Katonai támogatást ígért a brit miniszterelnök Nigériának

Publikálás dátuma
2018.08.30 17:33
Theresa May brit miniszterelnök
Fotó: AFP/ NIC BOTHMA
A kereskedelmi kapcsolatok erősítését célzó tárgyalás többek közt a Boko Haram elleni határozott fellépésről szóló megegyezéssel ért véget.
Az Egyesült Királyság növeli a Nigériának nyújtott katonai támogatást, jelentette Theresa May brit miniszterelnök Muhammadu Buhari nigériai elnökkel folytatott megbeszélése után - írja az Euronews. A terrorizmus, és főleg a nyugat-afrikai országban aktív Boko Haram elleni harc központi kérdés volt a tárgyaláson, melyen
a két ország olyan katonai és biztonsági együttműködésről írt alá megállapodást, melynek része a nigériai katonák képzése, valamint az embercsempészet és a kalózok elleni harc is.
De szóba került a Niger és Nigéria között határ megerősítése, valamint a modern rabszolgaság megállítása - ez utóbbi áldozatainak megsegítésére 10,5 millió fontot szán a brit kormány.
May azt is bejelentette, hogy felállít egy egységet, amely segít a Nigériából ellopott és Nagy-Britanniába menekített vagyon felkutatásában, majd visszajuttatásában.
Nigéria az Egyesült Királyság második legnagyobb kereskedelmi partnere az afrikai kontinensen. May végéhez közeledő, háromnapos afrikai útjának célja, hogy a Brexit utáni új gazdasági-kereskedelmi lehetőségeket keresse. Dél-Afrikában azt hangoztatta:
May azt szeretné, ha 2022-re az Egyesült Királyság lenne a legnagyobb befektető a kontinensen.
A brit kormányfő a Dél-afrikai Köztársaság és Nigéria után Kenyában folytatja útját.
2018.08.30 17:33

Hasogdzsit és az üldözött újságírókat választotta a Time az év embereivé

Publikálás dátuma
2018.12.11 17:16

Fotó: /
Ők nagy kockázatokat vállaltak a még nagyobb igazságok felderítése érdekében – indokolta a döntést a lap főszerkesztője.
Az október elején meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi, a fülöp-szigeteki Maria Ressa, a mianmari Wa Lone és Kyaw Soe Oo, valamint az annapolisi Capital Gazette szerkesztősége lett az Év Embere a Time magazinnál. Edward Felsenthal, a lap főszerkesztője a döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: az újságírók
„nagy kockázatokat vállaltak a még nagyobb igazságok felderítése érdekében”.
Dzsamál Hasogdzsi személyében először lett az Év Embere valaki, aki már nem él. Az Egyesült Államokban élő szaúdi újságírót október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson. A CIA kiszivárogtatott elemzése szerint Hasogdzsit a szaúdi koronaherceg utasítására gyilkolták meg. A szaúdi uralkodó és a koronaherceg egyaránt határozottan cáfolta, hogy tudomása lett volna a gyilkosság tervéről és végrehajtásáról.
A fülöp-szigeteki újságíró, Maria Ressa a Rappler nevű híroldal alapítója és ügyvezető igazgatója, a portál több ízben feltárta a kormány sötét ügyeit. Ressa a BBC-nek februárban azt mondta: határozott benyomása, hogy január közepén azért vonták vissza az oldal működési engedélyét, mert „túl sokat” foglalkozott a Rodrigo Duterte elnök vezette kormány sötét ügyeivel.
A két mianmari újságírót szeptember elején ítélték börtönbüntetésre. A Reutersnek író riportereket tavaly decemberben vették őrizetbe, amikor oknyomozást folytattak tíz férfi és fiatal meggyilkolása ügyében. Az áldozatokkal a hadsereg végzett Észak-Rakhine Inn Din nevű falujában – mindegyikük a muzulmán rohingya kisebbség tagja volt. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták. „Nem félek. Semmi rosszat sem tettem. Hiszek a demokráciában és a szabadságban” – hangoztatta Wa Lone.
A marylandi Annapolisban található Capital Gazette szerkesztőségben júniusban tört ki lövöldözés, a támadásban öt ember vesztette életét. A The Baltimore Sun tulajdonában lévő Capital Gazette az ország egyik legrégebbi újságja. A támadás után a rendőrség megerősítette a New York városi szerkesztőségek védelmét is.

