Elszámolt telepfelszámolás

Publikálás dátuma
2018.08.30 07:30

Fotó: / Németh András Péter
A kormány szerint csökkent a szegregátumok száma, a szakértő szerint azonban csak az új módszertan javított a statisztikán, a gettósodás még csak nem is lassult.
– Nem csökken, sőt, inkább nő a gettósodó településrészek száma az országban
– állítja tapasztalati alapon Berki Judit szociálpolitikus.
Szerinte minden erőfeszítés és uniós pályázat ellenére nagyon sok településen emelkednek a szegénységi kockázati mutatók, mert nincs állandó háziorvos, hiányoznak az iskolai szaktanárok, sorra zárnak be a boltok, postahivatalok. A Bátonyterenyei Tanoda és a regionális tanoda hálózat szakmai vezetője – aki 2002 és 2004 között a romaügyekért felelős államtitkárságot is vezette –, most szűkebb térségét, Nógrád megyét hozza példának, ahol leépültek ezek a szolgáltatások, egyre romlik a falvakban élők esélye a középfokú oktatás elérésére, s így később a munkaerőpiaci elhelyezkedésükre, egészségük megőrzésére. Mindez pedig ugyanúgy befolyásolja egy település vagy településrész lakóinak felzárkózását, mint a lakásaik minősége vagy a megélhetésüket biztosító pénz nagysága. Ezt már a kormány is felismerte, ezért ezeknek a kérdéseknek egy részét próbálja komplex programok indításával orvosolni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak készített visszatekintése szerint 2011-ben 8 helyszínen indult modellprogram a gettók eltüntetésére, 2012 és 2014 között pedig összesen 55 komplex telep-program valósult meg 67 szegregátumban. 2016 augusztusától elindult a komplex telepprogram folytatása, amelyben nagyjából 200 telepet akarnak elérni. A tárca adataiból is az derül ki, hogy a fejlesztési ügynökség 2010-es felmérésének adatait felhasználó, 2015 őszén elfogadott és 2020-ig szóló nemzeti telepfelszámolási stratégiában szereplő 2633 gettóból nem tűnt el majdnem 250 szegregátum. Márpedig idén márciusban a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon Czibere Károly szociális államtitkár ennyivel kisebb számot mondott, amikor beharangozta az új gettóellenes csomag gyakorlati elindulását. Valójában nem  látványos csökkenésről van szó, hanem egy trükkről: más módszertan alapján született adatokat használnak, mint korábban.
A KSH 2011-es népszámlálása alapján elkészült országos szegregátum adatbázis és térkép 709 településen „csak” 1384, főként romák lakta telepről beszél. (Épp a keleti térség polgármesterei közül azonban többen is kifogásolták lapunknak, hogy a listát és a térképet az ő bevonásuk nélkül állították össze, s az szerintük nem mindig fedi pontosan a tényleges állapotokat.) Van más baj is a kormányzati kommunikációval telepügyben. A minden hetedik szegregátumot érintő programokra a tavasszal 45 milliárd forintot harangozott be a kabinet, bár a humántárca honlapján elérhető hírek egyikében 2016 augusztusában még az szerepel, hogy „91 milliárd forintból folytatódik a komplex telepprogram”. Az összeg tehát két év alatt a felére csökkent, pedig Berki Judit szerint ebben a periódusban szüneteltek az ilyen programok. Idén júliusra ismét összezsugorodott, immár 21,8 milliárdra – az új szociális államtitkár, Fülöp Attila legalábbis a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalmán ekkora felzárkóztatási összegről beszélt. Jóhiszeműen feltételezzük, hogy nem ugyanazokra a forrásokra utalt a két államtitkár. Amit viszont biztosan tudni lehet: jelenleg a települések mérete alapján három, összesen négy uniós pályázatra lehet jelentkezni a szegregált élethelyzetek és településrészek felszámolására.  A csak a lakásokat, házakat érintő felújítások vagy építkezések nem nyerhetnek, ezeket a terveket a telepen élőket érintő egészségfejlesztő vagy oktató programokkal kell társítani.
A legkisebbek közt eddig 92 település nyert, a városok közt 65. A 3200 fős szabolcsi Bökönyben például két szegregátumot tartanak nyilván, de ezek nem egyforma méretűek. Piskolczi Géza polgármester és munkatársai most azon dolgoznak, hogy ennek ellenére egyforma szolgáltatási csomaghoz juttathassák hozzá a telepeken lakókat. A legfontosabb itt is a szinte lakhatatlan állapotú ingatlanok kiváltása, ezért öt ikerházat építenének, s a tíz, nagyjából 70 négyzetméteres lakásba majd egy bizottság választja ki a leginkább rászoruló családokat. A megye másik végében, a Nyíregyháza és Mátészalka között fekvő Hodászon ennél rosszabb a helyzet, náluk összesen öt gettószerű településrész van. Ezekben az utcákban a cigányok aránya eléri a 70 százalékot is, de Nagy János polgármester elmondása szerint a 3500 hodászi ember fele amúgy is roma. Egy használhatatlanná vált önkormányzati ingatlan helyén terveznek felépíteni öt szociális bérlakást, kettőbe heten-heten, háromba pedig hat-hat fős családok költözhetnek majd. A település vezetője bízik benne, hogy olyanokat választanak ki, akik öt évig gond nélkül tudják fizetni a bérleti díjat és a rezsit. Közösségi házat és úgynevezett „Csillagpontot” is kialakítanak. Utóbbi olyan közösségi teret jelent, ahol nem csak beszélgetni, találkozni tudnak az emberek, hanem például fürdeni és mosni. A lakásgondok annak ellenére égetőek, hogy a CSOK szegényekre kitalált változata sok családot segített hozzá üresen álló ingatlanok megvásárlásához. A hároméves program azonban Hodászon sem az építkezéssel, hanem a kötelező képzésekkel kezdődik.
A gettósodó telepek felszámolásán dolgozó polgármesterek két veszélyforrásra hívták fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy az önkormányzat vezetésével induló projektekkel párhuzamosan sok civil oktatási, felzárkóztatási program is épp most jut hozzá az elnyert uniós pénzekhez. Több párhuzamos képzés indul, ami rontja majd az eredményeket, hisz lesz, aki egyik tanfolyamról megy át a másikba, így egyiket sem tudja komolyan venni. Másrészt sérelmezik, hogy nagyon lecsökkent a településeknek juttatott állami szociális normatíva, amit más forrásból a legtöbb helyen nem tudnak pótolni. Így a legnagyobb szegénységben élőkön alig tudnak segíteni. A felépülő szociális bérlakásokkal kapcsolatban Berki Judit arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a projekt keretében mód lenne használt lakások megvásárlására is, akkor sokkal több család lakásgondjait lehetne megoldani, hiszen a kisebb településeken rengeteg az üres ház. Egy most megépülő új ingatlan árán akár 3-4 család is jobb helyzetbe kerülhetne. Bármilyen megoldásban alakítsanak ki bérlakásokat, a szociálpolitikus szerint a legfontosabb, hogy megfizethető lakbért állapítsanak meg, különben a segítség nem sokat ér.

