Chemnitz tanulságai

Publikálás dátuma
2018.08.29 20:07
Gyertyát gyújtottak a gyilkosság helyszínén
Fotó: AFP/ MONIKA SKOLIMOWSKA
Szigorúbb fellépést követelnek Németországban a szélsőséges csoportok ellen. Szász-Anhalt tartományban a zsidó közösséget féltik.
Németországban a politikai élet válaszokat keres a Chemnitzben történtekre. A keletnémet város, amely már hosszú évek óta a szélsőjobb fellegvárásnak számít, napok óta szélsőséges csoportok megmozdulásainak terepévé vált. A rendőrséget megdöbbentette, hogy a szélsőjobb milyen gyorsan képes több ezer embert mozgósítani. Ennek nyomán néhány száz rendfenntartó nézett szembe a futballhulliganizmusból is ismert arcokkal. Most a politikán a sor, hogy megoldást találjon arra, miként kezelje a szélsőjobbot. Ez eddig politikai szinten sem nevezhető sikertörténetnek, hiszen a CDU/CSU-SPD nagykoalíció nem tudta kifogni a szelet a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) vitorlájából, illetve amikor erre a bajor Keresztényszociális Unió erre kísérletet tett, abban nem volt köszönet: a CSU népszerűsége fokozatosan csökkent a tartományban, miközben az AfD-é nagyjából egy (15 százalék körüli) szinten maradt. A Chemnitzben történtek után azonban a politikai élet szereplőinek fel kell ismerniük: cselekedniük kell, hiszen a szélsőjobb erőszakos cselekményektől sem riad vissza. Michael Kretschmer, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke szerint a rendőrségnek a jövőben szigorúbban kell fellépnie. Mint a ZDF televízióban elmondta, meg kell akadályozni, hogy Chemnitz a németországi szélsőségesek felvonulási terepévé váljon. A tartományi kormányfő ugyanakkor visszautasította a vádakat, melyek szerint a rendőrség mulasztást követett volna el. Keményebb bírálatot fogalmazott meg Szász-Anhalt tartomány belügyminisztere, Holger Stahlknecht. A kereszténydemokrata politikus szerint meg kell vizsgálni, mennyire képes a rendőrség hatékony fellépésre a rendkívüli helyzetekben. Kifejtette, bebizonyosodott, hogy a szélsőséges csoportok igen gyors szerveződésre képesek a közösségi oldalak révén. Hozzátette, Németországban teljesen elfogadhatatlan az önbíráskodás. „Az államnak a lehető legkeményebben kell fellépnie ezekben az esetekben” - fejtette ki. Türingia miniszterelnöke, Bodo Ramelow óva intett attól, hogy a szélsőséges kirohanásokat kizárólag Kelet-Németországgal hozzák összefüggésbe. Szerinte bárhol előfordulhat az, hogy egy gyorsan növekvő csoport külföldiek ellen uszítson. „Ez szörnyű, sehol sem történhetne meg” - fejtette ki a balpárti politikus. Mint mondta, ha a problémát kizárólag a volt NDK-ra vonatkoztatnák, „az az egész jelenség szőnyeg alá söprését jelentené”. Megkondította a vészharangot Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus-megbízottja. Meglátása szerint ugyanis a chemnitzi események kapcsán félő, hogy a Szász-Anhalt tartományban élő zsidó közösség tagjai veszélybe kerülhetnek. Az erőszakos cselekmények arra utalnak, hogy a szélsőségesek még komoly potenciállal rendelkezhetnek. Vasárnap a németek és külföldiek között erőszakos cselekményekre került sor, amelyben egy 35 éves német tisztázatlan okokból életét vesztette. Azóta szélsőségesek tüntetéseinek színhelye a tartomány.
2018.08.29 20:07
Frissítve: 2018.08.29 20:35

