A brüsszeli pénzek csúszása miatt borulhat a költségvetés

A kelleténél gyorsabban nő a hiány, és lassabban áramlanak az EU-s pénzek, így még az alapvetően optimista ÁSZ is lát kockázatokat.

Annak ellenére, hogy a makrogazdasági folyamatok alapvetően kedvezően alakultak az első fél évben, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében mégis lát kockázatokat. Ezek közül kiemelkedik az európai uniós források beérkezésének elhúzódása, valamint az, hogy a költségvetési szervek időarányosan a tervezettnél többet költöttek, amire a vártnál nagyobb bevételi többlet sem elegendő.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 1420 milliárd forinttal, 4,4 százalékkal haladta meg az egész évre tervezett deficit összegét, és 740 milliárd forinttal volt több az időarányosnál. Az uniós források azonban ennél magasabb összeggel, csaknem 800 milliárd forinttal maradnak el az időarányostól, mert a későn kiküldött számlák miatt késedelmesen érkeznek. Az uniós beruházások egy részét a központi költségvetésből finanszírozzák, amit azért is megtehetnek, mert az emiatt megjelenő deficit összege nem növeli az uniós módszertan szerint számított hiányt. Az ÁSZ ugyanakkor megállapította, hogy a bevételek elmaradása ellenére az uniós programok megvalósítása ütemezetten folytatódott, ami hozzájárult a gazdasági növekedéshez.

Álláspontjuk szerint az uniós források költségvetési forrásból történő pótlása az államadósságot is növeli, ám ezt az adósságkezelés kedvező feltételekkel finanszírozni tudja. (Feltehetően itt a rövid futamidejű állampapírok megemelt kamatára gondoltak, amely a forintadósságot növeli, ugyanakkor devizaadósság aránya mérséklődik, így gazdaság sérülékenysége ezen az ágon csökken - a szerk.)

Az államadósság alakulásában az önkormányzatok adóssága is szerepet játszik, amely az első félévben mintegy 100 milliárd forinttal nagyobb volt a költségvetés elfogadásakor számított mértéknél.

Az ÁSZ ugyanakkor nem lát kockázatot az államadósság-szabály idei teljesülésénél. Várhatóan az uniós előírások alapján számított adósságráta is csökkenni fog - prognosztizálják -, de az még bizonytalan, hogy a csökkenés GDP arányos mértéke eléri-e az Európai Unió által kívánatosnak tartott 0,7 százalékpontot.