Orosz befektetők kedvelt szigetén is nyaralt Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2018.08.23 13:00

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala/
A miniszterelnök horvátországi útja előtt Görögországba is ellátogatott családjával – tudta meg a Népszava.
A görögországi Szkiathosz szigetén is eltöltött Orbán Viktor néhány napot családi körben – értesült a Népszava. Információink szerint a kormányfő augusztus 12.-én Bécsen keresztül utazott haza, a szigetről az osztrák fővárosba az Austrian Airlines menetrend szerinti gépével repültek, onnan viszont már a TEK gondoskodott a család hazautazásáról. Szkiathosz egyébként az Égei tenger medencéjének középső részén fekszik, közel a szárazföldhöz, egészen pontosan Volosz városához. A sziget különlegessége a dús vegetáció, 44 kilométer hosszú homokos partján rengeteg strand található, jellemzően emiatt népszerű a turisták körében, mert építészeti emlékkel, kulturális örökséggel viszonylag kevéssel bír. A sziget ugyanakkor kedvelt befektetési célpontja az orosz tőkének is.  Lapunk megkereste Havasi Bertalant, Orbán Viktor szóvivőjét is, hogy az út részleteiről érdeklődjünk, egyelőre nem érkezett válasz a kérdéseinkre.
2018.08.23 13:00
Frissítve: 2018.08.23 17:23

Önkormányzati einstand - Az apróért is lehajol az állam

Publikálás dátuma
2018.09.25 06:00
Továbbfejlesztették volna Ricsén a közmunkában épített idősek otthonát, de az erre kapott pénz veszélybe került
Fotó: Népszava/ Vajda József
A legkisebb településeket sem kíméli az apparátus, ha büdzsé kozmetikázása a cél: kincstári számlán landolnak az önkormányzati konzorciumi pénzek is.
Nem járt jól az az önkormányzat, amelyik konzorciumban indult más településekkel karöltve uniós támogatásokért, s gesztorszerepet vállalt az együttműködésben. Van ugyanis olyan település, amelyik épp emiatt került abba a helyzetbe, hogy az államkincstárhoz kell utalnia az ötvenmillió forint feletti támogatási összeget, amihez innentől kezdve kezdve a korábbinál jóval nehézkesebben juthat hozzá. A Népszava írt elsőként arról, hogy az állam szeptember 30-ig a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) irányítja a választások előtt „kiszórt” uniós támogatásokat, ha azok összege meghaladja az ötvenmillió forintot. Az intézkedés sokak szerint a költségvetési hiány kozmetikázást szolgálja. A Pénzügyminisztérium azonban azzal érvelt, hogy az állam felügyelete mellett a pénzeket így biztosan az adott fejlesztési célra költik, ráadásul az uniós források továbbra is az önkormányzatokéi, csupán a számla vezetője változik.
Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Semjén és Ricse: hátrányos helyzetű települések Észak-Magyarországon, közel az ukrán és szlovák határhoz. A fiatal, tetterős korosztály tagjainak zöme külföldön vagy az ország nyugati felében dolgozik, a lakosság elöregedett, a romák aránya magas. A jobb munkalehetőséggel kecsegtető cégek messzire kerülik ezt a peremvidéket, így jellemzően marad a közmunka, a képzettebbeknek pedig az egyes fejlesztési projektek alkalmi, három évre szóló megbízásai. Uniós támogatások híján még a vegetálás is nehezen menne ezen a környéken, az EU-tól érkező pályázati pénzek itt nem a jólétet, hanem a túlélést jelentik. A négy hátrányos helyzetű bodrogközi kistelepülés közösen 27 millió forintot nyert el egy vidékfejlesztési programban, humán erőforrással kapcsolatos feladatokra. Ebből az egyik helyen az óvodába vennének különféle taneszközöket, a másik faluban négy órában foglalkoztatnának egy asszonyt a gyerekek mellett, s közösen szerveztek volna továbbképzést, pedagógiai szakmai programokat. Mivel a négy falu közös önkormányzati hivatalban működik, ricsei központtal, ez utóbbi kötötte meg a támogatási szerződést, mind a négy falu nevében. Csakhogy emiatt Ricse átlépte a „bűvös” ötvenmilliós határt, mert saját pályázati projektjük is fut, hasonló, 27 milliós összeggel: ebből a közmunkában felépített idősek otthonát szerelik majd fel napkollektorokkal és hőszivattyúval. Az állami „kasza” azonban nem mérlegelte, hogy az egyik uniós összeg csak rájuk vonatkozik, a másikból, a közösből viszont mindössze 13 millió esne rájuk, így bőven alatta maradnának az ötvenmillió forintnak, nekik is a MÁK-hoz kell vinniük a számlájukat. Kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudjuk: miért sújtják a közös hivatalokat és a gesztortelepüléseket is az intézkedéssel, hány önkormányzatot érint az 50 milliós limit, s várhatóan mennyi pénz kerül így szeptember végéig a MÁK számlájára? Lapzártánkig nem kaptunk választ.
2018.09.25 06:00
Frissítve: 2018.09.25 06:00

Leszámolás a Századvég folyóiratnál

Publikálás dátuma
2018.09.24 20:17
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormányközeli Századvég Alapítványnak nem tetsző tanulmányok miatt eltávolították az internetről a Századvég folyóirat legújabb számát, majd kirúgták a szerkesztőséget.
A lap „új feladata a kormány irányvonalának támogatása lesz”
Ezután lemondott a Századvég élén álló grémium, a szerkesztőbizottság fele – írta az Index. Az online és nyomtatott formában is megjelenő lap főszerkesztőjével, Demeter Tamással a múlt héten közölte a lapot kiadó Századvég Alapítvány vezetője, Barthel-Rúzsa Zsolt, hogy az eddigi szerkesztőségtől megválnak, és a folyóiratnak új profilt adnak. A „járadék” problematikáját körüljáró utolsó számot is visszavonják: néhány napja még szabadon olvasható volt az interneten, azóta azonban a benne szereplő tanulmányok már elérhetetlenek.
Az Index információi szerint Bod Péter Ákos volt jegybankelnök egyik tanulmánya vágta ki a biztosítékot. A szerző a hvg.hu-nak elmondta, hogy gyakorlatilag visszadobták az írását:
„Ilyen az elmúlt 25-30 évben nem nagyon történt”.
Szerző
2018.09.24 20:17