Szakmaiság helyett a politikai sportvezetés dívik

Publikálás dátuma
2018.08.31. 12:00
Erdei Zsolt a kivételek közé tartozik, ő bokszolóból lett elnök
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A kormány számára kiemelt stratégiai ágazat a sport, ennek sajnálatos következménye, hogy alig maradt sportági szövetség, melyet valódi sportszakember vezet.
A fehér holló kategóriájába tartozik az a sportági szövetség, melynek élén igazi sportvezető, nem pedig fideszes politikus vagy a kormánypárthoz ezer szállal kötődő irányító áll. Az üdítő kivételt jelenti Erdei Zsolt, az amatőrök és a profik között is világbajnok korábbi bokszoló, aki az ökölvívók szövetségét vezeti. Természetesen ő sem ápol rossz viszonyt a hatalommal, de az ő esetében nem lehet megkérdőjelezni a sportág ismeretét, a szakértelmet. A sportolói múltja alapján hiteles vezetőről lehet beszélni, aki pontosan tudja, mi, mennyibe kerül, és elkötelezettsége révén joggal lehet bízni abban, hogy számára valóban a sportág érdeke az első és nem személyes (politikai) ambíciói határozzák meg a napi döntéseit.
A másik ilyen vezető Kemény Dénes a vízilabdázóknál. A férfi válogatottal szövetségi kapitányként egymásután három olimpián (2000, 2004, 2008) aranyérmet nyerő szakember esetében is kijelenthető, értő kezekben volt a szervezet irányítása. Más kérdés, hogy ő szeptemberben, a Világkupa után távozik posztjáról. Lapunk úgy tudja, ennek elsősorban családi oka van, a vezetőnek így jut elég ideje arra, hogy az Egyesült Államokban élő családtagjait gyakrabban és hosszabb időre meg tudja látogatni. Tudunk még olyan sportági vezetőről, akinek közvetlen hozzátartozója külföldön dolgozik, ezért a szövetségi elnök (aki ráadásul több szervezetet is irányít), a hét felét nem tölti Magyarországon, neki nem jut eszébe átadni a helyét, éppen ellenkezőleg: halmozza a pozícióit. Igaz, ő nem a sportból érkezett, beosztásait kiváló politikai kapcsolatainak köszönheti.
Akad példa – csak alaposan kell keresni – olyan szövetségre, melyet sportszakértő fideszes politikus irányít: a kosarasoknál Szalay Ferenc, szolnoki polgármester az elnök. Szalay kosárlabdázott az NB I-ben, szakedzői végzettsége van, a sportágból érkezett. Lehet, hogy 2011-ben nem választják meg szövetségi elnöknek, ha nem a Fidesz kormányoz, de ebben az esetben sem lehet rá azt mondani, hogy „ejtőernyősként” érkezett a szövetség élére, ellentétben sok másik elnöktársával. Pontosabban ő olyan „ejtőernyős”, aki korábban is találkozott már azzal a sportággal, amelynek az élére került.
A legtöbb helyen viszont sajnos az látható, mint például a kézilabdázóknál, ahol Kocsis Máté, a Fidesz budapesti alelnöke az első számú vezető. Múltja a sportágban nincs, elődje, Sinka László húsz évig kézilabdázott, elnökké választása előtt tizenhat évig főtitkára volt a szövetségnek, mindent tudott a sportágról. Utódjáról ez nem mondható el.
Ugyanilyen éles a kontraszt a birkózóknál is, ahol a magyar sport századik olimpiai aranyérmét megszerző, szövetségi kapitányként is kimagasló eredményeket elérő Hegedűs Csabát váltotta Németh Szilárd. Hegedűs 1992-től 2015-ig vezette a birkózó szövetséget. A Fidesz alelnökének semmilyen kapcsolata nem volt a sportággal, de neki is kellett egy helyet találni a magyar sportban. Jelenlétének köszönhetően a birkózó szövetség is komoly állami támogatásban részesül, szomorú, hogy ez az elnök politikai kapcsolatainak és nem a sportszakmai eredményeknek köszönhető.
A vívóknál Csampa Zsolt érkezett a semmiből, pontosabban a Parlament Honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnökeként.
A legextrémebb utat az úszók járták be, ahol alig fél évvel a tavaly nyári budapesti és balatonfüredi vizes világbajnokság előtt a kormány aktív közreműködésével távolították el pozíciójából a szövetséget 23 évig irányító Gyárfás Tamást. A helyére érkezett Bienerth Gusztáv, korábbi turizmusért felelős kormánybiztos, néhány hét alatt megbukott, de csak nyolc hónappal megválasztása után váltották le. Jelenleg Wladár Sándor, korábbi olimpiai bajnok vezeti a szövetséget.
Fucsovics Márton és a szövetség elnöke, Szűcs Lajos képviselő pakolják a tüzelőt a választási kampányban
Fotó: Facebook/Szűcs Lajos

