Bezár a Kuplung, a helyén luxuslakások lesznek

Publikálás dátuma
2018.08.29. 11:10

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Utoljára szeptember 10-én lesznek nyitva. Jelenleg új helyszínt keresnek, a VIII. kerület felé kacsingatnak.
Több mint egy évtized után bezár a bulinegyed egyik utolsó eredeti romkocsmája, a Kuplung is – írja az Index. A klub üzemeltetői a portálnak megerősítették, hogy a Király utcai szórakozóhelyet és a szintén hozzá tartozó Patentet és Hableányt lebontják, és luxuslakások épülnek a helyén. Kováts Péter „Pedro”, a hely tulajdonosa elmondta, hogy 2004-ben fél évre vették ki a helyszínt, és az elmúlt közel 14 évben körülbelül 12-13 alkalommal hosszabbítottak szerződést. Mindössze egy olyan, hároméves időszak volt, amikor előre tudtak tervezni, így voltaképpen mindig is megvolt a lehetősége, hogy egyszer a Kuplungnak be kell zárnia.
„Az utolsó időszakban hetekre, hónapokra állapodtunk meg a terület tulajdonosaival, ez azért már nem volt egy optimális helyzet”

–tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a korábbi tulajdonostól ők is próbálták megvenni a területet és még egy nagyon komoly hitelt is felvettek volna, de ez végül nem jött össze. Ettől függetlenül megértik, hogy a bérbeadók egyetlen szempontja a profit, de egyet nem értenek vele.
„A romkocsmák ereje elveszik ott, ahol üveg-fém és betonpaloták épülnek”

–vélekedett a tulajdonos.

Kovátsék jelenleg új helyszínt keresnek, ám a környéken szinte lehetetlen megfelelő adottságú területet megfizethető áron találni. Így ahogy például a Toldi Klubot üzemeltetők, úgy ők is a VIII. kerület felé kacsingatnak, amiről most már mindenki úgy beszél, mint a következő VII. kerület. A tulajdonos hozzátette, hogy nem szívesen költözik el a környékről, mert hiába lesz egyre felkapottabb Józsefváros, egyelőre az élet még mindig a VII. kerületben történik, és nagyon hosszú időben telik, mire a bulinegyed lelke átköltözik. Ráadásul az is problémát jelent, hogy Józsefvárosról majd akkor lehet erős szórakoztatóipari központról beszélni, ha legalább három ikonikus klub nyílik a környéken, de jelenleg egy ilyen sincs most ott. 
„Kultúrharc van, a külföldi ingatlanbefektetők leradírozzák a magyar kultúrát a bulinegyed térképéről, a zenekaroknak nem lesz hol fellépni, a magyar fiatalok meg nem jutnak hozzá a minőségi zenéhez, a végén pedig az egész üzletileg is kontraproduktív, mert egyben a turisztikai vonzereje is elvész a környéknek”

–jelentette ki.

A Kuplung utoljára szeptember 10-én lesz nyitva, de ezt megelőzően egy hatalmas, háromnapos, hétvégi programmaratonnal búcsúzik a hely szeptember 7. és 9. között.
Szerző

