Még egy utolsó fricskát kap Simicska

Publikálás dátuma
2018.08.29 18:00

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormánypárti bulvárlap, a Ripost jövője is bizonytalanná válhat a következő hetek átszervezései nyomán, az Echo Tv profilváltása már el is kezdődött.
Az Echo Tv közvetíti élőben pénteken este a Telekom Veszprém mérkőzését a szlovén Celje ellen - egy a kormányközeli médiaátszervezést közelről követő forrásunk szerint a meccsközvetítés az egyik első jele lehet a nézők számára Mészáros Lőrinc televíziója profilváltásának. Vagyis az eddig alapvetően közéleti tartalmakat sugárzó televízióra fokozatosan sport-, és szórakoztató műsorok kerülnek majd egyre nagyobb számban. Hogy miért pont a Telekom Veszprémmel kezd az Echo a sportprofilja építésébe, az is beszédes lehet, a klub meccseit tavaly nyárig törzsszurkolóként látogatta Simicska Lajos és családja, de miután a Mészáros Lőrinchez kötődő Duna Aszfalt Zrt. többségi tulajdont szerzett a Veszprém Handball Team Zrt.-ben, a VIP-páholy bérletét egyszer csak nem újították meg. Szintén a folyamat része, hogy Klausmann Viktor az eddiginél többet lesz majd a képernyőn: információink szerint lesz majd egy külön reggeli műsora is. Ő egyébként eddig közéleti műsort vezetett, de a bulvárban is bevethető, hiszen korábban a Szerencsekerék vagy a Lottó Show műsorvezetője is volt. Lapunk még júniusban írt arról, hogy mivel Orbán Viktor elégedetlen a kormányzathoz köthető médiumok működésével, akár még a nyáron alapvető átszervezések várhatók, aminek a legvalószínűbb iránya, hogy a jelenleginél sokkal több médiaérdekeltség kerülhet Mészáros Lőrinchez. A 444.hu a héten részletesen felvázolta, mi várható a következő időszakban: eszerint minden fontosabbnak tartott televízió-, rádiócsatornát, nyomatott és online lapot egy ernyőcég, mégpedig a július 31.-én Liszkay Gábor alapította Media Fundamentum Nonprofit Zrt. alá szerveznek be, így ide kerül az összes megyei napilap mellett a Nemzeti Sportot és számos bulvármagazint kiadó Mediaworks, a Hír Tv, az újraindított Magyar Nemzet, az Echo Tv, a Karc Fm és a Retro Rádió is. A folyamatot a 444 szerint a Mészáros Lőrinchez tartozó Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért menedzseli majd, a konzorcium vezetője Vaszily Miklós lehet. Információink szerint ugyanakkor Vaszily Miklós nem megy a Fundamentumhoz, korábban az Echo Tévé vezetésére hívták, de a legvalószínűbb, hogy marad a közmédiánál. Az új cég alá szervezik be viszont a Lokál című ingyenes kiadványt is, valamint a Bors is, marad viszont „külön” egyelőre a TV2, bár a csatorna működésével Orbán Viktor kifejezetten elégedetlen, mivel a tévébe öntött állami reklám-milliárdok ellenére sem sikerült az RTL Klub versenytársává formálni. Utóbbi azért érdekes, mert ugyanolyan duplikáció jön létre, mint az Echo Tv és a Hír Tv, a Magyar Idők és a már szinte biztosan újrainduló Magyar Nemzet esetében: ugyanazon porfólióban két a piacon elvileg egymással versenyhelyzetben lévő, azonos célközönségnek szóló, azonos profillal rendelkező médium jön létre. Az Echo Tv profilváltása már tény, a Magyar Nemzet újraindulásával párhuzamosan korábban közölt információink szerint megszűnik a Magyar Idők (bár Gajdics Ottó a lap főszerkesztője utóbb azt mondta, erről ő nem tud), és már idézett forrásunk szerint a Ripost sorsa is komolyan megkérdőjeleződik ebben a helyzetben. „Amikor a Ripostot létrehozták, még nem volt kormányközeli lap a Bors. A két lap példányszáma szignifikáns különbséget mutat, tehát, ha az átszervezés egyik fő oka a költséghatékonyság, akkor felmerül a kérdés, hogy miért is van rá szükség” - tette fel a kérdést forrásunk, hangsúlyozva, hogy konkrét döntés még nem született az ügyben. A Bors jelenleg is 60 ezer példány körül fogy el stabilan, a Ripostot ugyan nem auditálták, de az eladott példányszáma ennek töredéke lehet. A következő hetekben a jelek szerint folyamatos változásokra, bejelentésekre számíthatunk.
Frissítve: 2018.08.29 21:54

Lazul az európai uniós kötődés (friss felmérés)

