Chemnitz tanulságai

Publikálás dátuma
2018.08.29 20:07
Gyertyát gyújtottak a gyilkosság helyszínén
Fotó: AFP/ MONIKA SKOLIMOWSKA
Szigorúbb fellépést követelnek Németországban a szélsőséges csoportok ellen. Szász-Anhalt tartományban a zsidó közösséget féltik.
Németországban a politikai élet válaszokat keres a Chemnitzben történtekre. A keletnémet város, amely már hosszú évek óta a szélsőjobb fellegvárásnak számít, napok óta szélsőséges csoportok megmozdulásainak terepévé vált. A rendőrséget megdöbbentette, hogy a szélsőjobb milyen gyorsan képes több ezer embert mozgósítani. Ennek nyomán néhány száz rendfenntartó nézett szembe a futballhulliganizmusból is ismert arcokkal. Most a politikán a sor, hogy megoldást találjon arra, miként kezelje a szélsőjobbot. Ez eddig politikai szinten sem nevezhető sikertörténetnek, hiszen a CDU/CSU-SPD nagykoalíció nem tudta kifogni a szelet a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) vitorlájából, illetve amikor erre a bajor Keresztényszociális Unió erre kísérletet tett, abban nem volt köszönet: a CSU népszerűsége fokozatosan csökkent a tartományban, miközben az AfD-é nagyjából egy (15 százalék körüli) szinten maradt. A Chemnitzben történtek után azonban a politikai élet szereplőinek fel kell ismerniük: cselekedniük kell, hiszen a szélsőjobb erőszakos cselekményektől sem riad vissza. Michael Kretschmer, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke szerint a rendőrségnek a jövőben szigorúbban kell fellépnie. Mint a ZDF televízióban elmondta, meg kell akadályozni, hogy Chemnitz a németországi szélsőségesek felvonulási terepévé váljon. A tartományi kormányfő ugyanakkor visszautasította a vádakat, melyek szerint a rendőrség mulasztást követett volna el. Keményebb bírálatot fogalmazott meg Szász-Anhalt tartomány belügyminisztere, Holger Stahlknecht. A kereszténydemokrata politikus szerint meg kell vizsgálni, mennyire képes a rendőrség hatékony fellépésre a rendkívüli helyzetekben. Kifejtette, bebizonyosodott, hogy a szélsőséges csoportok igen gyors szerveződésre képesek a közösségi oldalak révén. Hozzátette, Németországban teljesen elfogadhatatlan az önbíráskodás. „Az államnak a lehető legkeményebben kell fellépnie ezekben az esetekben” - fejtette ki. Türingia miniszterelnöke, Bodo Ramelow óva intett attól, hogy a szélsőséges kirohanásokat kizárólag Kelet-Németországgal hozzák összefüggésbe. Szerinte bárhol előfordulhat az, hogy egy gyorsan növekvő csoport külföldiek ellen uszítson. „Ez szörnyű, sehol sem történhetne meg” - fejtette ki a balpárti politikus. Mint mondta, ha a problémát kizárólag a volt NDK-ra vonatkoztatnák, „az az egész jelenség szőnyeg alá söprését jelentené”. Megkondította a vészharangot Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus-megbízottja. Meglátása szerint ugyanis a chemnitzi események kapcsán félő, hogy a Szász-Anhalt tartományban élő zsidó közösség tagjai veszélybe kerülhetnek. Az erőszakos cselekmények arra utalnak, hogy a szélsőségesek még komoly potenciállal rendelkezhetnek. Vasárnap a németek és külföldiek között erőszakos cselekményekre került sor, amelyben egy 35 éves német tisztázatlan okokból életét vesztette. Azóta szélsőségesek tüntetéseinek színhelye a tartomány.
2018.08.29 20:07
Frissítve: 2018.08.29 20:35