Kútfúrási törvény – Alkotmányellenes a módosítás

Publikálás dátuma
2018.08.29. 10:14
Népszava fotó
Az Ab határozata szerint a felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhető.
Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása – mondta ki az MTI összefoglalója szerint Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában. Az államfő előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa szerint alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható vízi létesítmény. A köztársasági elnök indítványában emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvény a környezet megóvását célzó állami kötelezettségként rögzíti a már elért védettségi szintről való visszalépés tilalmát. Továbbá a vitatott rendelkezés ellen érvelt korábban a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint tizenegy szakmai szervezet. Az Ab határozatának meghozatala előtt megkereste a belügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát. Az Ab alkotmányellenességet megállapító határozatának indokolásában rámutatott: az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása. A törvénymódosítás célja – az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése – más módon is elérhető. Az Ab kiemelte: minden olyan esetben, amikor a környezet védelmére vonatkozó szabályozást átalakítják, tekintettel kell lenni az elővigyázatosság és a megelőzés elveire, hiszen a természet és környezet védelmének elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és csak korlátozottan képesek megújulásra. Magyarországon a fúrt kutak létesítése 1960-tól engedélyhez kötött. A hatóság így követheti nyomon, milyen mértékű vízhasználat engedélyezhető a vízkészlet veszélyeztetése nélkül. A felszín alatti vizek használata csak olyan mértékben fogadható el, amennyiben nem eredményezi azok túlhasználatát. Az Ab határozatában kitért Magyarország 2015-ös vízgyűjtő-gazdálkodási tervére, amely megállapította, hogy a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A hatóságok az előzetes engedélyek révén határozhatják meg, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélkül történő, ellenőrizhetetlen vízkivételek az ökoszisztémák károsodásához vezethetnek. Továbbá a törvény a vizek minőségromlásán túl közegészségügyi kockázatokkal is járhat. Az Ab emlékeztetett arra is, hogy Magyarország felszíni vízkészletének mindössze 4 százaléka keletkezik az ország határain belül, ugyanakkor Magyarország az éghajlatváltozás következményeinek jelentősen kitett térségben helyezkedik el, így kiemelt jelentősége van a felszín alatti vízkészlettel való felelős gazdálkodásnak. A már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent, ezért alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely előzetes engedélyezési eljárás helyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek megőrzését. Az Ab szerint már a jelen generációk életfeltételeit is közvetlenül befolyásolhatja az engedély nélkül, ezáltal a szakmai és minőségi előírások figyelmen kívül hagyásának lehetőségével létesíthető kutak által előidézett minőségi állapotromlás kockázata. Az előzetesen beszerzendő engedélyek nem csupán a vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt a hatóságoknak, hanem takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek, például a vízkészletjárulék fizetésének kötelezettségével. A felszín alatti vízkészletek védelme a jelen nemzedékeinek stratégiai szintű feladata – szögezte le határozatában az Ab. Az Ab döntése miatt a parlament által júliusban megszavazott törvénymódosítás nem hirdethető ki, nem lép hatályba. A határozathoz a 15 tagú testületből különvéleményt fűzött 5 alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András. A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.
Szerző
Frissítve: 2018.08.29. 10:59

Pedagógushiány állhat a 9 évfolyamos iskolák bevezetésének útjában

Publikálás dátuma
2018.08.29. 10:09
Illusztrációbb
Fotó: Shutterstock
Pénteken hozhatják nyilvánosságra az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét, ám annak néhány eleme máris kiszivárgott.
A hírek szerint Kásler Miklós miniszter pénteken beszél majd a vitára bocsátandó új Nemzeti Alaptantervről, mely aznap kerülhet nyilvánosságra, ám annak néhány részlete máris kiszivárgott, melyekről a hvg.hu ír. Információik szerint
  • a hetedik-nyolcadik osztályban összevonják a biológiát, kémiát és fizikát, természettudományok tantárgy néven; és
  • a kormány lemondott a 9 évfolyamos iskola bevezetéséről pénz- és pedagógushiány miatt.
Ötödikben és hatodikban a diákok természetismeret tantárgyat tanulnak, a természettudomány tantárggyal ezt vinnék tovább. A szakképzésben az összevont természettudományos tárgyakat már korábban bevezették. A 9 évfolyamos iskolák már korábban is felmerültek, akkor a 100 fő alatti vidéki kisiskolák felső évfolyamait gyűjtő intézményekként kerültek szóba. Ám a tervek megvalósításához többek közt 2-3 ezer tanárral többre lenne szükség.
Az új Nemzeti Alaptanterv jövő szeptemberben lépne életbe, bár szakemberek szerint csúszhat a bevezetése, mert az Emmi csak félkész tervet kapott. Az új NAT-hoz új tankönyvek is kellenek: a Népszava úgy tudja, kétféle tankönyvet akar bevezetni a kormány. A Fidesz-KDNP által támogatott világképpel egy "állami" vagy egy "egyházi" csomagolásban ismerkedhetnek majd a diákok.
Szerző