Felmondott Zacher Gábor a Honvédkórházban

Publikálás dátuma
2018.08.31. 12:19

Fotó: Németh András Péter
Gyors cáfolatot kapott a Honvédelmi Minisztérium, amely a Honvédkórházban kialakult vészhelyzetet próbálta eltagadni. Lemondott ugyanis Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője.
Kritikus a helyzet a sürgősségin – írta lapunk csütörtökön, miután úgy értesültünk, hogy a Honvédkórház sürgősségi ellátóhelyén az elmúlt időszakban tízen mondtak fel túlzott terhelésre hivatkozva. Az intézmény fenntartója, a Honvédelmi Minisztérium cikkünkre reagálva még tegnap közleményt adott ki, amiben az állt: A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem. Ezek után pénteken beadta felmondását Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője, és – mint azt a hvg.hu megírta – döntését azzal indokolta: az a személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette, az elmúlt időszakban 9 orvos adta be felmondását.
„Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam. Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek 60 százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni ”

– fogalmazott a portálnak Zacher Gábor, aki jelezte, két hónapos felmondási ideje október végén jár le, addig ellátja feladatát.

Zacher felmondását megelőzően Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a kialakult helyzetről soron kívüli egyeztetést kezdeményezett a kórház vezetésével. Levelében a szakszervezeti vezető a kórházi főigazgatót, Kun Szabó István vezérőrnagyot emlékeztette arra: a legutolsó tájékoztatóján ő maga közölte, hogy a II. számú telephely radiológiai osztályát bezárták és az ott dolgozókat átirányították az I. telephelyre. Azt pedig mind a mai napig nem tudni, hogy a II. telephelyen működő közel 800-1000 ágyas kórház milyen módon jut radiológiai ellátáshoz. A sürgősségi osztályon kialakult krízis csak a jéghegy csúcsa. Érdemes felidézni: csütörtöki cikkünkben arról is, írtunk: a Honvédkórház orvosainak sokasága mondta fel az önkéntes túlmunka szerződéseit. (Korábban azt írtuk, hogy 112 orvos mondta fel a szerződést, de a friss információk szerint ezt végül „csak” 42-en tették meg.) A Honvédelmi Minisztérium ezt is tagadta csütörtöki közleményében. Tegnap ugyanakkor egy szakmai konferencián Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár már árnyaltabban fogalmazott, amikor a Honvédkórházban kialakult helyzetről kérdezte őt az intézmény egyik orvosa. Az államtitkár elmondta: hogy a sürgősségi rendszer átalakításán dolgozó munkacsoport az „asztal közepére tette” a Honvédkórház ügyét, azt vizsgálva, miként tudnak ellátásszervezéssel szakmai segítséget nyújtani a probléma megoldásában. Az önkéntes túlmunkát felmondókkal kapcsolatban a politikus úgy vélte, nem szerkezeti problémáról van szó, ebben az esetben a munkáltató és a dolgozók közötti megegyezésre van szükség.
Szerző
Frissítve: 2018.08.31. 13:59

