Felmondott Zacher Gábor a Honvédkórházban

Publikálás dátuma
2018.08.31. 12:19

Fotó: Németh András Péter
Gyors cáfolatot kapott a Honvédelmi Minisztérium, amely a Honvédkórházban kialakult vészhelyzetet próbálta eltagadni. Lemondott ugyanis Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője.
Kritikus a helyzet a sürgősségin – írta lapunk csütörtökön, miután úgy értesültünk, hogy a Honvédkórház sürgősségi ellátóhelyén az elmúlt időszakban tízen mondtak fel túlzott terhelésre hivatkozva. Az intézmény fenntartója, a Honvédelmi Minisztérium cikkünkre reagálva még tegnap közleményt adott ki, amiben az állt: A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem. Ezek után pénteken beadta felmondását Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője, és – mint azt a hvg.hu megírta – döntését azzal indokolta: az a személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette, az elmúlt időszakban 9 orvos adta be felmondását.
„Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam. Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek 60 százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni ”

– fogalmazott a portálnak Zacher Gábor, aki jelezte, két hónapos felmondási ideje október végén jár le, addig ellátja feladatát.

Zacher felmondását megelőzően Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a kialakult helyzetről soron kívüli egyeztetést kezdeményezett a kórház vezetésével. Levelében a szakszervezeti vezető a kórházi főigazgatót, Kun Szabó István vezérőrnagyot emlékeztette arra: a legutolsó tájékoztatóján ő maga közölte, hogy a II. számú telephely radiológiai osztályát bezárták és az ott dolgozókat átirányították az I. telephelyre. Azt pedig mind a mai napig nem tudni, hogy a II. telephelyen működő közel 800-1000 ágyas kórház milyen módon jut radiológiai ellátáshoz. A sürgősségi osztályon kialakult krízis csak a jéghegy csúcsa. Érdemes felidézni: csütörtöki cikkünkben arról is, írtunk: a Honvédkórház orvosainak sokasága mondta fel az önkéntes túlmunka szerződéseit. (Korábban azt írtuk, hogy 112 orvos mondta fel a szerződést, de a friss információk szerint ezt végül „csak” 42-en tették meg.) A Honvédelmi Minisztérium ezt is tagadta csütörtöki közleményében. Tegnap ugyanakkor egy szakmai konferencián Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár már árnyaltabban fogalmazott, amikor a Honvédkórházban kialakult helyzetről kérdezte őt az intézmény egyik orvosa. Az államtitkár elmondta: hogy a sürgősségi rendszer átalakításán dolgozó munkacsoport az „asztal közepére tette” a Honvédkórház ügyét, azt vizsgálva, miként tudnak ellátásszervezéssel szakmai segítséget nyújtani a probléma megoldásában. Az önkéntes túlmunkát felmondókkal kapcsolatban a politikus úgy vélte, nem szerkezeti problémáról van szó, ebben az esetben a munkáltató és a dolgozók közötti megegyezésre van szükség.
Információink szerint a Honvédkórház vezetése a kifizethető óradíjak megemelésével segítené Zacher Gábor utódát a Sürgősségi Betegellátó Centrum stabilizálásában. Úgy tudjuk: a kórház vezetése ma reggel az óradíjak jelentős emelésére tett ajánlatot.
Valamint azonnal kisteherautókat indítanak a HM raktárába, hogy onnan műszereket és eszközöket hozzanak az osztályra, valamint a menedzsment azt is ígérte, hogy fölgyorsítja azokat a közbeszerzéseket, amelyekkel jelentősen javítható a betegellátás. Egyes forrásaink szerint Zacher Gábor utódaként, az osztályvezetésére kijelölt Burány Béla a feladat elvállalásának feltételéül szabta az osztályon zajló munka bérezésének jelentős javítását. Úgy tudjuk az intézmény vezetése azt ígérte, hogy szeptember elsejétől a vezető sürgősségi szakorvosoknak az eddigi 5000 forintos óradíját 13 ezerre, a szakorvosok 4000 forintos óradíját tízezerre növelik. A megbeszélésen elhangzott, hogy a nővérek túlmunkájának kifizetése is megtörténik. Mint emlékeztes: elszámolási hiba miatt az ápolók nem kapták meg az osztályon az önkéntes túlmunka díjaikat. A mendezsment a ma reggeli megállapodás ellenében reméli, hogy megszűnik a kórház sürgősségi osztályán a szakember hiány, és ezzel jelentősen javul az ellátás. Az önkéntes túlmunkát fölmondó aneszteziológusokkal és traumatológusokkal – úgy tudjuk – eddig még nem történt hasonló megállapodás. Így, ha a sürgősségin flottabbá is válhat az ellátás, a műtőkben nem csökken a feszültség.   

