Csak hitelből képesek fedezni az iskolakezdést

Publikálás dátuma
2018.08.27. 07:30

Fotó: Shutterstock
Számos család csak hitelből tudja finanszírozni a tanévkezdést, a személyi kölcsönök piaca augusztus-szeptemberben rekordokat döntöget.
Felpörög a személyi kölcsönök piaca augusztusban és szeptemberben, számos család ugyanis kisebb-nagyobb kölcsönöket vesz fel, hogy finanszírozni tudja az iskolakezdés költségeit. A több tízezer forintba kerülő tanszerek, a nyáron kinőtt ruhák és cipők megvásárlásán túl a nagyobb gyerekeknek albérletet is kell keresni, amelyért több havi kauciót kell letenni. Az elmúlt években a május-júliusi időszak személyihitel kihelyezéseinél akár 12 százalékkal is magasabb volt az augusztus-októberi mennyiség: 2015. május-júliusában például mintegy 34 milliárd forint személyi kölcsönt folyósítottak a bankok, augusztus-októberben viszont már 38 milliárdot. Azóta a személyi kölcsönök még népszerűbbek lettek, hiszen a kamatok rekord alacsonyak, ingatlanfedezet nem szükséges, az elbírálás kevés adminisztrációt és időt vesz igénybe, a kamatozás többnyire fix. Így tavaly már egyaránt erős volt a két időszak 88, illetve 86 milliárd forinttal. Valószínűleg az idén sem törik majd meg a lendület, és akár a májusi közel 44 milliárd forintos rekord is megdőlhet szeptemberben – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. A bankok visszajelzései alapján a legtöbb ügyfél ebben az időszakban tanszerek, bútorok, műszaki cikkek – például laptop vagy mobiltelefon a gyereknek - vásárlására veszi fel a kölcsönt, de költenek a megszokott hitelcélokra is, mint lakásfelújítás, vagy autóvásárlás. Veres Patrik megjegyezte: éppen a megnövekedett ősz eleji kiadások miatt vesznek fel nagyobb összeget az ügyfelek, amiből egyaránt finanszírozható a tanszer és más egyéb is, amire a családnak szüksége van. Egy korábbi felmérés szerint a lakosság harmada számít ebben az időszakban jelentősebb kiadásra, amelyet közel 20 százalék fedezne hitelből. A Bank360 statisztikái szerint ilyenkor általában 1-1,5 millió forint körüli személyi kölcsönöket vesznek fel az ügyfelek. A tanévkezdés költségeinek kigazdálkodása különösen a vidéki családok számára okoz nehézséget, hiszen főként ott jelentkezik előbb-utóbb az a probléma, hogy helyi lehetőség híján másik településre kell küldeni iskolába a gyereket. A napi ingázás, a kollégium, vagy az albérlet költsége pedig alaposan megterheli a családok pénztárcáját, holott épp a kisebb vidéki településeken élők tudnak a legkevésbé ilyesmire félretenni. A falvakban élők mintegy kétharmadának a jövedelme nem éri el a társadalmi minimumot: azaz ők belső átcsoportosítással sem tudnak kisebb váratlan kiadásokat fedezni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda nemrégiben publikált közös felmérése szerint ez egyébként a magyar társadalom felére igaz: csaknem 5,5 millió ember lényegében egyik napról a másikra él, nincs semmilyen tartaléka. A munkavállalók ugyan a szakszervezetektől is kapnak segítséget a tanévkezdéshez, ám sokszor ez sem elég. A Vasas Szakszervezetnél a tagok fele kér megalapozottan iskolakezdési támogatást, tehát jövedelmük alapján ennyien valóban rászorulnak a segítségre – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezet alelnökétől. Sokan emellett még hitelt is kénytelenek fölvenni; a költségek kigazdálkodása főként a középiskolába vagy felsőoktatásba járó diákok szüleinek okoz gondot. Egy albérlet több havi kauciója például már olyan kiadás, amit sokszor csak hitelből tudnak fedezni a családok - magyarázza az érdekvédő. A szakszervezet ezért évek óta a tanévkezdésre időzítve egy pénzintézettel kötött megállapodás értelmében kedvezményes hitellehetőséget kínál tagjai számára, amelyet a tagok ki is használnak. László Zoltán azonban jobban szeretné, ha a magyar munkavállalók annyit keresnének, hogy egy fogszabályzó elkészíttetése vagy az iskolakezdés miatt ne kelljen hónapokra eladósítaniuk magukat. Megjegyezte: jó volna például változtatni azon a gyakorlaton, amely szerint számos cég a jelenléthez köt bizonyos juttatásokat. A havi 20 ezer forintra is rúgó jelenléti bónuszt már egy nap alatt elveszítheti az az édesanya, aki otthon marad beteg gyerekével, pedig arra a pénzre nagy szükség volna az iskolakezdéskor.   