Szövetségek, elnökök

Asztalitenisz: Nátrán Roland, 2010-től pénzügypolitikai helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériumban, 2012 óta az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. vezérigazgatója. Atlétika: Gyulai Miklós, korábbi válogatott atléta Birkózás: Németh Szilárd, „rezsibiztos”, a Fidesz alelnöke Curling: Bukta Zsuzsanna, az ELTE oktatója, sportmenedzser végzettséggel rendelkezik, korábban a sport államigazgatási területén is dolgozott Evezés: Pető Tibor kétszeres világbajnok Golf: Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója. Gyeplabda: Romhányi Károly, Gerjen polgármestere Íjászat: Vánky Sebastian, 1994-től versenyzett a sportágban Jégkorong: Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója Judo: Tóth László cselgáncsozó Kajak-kenu: Schmidt Gábor, a KSI kajakedzője, később szakosztályigazgatója volt Kerékpár: Princzinger Péter, jogász, a Magyar Turisztikai Fejlesztési Ügynökség fejlesztési vezérigazgató-helyettese Kézilabda: Kocsis Máté, a Fidesz budapesti alelnöke, korábban 8.kerületi polgármester Korcsolya: Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, korábban frakcióvezetője és debreceni polgármester Kosárlabda: Szalay Ferenc, Fidesz-politikus, Szolnok polgármestere Labdarúgás: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgató Lovaglás: Lázár Vilmos CBA-tulajdonos Ökölvívás: Erdei Zsolt, amatőr és profi világbajnok ökölvívó Öttusa: Bretz Gyula, az Uvaterv közlekedés- és forgalomtervező vállalat vezérigazgatója Röplabda: Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere Sí: Bajai András/Miklós Edit (bíróság vizsgálja, hogy ki a szervezet legitim elnöke) Sportlövészet: Nagy György, curling-világbajnok Súlyemelés: Dobos Imre, a Humán Szerviz Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója Szörf: Szalai Balázs, korábbi autóversenyző Tenisz: Szűcs Lajos, a Fidesz képviselője, korábban a Pest Megyei Közgyűlés elnöke Taekwondo: Patakfalvy Miklós, a sportág magyarországi megalapítója Tollaslabda: Csorba József Torna: Magyar Zoltán, olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója Triatlon: Bátorfi Béla, Orbán Viktor fogorvosa Úszás: Wladár Sándor, olimpiai bajnok úszó Vitorlázás: Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem professzora, korábbi vitorlás versenyző Vívás: Csampa Zsolt, korábbi MDF-es, majd fideszes politikus, helyettes államtitkár Vizilabda: Kemény Dénes, korábbi szövetségi kapitány

