korrupció;Microsoft-botrány;

Azt vizsgálják, kormányhivatalnokok lefizetésével tarolt-e a Microsoft

Nem akar tudni az Orbán-kormányzat a mind nagyobb hullámokat verő, magyarországi Microsoft-korrupciós ügyről. A Microsoft amerikai óriásvállalat helyettes vezetője, David Howard, a Wall Street Journalnak (WSJ) immáron elismerte, hogy nyomoz az amerikai igazságügyi minisztérium (Justice Department) és a tőzsdefelügyelet (SEC) a Microsoft Magyarországon 2013-2014 körül elkövetett, korrupciós ügyletei körül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilatkozatként csak egyetlen mondatot préselt ki magából, miszerint: „tájékoztatjuk, hogy az ügyben semmilyen eljárásról nincsen tudomásunk.

Mint arról piaci háttérinformációink alapján már mi is több cikkben beszámoltunk: a Microsoft a szoftvereit közbeiktatott vállalkozásokon keresztül értékesítette a magyar közigazgatási intézmények felé. Mivel a közvetítő cégek jóval olcsóbban vették a szoftvert mint amennyiért továbbadták, igen jelentős haszon csapódott le náluk, aminek egy része a szoftverbeszerzésekről döntő magyar kormányzati tisztségviselőknél landolt. A korrupciósorozat 2012-ben indult el: a Microsoft akkor nagy erőkkel próbálta meggyőzni a magyar kormányt, hogy tartózkodjon versenytársak szoftvereinek a használatától. A cég egyik vezetője, Kevin Turner 2012 novemberében találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel.

A WSJ szerint Orbán egy csapat kisebb cég vezetőjével érkezett a tárgyalásra. A beszélgetés után következő két évben a Microsoft éves szinten 30 millió dollárnyi szoftvert adott el a vállalkozásoknak, a cég pedig Magyarországon érte el akkoriban a legnagyobb bővülését. David Howard a WSJ-nak úgy fogalmazott: a Microsoft anyacége tisztában van azzal, hogy 2014-ben "valószínűleg szabálytalanul járt el" és házon belül már le is folytatta a vizsgálatát, illetve az ügy miatt már elbocsátotta négy munkavállalóját. Közülük a WSJ nevén nevezte Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország volt vezetőjét. Howard hangsúlyozta: cége jelenleg mindenben együttműködik az igazságügyi minisztériummal és a SEC-kel. „Azt kell mondjam, a szakmában senkit nem lepett meg, ami történt a Microsoft előző vezetése és a magyar kormány között. Már régóta tudtuk, hogy valami nincs rendben” - mondta lapunknak egy informatikai cég munkatársa.

„A magyar üzleti környezet megítélése évek óta valahol Kirgizisztán és Azerbajdzsán között mozog, szerinte a magyar informatikai közbeszerzések már régóta jól körülhatárolható, a kormányzattal közeli kapcsolatot ápoló érdekcsoportokhoz köthetőek. "Ezzel mindenki tisztában van, de az informatikai piac jellemzően külföldi tulajdonú szereplői általában tehetetlennek érzik magukat és inkább félrenéznek.”

Megjegyzendő: nem minden országban történt így. A WSJ cikke is utal arra, hogy a Microsoft többek között Romániában is hasonló gyakorlatot folytatott, ám ott a nyomozó hatóságok mintegy száz korrupt hivatalnokkal szemben indítottak eljárást, több mint egy tucat kormányhivatalnokot, ex-minisztert, szenátort, polgármestert ítéltek rövidebb-hosszabb börtönbüntetésre. Forrásunk szerint az ügy magyar szereplőinek nem nagyon kell tartaniuk semmitől, mivel szerinte „a magyar hatóságok aligha fognak erőlködni a felelősök megbüntetéséért.” Az ügyről megkérdeztük a budapesti amerikai nagykövetséget is, ám nem kommentálták a WSJ cikkét.

Lázár után Sagyibó is távozottMegvált a miniszterelnökség Sagyibó Viktortól, a Microsoft korábbi kormányzati üzletág igazgatójától – tudta meg a 24.hu. Sagyibó azok között volt, akik a Microsoft belső nyomozás idején távoztak a cégtől. Ezt követően egy rövid időre az időközben Mészáros Lőrinc érdekeltségének – és egyik tagvállalata révén volt Microsoft-beszállító - 4iG Nyrt. élére került, ám néhány hét után távoznia kellett onnan, piaci pletykák szerint az IT óriáscég nyomására. Ezt követően Lázár János miniszteri biztossá nevezte ki Sagyibót, úgy hírlik, hogy a üzletember kinevezése komoly szerepet játszott abban, hogy a Microsoft végül tavaly ősszel egyoldalúan felmondta szinte az összes itteni nagy viszonteladójának licencértékesítési jogát. Az Orbán-kormányzat, illetve Lázár János kitartott Sagyibó mellett, ám a kancelláriaminiszter távozása után kibontakozó "lázártalanítás" jegyében Sagyibónak is mennie kellett a Miniszterelnökségről.