Több százezres különbségek

A személyihitel-állomány teljes összege a júniusi adatok alapján 585,6 milliárd forint, az új szerződéseké 42,17 milliárd volt. Az első 6 hónapban 214,39 milliárd forint volt az új személyi hitelek összege, ami több mint 51 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A kamatok átlagosan 14,03 százalék körül alakultak ebben az időszakban, míg az átlagos hitelköltség mutató (THM) 14,31 százalék volt. Az ajánlatok között ugyanakkor nagy a szórás: a bank360.hu kalkulációi szerint 1 millió forintot - jövedelemátutalással - már 10,97, de akár 18,38 százalékos THM-mel is fel lehet venni 60 hónapra, ami több mint 150 ezer forintos különbséget jelent a visszafizetendő összegben. Még nagyobb eltérések vannak 5 millió forintos hitelösszegnél: a legkedvezőbb ajánlat 8,9 százalékos THM-mel rendelkezik, máshol 14,31 százalékos THM-mel adják. A visszafizetendő összegben a két ajánlat között csaknem 900 ezer forintnyi különbség van.    

Egyre kevésbé éri meg a cégeknek, hogy utalvány formájában iskolakezdési támogatást adjanak dolgozóiknak, a kormány ugyanis az utóbbi években folyamatosan csökkentette ennek adókedvezményét, jövőre pedig teljesen meg is szünteti. Két évvel ezelőtt még 34,51 százalékos adóteher mellett adhatták a cégek dolgozóiknak az iskolakezdési utalványt, 2017-re ez 43,66 százalékra nőtt, az idén pedig – az egyéb adóváltozások miatt – 40,71 százalékos adót kell fizetniük utána. Jövőre viszont az iskolakezdési támogatás is úgy adózik, mint a bér, vagyis nem lesz többé értelme utalvány formájában nyújtani. Pláne, hogy annak adminisztrációs terhe is van: nyilatkozatot kell kérni a dolgozótól, hogy családi pótlékra jogosult, gyermeke pedig iskolába jár. Az iskolakezdési utalványokat ráadásul nem is lehet akármire elkölteni: csak tankönyvek, taneszközök, illetve ruházat vásárolható belőle. Egy ajándék- vagy egy Erzsébet-utalvány kiadásához viszont nem kell igazolás, és többféle módon is el lehet költeni, ezért amióta az adóvonzatuk azonos az iskolakezdési utalványokéval, a tanévkezdéskor valamilyen támogatást nyújtó munkáltatók nagyjából fele már inkább ebben a formában segíti dolgozóit – magyarázza Fata László cafeteria szakértő. A cégek most többnyire 10-20 ezer forintot adnak iskolakezdésre az érintett dolgozóknak. Ez igen népszerű cafeteriaelemnek számít, és a cafeteriát nyújtó cégek csaknem felénél az egyre kedvezőtlenebb adófeltételek ellenére még 2017-ben is megtalálható volt a kínálatban. Miután azonban jövőre a bérrel azonosan adózik az iskolakezdési támogatás és a többi utalvány is, valószínű, hogy a cégek - ha továbbra is adnak majd ilyen támogatást -, ezt inkább bér formájában fogják kifizetni – véli Fata László. Ezzel azonban többezer forintot veszítenek az érintett dolgozók, mivel a munkavállalói és a munkaadói adóterheket összeszámolva a mostani 40,71 százalék helyett 81,95 százalékos adót kell majd fizetni a támogatás után. Ez azt jelenti, hogy egy 20 ezer forintos iskolakezdési támogatásra ezentúl 6 700 forint adót kell fizetnie a munkavállalónak, így csak 13 300 forint marad a zsebében. Fata László azt mondja: a cafeteria-keretben a volument tekintve ugyan nem tesz ki a jelentős hányadot az iskolakezdési támogatás, hiszen csupán egy évben egyszer nyújtott kisebb összegről van szó, a családoknak azonban komoly segítséget jelent. Ráadásul ezzel a munkaadók eddig egy bizonyos célt, a gyerekek iskoláztatását tudták támogatni. Ha viszont az utalvány bérré alakul, azaz bármire elkölthető lesz, akkor egyrészt e célzott jellegét elveszíti, másrészt idővel teljesen el is sikkadhat.  