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Teljesen igazságtalannak tartja a Fidesz felfüggesztését a kormánypárt tábora. A fideszesek többsége magáénak vallja az EU értékeit, így például szigorúbban ellenőrizné a közösségi pénzek költését is.
A társadalom többségének az a véleménye, hogy jogtalanul függesztette fel az Európai Néppárt (EPP) a Fidesz tagságát – derül ki a Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet kutatásából. Csakhogy érdemes a számok mögé nézni. A többség azért alakulhatott ki, mert a magyar kormánypárt szinte teljes tábora (mintegy 2,2 millió ember) igazságtalannak bélyegezte az ítéletet. A Fidesz hívein kívül azonban az emberek többsége jogosnak tartja a büntetést. Az gyakorlatilag magától értetődő, hogy az ellenzéki formációk szimpatizánsai 65 és 82 százalék közötti arányban gondolják így. Ennél sokkal fontosabb azonban a politikatudatos bizonytalanok véleménye: ebben a körben az „ítéletet igenlők” vannak többségben. Márpedig politológiai közhely, hogy a választást (most éppen az EP megmérettetést) érdemben befolyásolja, hogy melyik pártnak milyen mértékben sikerül mozgósítania – vagy éppen otthon tartania a bizonytalanokat.
A másik fontos tényező a felfüggesztéssel kapcsolatos véleményeket rögzítő számok mögött az érzelmi elköteleződés – a kedvenc párt irányába. Ugyanis amikor a Publicus Intézet értékalapú kérdések alapján próbálta megfejteni a magyarok és az EU viszonyát, akkor az derült ki, hogy a Fidesz hívei sem azonosulnak a hatalom véleményével: kitart a társadalom „nyugatos attitűdje”.
Ha az a kérdés, hogy melyik hatalomtól tartanak a magyarok, akkor az Amerikai Egyesült Államokat, valamint az Európai Uniót ritkábban említik. Ezzel szemben Oroszország már érdemi mumus. Vélhetően ez – a Moszkva dominálta orosz-magyar viszony – is közrejátszik abban, hogy a legtöbben úgy ítélik meg: a kormány jelenti a legnagyobb veszélyt saját hazájára. (Az európai közösséget a Fidesz-tábor 37 százaléka hiszi problémásnak, Amerikától leginkább a jobbikosok – 36 százalékuk – félnek. A kabinetről a kormánypártiak 10 százaléka feltételez ártó szándékot, az ellenzéki pártok esetében ez az arány 72-92 százalék, a bizonytalanoknak pedig csaknem a fele tartja veszélyesnek a kormányt.) Ám ha nem általános viszonyról van szó, akkor jóval erősebb a kötődés. Az emberek 75 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy amikor Magyarország a népszavazással az EU-hoz csatlakozott, elfogadta a közösség több demokratikus elvét és szabályát, ezt pedig tagként be kell tartania. Ezt még a Fidesz szimpatizánsainak 57 százaléka is így gondolja. A felmérés szerint az emberek 72 százaléka szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. Még a kormánypárti szavazók 62 százaléka is ezt vallja – noha pontosan tudják, hogy véleményük ellentétes a kormány álláspontjával. A Fidesz támogatói vélhetően azzal is tisztában vannak, hogy az Európai Ügyészség találna fogást a kormányon. A társadalom 88 százaléka érzi úgy, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a közösségi forrásokat – és hasonlóképpen vélekedik a Fidesz bázis 75 százaléka. Mindezt úgy, hogy a kormánypárt szavazóinak 23 százaléka biztos benne, hogy az uniós fejlesztési pénzek különböző korrupciós csatornákon át magánzsebekbe vándorolnak. És a Fidesz támogatóinak 56 százaléka hiszi, hogy ez a helyzet, csak nem jelentős mértékben. (A teljes társadalomnak egyébként 57 százaléka tartja korruptnak a rezsimet.) Jogos kérdés, hogy miért foglal állást saját pártjával/kormányával szemben számos Fidesz-szavazó. A kulcsszó: a hasznosság. Az emberek 66 százaléka úgy érzi, az uniós tagság inkább előnyös Magyarország számára, és a Fidesz-hívek 57 százaléka is erre a következtetésre jutott. Az viszont kétséges, hogy ez a többség – legalábbis a kormánypárti szavazók körében – meddig tart ki. Ugyanis a jelek szerint az érzelmek (pártkötődés és kormányzati kommunikációs) sikerrel koptatják az értékeket és az érzelmeket. Ezt jelzi, hogy 2018 októberében még az emberek 79 százaléka tartotta inkább előnyösnek az uniós tagságot.
Frissítve: 2019.03.23 06:56

