Szél Bernadett lemondása a választási vereség utózöngéjének tekinthető – kommentálta a Népszavának Pulai András az LMP társelnökének és frakcióvezetőjének leköszönését. A Publicus Intézet igazgatója szerint az április 8-i voksolás után – a Demokratikus Koalíciót leszámítva – minden ellenzéki pártnál lezajlott egy kiválasztási folyamat, amely során lecserélték a vezetőket. Az LMP-nél azonban – Hadházy Ákos korábbi társelnök kiválásával - csak részben váltották le a pártelnököket.
- Szél Bernadettet ugyan ismét társelnöknek választották, azonban ez nem adott neki elég legitimációt a folytatáshoz. Megbosszulta magát, hogy akkor nem nyújtotta be a lemondását – fogalmazott Pulai András, aki szerint a párt igen nehéz időszak előtt áll. Az ellenzéki választók ugyanis a Jobbikkal együtt az LMP-t tekintik a választási vereség egyik fő felelősének, ráadásul az ökopárt támogatottsága az elmúlt hónapokban megfeleződött.
32 százaléka
Az LMP alapításkor megalkotott sajátos szervezetei és működési keretei, magyarázza Böcskei Balázs, most produkálják azokat az anomáliákat, amik lassan a párt vezetését is ellehetetleníteni látszanak. Az IDEA intézet vezetője szerint a bázisdemokratikus működési rend a választások előtt megakadályozta, hogy a pártvezetés gyors döntésekkel reagálhasson a folyamatosan változó politikai körülményekre, az etikai bizottság azóta hozott döntései és azok következményei pedig most azt eredményezték, hogy „az LMP elveszítette láthatósági mellényét.
- Szél Bernadett lemondása azt is jelzi, hogy nem működik a párton belüli bázisdemokrácia, nem véletlen, hogy a pártvezetők inkább centralizálnák a hatalmat a párton belül, erősíttet rá kollégájára Pulai. A korábbi LMP-re jellemző szisztéma például bohózatba fulladt, amikor Szél Bernadettet aktív pártelnökként tiltotta el a tisztségviseléstől a párt etikai bizottsága - mutatott rá a Publicus Intézet vezetője.
Ráadásul a centralizáció tovább folytatódhat, több forrásunk szerint nyitott kérdés, hogy a jövőben "egy elnökös rendszerre" áll-e át a párt. Ez értelemszerűen annyit tesz, hogy Keresztes László Lóránt jelenlegi társelnök maradna az első ember. Ráadásul a hírek szerint szívesen emelkedne frakcióvezetővé is. Egyelőre Ungár Péter is versenyben van a pozícióért.
Hogy mit hoz a Keresztes-éra, arról mérsékelten kell találgatni, a társelnök ugyanis lapunknak adott interjújában kifejtette: számára gyakorlatilag csak a 21. századi pártok léteznek - semmilyen baloldali formációval (lásd: DK, MSZP, Párbeszéd) nem hajlandó együttműködni. A Jobbikkal és a Momentummal azonban igen (a hangsúly az egykori radikális párton van.)
És az is nyitott kérdés, mennyire azonosul a tábor Keresztes személyével és terveivel. „Szél Bernadett volt egyértelműen az LMP arca, nem csak népszerű volt, de érhetően tudott beszélni olyan, a pártnak fontos témákról is, mint például a zöld ügyek, vagy a fogyasztóvédelem, amelyek egyébként nem mindig kommunikálhatóak könnyen. Ráadásul ő volt befelé és kifelé is az LMP legkisebb közös többszöröse, egy olyan politikus, aki az LMP tagsága és szavazói részére is elfogadhatónak bizonyult, akinek nagyon nagy szerepe van abban, hogy a párt egyáltalán bejutott a parlamentbe” - mondta az IDEA Intézet vezetője.