A minimálbéreseket a bank is húzza

A fogyasztási hitelekre - áru- és személyi kölcsönökre - leginkább az alacsonyabb jövedelmű családok szorulnak rá: az MNB adatai szerint a fogyasztási hitelek esetében az adósok 77 százalékának nem haladja meg a jövedelme a havi bruttó 300 ezer forintot. Ez a réteg ráadásul aprópénzért adósítja el magát hónapokra: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban felvett összeg 100 és 200 ezer forint között mozog. A magasabb fizetéssel rendelkezők jóval kisebb arányban vesznek fel fogyasztási hitelt: a félmillió forint feletti bruttó jövedelemmel rendelkezők szerződései alig több mint 5 százalékot tesznek ki. Ők viszont jellemzően nagyobb összegeket igényelnek: a 400 ezer forintnál többet keresők körében már az 1 millió forintos hitelösszeg feletti kölcsönök dominálnak. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban sokkal jellemzőbb a hitelhalmozás is: a 2013 óta folyósított fogyasztási hitelek csaknem harmadánál az adósnak már volt egy másik, még vissza nem fizetett hitele, 14 százalékuknál pedig az új személyi kölcsön folyósítása előtti hónapban szűnt meg a korábbi kölcsönszerződés. A hitelhalmozók között szép számmal vannak nagycsaládosok is, akik jóval nagyobb arányban (37 százalék) kényszerülnek erre, mint a gyermektelen háztartások (29 százalék). A bankok ugyanakkor jóval kedvezőbb feltételek mellett kínálnak hiteleket a magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek, mint a kevésbé tehetőseknek. Az egyik bank például egy 1,5 millió forintos, 5 évre felvett személyi kölcsönt 16,3 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) kínál a 91 770 forintos jövedelemmel rendelkezőknek, vagyis a minimálbérből élőknek (ennyi marad a bruttó 138 ezer forintos minimálbérből). A 450 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők viszont 8,31 százalékos THM-mel juthatnak hozzá ugyanehhez a hitelhez. A visszafizetendő összeg tekintetében ez drasztikus – több mint 300 ezer forintos – különbséget jelent: a minimálbéreseknek 2,15 millió forintot, a 450 ezer felett keresőknek 1,82 millió forintot kell visszafizetniük 5 év alatt a 1,5 milliós kölcsönért.  

Szerző
Frissítve: 2018.08.27. 10:08

323,6 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.27. 07:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Minimálisan erősödött a forint a főbb devizákhoz képest hétfőn kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel fél hétkor az euró 323,60 forintra gyengült a péntek esti 323,62 forintról.
Eközben a svájci frank jegyzése 283,32 forintról 283,10 forintra, a dolláré pedig 278,38 forintról 278,26 forintra csökkent.
Az euró stagnált a dollárral szemben: hétfőn kora reggel 1,1619 dolláron állt a péntek esti 1,1620 dollár után.
Szerző

Őszi tüzelőtámogatások: aggódnak az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2018.08.27. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Szakértők szerint valamennyi, jelenleg futó tüzelőtámogatási rendszer erős pontosításra szorul.
A Belügyminisztériumhoz és a Miniszterelnökséghez fordul a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége annak érdekében, hogy az újabb tüzelőtámogatást ne természetben kelljen kiosztani, hanem – az áprilisi határozathoz hasonlóan – a megkapott költségvetési juttatást készpénzben adhassák tovább a háztartásoknak – közölte lapunkkal Schmidt Jenő, az önkormányzati szövetség elnöke, Tab fideszes polgármestere. Meglátásuk szerint ugyanis a településeknek nem lesz erejük a kormány által felkínált tüzelőfajták szakszerű beszerzésére és kiszállítására. Másrészt attól tartanak, hogy egy felvásárlási hullám még inkább felverné az amúgy is magas tüzelőárakat. A július végi, kissé ködös rezsicsökkentési határozat óta – mint azt az érdekképviseleti elnöktől megtudtuk – a helyhatóságok belső levelezésben megkapták a lakossági kérvény mintáját. A települések által közzétett ív tapasztalataink szerint ugyan mutat némi különbségeket, ám az igényelhető termékek tekintetében mégis egységes. Eszerint azok, akik mindeddig nem részesültek se a márciusi gáz- és távhő-, se az áprilisi tüzelőakcióban, 12 ezer forint értékű tűzifát, szenet, palackos és tartályos pb-gázt, fűtőolajat, illetve pelletet/brikett igényelhetnek. A papírt nem küldik ki, az a polgármesteri hivatalban található meg, a kitöltött nyomtatványt pedig legkésőbb október 15-ig kell visszavinni. A kiszállítás költségeit nem állják. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre, miszerint a szociális tűzifaosztás több éves rendszerében az önkormányzatok már bevett kiosztási eljárást követnek, Schmidt Jenő úgy vélte, az nem az összes háztartást érinti. Ráadásul itt több fajta tüzelőt kellene szakszerűen és ingyen kiszállítani, ami külön kérdéses az egyenként is több mint 300 ezer forintba kerülő tartályos gáz esetén. Az ugyanakkor szerinte nem szempont, hogy a pénzbeni támogatást esetleg másra költik, hisz a természetbeni juttatás révén is készpénz marad meg. Kérdésünkre, hogy áthidaló megoldásként nem képzelhető-e el valamiféle utalványrendszer, úgy felelt: a gyakorlatban a helyhatóságok nagy valószínűséggel amúgy is egy jogosultlista alapján a helyi erdészetnél vagy tüzép-telepen biztosítanák a tüzelőátvétel lehetőségét.