Sokkal jobban kikapott Trump, mint ahogy látszott

Publikálás dátuma
2018.11.14 10:01

Fotó: AFP/ Timothy A. Clary
Egy héttel az amerikai félidős választások után, a postai voksokat is figyelembe véve, a korábbinál kedvezőbb a demokraták szempontjából.
A még most sem teljesen lezárt szavazatszámlálás friss meglepetése, hogy Arizonában a demokrata Kyrsten Sinema nyerte meg a szenátorválasztást, kiütve a nyeregből a voksolás utáni éjszakán készült első mérleg szerint még győztesnek látszó, republikánus Martha McSallyt. Ez a fordulat azért jelentős, mert Arizona elég szilárdan „vörös”, vagyis a republikánusok felé hajló államnak számított eddig. Ez a győzelem persze önmagában még nem jelenti azt, hogy a félidős választást hatalmas demokrata előretörés, a többek által várt „kék hullám” jellemezte volna, de kétségkívül jelzésértékű, hogy a 42 éves Sinema győzelmével 1988 óta most először választottak ebben a „vadnyugati” államban demokrata párti szenátort. Kyrsten Sinema több szempontból is úttörő: ő lesz Arizona első női szenátora, illetve az első nyíltan biszexuális amerikai szenátor. Az elmúlt hat esztendőben a képviselőház tagja volt. Nem radikális, hanem sokkal inkább kiegyensúlyozottságra törekvő demokrata politikusnak számít: képviselőként megszavazta a Donald Trump elnök által szorgalmazott törvényjavaslatok több mint a felét. Bár az eredmények még most sem teljesen véglegesek és hivatalosak, könnyen elképzelhető, hogy a republikánusoknak a száz tagú szenátusban a két elnökválasztás közötti félidőben tartott nagy erőpróba nyomán is csak alig lesz több szenátoruk, mint az eddigi 51, annak ellenére, hogy tíz olyan szenátusi poszt betöltéséről szavaztak most az amerikaiak, ahol eddig demokrata volt a szenátor, de az államban a 2016-os elnökválasztáson a republikánus Trump kapott több szavazatot, tehát az állam a legutóbbi mérhető versengés idején a republikánusokhoz pártolt. Az, hogy most több „veszélyeztetett” szenátori poszton voltak kénytelenek vállalni a demokraták a megmérettetést, alapvetően a véletlennek tudható be: a félidős választáson a szenátusi helyek egyharmadáról döntöttek, mert a szenátori mandátum hat évre szól, és kétévente újítják meg a testület egy-egy harmadát. Floridában még újraszámlálják a szavazatokat, Mississippi államban pedig e hónap 27-én pótválasztást tartanak, a tartós szenátusi erőviszonyok csak akkor fognak kialakulni. Donald Trump már a november 6-i választás után néhány órával kihirdette a republikánusok hatalmas győzelmét. Ez az értékelés nem is a szenátusban bizonyult a legkevésbé megalapozottnak, hanem a teljesen újraválasztott képviselőházban, ahol a demokraták legkevesebb 32 helyet elhódítottak a republikánusoktól, további négy helyen pedig nyerésre állnak, és ezzel elragadták a többséget az eddig 23 fős előnyben volt republikánusoktól. A szövetségi kormány politikáját, manőverezési lehetőségeit ugyan közvetlenül nem érinti, de az Egyesült Államok közhangulatáról sokat elárul, hogy a demokraták a félidős választásokon a maguk javára fordították meg az erőviszonyokat az 50 közül 7 szövetségi államban a kormányzóválasztás nyomán, valamint 8 szövetségi államban az állami törvényhozás tagjainak a megválasztásakor. Összességében a demokraták a 70-es évek első felében tombolt Watergate-botrány időszaka óta most szerepeltek a legjobban a félidős választásokon. Az, hogy a képviselőházban „kék fordulat” történt, alapvetően átírja majd az elkövetkező két esztendő várható amerikai belpolitikai forgatókönyvét, hiszen az elnök emberei semmi lényeges törvényalkotást nem lesznek képesek keresztülvinni, ha nem kötnek alkut a demokratákkal, nem mennek elébe egyes demokrata követeléseknek. Ráadásul az a lehetőség is elveszett a republikánusok számára, hogy a két év múlva újra esedékes képviselőházi választásokra való felkészülés jegyében a saját érdekeiknek megfelelően rajzolják át az egyes képviselői választókerületek határát, ami – tekintettel az állandóan változó népességi arányokra – folyamatosan meglévő manipulációs lehetőséget biztosít a mindenkori többségnek.  