Megártott a sok pénz

Évtizedekig érveltek azzal sportági vezetők, hogy a szerényebb anyagi lehetőségek miatt maradnak el a kimagasló eredmények. A helyzet az elmúlt években megváltozott, most a túlzott támogatás és a kontroll hiánya okoz ugyanekkora gondot. Múlt pénteken a legjobb magyar teniszező, Fucsovics Márton írt nyílt levelet a szövetség vezetőinek. Csatlakozott a játékoshoz a legjobb női játékos, Babos Tímea, majd korábbi kiválóságok, Temesvári Andrea és Markovits László is. A közlemény lényege, hogy a szövetség nem gazdálkodik megfelelően a rendelkezésére álló anyagi forrásokkal, milliárdos költségvetésű ATP-tornát rendez az utánpótlás és a klubok támogatása helyett és erőből kommunikál a legjobbakkal is. Lapunk úgy tudja, más is zavarja Fucsovicsékat, ami a közleményből kimaradt, de a sportágon belül ez már hosszabb ideje téma és többeket zavar (ez egyébként nem kizárólag a teniszezőkre igaz).  A vezetők az elmúlt években többszörösére növelt állami támogatás jelentős részét saját célra fordítják, utazásaik során a legdrágább repülőjegyeket veszik meg, ötcsillagos szállodában laknak és a saját napidíjaik megállapításánál sem fogják vissza magukat. A nemzetközi sikereket sajátjukként kommunikálják, miközben érdemben semmit – vagy nem sokat – tettek hozzá. Az erős politikai háttér miatt úgy gondolják, bármit megtehetnek, pozíciójukat semmilyen veszély nem fenyegeti. És ebben sajnos nem tévednek. Az eredmények viszont romlanak. A 2016-os riói olimpia után – ahol a kiemelt állami támogatáshoz képest az eredmények szerények maradtak (8 arany, 3 ezüst, 4 bronz) –újabb világversenyek bizonyították, hogy komoly problémák vannak. A legsikeresebb és legnagyobb olimpiai hagyományokkal rendelkező sportágak közül a vívók a sportág történetének leggyengébb eredményével zártak nyáron a kínai Vuhsziban rendezett világbajnokságon, ahol csak a férfi kardozók nyertek egy bronzot. Négy évvel korábban, Kazanyból is csak a férfi kardozók hoztak bronzot, de akkor még a női kardozók is négy között voltak, igaz, végül negyedikek lettek. Idén nyáron viszont a kardcsapaton kívül egyetlen másik számban sem volt magyar a négy között, ami nagyon aggasztó két évvel a tokiói olimpia előtt. Drámai a teljesítményromlás az úszóknál is: két évvel ezelőtt a londoni Európa-bajnokságról húsz éremmel (10 arany, 4 ezüst, 6 bronz) tért haza a csapat, az idei glasgow-i kontinensversenyről csupán tizenkettővel (6,4,2). 
Frissítve: 2018.08.31. 13:34

Elszámolt telepfelszámolás

Publikálás dátuma
2018.08.30. 07:30

Fotó: Németh András Péter
A kormány szerint csökkent a szegregátumok száma, a szakértő szerint azonban csak az új módszertan javított a statisztikán, a gettósodás még csak nem is lassult.
– Nem csökken, sőt, inkább nő a gettósodó településrészek száma az országban

– állítja tapasztalati alapon Berki Judit szociálpolitikus.

