Beragadt a kamat

A jegybank továbbra is ragaszkodik a 0,9 százalékos alapkamathoz, miközben az infláció már 3 százalék felett jár.

Több, mint két esztendeje, 2016 májusa óta Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamaton, az 0,9 százalékon áll. A maga laza kamatpolitikájával az MNB lassacskán egyedül marad a tőkepiacon, hiszen még az Egyesült Államokban is csak azon van vita, hogy hány alkalommal emeljenek a kamaton, és az Európai Központi Bank is legkésőbb a jövő ősszel hozzálát a szigorító, vagyis magasabb eurókamatot alkalmazó monetáris politikájához.

Az MNB jövendő céljairól a keddi magyarázatnál feltehetően többet elárul majd a következő kamatdöntéssel egyidejűleg egy hónap múlva megjelenő negyedéves inflációs jelentés.

A mostani jegybanki közleményből egyértelműen kiderül, hogy az 5-8 negyedévre előretekintő prognózisuk szerint csak 2019 közepére érjük el a 3 százalékos inflációs küszöböt, amire elvileg kamatemeléssel kellene válaszolni. Az elemzők szerint azonban 2020-ig minden marad a régiben. Addig is mindenféle eszközzel élnek majd Matolcsy Györgyék, csak ne kelljen a kamathoz hozzányúlni.

Az MNB rendszeresen hangoztatja, hogy számára mennyire fontos az infláció. Ezzel kapcsolatban Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője emlékeztetett arra, hogy az erősödő inflációs nyomás a következő hónapokban is érezhető lehet, a júliusi – egy évre visszatekintő - fogyasztói árindex már 3,4 százalékos volt, és a pénzromlás ütemét jól reprezentáló üzemanyagok - az olajárfolyam korábbi emelkedése és a forint gyengülése miatt -, egy év alatt 17,8 százalékkal drágultak. Az elemző azzal számol, hogy az év hátralévő részében 65 dollár felett marad a kőolaj hordókénti árfolyama, és a dollár-forint jegyzésében sem lesz érdemi elmozdulás. Így az átlagos éves infláció 2018-ban meghaladhatja a jegybank legutóbbi, 2,8 százalékos prognózisát, de még a 3 százalékos célszint alatt maradhat. Számítása szerint, ha az év hátralévő részében az infláció rendre 3,3-3,4 százalék körül alakul, akkor is csak 2,8 - 2,9 százalékos lesz az éves átlag.

Az Equilornál arra számítanak, hogy a forint árfolyama rövid távon leginkább a Törökországból érkező hírekre lehet érzékeny, a többi feltörekvő piaci devizához hasonlóan, azonban az elmúlt hetekben jól láthatóan csökkent a reakció nagysága, masszív eladói nyomás esetén is visszafogottnak mondható volt a forint gyengülése. Összességében az euró-forint árfolyama – rövid távon – a 318-325-ös, míg középtávon a 318-330-as sávban mozoghat. Arra nem számítanak, hogy a jegyzés tartósan visszatérne a 318-as szint alá.

A Monetáris Tanács egyébként bizakodó, közleményük szerint az ország finanszírozási képessége tartósan magas, a fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. A devizaadósság aránya is jelentősen csökkent. Az ősszel bevezetendő adósságfék-szabályozás a lakáshitelezés egészséges szerkezetű, fenntartható növekedését segíti elő - írta a Monetáris Tanács.

Ugyanakkor az alacsony alapkamat nem ösztönöz megtakarításra, a költségvetés kétségtelenül megtakarít a kedvező állampapír kamatokon, ugyanakkor a lakosságot veszteség éri az importtermékek vásárlása és külföldi utazásai során.