Demokrata sokszínűség

Az amerikai választási elemzők egyetértenek abban, hogy a demokraták egyfelől a kisebbségek, másfelől a magasan képzettek, de leginkább a nők körében szerepeltek jól, és ennek köszönhetik sikereiket. A női szavazók 56 százaléka demokrata jelöltre voksolt, amiben nyilvánvalóan szerepet játszott az elnök magatartása, több, a nőkkel kapcsolatos, sokak által visszataszítónak tartott megnyilvánulása. A demokraták számos értelemben vett sokfélesége nem csupán a szavazóbázison, hanem a megválasztott jelöltek között is megmutatkozik. Így Massachusetts állam először küldött afroamerikai nőt a szövetségi törvényhozásba, Michigan, illetve Minnesota államból egy-egy muszlim női is bejutott a kongresszusba, Kansasban pedig „bennszülött amerikai” - vagyis indián, ráadásul leszbikus indián – politikusnőt választottak be a szövetségi képviselőházba.   

1988 óta most először választottak demokrata párti szenátort Arizonában
bubi Az úttörő Kyrsten Sinema A demokrata szenátor nemcsak Arizona első női szenátora, hanem az első nyíltan biszexuális amerikai szenátor
Témák
USA
2018.11.14 10:01
Frissítve: 2018.11.14 10:01

Marad az olasz költségvetés, Salvini nemet mondott az EB-nek

Publikálás dátuma
2018.11.14 08:48
Matteo Salvini
Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Hiába dobta vissza Brüsszel az olasz kormány kockázatosnak ítélt jövő évi büdzséjét, Matteo Salvini és kormánya kitart saját számításaik mellett.
Az olasz kormány nem változtatja meg a költségvetési hiányra és a növekedésre vonatkozó irányzatokat a jövő évi büdzsé tervezetében, annak ellenére sem, hogy Brüsszel ennek felülvizsgálatára kérte Rómát – jelentette be Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes kedden késő este, röviddel a Brüsszel által szabott éjféli határidő lejárta előtt.
Közleményében leszögezte, hogy a költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka marad, a növekedési irányzat pedig 1,5 százalék lesz, de növelik az eszközeladásokat, és körültekintően fogják figyelni a kiadások alakulását - írja a hirado.hu. Hasonló szellemben nyilatkozott a kormány ülése után a másik miniszterelnök-helyettes, Luigi Di Maio, és fogadkozott, hogy a kabinet szilárdan ki fog tartani a megszorítás elleni tervei mellett. „A költségvetés nem fog változni sem az egyensúlyi tételekben, sem a növekedési előirányzatokban. Meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen költségvetésre van szüksége az országnak, hogy újra lendületbe jöjjön” – mondta az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke.
Ez volt a legelső alkalom, hogy az Európai Bizottság visszautasította valamelyik tagállam büdzsétervezetét. Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) november 5-i brüsszeli ülésén ugyancsak a költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt. A miniszterek közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy osztják a brüsszeli testület értékelését. 

Valaki rosszul számol

Mint az Index emlékeztet, az uniós csúcsszerv arra hivatkozott, hogy a tervezetben szereplő számok közel sem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és római kötelezettségvállalásoknak. Az új olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb költségvetési hiánycélokat tűzött ki a következő három évre, ráadásul be akarja fejezni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatot A költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben brüsszeli számítások szerint a növekedés csupán 1,2 százalékos lesz, a legalacsonyabb az EU-ban.  A deficitet 2019-ben a GDP 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kabinet által vállalt 0,8 százalékkal szemben, így háromszor nagyobb lenne a célszám. A rákövetkező évre vonatkozóan a kabinet 2,1 százalékos hiánnyal számol, míg a brüsszeli előrejelzés szerint a költségvetési hiány már jövőre eléri a GDP 2,9 százalékát, 2020-ban pedig 3,1 százalékos lesz, meghaladja a háromszázalékos uniós korlátot. Giovanni Tria gazdasági és pénzügyminiszter viszont azt a választ adta, hogy Brüsszel rosszul számol, ők pedig mindenképpen maradnak saját terveiknél, hiszen az országnak ki kell evickélnie a gyenge növekedés csapdájából.
2018.11.14 08:48