Németországban a politikai élet válaszokat keres a Chemnitzben történtekre. A keletnémet város, amely már hosszú évek óta a szélsőjobb fellegvárásnak számít, napok óta szélsőséges csoportok megmozdulásainak terepévé vált. A rendőrséget megdöbbentette, hogy a szélsőjobb milyen gyorsan képes több ezer embert mozgósítani. Ennek nyomán néhány száz rendfenntartó nézett szembe a futballhulliganizmusból is ismert arcokkal.
Most a politikán a sor, hogy megoldást találjon arra, miként kezelje a szélsőjobbot. Ez eddig politikai szinten sem nevezhető sikertörténetnek, hiszen a CDU/CSU-SPD nagykoalíció nem tudta kifogni a szelet a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) vitorlájából, illetve amikor erre a bajor Keresztényszociális Unió erre kísérletet tett, abban nem volt köszönet: a CSU népszerűsége fokozatosan csökkent a tartományban, miközben az AfD-é nagyjából egy (15 százalék körüli) szinten maradt.
A Chemnitzben történtek után azonban a politikai élet szereplőinek fel kell ismerniük: cselekedniük kell, hiszen a szélsőjobb erőszakos cselekményektől sem riad vissza. Michael Kretschmer, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke szerint a rendőrségnek a jövőben szigorúbban kell fellépnie. Mint a ZDF televízióban elmondta, meg kell akadályozni, hogy Chemnitz a németországi szélsőségesek felvonulási terepévé váljon. A tartományi kormányfő ugyanakkor visszautasította a vádakat, melyek szerint a rendőrség mulasztást követett volna el.
Keményebb bírálatot fogalmazott meg Szász-Anhalt tartomány belügyminisztere, Holger Stahlknecht. A kereszténydemokrata politikus szerint meg kell vizsgálni, mennyire képes a rendőrség hatékony fellépésre a rendkívüli helyzetekben. Kifejtette, bebizonyosodott, hogy a szélsőséges csoportok igen gyors szerveződésre képesek a közösségi oldalak révén. Hozzátette, Németországban teljesen elfogadhatatlan az önbíráskodás. „Az államnak a lehető legkeményebben kell fellépnie ezekben az esetekben” - fejtette ki.
Türingia miniszterelnöke, Bodo Ramelow óva intett attól, hogy a szélsőséges kirohanásokat kizárólag Kelet-Németországgal hozzák összefüggésbe. Szerinte bárhol előfordulhat az, hogy egy gyorsan növekvő csoport külföldiek ellen uszítson. „Ez szörnyű, sehol sem történhetne meg” - fejtette ki a balpárti politikus. Mint mondta, ha a problémát kizárólag a volt NDK-ra vonatkoztatnák, „az az egész jelenség szőnyeg alá söprését jelentené”.
Megkondította a vészharangot Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus-megbízottja. Meglátása szerint ugyanis a chemnitzi események kapcsán félő, hogy a Szász-Anhalt tartományban élő zsidó közösség tagjai veszélybe kerülhetnek. Az erőszakos cselekmények arra utalnak, hogy a szélsőségesek még komoly potenciállal rendelkezhetnek.
Vasárnap a németek és külföldiek között erőszakos cselekményekre került sor, amelyben egy 35 éves német tisztázatlan okokból életét vesztette. Azóta szélsőségesek tüntetéseinek színhelye a tartomány.
