Csak hitelből képesek fedezni az iskolakezdést

Publikálás dátuma
2018.08.27 07:30

Fotó: Shutterstock/
Számos család csak hitelből tudja finanszírozni a tanévkezdést, a személyi kölcsönök piaca augusztus-szeptemberben rekordokat döntöget.
Felpörög a személyi kölcsönök piaca augusztusban és szeptemberben, számos család ugyanis kisebb-nagyobb kölcsönöket vesz fel, hogy finanszírozni tudja az iskolakezdés költségeit. A több tízezer forintba kerülő tanszerek, a nyáron kinőtt ruhák és cipők megvásárlásán túl a nagyobb gyerekeknek albérletet is kell keresni, amelyért több havi kauciót kell letenni. Az elmúlt években a május-júliusi időszak személyihitel kihelyezéseinél akár 12 százalékkal is magasabb volt az augusztus-októberi mennyiség: 2015. május-júliusában például mintegy 34 milliárd forint személyi kölcsönt folyósítottak a bankok, augusztus-októberben viszont már 38 milliárdot. Azóta a személyi kölcsönök még népszerűbbek lettek, hiszen a kamatok rekord alacsonyak, ingatlanfedezet nem szükséges, az elbírálás kevés adminisztrációt és időt vesz igénybe, a kamatozás többnyire fix. Így tavaly már egyaránt erős volt a két időszak 88, illetve 86 milliárd forinttal. Valószínűleg az idén sem törik majd meg a lendület, és akár a májusi közel 44 milliárd forintos rekord is megdőlhet szeptemberben – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. A bankok visszajelzései alapján a legtöbb ügyfél ebben az időszakban tanszerek, bútorok, műszaki cikkek – például laptop vagy mobiltelefon a gyereknek - vásárlására veszi fel a kölcsönt, de költenek a megszokott hitelcélokra is, mint lakásfelújítás, vagy autóvásárlás. Veres Patrik megjegyezte: éppen a megnövekedett ősz eleji kiadások miatt vesznek fel nagyobb összeget az ügyfelek, amiből egyaránt finanszírozható a tanszer és más egyéb is, amire a családnak szüksége van. Egy korábbi felmérés szerint a lakosság harmada számít ebben az időszakban jelentősebb kiadásra, amelyet közel 20 százalék fedezne hitelből. A Bank360 statisztikái szerint ilyenkor általában 1-1,5 millió forint körüli személyi kölcsönöket vesznek fel az ügyfelek. A tanévkezdés költségeinek kigazdálkodása különösen a vidéki családok számára okoz nehézséget, hiszen főként ott jelentkezik előbb-utóbb az a probléma, hogy helyi lehetőség híján másik településre kell küldeni iskolába a gyereket. A napi ingázás, a kollégium, vagy az albérlet költsége pedig alaposan megterheli a családok pénztárcáját, holott épp a kisebb vidéki településeken élők tudnak a legkevésbé ilyesmire félretenni. A falvakban élők mintegy kétharmadának a jövedelme nem éri el a társadalmi minimumot: azaz ők belső átcsoportosítással sem tudnak kisebb váratlan kiadásokat fedezni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda nemrégiben publikált közös felmérése szerint ez egyébként a magyar társadalom felére igaz: csaknem 5,5 millió ember lényegében egyik napról a másikra él, nincs semmilyen tartaléka. A munkavállalók ugyan a szakszervezetektől is kapnak segítséget a tanévkezdéshez, ám sokszor ez sem elég. A Vasas Szakszervezetnél a tagok fele kér megalapozottan iskolakezdési támogatást, tehát jövedelmük alapján ennyien valóban rászorulnak a segítségre – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezet alelnökétől. Sokan emellett még hitelt is kénytelenek fölvenni; a költségek kigazdálkodása főként a középiskolába vagy felsőoktatásba járó diákok szüleinek okoz gondot. Egy albérlet több havi kauciója például már olyan kiadás, amit sokszor csak hitelből tudnak fedezni a családok - magyarázza az érdekvédő. A szakszervezet ezért évek óta a tanévkezdésre időzítve egy pénzintézettel kötött megállapodás értelmében kedvezményes hitellehetőséget kínál tagjai számára, amelyet a tagok ki is használnak. László Zoltán azonban jobban szeretné, ha a magyar munkavállalók annyit keresnének, hogy egy fogszabályzó elkészíttetése vagy az iskolakezdés miatt ne kelljen hónapokra eladósítaniuk magukat. Megjegyezte: jó volna például változtatni azon a gyakorlaton, amely szerint számos cég a jelenléthez köt bizonyos juttatásokat. A havi 20 ezer forintra is rúgó jelenléti bónuszt már egy nap alatt elveszítheti az az édesanya, aki otthon marad beteg gyerekével, pedig arra a pénzre nagy szükség volna az iskolakezdéskor.   

Több százezres különbségek

A személyihitel-állomány teljes összege a júniusi adatok alapján 585,6 milliárd forint, az új szerződéseké 42,17 milliárd volt. Az első 6 hónapban 214,39 milliárd forint volt az új személyi hitelek összege, ami több mint 51 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A kamatok átlagosan 14,03 százalék körül alakultak ebben az időszakban, míg az átlagos hitelköltség mutató (THM) 14,31 százalék volt. Az ajánlatok között ugyanakkor nagy a szórás: a bank360.hu kalkulációi szerint 1 millió forintot - jövedelemátutalással - már 10,97, de akár 18,38 százalékos THM-mel is fel lehet venni 60 hónapra, ami több mint 150 ezer forintos különbséget jelent a visszafizetendő összegben. Még nagyobb eltérések vannak 5 millió forintos hitelösszegnél: a legkedvezőbb ajánlat 8,9 százalékos THM-mel rendelkezik, máshol 14,31 százalékos THM-mel adják. A visszafizetendő összegben a két ajánlat között csaknem 900 ezer forintnyi különbség van.    