Cikkünk nyomán...

A Népszava cikke nyomán – melyből kiderült, fölmondták az önkéntes túlmunka szerződéseiket a Honvédkórház aneszteziológus és traumatológus szakorvosai – levélben fordult Kun Szabó István vezérőrnagyhoz, az MH Egészségügyi Központ parancsnokához a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. A BRDSZ szerint a cikk tartalma nagy megdöbbenést keltett a kórházi dolgozók körében, emellett felkeltette a rendvédelemben dolgozók érdeklődését is, emiatt az érdekképviselet azonnal egyeztetésre hívta az ágazat többi szakszervezetét, valamint a kórház vezetését, ugyanis a szokásos, negyedéves, szeptember végén esedékes beszámoló időpontját túlságosan távolinak tartotta a kialakult helyzetben. Kun Szabó István kedden este reagált a BRDSZ megkeresésére, s azt állította, hogy a Honvédkórház vezetése folyamatosan a problémák megoldásán dolgozik, egyben felhívta a figyelmet a szakszervezeti levél állításainak pontatlanságára, s nehezményezte, hogy az érdekképviselet a válasz kötelező határidejének lejárta előtt a sajtóhoz fordult. A parancsnok egyúttal elutasította az azonnal egyeztetéseket a szakszervezetekkel, s kijelentette, csak az eredeti, szeptember végi időpontban hajlandó tájékoztatni őket a kialakult helyzetről és annak megoldási javaslatairól. - Vas András

Információink szerint a Honvédkórház sürgősségi osztályára már szeptemberre sem sikerült kellő számú orvost találni a műszakokra. A lapunk birtokába került e havi műszaktábla is erősen piroslik, jelezve, hogy milyen sok helyre nem találtak gyógyítót.
Mint ahogy arról is egyre több dokumentum kerül elő, hogy milyen sokszor jelezte Zacher Gábor, a sürgősségi centrum pénteken távozott vezetője feletteseinek: baj van, az adott körülmények között az ellátás nem menedzselhető. Az adatok szerint az elmúlt három évben miközben mind több lett az ellátandó beteg (tavaly már mintegy 64 ezer embert kezeltek itt), az ellátók száma fogyatkozott. Márciusban még 39 orvosa volt a centrumnak, mostanra 10-11-gyel van kevesebb. Az osztályvezető főorvos az áldatlan állapotokat a kórház vezetésének jelző levelében, amely a Népszavához is eljutott, már augusztus elején azt írta, ha a feltételek nem javulnak, október elejére működésképtelenné válik a sürgősségi osztály. Akkor hat orvos volt távozóban, és a meglévők közül is többen kisebb óraszámban vagy félállásban akartak már csak dolgozni. Azt korábban is tudni lehetett, hogy a honvéd sürgősségi osztályán az elmúlt három évben erős volt a fluktuáció, általában évente 15-17 új orvost is fölvettek, ám ugyanennyi távozott is. A kilépők, szinte minden esetben az óriási megterhelésre hivatkoztak. Naponta átlagosan 110-160 beteget fogadnak.
„A betegek gyors osztályozásához, ellátásához soha nem voltunk elegen”- mondta lapunknak egy ottani szakdolgozó.
„Másodpercenként jön egy újabb feladat, miközben még az előzővel sem végeztél, a folyóson meg ott a sok jajgató ember, egy idő után egyszerűen érzéketlenné válsz. Gyakran éreztem úgy, hogy legszívesebben melléjük feküdnék a hordágyra, már a műszak elején kimerült voltam”

– mondja.

