Chemnitz tanulságai

Publikálás dátuma
2018.08.29 20:07
Gyertyát gyújtottak a gyilkosság helyszínén
Fotó: AFP/ MONIKA SKOLIMOWSKA
Szigorúbb fellépést követelnek Németországban a szélsőséges csoportok ellen. Szász-Anhalt tartományban a zsidó közösséget féltik.
Németországban a politikai élet válaszokat keres a Chemnitzben történtekre. A keletnémet város, amely már hosszú évek óta a szélsőjobb fellegvárásnak számít, napok óta szélsőséges csoportok megmozdulásainak terepévé vált. A rendőrséget megdöbbentette, hogy a szélsőjobb milyen gyorsan képes több ezer embert mozgósítani. Ennek nyomán néhány száz rendfenntartó nézett szembe a futballhulliganizmusból is ismert arcokkal. Most a politikán a sor, hogy megoldást találjon arra, miként kezelje a szélsőjobbot. Ez eddig politikai szinten sem nevezhető sikertörténetnek, hiszen a CDU/CSU-SPD nagykoalíció nem tudta kifogni a szelet a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) vitorlájából, illetve amikor erre a bajor Keresztényszociális Unió erre kísérletet tett, abban nem volt köszönet: a CSU népszerűsége fokozatosan csökkent a tartományban, miközben az AfD-é nagyjából egy (15 százalék körüli) szinten maradt. A Chemnitzben történtek után azonban a politikai élet szereplőinek fel kell ismerniük: cselekedniük kell, hiszen a szélsőjobb erőszakos cselekményektől sem riad vissza. Michael Kretschmer, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke szerint a rendőrségnek a jövőben szigorúbban kell fellépnie. Mint a ZDF televízióban elmondta, meg kell akadályozni, hogy Chemnitz a németországi szélsőségesek felvonulási terepévé váljon. A tartományi kormányfő ugyanakkor visszautasította a vádakat, melyek szerint a rendőrség mulasztást követett volna el. Keményebb bírálatot fogalmazott meg Szász-Anhalt tartomány belügyminisztere, Holger Stahlknecht. A kereszténydemokrata politikus szerint meg kell vizsgálni, mennyire képes a rendőrség hatékony fellépésre a rendkívüli helyzetekben. Kifejtette, bebizonyosodott, hogy a szélsőséges csoportok igen gyors szerveződésre képesek a közösségi oldalak révén. Hozzátette, Németországban teljesen elfogadhatatlan az önbíráskodás. „Az államnak a lehető legkeményebben kell fellépnie ezekben az esetekben” - fejtette ki. Türingia miniszterelnöke, Bodo Ramelow óva intett attól, hogy a szélsőséges kirohanásokat kizárólag Kelet-Németországgal hozzák összefüggésbe. Szerinte bárhol előfordulhat az, hogy egy gyorsan növekvő csoport külföldiek ellen uszítson. „Ez szörnyű, sehol sem történhetne meg” - fejtette ki a balpárti politikus. Mint mondta, ha a problémát kizárólag a volt NDK-ra vonatkoztatnák, „az az egész jelenség szőnyeg alá söprését jelentené”. Megkondította a vészharangot Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus-megbízottja. Meglátása szerint ugyanis a chemnitzi események kapcsán félő, hogy a Szász-Anhalt tartományban élő zsidó közösség tagjai veszélybe kerülhetnek. Az erőszakos cselekmények arra utalnak, hogy a szélsőségesek még komoly potenciállal rendelkezhetnek. Vasárnap a németek és külföldiek között erőszakos cselekményekre került sor, amelyben egy 35 éves német tisztázatlan okokból életét vesztette. Azóta szélsőségesek tüntetéseinek színhelye a tartomány.
Frissítve: 2018.08.29 20:35

Földrengés rázta meg Fülöp-szigetek fővárosát, legalább öten meghaltak

Publikálás dátuma
2019.04.22 15:36

Fotó: AFP/ NOEL CELIS
A Manilát és környékét érő természeti csapás áldozatait összeomló épületek temették maguk alá. Cunami-riadót nem kellett elrendelni.
6,1-es erősségű földrengés rázta meg hétfő délután a Fülöp-szigeteki fővárost, Manilát és környékét, írja az NBCnews.com. Hírek érkeztek áramkimaradásról, autópályára omló sziklákról, megrongálódott a nemzetközi repülőtér és leállt a vasúti közlekedés, emberek ezrei menekültek az utcákra. A khaleejtimes.com Lila Pineda kormányzó televíziós nyilatkozata után azt is hozzáteszi:
a rengés miatt öt ember lelte halálát.
Három ember testét Porac településén egy összedőlt ház romjai között találták meg, egy idős nő és unokája pedig Luba városában vesztette életét, mikor rájuk omlott egy épület.
Cunami-riadót nem rendeltek el; a hatóságok szerint a 20 kilométeres mélységben történt rengés nem volt olyan hosszú, sem olyan kiterjedt, hogy szökőárat indítson el. Az utórengések miatt viszont figyelmeztetést adtak ki.
Frissítve: 2019.04.22 15:37