Szerinte minden erőfeszítés és uniós pályázat ellenére nagyon sok településen emelkednek a szegénységi kockázati mutatók, mert nincs állandó háziorvos, hiányoznak az iskolai szaktanárok, sorra zárnak be a boltok, postahivatalok. A Bátonyterenyei Tanoda és a regionális tanoda hálózat szakmai vezetője – aki 2002 és 2004 között a romaügyekért felelős államtitkárságot is vezette –, most szűkebb térségét, Nógrád megyét hozza példának, ahol leépültek ezek a szolgáltatások, egyre romlik a falvakban élők esélye a középfokú oktatás elérésére, s így később a munkaerőpiaci elhelyezkedésükre, egészségük megőrzésére. Mindez pedig ugyanúgy befolyásolja egy település vagy településrész lakóinak felzárkózását, mint a lakásaik minősége vagy a megélhetésüket biztosító pénz nagysága. Ezt már a kormány is felismerte, ezért ezeknek a kérdéseknek egy részét próbálja komplex programok indításával orvosolni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak készített visszatekintése szerint 2011-ben 8 helyszínen indult modellprogram a gettók eltüntetésére, 2012 és 2014 között pedig összesen 55 komplex telep-program valósult meg 67 szegregátumban. 2016 augusztusától elindult a komplex telepprogram folytatása, amelyben nagyjából 200 telepet akarnak elérni. A tárca adataiból is az derül ki, hogy a fejlesztési ügynökség 2010-es felmérésének adatait felhasználó, 2015 őszén elfogadott és 2020-ig szóló nemzeti telepfelszámolási stratégiában szereplő 2633 gettóból nem tűnt el majdnem 250 szegregátum. Márpedig idén márciusban a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon Czibere Károly szociális államtitkár ennyivel kisebb számot mondott, amikor beharangozta az új gettóellenes csomag gyakorlati elindulását. Valójában nem  látványos csökkenésről van szó, hanem egy trükkről: más módszertan alapján született adatokat használnak, mint korábban.
A KSH 2011-es népszámlálása alapján elkészült országos szegregátum adatbázis és térkép 709 településen „csak” 1384, főként romák lakta telepről beszél. (Épp a keleti térség polgármesterei közül azonban többen is kifogásolták lapunknak, hogy a listát és a térképet az ő bevonásuk nélkül állították össze, s az szerintük nem mindig fedi pontosan a tényleges állapotokat.) Van más baj is a kormányzati kommunikációval telepügyben. A minden hetedik szegregátumot érintő programokra a tavasszal 45 milliárd forintot harangozott be a kabinet, bár a humántárca honlapján elérhető hírek egyikében 2016 augusztusában még az szerepel, hogy „91 milliárd forintból folytatódik a komplex telepprogram”. Az összeg tehát két év alatt a felére csökkent, pedig Berki Judit szerint ebben a periódusban szüneteltek az ilyen programok. Idén júliusra ismét összezsugorodott, immár 21,8 milliárdra – az új szociális államtitkár, Fülöp Attila legalábbis a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalmán ekkora felzárkóztatási összegről beszélt. Jóhiszeműen feltételezzük, hogy nem ugyanazokra a forrásokra utalt a két államtitkár. Amit viszont biztosan tudni lehet: jelenleg a települések mérete alapján három, összesen négy uniós pályázatra lehet jelentkezni a szegregált élethelyzetek és településrészek felszámolására.  A csak a lakásokat, házakat érintő felújítások vagy építkezések nem nyerhetnek, ezeket a terveket a telepen élőket érintő egészségfejlesztő vagy oktató programokkal kell társítani.
A legkisebbek közt eddig 92 település nyert, a városok közt 65. A 3200 fős szabolcsi Bökönyben például két szegregátumot tartanak nyilván, de ezek nem egyforma méretűek. Piskolczi Géza polgármester és munkatársai most azon dolgoznak, hogy ennek ellenére egyforma szolgáltatási csomaghoz juttathassák hozzá a telepeken lakókat. A legfontosabb itt is a szinte lakhatatlan állapotú ingatlanok kiváltása, ezért öt ikerházat építenének, s a tíz, nagyjából 70 négyzetméteres lakásba majd egy bizottság választja ki a leginkább rászoruló családokat. A megye másik végében, a Nyíregyháza és Mátészalka között fekvő Hodászon ennél rosszabb a helyzet, náluk összesen öt gettószerű településrész van. Ezekben az utcákban a cigányok aránya eléri a 70 százalékot is, de Nagy János polgármester elmondása szerint a 3500 hodászi ember fele amúgy is roma. Egy használhatatlanná vált önkormányzati ingatlan helyén terveznek felépíteni öt szociális bérlakást, kettőbe heten-heten, háromba pedig hat-hat fős családok költözhetnek majd. A település vezetője bízik benne, hogy olyanokat választanak ki, akik öt évig gond nélkül tudják fizetni a bérleti díjat és a rezsit. Közösségi házat és úgynevezett „Csillagpontot” is kialakítanak. Utóbbi olyan közösségi teret jelent, ahol nem csak beszélgetni, találkozni tudnak az emberek, hanem például fürdeni és mosni. A lakásgondok annak ellenére égetőek, hogy a CSOK szegényekre kitalált változata sok családot segített hozzá üresen álló ingatlanok megvásárlásához. A hároméves program azonban Hodászon sem az építkezéssel, hanem a kötelező képzésekkel kezdődik.
A gettósodó telepek felszámolásán dolgozó polgármesterek két veszélyforrásra hívták fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy az önkormányzat vezetésével induló projektekkel párhuzamosan sok civil oktatási, felzárkóztatási program is épp most jut hozzá az elnyert uniós pénzekhez. Több párhuzamos képzés indul, ami rontja majd az eredményeket, hisz lesz, aki egyik tanfolyamról megy át a másikba, így egyiket sem tudja komolyan venni. Másrészt sérelmezik, hogy nagyon lecsökkent a településeknek juttatott állami szociális normatíva, amit más forrásból a legtöbb helyen nem tudnak pótolni. Így a legnagyobb szegénységben élőkön alig tudnak segíteni. A felépülő szociális bérlakásokkal kapcsolatban Berki Judit arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a projekt keretében mód lenne használt lakások megvásárlására is, akkor sokkal több család lakásgondjait lehetne megoldani, hiszen a kisebb településeken rengeteg az üres ház. Egy most megépülő új ingatlan árán akár 3-4 család is jobb helyzetbe kerülhetne. Bármilyen megoldásban alakítsanak ki bérlakásokat, a szociálpolitikus szerint a legfontosabb, hogy megfizethető lakbért állapítsanak meg, különben a segítség nem sokat ér.