Nagy nevek nélkül kezdődik a világgazdasági csúcstalálkozó

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:46

Fotó: AFP/ Fabrice Coffrini
Donald Trump amerikai elnök és egy sor neves személyiség mondta le a kedden kezdődő davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) való részvételt.
Davosban alapították az első szanatóriumot a tuberkolózisban szenvedők számára. A város 1560 méter magasban fekszik, adottságai kiválóak. Sok tüdőbeteg utazott ide a gyógyulásban bízva. Thomas Mannt is e csodálatos környezet ihlette meg A varázshegy című művének megírásához. Évtizedekkel később elsősorban nem a testi vagy a lelki bajok gyógyítását várták a Graubünden tartományban található, mintegy 10 ezres állandó lakosú várostól. Sokan azt remélték, hogy az 1971-ben itt alapított Világgazdasági Fórum – amint a neve is sugallja – a világ gazdaságának gondjaira is gyógyírt jelent, hiszen neves politikusokat, nagy koponyák sorát hívták meg ide. A mindenkori amerikai elnök első külföldi útja rendre Davosba vezetett az új naptári évben. A mai világpolitika állapotát is mutatja, hogy a ma kezdődő, s péntekig tartó tanácskozásról a világ egy sor vezetője marad távol. Donald Trump amerikai elnök finoman fogalmazva nem mozog otthonosan az európai vezetők között. Igaz, ezúttal van alibije, hivatkozhat arra, nincs módjában elutazni az amerikai kormányzati leállás, illetve a mexikói határra tervezett fal miatti költségvetési vita nyomán. Theresa May brit miniszterelnöknek a Brexit miatt megvan a baja, ő szintén igazoltan van távol. Csakúgy, mint Emmanuel Macron francia elnök, aki ugyancsak belpolitikai okok, a sárgamellényesek tíz hete tartó megmozdulásai miatt marad otthon, az Elysée-palotában. Jelen állás szerint nem lesz jelen Vlagyimir Putyin orosz elnök sem, s Kínát is csak az alelnök képviseli. A lemondásokat tudomásul vették a szervezők, de nem tartják tragikusnak a fejleményeket. Angela Merkel kancellár ugyanis – mint minden más alkalommal – ezúttal is tiszteletét teszi, s szívesen látják is függetlenül attól, hogy már nem a kereszténydemokraták elnöke. Elutazik a svájci városba a január elsején beiktatott brazil elnök, Jair Bolsonaro és Abe Sindzo japán miniszterelnök is. Összesen a világ gazdasági teljesítményének negyedét képviselik politikai szinten Davosban. A rendezvényen háromezer meghívott vesz részt. A konferencia a Globalizáció 4.0 címet viseli. Trump távolmaradása így is kellemetlen fejlemény a szervezők számára. Nem is azért, mert az amerikai elnök annyira jelentősen emelné a rendezvény szakmai színvonalát. Amit a svájci Blick című lap fogalmazott a Világgazdasági Fórum így olyan lesz, mint egy parti a születésnapos nélkül – kevésbé lesz szórakoztató és izgalmas. „Meglátjuk majd, hogy hozható ki a legjobb a jelenlegi helyzetből” - fejtette ki Klaus Schwab. Ezúttal is, mint minden korábbi alkalommal, a davosi fórumot kiötlő német közgazdász nyitja meg a rendezvényt. Mindig is derűlátásáról volt ismert, amikor mindenki temette a világgazdaságot a 2008-ban kitört válságot, úgy vélte, van élet a recesszió után is. Igaza lett, de arra nem számíthatott, hogy a válság az európai politikára is döntő hatást gyakorol, s – a menekültválsággal – megerősödnek a jobboldali populista pártok. Közvetlenül a fórum megkezdése előtt tették közzé a Globális versenyképességi jelentést. Ez átfogó képet ad a világ gazdaságának mai helyzetéről, a nagyhatalmak közötti konfliktusokról, a szélsőséges időjárásról, a kibertámadásokról, a populisták térnyeréséről, a légszennyezettségről, a terrortámadásokról, és még hosszasan folytathatnánk a sort. Az egyes rizikófaktorokat valószínűségszámítás és egyéb lehetséges külső befolyások révén osztályozták. A megannyi veszélyforrás felsorolása mellett azonban a dokumentum arra a következtetésre jut: a legnagyobb rizikót maga az ember jelenti. A politika negatívan befolyásolja a gazdaságot, s szociális konfliktusokat idézhet elő. Az idei fórum mondanivalója az lesz: a globalizmus már idejétmúlt, elérkezett azonban a globalizáció időszaka. Mi a különbség? Utóbbi az egyes államok hatékonyabb együttműködését feltételezi, mert így a világ gazdasága is stabilabbá válik, s nem reagál annyira szélsőségesen az egyes váratlan helyzetekre. A globalizmus halálát a neokonzervatívok idézték elő, akik a nemzeti szuverenitást látták súlyos veszélyben. S hogy képesek-e együttműködésre a világ államai? A fórumra készült jelentés szerint az ázsiai országok jóval nagyobb hajlandóságot mutatnak erre, mint az európaiak.

Sokba kerül a biztonság

Az eddigi 8 helyett idén 9,5 millió svájci frankot (nagyjából ugyanennyi euró) költenek a davosi rendezvény biztonságos lebonyolítására. Az első számú cél a terrortámadás megakadályozása, de természetesen nem utolsó szempont, hogy megvédjék a résztvevőket az ellentüntetőktől. A svájci hadsereg egy egysége múlt héten azt gyakorolta, miként lépjen fel erőszakos tüntetőkkel szemben – írta a Schweiz am Wochenende című lap.