Putyin és Kim Dzsong Un csütörtökön találkozik Vlagyivosztokban

Publikálás dátuma
2019.04.22 14:27

Fotó: AFP / HANDOUT/ ALEXANDER ZEMLIANICHENKO
A 37 résztvevős pekingi Egy övezet, egy út csúcsra tartva tárgyal az orosz elnök az észak-koreai diktátorral.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozóját csütörtökön fogják megrendezni Vlagyivosztokban, a Russzkij szigeten - közölte hétfőn a Kremlhez közel álló, Izvesztyija című napilap. A lap szerint Putyin a Pekingben pénteken és szombaton megtartandó Egy övezet, egy út nemzetközi fórumra tartva - melyen 36 másik ország képviselői mellett Orbán Viktor is részt vesz majd - tesz majd kitérőt Vlagyivosztokba. A Kreml korábban biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta elárulni a csúcstalálkozó helyszínét és időpontját, csak annyit közölt, hogy azt a hónap második felében, Oroszország területén tartják meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a két vezető a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének és a regionális együttműködésnek a kérdéseit fogja áttekinteni. A hétvégén megjelent orosz és nemzetközi sajtóértesülések szerint észak-koreai funkcionáriusok keresték fel a tervezett találkozó feltételezett helyszínét, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemet, ahol egyébként április 24-én és 25-én "hivatalos küldöttségek látogatása" miatt szünetel majd az oktatás. A Vlagyivosztokban megtartandó csúcs lehetőségéről elsőként a Yonhap dél-koreai hírügynökség számolt be a múlt hét elején.
A két ország között már huzamosan szünetel a legmagasabb szintű kapcsolattartás. Putyin 2000-ben látogatott el Phenjanba. Kim Dzsong Un apja, Kim Dzsong Il páncélvonatán 2001-ben és 2002-ben Moszkvába, 2011-ben pedig Ulan-Udéba utazott el. A jelenlegi észak-koreai diktátor még sosem lépte át az orosz határt, bár egy meghívást már elfogadott 2015-ben.

Egy övezet, egy út, 37 résztvevő, második fórum

Összesen 37 kormány-, illetve államfő, valamint egyéb vezető jelezte részvételét az április 25. és 27. között Pekingben tartandó második Egy övezet, egy út fórumra - jelentette be múlt pénteki sajtótájékoztatóján Vang Ji kínai külügyminiszter. Magyarország mellett több európai állam is képviselteti magát, így például Ausztria, Csehország, Szerbia, Görögország, Olaszország, Portugália és Svájc.
Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország és Ausztrália szintén magas rangú küldöttekkel képviseltetik majd magukat az eseményen. De csatlakozik majd António Guterres ENSZ főtitkár, valamint Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is.
Ott lesznek továbbá az Új Selyemút-tervként is ismert kezdeményezés más érdekeltjei, a többi között Oroszország, Mongólia, Pakisztán, Vietnam, Thaiföld, Szingapúr, a Fülöp-szigetek, Chile és Egyiptom vezetői is. Az Új Selyemút terv eddigi eredményeivel kapcsolatban Vang elmondta: 126 ország és 29 nemzetközi szervezet írt alá együttműködési megállapodást Kínával.

Erre figyelmeztetett az EU

Az Egy övezet, egy út az az óriási gazdasági program, ami miatt az EU 2017 áprilisban egy jelentést is kiadott volna, melyben figyelmezteti Kínát: szerződéseivel ne gyengítse a liberális világrendet, ne törekedjen a többi ország megosztására, és a kínai hegemónia előkészítésére. Továbbá az EU előírta volna az európai kormányoknak, hogy a Kínával kötött szerződésekből szedessenek ki egy sor gyanús terminust, melyeknek a kínai kormány nyelvhasználatában sajátos jelentése van. A tiltás mellett érvelt a brit, a francia, az ír, a holland, az osztrák, a spanyol, a svéd és még a lengyel kormány is. A lengyelek állításuk szerint már tapasztalták is, hogy a kínaiak a saját doktrínájukat erősítő szövegeket akarnak beleerőltetni a kétoldalú megállapodásokba.

Ám Magyarország - egyedüliként az uniós országok közül - erélyesen kiállt a kínai befolyás és hegemónia-építés mellett, így a közös, uniós szintű fellépés az Orbán-kormány érdekei miatt elbukott.