Kérdőívben nyomoznának a tanárok után

Publikálás dátuma
2018.08.28 14:15
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szakmai felmérésnek álcázott nemzeti konzultációval bombáznák a tanárokat szeptemberben.
Az óraszámok mellett a tanárok hírlevél-feliratkozásaira, szakszervezeti és más szervezeti tagságaira, de még a Facebook-csoporttagságaira is kíváncsi a kormány abban a kérdőívben, amit idén szeptemberben terveznek szétküldeni az ország minden egyes pedagógusa számára. A kutatást eredetileg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezte és a tanárok munkaterhelését vizsgálná, de az érdekvédelmi szervezet kedden sajtótájékoztatón jelezte: a munka nem az ő eredeti elképzeléseik szerint halad. Nagy Erzsébet, a PDSZ Országos Választmányának tagja elmondta, kezdeményezésükre még az előző kormányzati ciklus végén kaptak pozitív választ, de az illetékes minisztérium kikötése az volt, hogy a felmérést a kormányközeli Századvég kutatócégnek kell lebonyolítania. Ebben még nem találtak semmi kivetnivalót, szakmai javaslataikat meg is küldték a minisztériumnak, ám a nemrégiben kézhez kapott kérdőívtervezet szerintük szinte minden szakmaiságot nélkülöz. – Az óraszámokra, munkaterhelésre általánosságban kérdeznek rá, mintha a kérdező sem tudná, hogyan épül fel egy pedagógus munkahete. Emellett olyan kérdések vannak benne, amelyek nem relevánsak a munkaterhelés vizsgálata szempontjából. Ráadásul a kitöltőnek meg kell adnia az oktatási azonosítóját, amivel már az anonimitás sem biztosított – mutatott rá az érdekvédő. Hozzátette: a módszertannal sem értenek egyet, az ugyanis, hogy mind a 170 ezer pedagógusnak elküldik a kérdőívet ahelyett, hogy egy tudományos alapon meghatározott reprezentatív mintával dolgoznának, torzíthatja az eredményeket. Így a felmérés lényegében csak egy pedagógusok körében végzett nemzeti konzultáció lesz. Szűcs Tamás PDSZ-elnök emlékeztetett: az egyeztetés a kérdőívről tavaly év végén indult, az áprilisi választások közeledtével abbamaradt, majd most augusztusban gyorsult fel újra. Az elnök szerint a kérdőív-tervezet nem áll készen arra, hogy már szeptemberben szétküldjék a pedagógusoknak, a kormány azonban nem akar várni, mert még az őszi időszakban módosítani akarnak a pedagógus munkaterheket érintő jogszabályokon, és ahhoz a kérdőív eredményeit is fel szeretnék használni. A PDSZ kezdeményezésére egyébként már készült egy hasonló kutatás, még 2010-ben, a Tárki közreműködésével. Az akkori eredmények szerint egy pedagógusnak átlagosan heti 51,5 munkaórája volt, amibe természetesen nemcsak a kötelező óraszámok, hanem minden más munkatevékenység beleszámított. Szűcs Tamás szerint a tanárok munkaterhelése azóta biztosan növekedett, ezért is lenne nagy szükség egy átfogó, szakmai alapokon nyugvó, korrekt felmérésre.
2018.08.28 14:15
Frissítve: 2018.08.28 14:27

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35