A teljes cikket lapunk hétfőn megjelenő számában olvashatja. 
Zacher Gábor még nem tudja, hogy hétfőtől hol dolgozik miután lemondott a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetéséről. A kórház nem ragaszkodik ahhoz, hogy kitöltse felmondási idejét.
– Hogy van?  – Köszönöm, jól. Az előbb ettem meg egy nagy tábla mogyorós csokit... – Lemondott?  – Igen. Megerősítem, a mai napon ez tényleg megtörtént. Gyakorlatilag azon okok miatt, amit a HVG munkatársainak is elmondtam. Az a fajta személyügyi és tárgyi krízis, ami az elmúlt évek alatt a kórházban kialakult, veszélyeztette a munkavégzést. – Még meddig dolgozik az osztályon?  – Ma (péntek) éjfélig. A felmondási időm októberben járna le, de a munkáltató nem ragaszkodik a felmondási idő letöltéséhez. A minimum feltételek 60 százalékával működtünk, miközben a honvéd sürgősségije a legnagyobb és teljes szakmai profillal működő osztály, olyan, ahol az A-tól Z-ig mindenféle szakmában kell teljesítenünk. Nem volt meg a szükséges eszköz, létszám. Ilyen feltételek mellett dolgozni, az már tulajdonképpen a veszélyeztetés kategóriájába tartozik.

– Azt meg tudja erősíteni, hogy a 31 állásból csak 20 van betöltve?  – Nincs előttem állománytábla, de 10-11 üres státusz biztosan van. Ha éjszaka ügyeletes voltam, gyakorlatilag megállás nélkül dolgoztunk, 160 beteget láttunk el. A beteg jön, és nem érdekli, hogy hány orvos van szolgálatban. – Valóban a pénteki parancsnoki értekezleten jelentette be, hogy távozik?  – Indifferens a történetben, hogy milyen körülmények között jelentettem be, a végeredmény számít. Most azt gondolom, a szakmának, a szakmai kollégiumnak és a sürgősségi orvostani társaságnak kell megszólalnia. – Hol folytatja?  – Ma munka után a párommal elmegyünk futni, holnap Pozsonyi piknik lesz az Újpesti rakparton – egyelőre ennyit tervezek. Nem gondolkodtam azon, hogy hétfőn reggel hol fogok dolgozni. Jó idő van, szép idő van. Még az is lehet, hogy moziba is elmegyünk.

Ki, kit rúgott ki?

Lapunk Zacher Gábor távozásával kapcsolatos kérdésére a Honvédelmi Minisztérium azt írta: Zacher Gábornak a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrum vezetőjének a szerződése 2018 végén lejár. Arról, hogy azt nem hosszabbítják meg, már korábban döntés született. Mindez azért is különös, mert amikor idén áprilisban szintén arról érdeklődtünk, hogy hány orvos mondott fel a megterhelő munka miatt, és igaz-e, hogy Zacher Gábor is az osztály éléről a tárca lapunknak még azt írta: „Az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrumában (SBC) semmilyen felmondás nincs napirenden, az osztályt Dr. Zacher Gábor főorvos vezeti. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvédkórház vezetése elégedett szakmai munkájával és a továbbiakban is az SBC vezetőjeként számítunk rá.” A tárca közleményét Zacher Gábor lapunknak még azzal pontosította, hogy év végén csak a vezetői megbízatása járt volna le, munkaszerződése határozatlan idejű.

