Magyar Államkincstár;nyugdíjkorhatár;NAV;

Tízezrek életét keserítik fapados csúcshivatalok

Mintegy 30 ezer ember nem kapja meg a szokott időben a szolgálati járandóságát, mert lassú az Államkincstár és az adóhivatal közötti adatátvitel.

Felháborodottan szidja a nyugdíjfolyósítót mintegy 30 ezer szolgálati járandóságban részesülő, mert idén nem kapták meg a megszokott időben, még iskolakezdés előtt a tavalyi jövedelmük után járó családi adókedvezményüket. A késlekedés oka az a január 1-től hatályos jogszabálymódosítás, amely szerint idén először nem a járandóságban részesülőknek kell beszerezni a kedvezmény kifizetéséhez szükséges igazolást a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), hanem azt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (NYUFIG) munkatársai kérik meg az adóhatóságtól. A lépés ésszerűnek látszik, az ügyfelek számára ugyanis egyszerűbb megoldást kínál.

A számításba vélhetően ott csúszott hiba, hogy a két hivatal közötti ügyintézéshez nem élesítették az elektronikus rendszert, így a Magyar Államkincstár (MÁK) nyugdíjfolyósító részlegének ezzel a speciális területtel foglalkozó munkatársai közigazgatási szempontból az őskorba léptek vissza, amikor minden kérelmet tértivevényes levélben küldtek el az adóhatósághoz, s a válasz is ezen a „gyors és korszerű” módon érkezett vissza hozzájuk. A fapados ügyintézés okát firtató kérdésünkre a NAV sajtóirodája úgy reagált, hogy az elektronikus kapcsolattartás technikai feltételei mind a két hivatalban adottak, tehát bármikor áttérhetnek a korszerű és gyors ügyintézésre, csak eddig „felmentésük volt” ez alól.

- A Magyar Államkincstár 2017. október 31-ig, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben 2018. július 31-ig felmentett volt az elektronikus ügyintézés alól” - szól a magyarázat, hogy miért leveleztek egymással tértivevényes papírborítékokkal a hivatalok. Amúgy – teszi hozzá az adóhatóság –, ők bármelyik velük együttműködő hivatali szervvel tudnak „elektronikusan kommunikálni”, tehát az ő házuk elejét nem érheti kifogás. Állításuk szerint az elektronikus ügyintézésről szóló 2015-ös törvény végrehajtási rendelete alapján 5 napjuk van az igazolások kiállítására és ők tartják is a szoros határidőt. A nyugdíjfolyósítónál dolgozók azonban lapunknak nem egyszer egy hónapon túli válaszadási időről, felháborodott ügyfelekről, káoszról beszéltek. A NAV most arról tájékoztatott bennünket, hogy a levélben érkező kérésekre már az elektronikus hivatali kapun keresztül válaszolnak.

A Magyar Államkincstár lapunknak megismételte a NAV állítását, hogy nincs technikai akadálya a „hivatali tárhelyen” keresztül történő kapcsolattartásnak a két szervezet között, de azt a kérdést már figyelmen kívül hagyták, hogy akkor miért nem éltek ezzel a lehetőséggel az utóbbi hónapokban. Sőt, egyenesen azt írták, hogy a NAV és a NYUFIG közti „elektronikus adatcsere több éve zavartalanul működik”. A két hivatal több napig egyeztetett a lapunk által feltett kérdésekről, mégis csak ezek az egymásnak is ellentmondó reagálások születtek.

Ráadásul a szervezet honlapján olvasható egy „Tájékoztató a Magyar Államkincstár hivatali kapuinak használatához”, ebben is az szerepel, hogy idén január 1-től az állami szervek kötelesek az elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra. Nincs szó a NAV által említett felmentésről.

A MÁK azzal az egyetlen érdemi információval szolgált, hogy ma nagyjából 30 ezer ember kaphat Magyarországon szolgálati járandóságot. Emlékezetes, hogy a Fidesz-kormány 2012-től drasztikusan átalakította a nyugdíjszabályokat. Előtte nyugdíjba mehettek 40 év alatti rendőrök, határőrök vagy hivatásos katonák, ha összegyűlt 25 év jogviszonyuk a rendészeti iskolák beszámításával, utána azonban megszűnt a korhatár előtti nyugdíjba vonulásnak ez a lehetősége is. A korábban megítélt ellátások megmaradtak, de az 57 évnél fiatalabbak már nem szolgálati nyugdíjat kaptak, hanem szolgálati járandóságot. A nyugdíjfolyósító a 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) levonása után fennmaradó összeget utalja át az ebbe a körbe tartozóknak. Márpedig az adózott jövedelem után a gyermeket nevelő házastársak vagy élettársak a bérekhez hasonlóan családi adókedvezményre jogosultak.

A két országos hivatal között most az okozza a feszültséget, hogy a kedvezmény kiszámításához ismerni kell az illető egyéb adóköteles jövedelmeit és társa jövedelmének nagyságát, továbbá az általuk már igénybe vett kedvezmény mértékét is, de a NAV ezeket az adatokat csak az adózó írásbeli hozzájárulásával adhatja ki. A hivatalos hozzájáruló nyilatkozatok birtokában aztán a Kincstár munkatársa az ellátásban részesülő lakcíme alapján megpróbálja kideríteni, melyik az illetékes adó- és vámigazgatóság. Elküldi az ügyfél nyilatkozataival kiegészített kérvényt és vár. Ha szerencséje van, megérkezik az igazolás, ha nem, akkor csak annyi, hogy a kérelmet ki kell egészíteni. A kérdés megoldása olyannyira nem egyszerű, hogy a MÁK 25 oldalas eligazítással látta el az ilyen ügyekkel foglalkozó munkatársakat.

Tavaly ez még úgy ment, hogy az ügyfél hozta a NAV igazolást a jövedelmekről, azonnal ki lehetett számolni, mennyi kedvezmény jár neki és augusztus 20-a előtt általában ki is fizették az összeget.

Elvileg ennek az eljárásnak minden része működhetne már elektronikus formában, hiszen a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez (KR) csatlakozott szervezetek egymás között hivatali kapu segítségével, hiteles elektronikus dokumentumok alapján intézhetik az ilyen típusú ügyeket. A NAV és a Kincstár is élen járt az utóbbi években az e-ügyintézés elterjesztésében, nem egyszer gyors lépésre kényszerítve a cégeket, önkormányzatokat és a magánszemélyeket.

Az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 2015-ben született törvény szerint ráadásul valamennyi állami szervnél és a nagy közüzemi szolgáltatóknál is kötelezővé tette az e-ügyintézés biztosítását. A hivatalok között hivatali tárhelynek, a vállalkozásoknál cégkapunak, a magánszemélyeknél a regisztrációjukhoz kapcsolódó tárhelynek kell működni. Ennek megfelelően nem tudni, miért szívatják egymást a kormány hivatalai és hivatalnokai, ha erre állítólag semmi szükség. Hacsak nem saját elmozdíthatatlanságát akarja igazolni mindenki, nehogy elsőként kerüljön fel az új kancelláriaminiszter leépítési listájára.