Erőszakba torkolltak a tüntetések Chemnitzben

Publikálás dátuma
2018.08.28. 10:14

Fotó: Sebastian Willnow / AFP
Egyre csak forrnak az indulatok Chemnitzben, ahol egy vasárnap hajnali késelés után kezdődtek erőszakossá fajuló tüntetések, majd ellentüntetések. A rendőrség megpróbálta elválasztani a bevándorlásellenes és az antifasiszta tüntetőket, de nem volt elég ereje.
Ismét jobb- és baloldali radikálisok tüntetéseinek színhelye volt a kelet-németországi Chemnitz. Jelentős rendőri erők is a helyszínen voltak, és csakúgy, mint az előző nap, ezúttal is összecsapásokra került sor. Az MDR televízió közlése szerint a jobboldali Pro Chemnitz mozgalom megmozdulásán ötezren vettek részt, ugyanakkor a Chemnitz Nazifrei nevű baloldali csoport felhívásának több százan tettek eleget. A rendőrség megpróbálta elválasztani őket egymástól. Az esti órákban azonban verekedés tört ki, ketten megsérültek – közölte a rendőrség, amely szerint néhány résztvevő dobálózni kezdett. A helyi Freie Presse című lap beszámolója szerint a szélsőjobboldaliak Merkel távozását és a menekülteknek az országból való kiutasítását követelték. Miután sikerült feloszlatni a tüntetőket, a rendőrség arra panaszkodott, hogy túl kevés erőforrással rendelkezik. Eredetileg összesen csak néhány száz tüntetővel számoltak, és ennek megfelelően készültek, arra azonban nem készültek, hogy végül több ezren lesznek majd a helyszínen. A nagyobb összecsapásokat csak rendkívüli nehézségek árán tudták megakadályozni. Pedig kora délután a helyi rendőrség vezetője, Sonja Penzel még mindenkit biztosított arról, hogy elegendő erőt küldtek a helyszínre. Mint fogalmazott, nem engedik meg azt, hogy káoszba fulladjon a város. A résztvevők arról számoltak be, hogy a tüntetők újra és újra megkísérelték áttörni a rendőrsorfalat.
Közben a chemnitzi ügyészség vizsgálatot indított a város fennállásának 875. évfordulóján hétvégén rendezett ünnepségen történtek kivizsgálására. Vasárnap a tervezettnél öt órával korábban kellett megszakítani az ünnepséget, amikor több százan tüntettek a város központjában. Elsősorban erőszakos szélsőjobboldaliakról volt szó. Némiképp abszurd módon a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) hívott fel „erőszakellenes” megmozdulásokra. Szélsőjobboldali szólamokat skandáltak.

Késelés után tüntetés

A chemnitzi tüntetések előzménye, hogy vasárnap hajnalban egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki állampolgár leszúrt egy 35 éves, orosz származású német férfit a belvárosban. Az áldozatot kórházba szállították, de ott belehalt sebesüléseibe. Két társa súlyosan megsérült. A két gyanúsítottat őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. A bűncselekmény indítéka egyelőre nem ismert. Vasárnap délután egy nagyjából 800 fős csoport felvonulást tartott Chemnitz központjában. A megmozdulást nem jelentették be, a rendőrséggel nem működtek együtt. A Bild beszámolója szerint a csoport dühöngő tömeggé változott, és „hihetetlen jelenetek játszódtak le: radikálisok külföldinek tartott emberekre vadásztak”.

A német kormány elítélte a történteket. Steffen Seibert kormányszóvivő azt közölte, a jogállamban nincsen helye ilyen túlkapásoknak. Horst Seehofer belügyminiszter ezzel szemben nem kommentálta a történéseket. „Először egy hiteles személlyel akarok beszélni erről” – közölte. Chemnitz évek óta a szélsőjobboldal egyik fellegvárának számít. Több szélsőséges csoport is létezik, a „Kaotic Chemnitz” mellett a „New Society” nevű szurkolói csoport, amely magát „NS-Boysnak” is nevezi. Miután tagjai nemzetiszocialista propagandát terjesztettek, 2006 óta nem látogathatják a helyi focicsapat találkozóit. Az erőszakos megmozdulásokat az váltotta ki, hogy egy verekedés után egy férfi a kórházban halt bele sérüléseibe. Két személy ellen adtak ki letartóztatási parancsot.