Pártdöntés is kell a Fidesznek az önfelfüggesztéshez

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:00

Fotó: EPP
A jelek szerint a Fideszben semmilyen formális döntés nem született arról, hogy a párt "önkéntesen" felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, ez ugyanakkor ellentétes lehet a párt alapszabályával. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapszabálya szerint a pártban nagyobb horderejű döntéseket az Országos Választmány, az Országos Elnökség, a pártelnök és a Kongresszus hozhat. Ezek közül az Országos Választmány az Alapszabály 52. paragrafusa szerint „két kongresszus között állást foglal a Szövetség politikáját érintő kérdésekben”; az Országos Elnökség (amely a „Szövetség irányító, döntéshozó szerve”) a 60. paragrafus szerint „irányítja a Szövetség külkapcsolatait”; a Kongresszus a 65. paragrafus alapján „a Szövetség legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve”, amely „elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát”, „elfogadja és módosítja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és Programját” valamint „politikai állásfoglalásokat fogad el”. Az Elnöknek az alapszabály semmilyen önálló döntési jogosultságot nem ad olyan ügyekben, mint a párttagság egyoldalú felfüggesztése. Márpedig a 4. paragrafus kimondja, hogy „a Szövetség tagja az Európai Néppártnak és társszervezeteinek”, a 107. pedig arról rendelkezik, hogy „a Szövetség választási listáján az Európai Parlamentbe választott képviselők, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának részét alkotják”.
Ezek alapján vagy a Választmánynak, vagy az Elnökségnek, vagy a Kongresszusnak kellett volna határoznia a tagság felfüggesztéséről – de semmiképpen sem egyedül a pártelnöknek, vagyis Orbán Viktornak. Mint látható, még akár az Alapszabály módosításának kérdése is felmerülhet, ez pedig már egyértelműen a Kongresszus hatásköre. - Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem önként függesztette fel a tagságát az Európai Néppártban, hanem azt felfüggesztették, de ha Orbán Viktor saját közlésének logikájából indulunk ki, és elfogadjuk, hogy a párt maga döntött erről, akkor viszont ezt a döntést a Fidesz saját alapszabálya szerint sem hozhatta volna meg egy személyben Orbán Viktor, mint pártelnök, hanem a párt valamely döntéshozó testületének erről határozatot kellett volna formálisan is elfogadnia – mondta a Népszavának Lövétei István. Az alkotmányjogász professzor szerint ugyanakkor „nyilvánvaló, hogy a Fideszben az történik, amit Orbán Viktor akar és utólag sem kéri rajta számon semmilyen döntésének a következményét semmilyen belső döntéshozó testület, mert ezek régóta teljesen kiüresedve, csak formálisan működnek már”.
Pedro López de Pablo néppárti szóvivő ráadásul arra a kérdésre, hogy be kell-e fogadniuk a fideszeseket a megalakuló politikai csoportba, azt mondta: "simán nemet mondhatunk". Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Fideszt is, ahol türelmet kértek kérdéseink megválaszolására.
A felfüggesztéssel kapcsolatban egyébként Navracsics Tibor uniós biztos azt mondta a Civil Rádióban, hogy már nem először próbál meg közvetíteni a Fidesz és a Néppárt vitájában, de hiába keresték meg ez ügyben többször is az EPP-ből, a másik fél, vagyis a Fidesz nem igényli a közvetítést. A politikus azt is megjegyezte, hogy "nehezen éli meg a felfüggesztést”, mert ő a Fidesz „Európai Néppárthoz közel álló árnyalatának” tartja magát. Keményebben fogalmazott ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök, aki elmondta, hogy ugyan nem tagja az EPP-nek, de nem világos számára, mi történt. - Orbán Viktor pártjának EP-képviselői maradnak a frakcióban. Tehát azt hiszem, hogy semmi nem változott - fogalmazott. Szerinte ez a döntés azt jelenti, hogy "a törzsi logika győzedelmeskedett az elvek felett”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban azt mondta: Orbán Viktor sok éven keresztül „mindig nyitott volt arra, hogy közeledjék az EU-hoz”, és „a fordulópont 2018 szeptemberében volt, amikor azt mondta, hogy már nem hajlandó erre”.

Deutsch Tamás: győzött a józan ész

A Tabumentes Országmentés Csoport rendezvényén vitatkozott egymással a néppárti kizárásról/önfelfüggesztésről Deutsch Tamás Fideszes és Ujhelyii István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Az eseményről beszámoló Index szerint Deutsch Tamás azzal kommentálta az eseményeket, hogy győzött a józan ész, és ez mindenképpen pozitív, hiszen nem adtak politikai ajándékot az ellenfeleiknek a közelgő EP-választás kampányában. Indulatos, „pofára mérő” politikai mantrázás, pamflet helyett végre a tényekkel foglalkozik majd a három bölcs. Ujhelyi István szerint viszont „ez csak magyarázkodás, Orbán Viktor politikáját elítélték”. - Ki látott már olyat, hogy amikor egy tanuló egyest kap, különbséget teszünk aközött, hogy ő maga mondta, megérdemli-e? - kérdezte Ujhelyi István.

Frissítve: 2019.03.23 06:00