Gyors cáfolatot kapott a Honvédelmi Minisztérium, amely a Honvédkórházban kialakult vészhelyzetet próbálta eltagadni. Lemondott Zacher Gábor, a kórház sürgősségi- , valamint Gáspár Szabolcs, a traumatológiai osztály vezetője is.
Kritikus a helyzet a sürgősségin – írta lapunk csütörtökön, miután úgy értesültünk, hogy a Honvédkórház sürgősségi ellátóhelyén az elmúlt időszakban tízen mondtak fel túlzott terhelésre hivatkozva. Az intézmény fenntartója, a Honvédelmi Minisztérium cikkünkre reagálva még tegnap közleményt adott ki, amiben az állt: A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem. Ezek után pénteken beadta felmondását Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője, és – mint azt a hvg.hu megírta – döntését azzal indokolta: az a személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette, az elmúlt időszakban 9 orvos adta be felmondását. 
„Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam. Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek 60 százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni ”

– fogalmazott a hvg.hu-nak Zacher Gábor, aki jelezte, két hónapos felmondási ideje október végén jár le, addig ellátja feladatát. Zacher felmondását megelőzően Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a kialakult helyzetről soron kívüli egyeztetést kezdeményezett a kórház vezetésével. Levelében a szakszervezeti vezető a kórházi főigazgatót, Kun Szabó István vezérőrnagyot emlékeztette arra: a legutolsó tájékoztatóján ő maga közölte, hogy a II. számú telephely radiológiai osztályát bezárták és az ott dolgozókat átirányították az I. telephelyre. Azt pedig mind a mai napig nem tudni, hogy a II. telephelyen működő közel 800-1000 ágyas kórház milyen módon jut radiológiai ellátáshoz. A sürgősségi osztályon kialakult krízis csak a jéghegy csúcsa. Érdemes felidézni: csütörtöki cikkünkben arról is, írtunk: a Honvédkórház orvosainak sokasága mondta fel az önkéntes túlmunka szerződéseit. (Korábban azt írtuk, hogy 112 orvos mondta fel a szerződést, de a friss információk szerint ezt végül „csak” 42-en tették meg.) Csütörtökön ugyanakkor egy szakmai konferencián Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár már árnyaltabban fogalmazott, amikor a Honvédkórházban kialakult helyzetről kérdezte őt az intézmény egyik orvosa. Az államtitkár elmondta: hogy a sürgősségi rendszer átalakításán dolgozó munkacsoport az „asztal közepére tette” a Honvédkórház ügyét, azt vizsgálva, miként tudnak ellátásszervezéssel szakmai segítséget nyújtani a probléma megoldásában. Az önkéntes túlmunkát felmondókkal kapcsolatban a politikus úgy vélte, nem szerkezeti problémáról van szó, ebben az esetben a munkáltató, és a dolgozók közötti megegyezésre van szükség. Úgy tűnik az egyezkedés nem megy simán, mert pénteken miután Zacher Gábor fölmondott, Gáspár Szabolcs, a traumatológiai osztályvezetője pedig a vezető megbízatását adta vissza. A kórházvezetői a pénteki parancsnoki megbeszélésen jelentést kértek heti bontásban a sürgősségi centrum beteg számáról, a rendkívüli eseményekről, a felmondásokról, eszközhiányról.  A parancsnoki értekezleten Zacher Gábor jelezte, hogy valótlannak és igazságtalanak tartja a HM csütörtöki, lapunk cikkére kiadott nyilatkozatát, közölte azt is, hogy elmegy. Aztán fölállt és távozott az értekezletről is. A Népszavának a szakdolgozók is jelezték, hogy az önként vállalt túlmunka elszámolásokkal ők is hasonló cipőben járnak, mint az orvosok. Nehéz követni az elszámolást, az önkéntes túlmunka díjakat nem a havi fizetéssel, hanem három-, hat hónap átlagában számolják ki és fizetik.

Mennyit keresnek az aneszteziológusok?

