Még egy utolsó fricskát kap Simicska

Publikálás dátuma
2018.08.29 18:00

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormánypárti bulvárlap, a Ripost jövője is bizonytalanná válhat a következő hetek átszervezései nyomán, az Echo Tv profilváltása már el is kezdődött.
Az Echo Tv közvetíti élőben pénteken este a Telekom Veszprém mérkőzését a szlovén Celje ellen - egy a kormányközeli médiaátszervezést közelről követő forrásunk szerint a meccsközvetítés az egyik első jele lehet a nézők számára Mészáros Lőrinc televíziója profilváltásának. Vagyis az eddig alapvetően közéleti tartalmakat sugárzó televízióra fokozatosan sport-, és szórakoztató műsorok kerülnek majd egyre nagyobb számban. Hogy miért pont a Telekom Veszprémmel kezd az Echo a sportprofilja építésébe, az is beszédes lehet, a klub meccseit tavaly nyárig törzsszurkolóként látogatta Simicska Lajos és családja, de miután a Mészáros Lőrinchez kötődő Duna Aszfalt Zrt. többségi tulajdont szerzett a Veszprém Handball Team Zrt.-ben, a VIP-páholy bérletét egyszer csak nem újították meg. Szintén a folyamat része, hogy Klausmann Viktor az eddiginél többet lesz majd a képernyőn: információink szerint lesz majd egy külön reggeli műsora is. Ő egyébként eddig közéleti műsort vezetett, de a bulvárban is bevethető, hiszen korábban a Szerencsekerék vagy a Lottó Show műsorvezetője is volt. Lapunk még júniusban írt arról, hogy mivel Orbán Viktor elégedetlen a kormányzathoz köthető médiumok működésével, akár még a nyáron alapvető átszervezések várhatók, aminek a legvalószínűbb iránya, hogy a jelenleginél sokkal több médiaérdekeltség kerülhet Mészáros Lőrinchez. A 444.hu a héten részletesen felvázolta, mi várható a következő időszakban: eszerint minden fontosabbnak tartott televízió-, rádiócsatornát, nyomatott és online lapot egy ernyőcég, mégpedig a július 31.-én Liszkay Gábor alapította Media Fundamentum Nonprofit Zrt. alá szerveznek be, így ide kerül az összes megyei napilap mellett a Nemzeti Sportot és számos bulvármagazint kiadó Mediaworks, a Hír Tv, az újraindított Magyar Nemzet, az Echo Tv, a Karc Fm és a Retro Rádió is. A folyamatot a 444 szerint a Mészáros Lőrinchez tartozó Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért menedzseli majd, a konzorcium vezetője Vaszily Miklós lehet. Információink szerint ugyanakkor Vaszily Miklós nem megy a Fundamentumhoz, korábban az Echo Tévé vezetésére hívták, de a legvalószínűbb, hogy marad a közmédiánál. Az új cég alá szervezik be viszont a Lokál című ingyenes kiadványt is, valamint a Bors is, marad viszont „külön” egyelőre a TV2, bár a csatorna működésével Orbán Viktor kifejezetten elégedetlen, mivel a tévébe öntött állami reklám-milliárdok ellenére sem sikerült az RTL Klub versenytársává formálni. Utóbbi azért érdekes, mert ugyanolyan duplikáció jön létre, mint az Echo Tv és a Hír Tv, a Magyar Idők és a már szinte biztosan újrainduló Magyar Nemzet esetében: ugyanazon porfólióban két a piacon elvileg egymással versenyhelyzetben lévő, azonos célközönségnek szóló, azonos profillal rendelkező médium jön létre. Az Echo Tv profilváltása már tény, a Magyar Nemzet újraindulásával párhuzamosan korábban közölt információink szerint megszűnik a Magyar Idők (bár Gajdics Ottó a lap főszerkesztője utóbb azt mondta, erről ő nem tud), és már idézett forrásunk szerint a Ripost sorsa is komolyan megkérdőjeleződik ebben a helyzetben. „Amikor a Ripostot létrehozták, még nem volt kormányközeli lap a Bors. A két lap példányszáma szignifikáns különbséget mutat, tehát, ha az átszervezés egyik fő oka a költséghatékonyság, akkor felmerül a kérdés, hogy miért is van rá szükség” - tette fel a kérdést forrásunk, hangsúlyozva, hogy konkrét döntés még nem született az ügyben. A Bors jelenleg is 60 ezer példány körül fogy el stabilan, a Ripostot ugyan nem auditálták, de az eladott példányszáma ennek töredéke lehet. A következő hetekben a jelek szerint folyamatos változásokra, bejelentésekre számíthatunk.
2018.08.29 18:00
Frissítve: 2018.08.29 21:54