A davosi fórum jelentősége

A Világgazdasági Fórum célja, hogy a világ állapotát a befolyásos vezetők globális, regionális és iparági vitáin keresztül javítsa. A Fórum egyes régiókat, illetve az egész világot felölelő tanulmányai sok gazdaságpolitikai vitában és elemzésben szolgálnak viszonyítási pontként. Az alapítványi formában működő szervezetet 1971-ben alapították Genfben, felügyeletét a svájci szövetségi kormány látja el. A Világgazdasági Fórum szervezete nem kötődik nemzeti vagy politikai érdekcsoportokhoz – írja a Wikipedia. A davosi csúcstalálkozón a legbefolyásosabb politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok vitatkoznak fontos globális kihívásokról. Ennek az eseménynek ellenpontjaként a fennálló világrend ellen tüntető radikális csoportok is hasonló témájú rendezvényeket szoktak összehívni. A fórum leghíresebb kiadványa a Globális versenyképességi jelentés. Keddtől a 49. gazdasági csúcstalálkozót rendezik meg a svájci városban.

2019.01.21 20:46

Theresa May nem akar megint népszavazást a Brexitről

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:06

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Theresa May brit kormányfő újabb javaslattal állt elő a westminsteri parlamentben a rendezett kilépés megmentése érdekében. Kérdés, sikerrel jár-e.
A szigetország választópolgárai 2016. június 23-án döntöttek 52-48 százalékos arányban arról, hogy 43 év után hátat kívánnak fordítani az Európai Uniónak. Két és fél évvel a sorsfordító népszavazás után sem biztos azonban, hogy a búcsú egyáltalán megvalósul- e és ha igen, ez a március 29-i határnapon történik- e meg? Egy héttel azután, hogy Theresa May a brit parlament történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el, a kormányfő visszatért az alsóházba és új állásfoglalásban ismertette terveit. Az eredetihez feltűnően hasonló B-terv annak tudatában készült, hogy egy második elutasítás a 650 képviselő részéről nem pusztán a Brexitet siklatja ki, hanem újabb, idő előtti parlamenti választásba kényszeríti az Egyesült Királyságot. Theresa May bejelentette, a következő napokban folytatja a szakszervezetekkel, parlamenti képviselőkkel, az autonóm nemzetgyűlésekkel és az üzleti élet vezetőivel folytatott konzultációit. Sajnálkozásának adott hangot, amiért az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn eddig visszautasította a vele való párbeszédet. A régi-új előterjesztés az északír-ír határra vonatkozó tervet, a backstopot próbálná elfogadhatóvá tenni különösen a May ellen voksolt 118 tory honatya és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója számára. A kormányfő hangoztatta, hogy tiszteletben tartja a nagypénteki egyezményt és nem jöhet szóba fizikai valóságában létező határ Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. May ünnepélyes ígéretet tett, hogy a Brexit-tárgyalások következő szakaszában több figyelmet szentel a munkavállalók jogainak és a környezetvédelemnek. „Nagyobb rugalmasságot és nyitottságot” tanúsít majd, jobban bevonva a gondolkodásba az alsóház tagjait. Az állásfoglalásra válaszolva Jeremy Corbyn úgy ítélte meg, hogy a kormányfő az Időtlen időkig film világában él. El kellene fogadnia a realitásokat és feladnia úgynevezett alapelveit, melyek minden képviselői akarat ellenére “megszavazhatatlanná” tesznek egy megállapodást. A második érdemi szavazásra a Brüsszellel folytatott egyeztetéseket is beleszámítva legkorábban két-három hét múlva kerülhet sor. A következő napokban mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők törvénymódosítási javaslatokkal próbálnak majd kiutat keresni a válságból. A volt legfőbb ügyész, Dominic Grieve nevével fémjelzett beterjesztés például lehetővé tenné, hogy a Ház akár kevesebb mint a fele kezdeményezhesse az 50. cikkely felfüggesztését és ezzel a Brexit leállítását. Az Independent című lap négy csoportra osztja az alsóházi képviselőket: a no-deal, Theresa May brüsszeli megállapodása és a norvég mintát követő kilépés támogatóira, illetve a népszavazás megismétlésének híveire. Bármelyik csoport megtorpedózhatja a kormányfő terveit. Ilyen megosztottság mellett szinte lehetetlen feladat többséget szerezni bármilyen javaslat számára. Március 30-tól kezdődik az Egyesült Királyságban az európai uniós állampolgárok regisztrálása, az uniós polgárok kérelmezhetik az állandó tartózkodási státuszt. Az engedélyre azok jogosultak, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek már öt évet az Egyesült Királyságban. A világhálón keresztül kitölthető jelentkezés legalábbis a kormány megítélése szerint nagyon egyszerű. A rendszer csak tegnap kezdődött és március végéig tartó “próbaidőben” kerül visszatérítendő 65 fontba (23 460 forint), utána ingyenessé válik. Sokan tartanak mégis attól, hogy sok, az angol nyelvet nem uraló munkavállaló nem értesül majd a 2021 júniusig érvényes szisztémáról, így kiutasíthatják az országból.
2019.01.21 20:06