A Zöldek beelőzték a szélsőségeseket, a konzervatívok és a szocdemek sorvadnak

Publikálás dátuma
2018.08.28. 10:03

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
A német politikai nyár nagy nyertesei a környezetvédők voltak. Szinte minden húzásuk, bejött, ami az SPD számára nem túl jó hír.
Bár a német uniópártok megítélése az INSA és az Infrtest dimap ügynökségek felmérései szerint a lélektani harminc százalék százalék alá süllyedt, elsősorban a Keresztényszociális Unió (CSU) feltartóztathatatlannak látszó mélyrepülése miatt, a szociáldemokraták (SPD) továbbra sem tudnak profitálni a mérsékelt jobboldal válságából. A párt megrekedt 20 százalék alatt, a baloldali tömörüléseket kritikusabban mérő INSA például augusztus 20-i felmérése már csak 16,5 százalékon látta, mások szerint 17-18 százalékot kapna egy esetleges parlamenti választás alkalmával. A nagykoalíció pártjainak gyengélkedése nagyon is kapóra jön a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) számára, amely nyáron ugyan nem tudta jelentően növelni támogatottságát, de az INSA egy héttel korábbi felmérése például már 17 százalékon látta. Nem felelne meg azonban a tényeknek az a megállapítás, amely szerint csak az AfD húzna hasznot a CDU/CSU és az SPD kríziséből. A Zöldek lassan de biztosan jönnek fel, a környezetvédők nem titkolt célja a néppárttá válás. Nyilván nem egyszerű „holtidényben” beárazni a pártok támogatottságát, de a Forsa szerint a Zöldek megelőzik az AfD-t, ezzel a harmadik legerősebb párttá váltak, az Emnidnél pedig fej-fej mellett halad a két politikai erő. Csak az INSA mutat ki rendre jelentősebb, 2-4 százalékos előnyt az AfD javára. A Zöldek népszerűségének első igazi fokmérője az október 14-én esedékes bajor tartományi választás lesz. A környezetvédőket olyan siker kecsegteti a hagyományosan konzervatív tartományban, amilyenről még hónapokkal korábban sem álmodhattak volna: a második helyen végezhetnek a Bajorországot uraló CSU mögött. Mivel Horst Seehofer pártja egymaga várhatóan nem szerez abszolút többséget, ezért koalíciós partnernek megkörnyékezheti a Zöldeket, ami meglehetősen érdekes együttműködést vetítene előre, hiszen a CSU hagyományosan konzervatív, a környezetvédők pedig liberális értékrendet képviselnek. Persze ne szaladjunk ennyire előre az időben, hiszen az „ezüstéremért” nagy csata várható az Alternatívával. Ugyanakkor mindkét legutóbbi felmérés második helyen látta a Zöldeket, a Forsanál négy, a Civeynél 1,6 százalékkal előzik meg a jobboldali radikálisokat. A trend egyértelmű, folyamatosan emelkedik a párt népszerűsége, ne feledjük, az utolsó, 2013-as bajor tartományi választáson még csak 8,6 százalékot szerzett. A politikai erő megerősödésében szerepet játszhat az is, hogy a szabaddemokrata FDP sem képes magára találni, sok korábbi szavazójuk már inkább a Zöldek mellé tenné az ikszet. A környezetvédőknek nyáron szinte minden bejött. Olyan hangokat is hallani, amely szerint hamarosan a balközép legerősebb pártjává válhat a szociáldemokraták tartósnak látszó krízise miatt. Egyes felmérések szerint a Zöldek térnyerése nem áll meg, sokan kacérkodnak a gondolattal, hogy a következő voksoláson e pártot támogassák, választási potenciálja a 30 százalékot is elérheti. A párt két új vezetője, Robert Habeck és Annalena Baerbock jelentik az új kezdetet. Fiatalok, rokonszenvesek, s láthatóan értik a dolgukat. Habeck ahhoz is remekül ért, hogy jól eladja magát, gyakran szerepel a televíziókban. Igaz, e tekintetben Baerbock sem marad el mögötte. Teljesen új imázst kölcsönöznek a pártnak, amely – ahogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke fogalmazott – sokak szemében „Besserwissernek” tűnt, azaz olyannak, amelyik mindenkinél mindent jobban tud. Az új vezetés olyan témákkal foglalkozik, amivel kivívja nemcsak a környezetvédők elismerését, hanem azokét is, akik eddig nem különösebben rokonszenveztek velük. Ezek közé tartozik például a géntechnológia, a világkereskedelem és a hazát érintő kérdések. A néppártosodás kapcsán azonban akadnak kétkedő hangok is a Zöldek körében. A múlt már nem egyszer megmutatta, hogy azokat, akik inkább középen képzelik el a pártot, hamar vádolhatják az „ideálok elárulásával”. Megtapasztalhatta ezt a párt egyedüli tartományi miniszterelnöke, Winfried Kretschmann is, akit 2016-ban választottak újra a Baden-Württemberg-i kabinet élére. Öt éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy a környezetvédők a CDU-val lépjenek koalícióra, a tartományban azonban 2016-ban ez a tabudöntés is megtörtént, mivel az SPD rengeteg mandátumot vesztett. Ne feledjük, a Zöldeket tavaly ősszel hajszál választotta el attól, hogy a szövetségi kormány tagjai legyenek. A jobboldali sajtó is elismeréssel illette őket kompromisszumkészségükért. Nem rajtuk, hanem az FDP-n múlt a Jamaica-koalíció meghiúsulása. A FAZ kommentárjában arra utal, ha a politikai erő valóban néppárttá kíván válni, akkor a menekültkérdésben is színt kell vallania.