Gulyás: Drágul a 10 napos autópálya-matrica

Publikálás dátuma
2018.08.31. 11:38
Gulyás Gergely
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is mondta, hogy hozzájárul a határvédelmi költségekhez az Európai Bizottság. Macron szavaira is reagált.
Hozzájárul a határvédelmi költségekhez az Európai Bizottság, és 2975 forintról 3500-ra emelkedik a 10 napos autópálya-matrica ára – egyebek mellett erről is beszélt pénteki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Határvédelem. A miniszter azt mondta, hogy Európai Bizottság 54 millió eurót kifizet Magyarországnak a déli határ védelmére a migrációs válság kezdete óta elköltött mintegy 900 milliós költségből, ezzel elismeri, hogy az ország az unió külső határait védi. A kiadásokból a bizottság több mint 300 millió eurót elfogad, és az ebből jelenleg rendelkezésre álló 54 millió eurót rövid időn belül átutalja. A bizottság a kerítésépítést közvetlenül nem finanszírozza, de egyéb biztonsági kiadásokhoz hozzájárul – tette hozzá. Kérdésre válaszolva hazugságnak nevezte, hogy a tranzitzónákban éheznének a menekültek. E-útdíj. Gulyás közlése szerint január 1-jétől mintegy 5,8 százalékkal emelkedik az e-útdíj, a plusz bevétel pedig közvetett formában egy „falusi útalapba” fog befolyni, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a legkevésbé fejlett falusi útszakaszok fejlődjenek. A 10 napos autópálya-matrica ára 2975 forintról 3500-ra emelkedik – tette hozzá. Lánchíd. Azt mondta, hogy – a főváros kérésének megfelelően – a kormány 7 milliárd forinttal támogatja a Lánchíd és a mellette lévő alagút felújítását. Ugyanakkor a kabinet azt kéri, hogy a felújítás ne tartson tovább másfél évnél. Gulyás szerint ez műszakilag megvalósítható, bár kétségtelenül jelentős szervezést igényel. A felújítás végére megújul a híd pesti oldalán lévő Széchenyi tér is – tette hozzá. Sargentini-jelentés. Gulyás szerint a dokumentum egy utolsó, elkeseredett kísérlete a mostani európai parlamenti időszakban a bevándorláspárti erőknek arra vonatkozóan, hogy a bevándorlással szemben legkövetkezetesebben fellépő magyar kormányt és Magyarországot megbüntessék. Azt mondta, hogy a dokumentum hemzseg a valótlanságoktól. Orbán-Salvini találkozó. A minisztert arról is kérdezték, hogy Macron közölte: Orbán és Salvini úgy gondolja, ő tekinthető a fő ellenségnek Európában, igazuk is van, mert sosem fogja a nacionalistákat és azokat támogatni, akik gyűlöletbeszédet terjesztenek. Gulyás szerint az európai politika egy része megóvná a migránsoktól a kontinenst, Macron pedig a kontrollálatlan migráció támogatója. Hulladékszállítás. Gulyás azt is mondta, hogy a kormány vizsgálatot rendelt el az egyes településeken tapasztalt, a hulladékszállítási számlázással kapcsolatos visszásságok miatt. A miniszter részletfizetés lehetőségét tartotta lehetségesnek azok esetében, akik akár többévnyi számlát kaptak meg egy összegben. NAT. Kérdésre elmondta azt is: kizártnak tartja, hogy a jelenlegi javaslat formájában lépne életbe a Nemzeti alaptanterv egy év múlva, a vitaanyag azonban mindenkinek lehetőséget ad a véleménye kifejtésére. Arra a felvetésre, miszerint ki tudja-e jelenteni, hogy jövőre a budapestiek közvetlenül választanak főpolgármestert, közölte: azt tudja kijelenteni, hogy egyelőre nincs semmilyen törvénymódosítási javaslat az Országgyűlés előtt. Kitért arra is, hogy az Orbán Viktor és Tarlós István közötti találkozó szeptemberben várható.  
Frissítve: 2018.08.31. 13:32

Sargentini-jelentés – Orbán is részt vesz a vitán

Publikálás dátuma
2018.08.31. 09:29

Fotó: Wiktor Dabkowski / AFP
A dokumentumról – mely felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországtól megvonják a szavazati jogokat – szeptember 12-én szavaz a parlament Strasbourgban.
Orbán Viktor személyesen vesz részt szeptember 11-én az Európai Parlament plenáris ülésen, melyen a Sargentini-jelentés vitáját tartják. A dokumentumról másnap szavaz a parlament Strasbourgban – írja az MTI a Magyar Idők cikke alapján. A lap emlékeztet, hogy Judith Sargentini az Európai Zöld Párt képviselőjeként készítette el a magyar jogállamiságról szóló jelentését, amelyet júniusban fogadott el az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), 37 tag támogatásával és 19 ellenszavazattal. A dokumentum felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországtól megvonják a szavazati jogokat. A jelentés szerint Magyarországon szűkülnek a szabadságjogok, a magyar álláspontot részletező levélnek ugyanakkor semmi hatása nem volt.
Judith Sargentini
A jelentésben számos más kérdés mellett kitértek arra is, hogy Magyarországon korlátozták a alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is. A LIBE ráadásul egy néppárti szigorító javaslatot, az olasz Öt Csillag Mozgalom felvetését is elfogadta a jelentés részeként. Judith Sargentini június végén – annak kapcsán, hogy meglehet, a Fidesz és támogatói most még inkább össztűz alá veszik – közölte: „hozzászoktam az egyenes, nyílt beszédhez. Ki fogom bírni”. Orbán Viktor Budapesten beszélt a jelentésről, rámutatva, hogy „a Soros-jelentésként” felfogható dokumentumban nyomást akarnak gyakorolni hazánkra, hogy változtassa meg véleményét a migrációs kérdésben, ám ez nem fog sikerülni. Orbán 2013-ban a szintén a magyar jogállam miatt aggódó Tavares-jelentés idején is személyesen utazott Strasbourgba, az akkori vita során a miniszterelnök visszautasította, hogy az Európai Parlament „gyámság” alá vegye Magyarországot.
Szerző
Frissítve: 2018.08.31. 09:30