Változatlan szociális elvek

A harmadik hasonló – de egyetlen rászorultsági alapú – program a szociális tüzelőtámogatási rendszer, amit a minap hirdetett meg ismét a Belügyminisztérium. Ennek kerete 4 milliárd forint, amiből az 5 ezer fősnél kisebb települések rászorulói juthatnak körülbelül egy-másfél köbméter fához. Bajomi Anna Zsófia, a Habitat for Humanity Magyarország külső szociálpolitikai szakértője megkeresésünkre közölte: örülnek minden szociális alapú támogatásnak, egyszersmind tehát kevésbé üdvözlik az alanyi jogú rendszereket. De a rászorultság szerint járó tüzelőosztást is több ponton javítanák. Így meglátásuk szerint nem csak az 5 ezer főnél kisebb településen élnek segítségre szorulók. Emellett az elosztási elvek központosítását is szorgalmazzák. Illetve inkább az általános célú, rászorultakat célzó lakhatási támogatást, valamint az energiahatékonysági felújítást és a szociális házépítést támogatnák. Környezetvédő szervezetek ezen túlmenően kifogásolták, hogy az állami akció a rendkívül légszennyező lignit kiosztását is engedélyezi. Az illetékes Belügyminisztérium korábban rögzítette: nem változtatnak a szociális tüzelőtámogatás elvein.

A KSH adatai alapján a kormány által júliusban közzétett támogatási akció a hazai lakások negyedét, körülbelül 900 ezer háztartást érint. Ez nem tévesztendő össze se az áprilisi határozat szerinti, se a több éve futó szociális tüzelőtámogatással. Előbbiben a kormány ama 279 település háztartásai számára küldött 12-12 ezer forintot, ahová egyáltalán nem irányul földgázvezeték. Ám ez – mint felhívtuk a figyelmet – mindössze a fával fűtők 2-4 százalékának életén könnyített. Ráadásul az érintett polgármesterek lapunknak éppenséggel a készpénzes támogatásra panaszkodtak. Bakos Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 40 házas Regéc független polgármestere is azok közé tartozik, akik inkább a természetbeni juttatást támogatnák. Szavai szerint az áprilisi kormányrendelet szerint megkapott összeget már a nyár elején kiosztották. Azt, hogy ki mire költötte, feladatuk nem lévén, nem vizsgálták. De a készpénzadomány üzenetét nem tartja jónak, hisz az sose elég; ha a kormány kifejezetten a fűtéshez nyújt segítséget, úgy célravezetőbbnek tartaná termékek kiosztását. Mindkét polgármester panaszkodott lapunknak a tűzifa rendkívüli drágulására és így magas árára. 12 ezer forintból körülbelül fél köbméter jön ki, ami a téli szükséglet legfeljebb tizede. Ráadásul Bakos Ferenc szavai szerint egyre kevesebb a fa. Ennek egyik oka a munkaerőhiány: nincs, aki kivágja. Másrészt a gáz-, avagy környezetvédelmi lobbi egyre inkább bekorlátozza a szakszerű kitermelési lehetőségeket is. Kétségtelen: a tűzifa ára a KSH adatai szerint az elmúlt öt éve során 33 százalékkal emelkedett. Csak emlékeztetőül, ez az az időszak, amelynek során a Fidesz-KDNP állítólag "megőrizte a rezsicsökkentés eredményeit". Az illetékes Belügyminisztérium az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre küldött hosszú levelében a nekik feltett 15 kérdésünk közül egyre se adott érdemi választ.
Szerző