Elhunyt Baránszki Tibor

Publikálás dátuma
2019.01.24 09:14

Fotó: Shutterstock/
A Világ Igaza-díjjal kitüntetett Baránszky 96 éves korában halt meg. Kassai kispapként zsidók ezreit mentette meg a deportálástól.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Baránszki Tibor, aki a második világháború idején Magyarországon ezrek életét mentette meg - közölte szerdán az MTI-vel az elhunyt fia, Forgács Péter szemészprofesszor. Baránszki Tibort vasárnap, a New York államban lévő Buffalóban, saját otthonában érte a halál. Baránszki Tibor a második világháború idején a budapesti nunciatúrán (vatikáni nagykövetségen) dolgozott, és zsidó vallású honfitársait mentette,. Áldozatos munkáját 1979-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza kitüntetéssel ismerte el. Ez a legmagasabb izraeli állami kitüntetés, amely nem zsidó vallásúaknak adható.
Baránszki Tibor kassai kispapként Angelo Rotta pápai nuncius megbízásából vitte az oltalomleveleket az üldözötteknek, megmentve őket a nyilasok kegyetlenkedéseitől vagy a deportálástól. A Rákosi-rezsim koholt vádak alapján - kémkedéssel és összeesküvéssel megvádolva - kilenc évi börtönbüntetésre ítélte, de 57 hónap után, Nagy Imre hatalomra kerülésekor amnesztiát kapott. Állás nélkül, óraadó tanárként kereste kenyerét.  1956-os szerepvállalása után Olaszországon keresztül az Egyesült Államokba távozott, és Buffalóban telepedett le. Tanárként dolgozott és kitartóan tevékenykedett a keresztény-zsidó párbeszéd előmozdítása érdekében. "Soha nem féltem" - mondta a róla szóló, Magyarországon Szent Jakab mennyei egyszerűsége címmel megjelent könyvben pár évvel ezelőtt. 
2019.01.24 09:14

Martin József: Korrupció nélkül nehéz elképzelni a mai rendszert

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:35

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Míg 2013-ban négy kormányközeli oligarcha részesedett a közbeszerzések 11 százalékából, 2017-ben Mészáros Lőrinc és Szíjj László 26 százalékot hasított ki az állami megrendelésekből - mondta Martin József, a Transparency International ügyvezető igazgatója.
Újra előkerült a kormányzati hirdetésekben a „Magyarország jobban teljesít” szlogen. Igaz ez a korrupcióra is?
Igen, a korrupció jól teljesít. Mára kiépültek és megszilárdultak azok a korrupciós csatornák, amelyeket szívós munkával felépítettek az elmúlt időszakban. A magyarországi korrupció sokrétű, nem írható le egyetlen sémával. Az egyik jellemzője például, hogy a  kormány egész rendszereket hoz létre és működtet abból a célból, hogy a közpénzeket  magánvagyonná alakítsa, azaz erőforrás-újraelosztást hajtson végre.

Mi tartozik ehhez az újraelosztási rendszerhez, illetve mennyi pénz folyhat el így?
A leglátványosabban a közbeszerzéseknél érhető tetten a favoritizmus. Az utóbbi években a közbeszerzési piac értéke nagyot nőtt – 2017-ben a GDP egy tizede volt –, és tovább koncentrálódott. Míg 2013-ban négy kormányközeli oligarcha részesedett a közbeszerzések 11 százalékából, 2017-ben a hatalom két kegyelt oligarchája, Mészáros Lőrinc és Szíjj László 26 százalékot hasított ki az állami megrendelésekből. Kimutatható, hogy az oligarchák vagyongyarapodása jelentős részben uniós forrásból valósul meg. De a közbeszerzések világán túl is burjánzik az erőforrás-újraelosztás. Például amikor előbb államosítanak bizonyos javakat, majd odaadják ezeket a haveroknak. Sok területen látható ez a trafikügytől a kaszinókon keresztül a bankok átjátszásáig, gondolok itt például az MKB tulajdonosváltásaira. De példaként lehet hozni azt is, amikor a külföldi tulajdonosokat különféle praktikákkal kiszorítják az országból. És még egy praktika, amellyel a kormány átcsoportosítja az erőforrásokat: a piactorzítás, amire a legszomorúbb példa a médiaipar. Az állami hirdetések szinte csak kormánypárti szereplőkhöz kerülnek, de kifinomultabb eszközökkel a magánhirdetéseket is igyekeznek a „megfelelő” helyre terelni. Ha mindezeket a tényezőket összerakjuk, akkor évente a GDP mintegy 10 százalékára – nagyjából négyezer milliárd forintra – becsülhető az indokolatlanul, részben korrupt módon gazdát cserélt vagyon.

A napokban azt javasolta az Európai Parlament, hogy függesszék fel vagy korlátozzák azon tagállamok közösségi támogatását, amelyek nem tartják be a demokratikus normákat és nem lépnek fel a korrupció ellen. Ez hozhat eredményeket azután, hogy korábban láttuk: hiába vizsgálta az OLAF (Európai Csalás Elleni hivatal) az Elios ügyet vagy az EP költségvetési ellenőrző testülete a felcsúti kisvasutat, semmi nem történt?
Fontos előrelépés lehet 2021-től, hogy a pénzeket a jogállami normák érvénysüléséhez kötik. A bizottsági javaslatot a Parlament elfogadta, de hátra van még a Tanács jóváhagyása, ami azért nem magától értetődő. Az EU régóta küzd azzal, hogy miként lehet megfogni a jogállamiság szisztematikus megsértését és a rendszerszintű korrupciót. A magyar kormány a saját szempontjából ügyesen lavírozik az uniós döntéshozatali labirintusban, így egyelőre sikerült kibújnia az érdemi szankciók alól. Ráadásul, amikor az OLAF-vizsgálat nyomán a Bizottság bírságot vagy pénzelvonást javasol egy konkrét visszaélés miatt, mint az Elios esetében történt, akkor ezt nem a csalásból hasznot húzott cég tulajdonosainak kell megfizetnie, hanem az adófizetőknek. Az említett feltételesség szabályának bevezetése elkésett, és ma már aligha lesz elég a jogállamiság helyreállításához.

