„Jogi kiskapu” – Végre kapnak enni a menedékkérők a tranzitzónákban

Publikálás dátuma
2018.08.23. 17:41

Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Ez az eset is jól mutatja, mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
A hazai és nemzetközi felháborodás nyomán a menekültügyi hivatal „megtalálta a jogi kiskaput” annak érdekében, hogy a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Hozzátették, hogy üdvözlik a pozitív változást, de felhívják a figyelmet arra: a rossz, embertelen jogszabályok módosítása nélkül valójában marad a bizonytalanság és az éheztetés veszélye továbbra is fennáll.
Mint írják, ez az eset is jól mutatja, mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára.
„Ha a Magyar Helsinki Bizottság nem észleli a problémát és nem fordul a strasbourgi bírósághoz, valamint ha a jogvédő egyesület nem tájékoztatja a nyilvánosságot, akkor a saját »migránsellenes mestertervétől« önelégültté vált kormány semmit sem tett volna azért, hogy a helyzet javuljon, és a menedékkérők még ma is éheznének – mégpedig egyre többen. Az óriási, hazai és nemzetközi felháborodás, valamint a tettre kész civil és egyházi szervezetek kényszerítették ki, hogy a kormány mégiscsak észhez térjen és meghátráljon”

–tették hozzá.

A közleményben felidézik: a Helsinki Bizottság tárta fel, hogy a július 1-től hatályba lépett új szabályok nyomán a menedékkérők nagy részét az éheztetés fenyegeti. A bevándorlási hivatal azoknak a menedékkérőknek nem adott enni, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen bírósághoz fordultak. Számukra kötelező tartózkodási helyként a röszkei vagy a tompai tranzitzónát jelölték ki, márpedig nekik az idegenrendészeti szabályok alapján – a kismamákat és gyerekeket kivéve – nem jár étkezés. Augusztus 8. óta egymás után hozták az elutasító döntéseket, és ennek következtében augusztus 21-ig nyolc embertől tagadták meg az élelmet. A hatóságok azt is megakadályozták, hogy az éhezők egyházi és civil szervezetek ételadományaihoz juthassanak, de arra is sor került, hogy az étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt.
A Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújtó ügyvédei viszont ma arról szereztek tudomást, hogy a hatóság „megtalálta a jogi kiskaput” ahhoz, hogy az eddig éheztetéssel fenyegetett menedékkérők mégiscsak kaphassanak enni. Mint írták, sokat elárul a magyar állam működéséről, hogy egy állami szervnek ma jogi kiskapukat kell keresnie ahhoz, hogy az ellátás elemi feltételei egy zárt intézetben érvényesülhessenek.
„A kormányerő tudatosan idézte elő azt a helyzetet, hogy a szabályos utat választó menedékkérők, köztük nők, kínzásáldozatok éheztek a tranzitzónákban. Az a cinikus szándék állt emögött, hogy a kiéheztetett menedékkérők kénytelenek legyenek visszamenni Szerbiába, amivel »önként« mondanak le a menedékjog keresésének lehetőségéről is.”

Az egyedül helyes, jogállami és emberséges megoldás tehát az lenne, ha a jogszabályokat úgy módosítanák, hogy minden fogva tartott kérelmező kapjon ételt. Az étel megtagadása kimeríti az embertelen, megalázó bánásmód fogalmát, az egyik legsúlyosabb emberi jogsértés – emeli ki a Helsinki Bizottság..
Szerző

Színművészeti: Nincs több tennivalónk Marton László ügyében

Publikálás dátuma
2018.08.23. 16:53
Fotó: Népszava
Mint írták, az egyetemre semmilyen bejelentés nem érkezett arról, hogy Marton tanárként visszaélt volna a pozíciójával.
Lezárta a Marton Lászlót érintő, 2017. november 8-án megkezdett etikai vizsgálatát a Színház- és Filmművészeti Egyetem etikai bizottsága. Az intézmény közleményben tudatta: a mai napig az egyetemre semmilyen bejelentés nem érkezett arról, hogy Marton László tanárként visszaélt volna a pozíciójával. Mint írták,
„a 3. évfolyamos színész osztály hallgatói arról adtak önkéntes nyilatkozatot, hogy tanulmányaik során soha nem tapasztaltak semmiféle zaklatást, hatalommal való visszaélést osztályfőnökük, Marton László részéről.”