Söderrel nem megy

Lehet-e koalíció Bajorországban a CSU és a Zöldek között? Ha a keresztényszociálisok lemaradnak az abszolút többségről – s erre lássuk be, nagy az esély – a környezetvédőket választhatják koalíciós partnernek. Csakhogy az együttműködés nagy akadálya lehet a tartományi miniszterelnök, Markus Söder személye. A CSU jobbszárnyához köthető politikus az AfD témáit használta fel a kampányban, aminek meg is lett a böjtje. Miközben az Alterntíva népszerűsége nem változott, a CSU-é zuhanni kezdett. Elképzelhető-e, hogy a Zöldek belépnek egy Söder kormányba? Katrin Göring-Eckardt, a párt Bundestag-beli frakcióvezetője igyekezett lehűteni az ezzel kapcsolatos kedélyeket. Nehezen tudna elképzelni egy ilyen koalíciót, amely – mint a müncheni Abendzeitungban adott nyilatkozatában fogalmazott – „minden fantáziát nélkülöz”. Kifejtette, a Zöldek Bajorországot is egy a világra nyitott tartományként képzelik el, Söder azonban nem ezt az irányvonalat képviseli. Menekültpolitikáját cinikusnak nevezte a frakcióvezető.

Frissítve: 2018.08.28. 11:45

Félárbócra engedték a Fehér Ház lobogóját McCain emlékére

Publikálás dátuma
2018.08.28. 09:08
A félárbócra engedett amerikai zászló
Fotó: Mandel Ngan / AFP
Donald Trump rendelte el a zászló leengedését, a zászló mostJohn McCain amerikai szenátor halálára emlékeztet. Az amerikai elnök nem vesz részt a republikánus politikus temetésén, ez McCain külön kérése is volt.
Félárbócra engedik a Fehér Házon az amerikai nemzeti lobogót a szombaton elhunyt John McCain arizonai szenátor temetése napjáig, azaz vasárnapig. Erről Donald Trump amerikai elnök rendelkezett hétfőn, írja az MTI.
A zászló félárbócra engedéséről szóló, Trump által aláírt proklamációban az elnök hangsúlyozta: "politikai nézeteink és politikánk különbözőségei ellenére is nagy tisztelettel adózom John McCain szenátor haza érdekében tett szolgálatai előtt". Hozzátette: a tisztelet jeleként rendelte el, hogy a zászló félárbocon maradjon a néhai szenátor temetéséig, amelyre vasárnap kerül sor a marylandi Annapolis haditengerészeti akadémiájának sírkertjében.
 Bloomberg hírügynökség munkatársa kommentárra kérte a Fehér Házat, amely azonban nem kívánt élni a lehetőséggel. A hírügynökség megjegyezte: gyakran fordul elő, hogy az amerikai elnökök proklamációban rendelik el a Fehér Ház nemzeti lobogójának félárbócra engedését. Donald Trump elődje, Barack Obama négy alkalommal írt alá ilyen értelmű nyilatkozatot: Daniel Inouye hawaii, Robert Byrd nyugat-virginiai, Arlen Specter pennsylvaniai és Edward Kennedy massachusettsi szenátorok halála után. 
A nyilatkozatban Donald Trump tudatta: felkérte Mike Pence alelnököt, hogy ő búcsúztassa pénteken a néhai szenátort a washingtoni törvényhozásban felállítandó ravatalnál, illetve megbízta John Kelly kabinetfőnököt, James Mattis védelmi minisztert és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót a kormányzat képviseletével a kongresszusi ravatalnál és a washingtoni katedrálisban szombaton sorra kerülő gyászszertartáson.  A McCain család szóvivője hétfőn közölte: tudomása szerint az elnök nem vesz részt a temetésen. Utóbbi döntéssel Trump teljesíti McCain kívánságát, a republikánus szenátor ugyanis az amerikai elnök nagy bírálójának számított, és halála előtt külön rendelkezett arról, hogy az államfő ne vegyen részt a szertartáson. John McCaint előtte szerdán, születése napján az arizonai szenátus épületében ravatalozzák fel.  Hétfőn délután a szenátusban is megemlékeztek a 81. életévében elhunyt szenátorról. 
Szerző
Frissítve: 2018.08.28. 09:17