Egyre kevésbé éri meg a cégeknek, hogy utalvány formájában iskolakezdési támogatást adjanak dolgozóiknak, a kormány ugyanis az utóbbi években folyamatosan csökkentette ennek adókedvezményét, jövőre pedig teljesen meg is szünteti. Két évvel ezelőtt még 34,51 százalékos adóteher mellett adhatták a cégek dolgozóiknak az iskolakezdési utalványt, 2017-re ez 43,66 százalékra nőtt, az idén pedig – az egyéb adóváltozások miatt – 40,71 százalékos adót kell fizetniük utána. Jövőre viszont az iskolakezdési támogatás is úgy adózik, mint a bér, vagyis nem lesz többé értelme utalvány formájában nyújtani. Pláne, hogy annak adminisztrációs terhe is van: nyilatkozatot kell kérni a dolgozótól, hogy családi pótlékra jogosult, gyermeke pedig iskolába jár. Az iskolakezdési utalványokat ráadásul nem is lehet akármire elkölteni: csak tankönyvek, taneszközök, illetve ruházat vásárolható belőle. Egy ajándék- vagy egy Erzsébet-utalvány kiadásához viszont nem kell igazolás, és többféle módon is el lehet költeni, ezért amióta az adóvonzatuk azonos az iskolakezdési utalványokéval, a tanévkezdéskor valamilyen támogatást nyújtó munkáltatók nagyjából fele már inkább ebben a formában segíti dolgozóit – magyarázza Fata László cafeteria szakértő. A cégek most többnyire 10-20 ezer forintot adnak iskolakezdésre az érintett dolgozóknak. Ez igen népszerű cafeteriaelemnek számít, és a cafeteriát nyújtó cégek csaknem felénél az egyre kedvezőtlenebb adófeltételek ellenére még 2017-ben is megtalálható volt a kínálatban. Miután azonban jövőre a bérrel azonosan adózik az iskolakezdési támogatás és a többi utalvány is, valószínű, hogy a cégek - ha továbbra is adnak majd ilyen támogatást -, ezt inkább bér formájában fogják kifizetni – véli Fata László. Ezzel azonban többezer forintot veszítenek az érintett dolgozók, mivel a munkavállalói és a munkaadói adóterheket összeszámolva a mostani 40,71 százalék helyett 81,95 százalékos adót kell majd fizetni a támogatás után. Ez azt jelenti, hogy egy 20 ezer forintos iskolakezdési támogatásra ezentúl 6 700 forint adót kell fizetnie a munkavállalónak, így csak 13 300 forint marad a zsebében. Fata László azt mondja: a cafeteria-keretben a volument tekintve ugyan nem tesz ki a jelentős hányadot az iskolakezdési támogatás, hiszen csupán egy évben egyszer nyújtott kisebb összegről van szó, a családoknak azonban komoly segítséget jelent. Ráadásul ezzel a munkaadók eddig egy bizonyos célt, a gyerekek iskoláztatását tudták támogatni. Ha viszont az utalvány bérré alakul, azaz bármire elkölthető lesz, akkor egyrészt e célzott jellegét elveszíti, másrészt idővel teljesen el is sikkadhat.  

A minimálbéreseket a bank is húzza

A fogyasztási hitelekre - áru- és személyi kölcsönökre - leginkább az alacsonyabb jövedelmű családok szorulnak rá: az MNB adatai szerint a fogyasztási hitelek esetében az adósok 77 százalékának nem haladja meg a jövedelme a havi bruttó 300 ezer forintot. Ez a réteg ráadásul aprópénzért adósítja el magát hónapokra: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban felvett összeg 100 és 200 ezer forint között mozog. A magasabb fizetéssel rendelkezők jóval kisebb arányban vesznek fel fogyasztási hitelt: a félmillió forint feletti bruttó jövedelemmel rendelkezők szerződései alig több mint 5 százalékot tesznek ki. Ők viszont jellemzően nagyobb összegeket igényelnek: a 400 ezer forintnál többet keresők körében már az 1 millió forintos hitelösszeg feletti kölcsönök dominálnak. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban sokkal jellemzőbb a hitelhalmozás is: a 2013 óta folyósított fogyasztási hitelek csaknem harmadánál az adósnak már volt egy másik, még vissza nem fizetett hitele, 14 százalékuknál pedig az új személyi kölcsön folyósítása előtti hónapban szűnt meg a korábbi kölcsönszerződés. A hitelhalmozók között szép számmal vannak nagycsaládosok is, akik jóval nagyobb arányban (37 százalék) kényszerülnek erre, mint a gyermektelen háztartások (29 százalék). A bankok ugyanakkor jóval kedvezőbb feltételek mellett kínálnak hiteleket a magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek, mint a kevésbé tehetőseknek. Az egyik bank például egy 1,5 millió forintos, 5 évre felvett személyi kölcsönt 16,3 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) kínál a 91 770 forintos jövedelemmel rendelkezőknek, vagyis a minimálbérből élőknek (ennyi marad a bruttó 138 ezer forintos minimálbérből). A 450 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők viszont 8,31 százalékos THM-mel juthatnak hozzá ugyanehhez a hitelhez. A visszafizetendő összeg tekintetében ez drasztikus – több mint 300 ezer forintos – különbséget jelent: a minimálbéreseknek 2,15 millió forintot, a 450 ezer felett keresőknek 1,82 millió forintot kell visszafizetniük 5 év alatt a 1,5 milliós kölcsönért.  

2018.08.27 07:30
Frissítve: 2018.08.27 10:08

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53