Hozzátették, hogy mivel Marton Lászlónak az egyetemmel kötött határozott idejű szerződése lejárt és azt az egyetem nem hosszabbítja meg, az ügyben az egyetem részéről további tennivaló nem merül fel. A fentiekre tekintettel a vezetőség lezárta az eljárást.
Szerző
Frissítve: 2018.08.23. 17:00

Beperelte a Figyelőt az MTA kutatója

Publikálás dátuma
2018.08.23. 16:26
illusztráció
Fotó: jog, per, bíróság
Bene Márton arra kéri a Fővárosi Törvényszéket, hogy állapítsa meg: a lap megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát.
Bene Márton, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának (MTA TK) munkatársa csütörtökön beperelte a Figyelő kiadóját, mert a hetilap valótlanságokat állított a tudományos teljesítményéről – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. Mint írják, Bene éppen a születésnapján, június 19-én értesült arról, hogy a kormányközeli Figyelő hetilap online változatában a Bevándorlás, homoszexuálisok jogai és gendertudomány – ezek foglalkoztatják leginkább az MTA munkatársait című összeállításban nevesítve lett. A cikk azt állította:
„az adófizetői pénzekből fenntartott műhelyekben van olyan munkatárs, aki akadémiai keretek között évek óta nem publikált, de az is kiderül, hogy feltűnően népszerű a gendertéma, illetve a homoszexualitás kutatása.”

Az írás szerint az MTA kutatóintézeteiben dolgozó, tudományos fokozattal rendelkező szakemberek tiltakoznak az ellen, hogy a kormánynak és rajta keresztül a közvéleménynek nagyobb rálátása lesz a munkájukra.
A közleményben kiemelik, hogy Bene Mártonnal nem kutatási iránya vagy „liberális elfogultsága” miatt volt gondja a Figyelőnek, hanem azért került fel a „kutatói feketelistára”, mert az újság szerint keveset publikál a tudományos eredményeiről. A hetilapcikk tényként rögzítette, hogy a politikatudós legutóbbi tanulmánya 2016-ból származott, úgy állítva be a kutatót, mint aki adófizetői pénzből élve közel két éve semmit csinált.
„Ehhez képest 2017-ben 8, idén júniusig pedig 4 publikációja is szerepelt a nyilvános akadémiai publikációs adatbázisban (MTMT), amelyet állítólag a Figyelő újságírója áttanulmányozott. Ráadásul az összesen 12 tanulmányból 6 nemzetközi folyóiratban jelent meg, egyik korábbi írásáért 2017-ben elnyerte az MTA TK legjobb publikációjáért járó díjat. Az MTA TK Politikatudományi Intézet egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Figyelő által kipécézett kutatók között van az intézet nemzetközi publikációkban legsikeresebb kutatója is”

– emelte ki a Helsinki Bizottság.

Hozzátették, hogy az ok nélkül besározott kutató tanulmányairól nem csak az MTMT-ből lehetett volna tudni, mivel nyilvános Researchgate, Academia.edu és Google Scholar profillal is rendelkezik. Mindemellett Bene Márton soha nem tiltakozott az átláthatóság ellen.

Nem egyedi ügy

Mint írják, a tudós Facebookon jelezte a valótlanságra alapított manipulációt, és másnap a rá vonatkozó rész eltűnt a lap portáljáról, de akkor már több internetes honlap átvette a hamis, rágalmazó, őt kutatói méltóságában sértő „értesülést”. Bene Márton, a Helsinki Bizottság ügyfele most mindezek miatt azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől: állapítsa meg, hogy a Figyelő valótlan állításával megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát. Azt is szeretné elérni, hogy a bíróság kötelezze a Figyelő kiadóját nyolcszázezer fontos sérelmi díj megfizetésére és a portál címoldalán történő elégtételadásra. 
„Bene Márton ügye nem egyedi. A kormányerővel szoros kapcsolatot ápoló revolver-újságírói műhelyek rendszeresen jelentetnek meg hazugságokat. A kormánypropaganda nincsen tekintettel sem a valóságra, sem a polgárok méltóságára, azokéra sem, akiknek semmi köze a politikai küzdelmekhez. Ezért is tartja fontosnak a Helsinki Bizottság, hogy jogi segítséget nyújtson a saját igazuk mellett bátran kiálló embereknek”

– szögezte le Tóth Balázs, Bene Márton ügyvédje.

Szerző
Témák
MTA Figyelő
Frissítve: 2018.08.23. 16:47