Erős izgalmat váltott ki az érdekeltek egy részében csütörtöki közlésünk, hogy aneszteziológusok akár 60 ezer forintot is ki kell fizetniük a kórházaknak egy órára, ha megszorulnak, mert nincs szakemberük. Sokan üzenték, hogy szívesen vállalnak ennyiért feladatot. Volt olyan vállalkozó is aki kifejezetten tagadta, hogy ennyit kaphatnának az érdekeltek. Névvel, papírral dokumentált adatot senki sem szolgáltat, a piac pedig tökéletesen áttekinthetetlen. A kórházvezetők leginkább abban érdekeltek, hogy ne ismerjék el, hogy mennyire szorult helyzetben vannak, és ne nyilatkozzanak olyat, hogy maguk adjanak érveket saját munkatársaik bérharcához. A kormányzatnak szintén nem érdeke feltárni ezt a helyzetet, mert akkor nyilvánvalóvá válna, hogy mennyire hajszálon függ a rendszer működőképessége. És azt is könnyen beláthatjuk, hogy azoknak, akik tényleg el tudnak érni ilyen árakat a piacon ugyancsak nem érdekük, hogy nyilvánosan gyűjtsenek irigyeket a kollégáik körében. Mi a reklamálók jelentkezése után ismét körbekérdeztünk: volt aki megerősítette a 60 ezer forintos óradíjat, volt aki szerint ez nem óránként, hanem műszakonként értendő. Mások a 60 ezer forintot egy műszakra nevetséges összegnek ítélték.

Szerző
Frissítve: 2018.08.31. 13:59

Gulyás: Drágul a 10 napos autópálya-matrica

Publikálás dátuma
2018.08.31. 11:38
Gulyás Gergely
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is mondta, hogy hozzájárul a határvédelmi költségekhez az Európai Bizottság. Macron szavaira is reagált.
Hozzájárul a határvédelmi költségekhez az Európai Bizottság, és 2975 forintról 3500-ra emelkedik a 10 napos autópálya-matrica ára – egyebek mellett erről is beszélt pénteki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Határvédelem. A miniszter azt mondta, hogy Európai Bizottság 54 millió eurót kifizet Magyarországnak a déli határ védelmére a migrációs válság kezdete óta elköltött mintegy 900 milliós költségből, ezzel elismeri, hogy az ország az unió külső határait védi. A kiadásokból a bizottság több mint 300 millió eurót elfogad, és az ebből jelenleg rendelkezésre álló 54 millió eurót rövid időn belül átutalja. A bizottság a kerítésépítést közvetlenül nem finanszírozza, de egyéb biztonsági kiadásokhoz hozzájárul – tette hozzá. Kérdésre válaszolva hazugságnak nevezte, hogy a tranzitzónákban éheznének a menekültek. E-útdíj. Gulyás közlése szerint január 1-jétől mintegy 5,8 százalékkal emelkedik az e-útdíj, a plusz bevétel pedig közvetett formában egy „falusi útalapba” fog befolyni, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a legkevésbé fejlett falusi útszakaszok fejlődjenek. A 10 napos autópálya-matrica ára 2975 forintról 3500-ra emelkedik – tette hozzá. Lánchíd. Azt mondta, hogy – a főváros kérésének megfelelően – a kormány 7 milliárd forinttal támogatja a Lánchíd és a mellette lévő alagút felújítását. Ugyanakkor a kabinet azt kéri, hogy a felújítás ne tartson tovább másfél évnél. Gulyás szerint ez műszakilag megvalósítható, bár kétségtelenül jelentős szervezést igényel. A felújítás végére megújul a híd pesti oldalán lévő Széchenyi tér is – tette hozzá. Sargentini-jelentés. Gulyás szerint a dokumentum egy utolsó, elkeseredett kísérlete a mostani európai parlamenti időszakban a bevándorláspárti erőknek arra vonatkozóan, hogy a bevándorlással szemben legkövetkezetesebben fellépő magyar kormányt és Magyarországot megbüntessék. Azt mondta, hogy a dokumentum hemzseg a valótlanságoktól. Orbán-Salvini találkozó. A minisztert arról is kérdezték, hogy Macron közölte: Orbán és Salvini úgy gondolja, ő tekinthető a fő ellenségnek Európában, igazuk is van, mert sosem fogja a nacionalistákat és azokat támogatni, akik gyűlöletbeszédet terjesztenek. Gulyás szerint az európai politika egy része megóvná a migránsoktól a kontinenst, Macron pedig a kontrollálatlan migráció támogatója. Hulladékszállítás. Gulyás azt is mondta, hogy a kormány vizsgálatot rendelt el az egyes településeken tapasztalt, a hulladékszállítási számlázással kapcsolatos visszásságok miatt. A miniszter részletfizetés lehetőségét tartotta lehetségesnek azok esetében, akik akár többévnyi számlát kaptak meg egy összegben. NAT. Kérdésre elmondta azt is: kizártnak tartja, hogy a jelenlegi javaslat formájában lépne életbe a Nemzeti alaptanterv egy év múlva, a vitaanyag azonban mindenkinek lehetőséget ad a véleménye kifejtésére. Arra a felvetésre, miszerint ki tudja-e jelenteni, hogy jövőre a budapestiek közvetlenül választanak főpolgármestert, közölte: azt tudja kijelenteni, hogy egyelőre nincs semmilyen törvénymódosítási javaslat az Országgyűlés előtt. Kitért arra is, hogy az Orbán Viktor és Tarlós István közötti találkozó szeptemberben várható.  
Frissítve: 2018.08.31. 13:32