A negatív mintaprojekt

A telepfelszámolásnak meglehetősen embertelen módját választotta a miskolci önkormányzat, amikor négy évvel ezelőtt megkezdte a diósgyőri városrészben az úgynevezett Számozott utcák hajdani munkáslakásainak kiürítését. Zömmel romák laktak itt, akiknek lejárt bérleti szerződését indoklás nélkül nem hosszabbították meg. Később kiderült: az eldózerolt épületek helyére az új futballstadion parkolóit álmodták. Annak ellenére költöztették ki folyamatosan a családokat, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság kezdeményezésére a bíróság a lakhatás megoldását szolgáló cselekvési terv kidolgozására, és a kilakoltatások felfüggesztésére kötelezte a miskolci önkormányzatot. A Számozott utcákból csak néhány család útja vezetett elfogadható körülmények közé: ők azok a kevesek, akiknek volt nyugdíjuk, vagy állandó jövedelmük, így a város másik pontján is meg tudták fizetni az emeltebb díjú bérlakást. Sokan azonban a nyomor szélére kerültek: a város szélén, a Pingyom, a Lyukóvölgy vagy a Szarkahegy viskóiban találtak menedéket, jellemzően rokonoknál. Az itteni kalyibákban nincs normális fűtés. nincs ivóvíz, sokszor áram sem, ráadásul távol vannak az iskoláktól, óvodától, orvostól. - DOROS JUDIT

Nagy tervek, kis eredmények

A cigánytelepek felszámolása először 2004-ben merült fel, az akkori szocialista-szabad demokrata kormány országosan 460 szegregátumot vett nyilvántartásba. A program 2005-ben indult, a tervek szerint egy év alatt megszüntették volna a telepek 45 százalékát, ám 2008-ig hárommilliárd forintból mindössze kilencet sikerült. Somogyban, ahol cirka hetven péró (sok helyen így hívják a cigánytelepet) lenne érintett, 6,5-7 milliárdra lett volna szükség, de csak a táskai szegregátumban élőkön sikerült segíteni. A Balaton közeli faluban 55 millióból az önkormányzat egy alapítvánnyal közösen tíz roma családnak tudott új otthont biztosítani 2006 karácsonyára. - Ha azt nézzük, hogy 40-45 embert sikerült kihozni a fóliaházakból normális körülmények közé, sikeres volt a projekt – mondta Gadányi István, Táska polgármestere. – Ugyanakkor valódi előrelépést csak az érintettek felénél sikerült elérnünk. Ők azok, akiknek állandó munkájuk lett, s az ingatlanokat is megbecsülik. A telepről az új házakba beköltözők egy része viszont nem változtatott addigi életén, s csakhamar lelakták a házakat. Az új programok ezért tágították a kört: az új lakások mellett egészségügyi, kulturális és gazdasági értelemben is segítik az érintetteket. Kilenc éve már ezen elvek alapján indult újra a romatelep-rehabilitációs program: az országban nyolc településen, köztük a Dráva menti Zákányban, ahol öt házat vásároltak és újítottak fel, emellett tanfolyamokat, közmunka-programot indítottak, s mentor segítette beilleszkedésüket. Miután a projektet sikeresnek ítélték, a helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal összefogva országosan ötvenöt helyen lett folytatása. - VAS ANDRÁS