Annak ellenére pesszimista, hogy uniós szinten van politikai akarat és változhat a jogi környezet is?
Nem merném kijelenteni, hogy van politikai akarat az EU-ban a magyarországi rendszer vagy más autokráciák megváltoztatására. Különféle intézmények, kormányok, személyek vannak, amelyek és akik szövevényes érdekhálóban működnek. Magyarországon az ellenzékben, vagy mondjuk úgy, a „nyugatos” értelmiség körében népszerű az a vélekedés, hogy majd az Európai Unió megoldja helyettünk a problémákat. Ezzel az illúzióval azt gondolom, le kellene számolni. Magyarországon akkor lesz kisebb korrupció és működő jogállamiság, amikor erre meglesz a társadalmi akarat. Az unió tud ebben segíteni, de megvédeni magunktól nem tud.

Mintha a közéletben egyre kevesebb lenne a nagy, jelentős botrányokból. Az utóbbi években előkerültek például az ORÖ ügyei, az Elios botránya, a letelepedési kötvények kérdése, a jegybanki alapítványok pénzköltése. Most ilyenekről nem hallani. Ez a hatalom  önkorlátozása, elfogyott az ellopható pénz, vagy a korrupciót feltárók fásultak bele a munkába?
Azért vannak ügyek, de valóban, a nagy rendszerekhez kötődő esetek, mint a társasági adó-kedvezmény (tao) vagy a letelepedési kötvények talán lecsengőben vannak. A tao esetében jövőre már kevesebb pénz kerülhet a sportszövetségekhez, ugyanakkor még inkább központosított lesz a rendszer, a minisztériumban fognak dönteni a támogatásokról. Mindez magyarázható azzal, hogy egyfelől csökken az újraosztható és ellopható pénzek mennyisége, másfelől kiépültek a közpénzszivattyúk. Ugyanakkor a kormány nyilván figyel arra, hogy az említett 10 százalék ne legyen mondjuk, 50, mert az nagyon hamar padlóra küldené a gazdaságot.

A választókat láthatóan kevés dolog hozza lázba. A miniszterelnöki menza ügye például ilyen, de ha ellopnak mondjuk 10 vagy 100 milliárdot, az nem éri el az ingerküszöböt. Mivel magyarázható az apátia?
Az ingerküszöb valóban magasan van, miközben a hétköznapi, de szimbolikus ügyekben meglepően alacsonyan. A korrupciós apátia nagyjából négy, egymással összefüggő tényezővel magyarázható: egyrészt a társadalom nagy többsége azt gondolja, hogy a kormány ugyan korrupt, de az előző kormányok is azok voltak. Ráadásul nem látják az egyértelmű – és korrupciós szempontból tiszta – politikai alternatívát. Másik oka a korrupciós vakság. Tudják, hogy van korrupció, de hagyják őket békén ezzel, túl sok az ügy. Sokszor az átlagember számára felfoghatatlan közpénzt pumpálnak ki, nehezen átlátható módon. A letelepedési kötvénybiznisz is ilyen, mi kiszámoltuk, hogy ez a magyar adófizetőknek legalább 21 milliárd forintjába került. A harmadik az, hogy a korrupciónak ma Magyarországon a legritkább esetben van következménye, ezért rendkívül alacsony a közintézményekbe vetett bizalom. A negyedik pedig, hogy az emberek jelentős része csak az állami médiumokból és a kormány szócsöveként működő sajtótermékekből tájékozódik, ott pedig egy olyan valóságot tárnak eléjük, amelyben nincs korrupció.

Egyetért azzal az állítással, hogy egy autoriter rendszerben a rendszerszintű korrupció addig maradhat fenn, amíg azt az autoriter vezető akarja?
Elvileg igen, gyakorlatilag a mai rendszert korrupció nélkül nehéz elképzelni. Ugyan 2010 előtt is nagy volt a korrupció, a fehér galléros is, de ez akkor mégiscsak egyfajta szégyenfoltnak számított, és igyekeztek is titkolni. Akkor inkább a rendszer melléktermékeként működött, most a rendszer része.  

Martin József Péter

A Transparency International ügyvezető igazgatója, aki februártól fél évig Londonban dolgozik majd, a Transparency International UK kutatási igazgatójaként. Korábban gazdasági újságíró, hat évig a Figyelő főszerkesztője volt. Közgazdász és szociológus, három éve doktorált, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Témák
korrupció
2019.01.24 08:35
Frissítve: 2019.01.24 08:35