Sargentini-jelentés – Orbán is részt vesz a vitán

Publikálás dátuma
2018.08.31. 09:29

Fotó: Wiktor Dabkowski / AFP
A dokumentumról – mely felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországtól megvonják a szavazati jogokat – szeptember 12-én szavaz a parlament Strasbourgban.
Orbán Viktor személyesen vesz részt szeptember 11-én az Európai Parlament plenáris ülésen, melyen a Sargentini-jelentés vitáját tartják. A dokumentumról másnap szavaz a parlament Strasbourgban – írja az MTI a Magyar Idők cikke alapján. A lap emlékeztet, hogy Judith Sargentini az Európai Zöld Párt képviselőjeként készítette el a magyar jogállamiságról szóló jelentését, amelyet júniusban fogadott el az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), 37 tag támogatásával és 19 ellenszavazattal. A dokumentum felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországtól megvonják a szavazati jogokat. A jelentés szerint Magyarországon szűkülnek a szabadságjogok, a magyar álláspontot részletező levélnek ugyanakkor semmi hatása nem volt.
Judith Sargentini
A jelentésben számos más kérdés mellett kitértek arra is, hogy Magyarországon korlátozták a alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is. A LIBE ráadásul egy néppárti szigorító javaslatot, az olasz Öt Csillag Mozgalom felvetését is elfogadta a jelentés részeként. Judith Sargentini június végén – annak kapcsán, hogy meglehet, a Fidesz és támogatói most még inkább össztűz alá veszik – közölte: „hozzászoktam az egyenes, nyílt beszédhez. Ki fogom bírni”. Orbán Viktor Budapesten beszélt a jelentésről, rámutatva, hogy „a Soros-jelentésként” felfogható dokumentumban nyomást akarnak gyakorolni hazánkra, hogy változtassa meg véleményét a migrációs kérdésben, ám ez nem fog sikerülni. Orbán 2013-ban a szintén a magyar jogállam miatt aggódó Tavares-jelentés idején is személyesen utazott Strasbourgba, az akkori vita során a miniszterelnök visszautasította, hogy az Európai Parlament „gyámság” alá vegye Magyarországot.
Szerző
Frissítve: 2018.08.31. 09:30