Újabb villa, halleluja! – az Andrássy útra költözik a művészeti akadémia

Publikálás dátuma
2018.08.29. 11:00
Kásler szerint a szabadság, egyenlőség, testvériség gondolatából sarjadtak ki a diktatúrák
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Átadták a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának új otthonát, ami eddig hatmilliárdba került az adófizetőknek.
„A Jóisten a saját képmására teremtette az embert abból a célból, hogy kövesse őt. Rajta kívül nincs igazság.” Ha egy pap, lelkész vagy rabbi mondja mindezt, nincs abban semmi meglepő. Ám ezúttal a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) titkársága új otthonának keddi avatóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Kásler Miklós kezdte ekként „templomi” beszédét, jóllehet, elődje, Balog Zoltán lelkészként sem igazán prédikált hasonló alkalmakkor. Például 2014-ben a felújított Pesti Vigadó átadásakor, amelyet a kormány az MMA tulajdonába adott. Kásler Miklós persze nemcsak teológiai eszmefuttatásokkal és latin idézetekkel tűzdelte meg beszédét: belefűzte az Íliászt, az Odüsszeiát és az Aeneist, majd jött Dante és Tasso. Amikor csapongó beszédében Vörösmartyhoz ért, felcsillant a remény, hogy a hallgatósága hamarosan elérkezhet a XXI. századba, de nem: ekkor Kásler képzeletben az Etelközbe vezette a publikumot. Ha a Who is America szatirikus sorozathoz hasonlóan Sacha Baron Cohen egyszer elkészíti majd a Kicsodák a magyarok? című szériát, feltehetően az alt-right újságíró karaktere arról faggatja majd a Magyar Tudományos Akadémia valamelyik történészét: Mi a véleménye arról, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje ágyazott meg a legbrutálisabb diktatúráknak? Merthogy ezt egy miniszter jelentette ki. Miután Kásler Miklós előadásában legalább öt ideológia is letarolta hagyományainkat, művészetünket, a hallgatóságában felderenghetett: nemcsak a hit, a prédikálás képessége is kegyelmi ajándék. De legalábbis a tárcavezető nagyon készülhet az Országgyűlés kulturális bizottságának éves miniszteri meghallgatására: ott szórakoztatják hasonló tirádákkal a politikustársaikat a tárcavezetők, legalábbis némelyikük. A magyar kultúra mint magányos tölgy és színes énekes madár költői képe mellett persze volt kétértelmű üzenet is a kultúrkampfért lelkesedőknek: „A megválasztott kormánynak nem feladata megszabni a kultúra irányait, nem is teszi. Ugyanakkor a kormány alkotmányos kötelessége, hogy szuverén módon védje értékeinket, mindenkinek biztosítsa az esélyt az alkotásra és kulturális gyarapodásra” – mondta a miniszter.
Az MMA tiszteletbeli elnöke, Fekete György héttételes laudációja ezek után felüdülésként hatott – legalábbis a hosszúságát és artikulációját tekintve. Az invokációban Fekete egy Orbán Viktor-idézetet hívott segítségül: „Az akadémia nem hozomra épült. Múltja van, teljesítménye, amit külső jogi, politikai és pénzügyi támogatás nélkül hozott eddigi teljesítmény.” Tekintve, hogy a miniszterelnök mindezt 2011 novemberében mondta annak alkalmából, hogy az MMA-t pár hónappal korábban köztestületként az alkotmányba betonozták − az MMA 2012-ben 2,5 milliárd forintos állami támogatást kapott, 2017-ben már 10,5 milliárd volt a költségvetése –, meglehetősen necces indítás volt. Fekete érezhette is ezt, a beszédében kitért a kritikus hangokra is mint az „álértelmiségiek provokációjára”. Az Andrássy út 101. alatt álló villa viszontagságos történetét mindössze annyival intézte el: MÚOSZ, Vorosilov. Mikor a világörökségi környezethez, múzeumokhoz érkezett beszédében, az intézményeket a tizenkét apostolhoz hasonlítva, már-már aggódni kezdtünk, nehogy blaszfémia legyen a vége.
Az Andrássy úti épület
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Kettőt egy csapásra

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2006-ban adta el Andrássy úti székházát, a Schanzer-villát. Az éppen száz éve épült eklektikus ház 1940-ben lett állami tulajdon, majd a sajtókamara székháza, Vorosilov marsall 1945-ben itt rendezte be a főhadiszállását. A MÚOSZ 1947-ben kapta vissza, a hetvenes években a legendás 25. színháznak is helyet adott. Az újságírók szövetsége 2008-ban költözött ki belőle, az állam 2014-ben vásárolta meg az MMA részére a mögötte álló, Bajza utca 31. szám alatt álló villával együtt, mintegy 2 milliárd forintért. A két villát egy üvegtetővel fedett udvar, valamint a Schanzer-villa hátsó traktusához toldott teraszról lenyíló üveglépcső köti össze – utóbbit tériszonyos akadémikusok valószínűleg nem fogják használni, turistaattrakció pedig nem lesz belőle, mivel a két épületet az MMA Titkársága – mintegy 120 fő – használhatja, miután az MMA köztestületi feladatainak bővülésével kinőtte a Vörösmarty téri Kristályházban – a 444.hu információi szerint évi több mint 100 millió forintért bérelt otthonát. (A Vörösmarty téri épületben az MMA könyv- és lapkiadója marad.) A két épület felújításának, átalakításának tervezési-kivitelezési költsége mintegy négymilliárd forint volt, s mint azt Laki Pétertől, a kivitelező Laki Épületszobrász Zrt. vezetőjétől megtudhattuk: a munkaerőhiány, valamint a folyamatosan dráguló árak a 2015-ben indult projektet sem kímélték. Új közösségi terek, ahol az MMA tagjai méltó körülmények között találkozhatnak – azon túl, hogy a titkárságnak legyen hol elférnie, az MMA elnöke, Vashegyi György ezzel indokolta, miért volt szüksége újabb villákra az MMA-nak. az épületbejáráson mindössze csak néhány reprezentatív teret, valamint a főtitkári és elnöki szobát mutatták be, ahol konstatálhattuk, a régi szecessziós kandallók megmaradtak, ám a színházteremhez vezető régi lépcsősort megszüntették. A nyolcvan fős színházterembe egyébként még Fekete György protekciójával sem sikerült bejutni, ahogy a Bajza utcai szecessziós lakóházat is elzárták a kíváncsi szemek elől. Imponáló, hogy az épület zéró energia kibocsátású, a fűtést és hűtést hőszivattyúk biztosítják – az éves fenntartási költséget mindenesetre nem árulták el az illetékesek −, ám az épület belül egyelőre kopár, feltehetően csak karácsonyra rendezik be teljesen.