A negatív mintaprojekt

A telepfelszámolásnak meglehetősen embertelen módját választotta a miskolci önkormányzat, amikor négy évvel ezelőtt megkezdte a diósgyőri városrészben az úgynevezett Számozott utcák hajdani munkáslakásainak kiürítését. Zömmel romák laktak itt, akiknek lejárt bérleti szerződését indoklás nélkül nem hosszabbították meg. Később kiderült: az eldózerolt épületek helyére az új futballstadion parkolóit álmodták. Annak ellenére költöztették ki folyamatosan a családokat, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság kezdeményezésére a bíróság a lakhatás megoldását szolgáló cselekvési terv kidolgozására, és a kilakoltatások felfüggesztésére kötelezte a miskolci önkormányzatot. A Számozott utcákból csak néhány család útja vezetett elfogadható körülmények közé: ők azok a kevesek, akiknek volt nyugdíjuk, vagy állandó jövedelmük, így a város másik pontján is meg tudták fizetni az emeltebb díjú bérlakást. Sokan azonban a nyomor szélére kerültek: a város szélén, a Pingyom, a Lyukóvölgy vagy a Szarkahegy viskóiban találtak menedéket, jellemzően rokonoknál. Az itteni kalyibákban nincs normális fűtés. nincs ivóvíz, sokszor áram sem, ráadásul távol vannak az iskoláktól, óvodától, orvostól. - DOROS JUDIT

Nagy tervek, kis eredmények

A cigánytelepek felszámolása először 2004-ben merült fel, az akkori szocialista-szabad demokrata kormány országosan 460 szegregátumot vett nyilvántartásba. A program 2005-ben indult, a tervek szerint egy év alatt megszüntették volna a telepek 45 százalékát, ám 2008-ig hárommilliárd forintból mindössze kilencet sikerült. Somogyban, ahol cirka hetven péró (sok helyen így hívják a cigánytelepet) lenne érintett, 6,5-7 milliárdra lett volna szükség, de csak a táskai szegregátumban élőkön sikerült segíteni. A Balaton közeli faluban 55 millióból az önkormányzat egy alapítvánnyal közösen tíz roma családnak tudott új otthont biztosítani 2006 karácsonyára. - Ha azt nézzük, hogy 40-45 embert sikerült kihozni a fóliaházakból normális körülmények közé, sikeres volt a projekt – mondta Gadányi István, Táska polgármestere. – Ugyanakkor valódi előrelépést csak az érintettek felénél sikerült elérnünk. Ők azok, akiknek állandó munkájuk lett, s az ingatlanokat is megbecsülik. A telepről az új házakba beköltözők egy része viszont nem változtatott addigi életén, s csakhamar lelakták a házakat. Az új programok ezért tágították a kört: az új lakások mellett egészségügyi, kulturális és gazdasági értelemben is segítik az érintetteket. Kilenc éve már ezen elvek alapján indult újra a romatelep-rehabilitációs program: az országban nyolc településen, köztük a Dráva menti Zákányban, ahol öt házat vásároltak és újítottak fel, emellett tanfolyamokat, közmunka-programot indítottak, s mentor segítette beilleszkedésüket. Miután a projektet sikeresnek ítélték, a helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal összefogva országosan ötvenöt helyen lett folytatása. - VAS ANDRÁS

2018.08.30 07:30
Frissítve: 2018.08.30 07:30

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29