidék.
A Föld leghidegebb települése, Ojmjakon, 750 méterrel a tengerszint felett fekszik. A sarkkörhöz való közelsége miatt a nappalok hossza változó. Decemberben 3 órát, míg júniusban 21 órát süt a nap. A leghidegebb hőmérsékleti rekordot az alig 500 lélekszámú falu tartja: 1933-ban  mínusz 67,7 Celsius-fokot mértek.  A januári átlaghőmérséklet mínusz 50 Celsius fok. A hőingadozás viszont igen szélsőséges, ugyanis volt már nyáron 30 fokos hőség is a településen.
A bátrak kipróbálhatják, milyen az, ha az ajkukra fagy a nyáluk, ahogy egy új-zélandi fotós fogalmazott a kirándulásról, ugyanis több utazási iroda is szervez túrákat Ojmjakonba. Az itt élők, mivel növény nem terem a területen, rénszarvas- és lóhúst esznek, az orvosok szerint az állatok teje elegendő tápanyagot biztosít számukra. Arról, hogy milyen az élet a "hideg sarkában", itt olvashat többet.
Témák
télhideg
2018.11.16 11:16
Frissítve: 2018.11.16 11:16

A hőhullámok terméketlenné tehetik a rovarokat, sőt akár az embereket is

Publikálás dátuma
2018.11.16 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
Az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok károsíthatják a rovarok spermáját és csaknem teljesen terméketlenné tehetik őket - állítják a Kelet-angliai Egyetem kutatói.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány szerint az öt napig tartó hőhullámnak kitett kukorica-kislisztbogarak (Tribolium castaneum) spermatermelése 75 százalékkal csökkent, míg a nőstény egyedekre hatástalan volt a laboratóriumban végzett kísérlet.
Az első hőhullám nyomán felére csökkent a hímek által nemzett utódok száma, majd egy második - tíz nappal későbbi - hőhullám gyakorlatilag sterilizálta a rovarokat - írta az MTI a BBC News alapján.
"A vizsgálatunk azt mutatja, hogy a hőhullámok felére csökkentik a hímek reprodukciós képességét"
- mondta Kirs Sales, a tanulmány egyik készítője.
A szakemberek szerint a hőhullámnak kitett hímek hím utódai rövidebb ideig éltek, és nem jeleskedtek az utódnemzésben. A kutatók szerint további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapításához, hogy a klímaváltozás szerepet játszhat-e a rovarpopulációk hanyatlásában.
A szakemberek azért választották vizsgálatuk alanyául a bogarakat, mert 400 ezer fajukkal azok nagyjából az egynegyedét teszik ki a világon ma ismert állatfajoknak, vagyis a rovarpopulációk drasztikus hanyatlásának jelentős hatásai lehetnek a környezetre. Egy 2017-es tanulmány szerint az elmúlt csaknem 30 évben több mint 75 százalékkal csökkentek a repülő rovarok populációi a németországi természetvédelmi területeken és hasonlóan aggasztó a helyzet Puerto Rico esőerdejében. 
Noha a lisztben tanyázó rovarok számának csökkenése jó hírnek tűnhet, az már kevésbé, hogy a náluk észlelt tendencia a tápláléklánc felsőbb szintjein is érvényes lehet, vagyis akár az ember esetében is.
"Évszázadok óta tudjuk, hogy a hímek nemzőképessége érzékeny a hőre" - mondta Matt Gage, a Kelet-angliai Egyetem biológusa, hozzátéve, hogy a "nemzedékeken átívelő hatás azonban nagyon megdöbbentő. Gyakorlatilag felmelegítjük a bolygót, ami megakadályoz bennünket a szaporodásban"
- fűzte hozzá a kutató.
Egy a Demography című folyóiratban idén publikált tanulmány szerint a fogantatások száma már most alacsonyabb a hőhullámok idején, és ennek nem az az oka, hogy a hőség hatására "megváltozik az emberek szexuális magatartása". Gage szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy a sperma károsodik a forróságban, ami genetikai károsodáshoz vezethet és csökkenti a sikeres terhesség esélyét. Az éghajlatváltozás hatására a hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbá válnak, aminek jelentős következményei lesznek az emberek és az állatok egészségére egyaránt.
2018.11.16 11:11
Frissítve: 2018.11.16 11:12