A Hild-villa
Fotó: MMA

Rajonganak a historikus épületekért

Az MMA első ingatlanvagyonát 2013 novemberében kapta: a Budakeszi út 38-40. alatt álló Hild-villát 820 millió forintból újították fel az MMA művészetelméleti kutatóintézetének részére. Az intézmény 2016-ban még azt kutatta, hogy mit kutasson. Honlapja szerint idén már több rendezvényt, konferenciát tartott, tanulmányokat jelentetett meg. A szomszédos −a Budakeszi út 36. szám alatt található −, már felújított Ybl-villát 2016-ban vásárolta meg az állam 1,4 milliárd forintért a műgyűjtő bankár, Kovács Gábortól, a pazar berendezésért és műtárgyakért 254 milliót fizettek. A Napi.hu annak idején megírta: a Kovács Gábor érdekeltségében álló Ybl-Villa Kft. mérlegében a tárgyi eszközök 948 millió forinton voltak nyilvántartva 2015 végén, ebből az ingatlanok 741 millió forinton. Az Ybl-Villa Kft. részére 2010-ben 600 milliós hitelt folyósított a Raiffeisen Bank. A Műcsarnokot 2013-ban, a Pesti Vigadót 2014 márciusában kapta meg használatra az MMA – utóbbi felújítására az állam több mint 7,5 milliárdot költött. Az épület rekonstrukciójának viszontagságos története több mint tíz évig tartott. A Magyar Kézműves Akadémia Alapítvány (MKAA) az épület ötödik és hatodik emeletének felújítására 2011–2014 között európai uniós pályázatból 270 millió forintot, saját forrásból 136 millió forintot fordított, hogy kiállítóteret alakítson ki, és azt öt évig működtesse. Az MMA azonban 2014-től nem engedte be az épületbe az MKAA-t. A Műcsarnokot és a Pesti Vigadót az MMA a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen használja.

A Pesti Vigadó épülete
Fotó: Török Máté / MMA

Michelangelo is nyerhetett volna

Agócs Gergely népzenekutató, Jónás Tamás költő, Kolonits Klára operaénekes, Köbli Norbert forgatókönyvíró− számos jeles alkotó, elismert művész is nyertese az MMA ösztöndíjpályázatának, amelynek köszönhetően egy éven át havi bruttó kétszázezer forintban részesülnek. Bár a nyertes pályázatokat, az elbírálás szempontjait nem hozták nyilvánosságra, a Népszavának elmondták: nemcsak a pályázatokat, hanem az alkotók hitelességét is nézték. – Ha valaki például azzal pályázott volna, hogy a Sixtus-kápolna freskóihoz mérhető mesterművet készít, de a korábbi munkái alapján ez hihetetlennek tűnt, nem támogattuk – mondták el lapunknak. Mintegy 1200 pályázó regisztrált, 800 pályázat volt elfogadható formailag, több mint félezer támogatható pályázat közül választott ki százat a zsűri. Volt Kossuth-díjas pályázó is, aki végül nem nyerte el az MMA-ösztöndíját.

Témák
MMA
Frissítve: 2018.08.29. 11:09