Az Index újságírójáról is írnak

A Time kapcsolódó vezércikkében az Indexes Dezső András ügyéről is írnak – emelte ki a portál. Még az áprilisi választások előtt a köztévében nyilatkozott egy nő, aki azt állította, hogy azért költözött haza Svédországból, mert annyira rossz ott a közbiztonság a migránsok miatt. Az újságíró kiderítette, hogy a nőt több ízben is elmarasztalták rágalmazásért, közbizalom elleni bűncselekményért és zaklatásért a svédországi hatóságok. Ezután eljárás indult nyilvános adatbázisból dolgozó kollégánk ellen különleges személyes adattal való visszaélés miatt. Megrovást kapott, ami ellen fellebbezett.

2018.12.11 17:16
Frissítve: 2018.12.11 17:16

Kreml: Putyin is kaphatott Stasi-igazolványt

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:24

Fotó: AFP/ Sergey Kompanichenko
Az orosz elnöki szóvivő azt javasolta a kérdés iránt érdeklődőknek, hogy forduljanak az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálathoz (SZVR) felvilágosításért.
A szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) és a keletnémet állambiztonsági minisztérium (Stasi) partnerszolgálatok voltak, amelyek adhattak ki igazolványt egymás munkatársai, így a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin számára is – jelentette ki az MTI összefoglalója szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Moszkvában. Peszkov a Bild című német bulvárlap írására reagált, amely szerint a Stasi drezdai archívumában Putyin nevére kiállított igazolványt találtak. Az orosz vezető a Kreml hivatalos honlapján közzétett adatok szerint 1985 és 1990 között szolgált az NDK-ban a szovjet külföldi hírszerzés kötelékében. A Bild szerint Putyin őrnagyi rangban volt, amikor 1985. december 31-én átvette az általa saját kezűleg aláírt igazolványt, amelynek érvényességét 1989 végéig negyedévenként meghosszabbították. Konrad Felber, a drezdai Stasi-arcívum feldolgozásának vezetője a lapnak elmondta, hogy az okmány birtokában Putyinnak szabad bejárása volt az NDK állambiztonsági szolgálatának intézményeibe, és nem kellett felfednie, hogy a szovjet hírszerzésnek dolgozik. A szakértő úgy vélekedett, hogy az igazolvány birtoklása megkönnyíthette tulajdonosának az ügynökök beszervezését. Az orosz elnöki szóvivő azt javasolta a kérdés iránt érdeklődőknek, hogy forduljanak az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálathoz (SZVR) felvilágosításért.

Peszkov: Trump idővel kiállítja a külügyminiszterek bizonyítványát

Peszkov válaszolt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nyilatkozatára is, aki „az állami vagyon két korrupt kormány általi elpazarolásának” nevezte, hogy Oroszország két Tu-160-as hadászati bombázót küldött Venezuelába. Az orosz szóvivő kifejezte egyet nem értését ezzel a minősítéssel és úgy vélekedett, hogy nem egészen helyénvaló ilyen kijelentéseket hangoztatni egy olyan ország részéről, „amely katonai költségvetésének feléből is jól lehetne lakatni egész Afrikát”. Kimondatlanul Pompeo elődje, Rex Tillerson leváltására célozva Peszkov megjegyezte, hogy az amerikai elnök idővel „kiállítja a külügyminiszterek bizonyítványát”, és Pompeo „nem diplomatikus” kijelentése is megkapja a megfelelő értékelést. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is konstruktív viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal és kifejezte reményét, hogy ez előbb-utóbb viszonzásra talál Washingtonban. Az orosz védelmi tárca hétfőn közölte, hogy két, nukleáris eszközök hordozására is alkalmas Tu-160-as stratégiai bombázót, egy An-124-es katonai nehéz szállítógépet és egy Il-62-es nagy hatótávolságú utasszállító repülőgépet küldött át a venezuelai főváros Maiquetia nemzetközi repülőterére. A TASZSZ orosz hírügynökség a dél-amerikai ország sajtóját idézve azt írta, hogy a gépek közös hadgyakorlaton vesznek majd részt. A Tu-160-asok 5500 kilométeres hatótávolságú, nukleáris vagy hagyományos robbanótölteteket hordozó manőverező repülőgépek indítására alkalmasak. Ilyen típusú bombázókról a Szíriában folytatott orosz hadműveletek során először vetettek be harci körülmények között hagyományos robbanótöltettel ellátott H-101-es típusú „szárnyas rakétákat”. Múlt héten delegáció élén Moszkvában tárgyalt Nicolás Maduro venezuelai elnök. A vizit idején a felek több mint 6 milliárd dollárnyi orosz beruházás venezuelai garantálásáról született megállapodás. A venezuelai küldöttség emellett 600 ezer tonna orosz búza vásárlásáról és a dél-amerikai ország fegyverrendszereinek orosz karbantartásáról is szerződést kötött.
2018.12.11 16:24