Bugár Béla: Fölöslegesen szórják a pénzt Budapestről

Publikálás dátuma
2018.09.01 09:09

Fotó: /
Senki sem tudja, hogy hová folynak el azok a fejlesztési pénzek, amelyeket az Orbán-kormány saját hűbéreseinek osztogat Szlovákiában - állította a Híd-Most elnöke.
– Miért döntött úgy hogy jelölteti magát köztársasági elnöknek? – A párton belül is sokat vitatkoztunk ezen, négy éve nem volt saját jelöltünk, de ma már elérkezett az az időszak, hogy legyen. Ráadásul most indul először reális eséllyel egy magyar politikus. – Számít még Szlovákiában, hogy magyar származású a jelölt? – Még igen, de már egyre kevésbé. Amikor 1998-ban először lett a szlovák parlamentnek magyar alelnöke, a kormánynak pedig magyar nemzetiségű miniszterei lettek, óriási volt a felháborodás, fenyegetések jöttek. Ma már nem ez az elsődleges szempont, hanem a politikai teljesítmény, de azért vannak még nacionalista jelöltek, akik elő fogják venni a kampányban a „magyar kártyát”. – A kampányában hangsúlyozza majd a magyarságát?  – Nem ezt kell hangsúlyoznom, hanem azt, hogy mit tudok hozni a szlovák politikába. Szerintem a többiekhez képest én tudok a legjobban felülemelkedni a pártpolitikai árkokon, az elmúlt 29 évben ugyanis, mióta politizálok, minden oldallal együtt tudtam működni. Kemény helyzet volt például az Európai Unióról szóló népszavazás, amikor kevésen múlt a többség, vagy akár most, amikor döntenünk kellett, hogy a nem túl magyarbarát Smer-rel és a korábban kifejezetten nacionalista Szlovák Nemzeti Párttal koalícióra lépünk-e. Utóbbi esetben az ország és a programunk érdekében vállaltuk a koalíciót, majd Ján Kuciák és menyasszonya meggyilkolása után mi kényszerítettük ki Robert Fico távozását. Vagyis az adott helyzetben mindig gyorsan és szerintem jól döntöttem. Ráadásul a szlovák-magyar feszültség csökkentéséhez szerintem mi járultunk hozzá az elmúlt években a legnagyobb mértékben. – A Magyar Koalíció Pártja támogatására számít? Tárgyal velük?  – Az MKP különleges helyzetben van, eddig jelöltet sem tudtak állítani, ráadásul megjelent a pártban egy nagyon radikális szárny. Nem akarok a nevükben semmit mondani, minden támogatást elfogadok.
– A magyar kormány részéről nem fogadják el hiteles magyar politikusnak. Nem hívják meg például a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást elősegítő Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT) sem. Ha megválasztanák, mire számítana?  – Nekem nem a magyar kormánynak, hanem a választóimnak kell megfelelnem. Itt lakom, itt fizetem az adómat, az itteni kormánytól várom el, hogy jobbítson a magyar kisebbség helyzetén. Ebben segíthet és ronthat is a magyar kormány. Az igaz, hogy eddig nem volt semmilyen kapcsolat a magyar kormány és a Híd között, bár a minisztereink találkoztak, de magyar részről azt kérték, ez maradjon titokban, mert számukra ez „ciki”. Mi ebbe természetesen nem mentünk bele, de most például egy októberi budapesti konferenciára kaptam meghívót, ahol az uniós költségvetésről tárgyalunk majd. Magától Orbán Viktortól kaptam felkérést, hogy szólaljak fel. – Andrej Kiska mostani elnök kifejezetten aktív a szlovák belpolitikában, sokak szerint „túlmozgásos” is. Ön is hasonló felfogásban dolgozna?  – Andrej Kiskánál sokkal aktívabb lennék a belpolitikai válságok megoldásában. Nézzük csak a Kuciák-gyilkosságot és az utána kialakult helyzetet: neki ebben a helyzetben közvetítő-megoldó szerepet kellett volna játszania, nem pedig politikai szerepjátékot. Én összehívtam volna az összes parlamenti pártot egy asztalhoz, leteszek az asztalra egy elképzelést annak érdekében, hogy ne egyéni politikai célokra használjanak fel egy kettős gyilkosságot. Ehelyett ő minden pártot egyenként hívott meg, majd politikai álláspontot fogalmazott meg. Ez nem a köztársasági elnök feladata. Kiska javaslatot sosem tesz, csak kritizál, én nem így tennék. Ráadásul külföldön is védhetné aktívabban az ország érdekeit. – Mire gondol?  – Egy köztársasági elnök nem beszélhet külföldön kizárólag az ország problémáiról - például a korrupcióról, ha közben az adott kormány küzd is ellene. Én azt is elmondanám, hogy egy sor korrupcióellenes törvényt is hoztak. Ráadásul egy szlovák köztársasági elnök nem feledkezhet meg arról, mekkora értéket jelent, hogy az ország lakóinak 14 százaléka nemzetiségi kisebbség. Kiska úr erről rendszeresen megfeledkezik.  – Amikor átjövünk a határon, már a legelső településeken láthatók azok az orosz nyelvű óriásplakátok, amelyek az orosz befolyásra figyelmeztetnek Szlovákiában. Erről mit gondol?  – Azt, hogy politikát csinálni persze plakátokon is lehet, de a tettek talán fontosabbak. Mi elég sokat tettünk azért, hogy Szlovákia nyugati orientációját bebetonozzuk az EU-, és a NATO-tagsággal, pedig – és erről sokan szívesen elfeledkeznek most – a 90-es években azért ez messze nem volt annyira egyértelmű. A jelenlegi kormány külügyi és biztonságpolitikai stratégiája ennek jegyében készült és ebben benne van nyíltan, hogy Oroszország kockázatot jelent. Vannak egyes politikusok, akik másképp beszélnek, de nézzük meg, hogy a kormány összességében miket tesz. Ilyen esetekben nem lehet szlalomozgatni, egyszer ideállni, egyszer oda. – Ehhez képest a putyinista motoros banda, az Éjjeli Farkasok Szlovákiában saját „bázissal” rendelkezik.  – Azért ezt túlzás bázisnak hívni, van egy magánterület, amire egy vállalkozó beengedte őket, de azóta a megfelelő szlovák kormányszervek megtették a szükséges lépéseket. Tény, hogy egy-két héttel korábban is léphettek volna. – Súlyos, máig tartó belpolitikai válságot okozott, hogy egy német vizsgálat szerint a szlovák kormánynak is köze lehet ahhoz, hogy elraboltak Németországból egy vietnami ellenzéki aktivistát, valószínűleg a vietnami titkosszolgálatok. (Kormánygéppel vitték ki az országból – a szerk.) Ebben mit lép a Híd-Most?  – Mi voltunk az elsők, akik kimondták: ha a szlovák kormány bármely szerve, bármely embere részt vett ebben, nincs mit keresnünk ebben a kormányban. De előbb várjuk meg a vizsgálatot, mert a német ügyészség kétszer vizsgálta az ügyet és mindkétszer arra jutottak, hogy valószínűleg Szlovákia tudta nélkül használták fel erre a célra a kormánygépet. Persze az is komoly kérdés: hogyan lehet a belügyminisztérium gépét másra használni, mint amire mi rendelkezésre bocsájtjuk. – És mikorra kell kiderülnie az igazságnak?  – Semmiképpen sem fél év múlva, mert akkor már fújhatjuk. – Ön számít egyébként előrehozott választásokra Szlovákiában?  – Kizárni nem lehet, de itt azért van néhány határidő, ami kijelöli a kereteket. Az idén már nehezen lehetne, jövőre márciusban lesz valószínűleg az elnökválasztás, május 21-én EP-választás, így nagyjából ez a két dátum adódna az év első felében. Ősszel? Akkor már minek, hiszen februárban úgyis jönnek a „rendes” parlamenti választások, nem lenne értelme négy-öt hónappal előrehozni. – Belemennének újból egy koalícióba a Smerrel és az SNS-szel?  – Soha nem ez a kérdés, hanem, hogy a programunkból mit tudunk megvalósítani. Most szerintem sokat meg tudtunk, miközben a kormánykoalíció kilengéseit is fékeztük. Például amikor Robert Fico elkezdett sorosozni, rögtön leállítottuk, hogy ez számunkra elfogadhatatlan. – Együtt ülnek a Fidesszel az Európai Néppártban, Orbán Viktorék nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy az EP-választások előtt az EPP valamilyen közös kampányba kezd, aminek a migránsozás lesz a fő eleme. Erről mit gondol?  – Azt, hogy aki ezt szeretné, az keveri a gazdasági bevándorlót a menekülttel. Ez volt a baj legutóbb Szlovákiában is a kampányban, amikor ezeket tudatosan keverték, összemosták. – Ez a taktika a Fidesznek kétharmadot hozott.  – Ez egy dolog, egy másik pedig, hogy gátlástalanul, mindenáron felhasználok-e minden eszközt, hogy kormányra kerüljek, vagy a lelkiismeretemre hallgatva azt mondom, vannak olyan morális határok, amelyeket nem lépek át, és nem uszítom emberek egy csoportja ellen a saját választóimat. Az biztos, hogy az EU nem kezelte-kezeli jól a menekültkérdést. Megint naponta hallani híreket arról, hogy hány hajó bolyong a Földközi-tengeren a fedélzetén több száz emberrel. A nagy részük gazdasági migráns, őket egyszerűen vissza kellene fordítani. A menekülteket viszont befogadni, de nagyon szigorú kritériumok alapján. Nálunk nagyon szigorú a rendszer, tavaly heten kaptak ilyet, azelőtt tizenhatan, önöknél kétezren, miközben folyik a migráns-kampány. Akkor miről is beszélünk? A menekültek szétosztása? És hogyan? Mi 150 valóban életében fenyegetett szír keresztényt befogadtunk ma már ötvenen sincsenek itt, pedig akkor önszántukból jöttek. Akkor hogyan fogadjunk be menekülteket? Fegyverrel őrzött táborokban tartsuk őket? Ilyenkor csak néznek az európai liberális barátaim, mert ezt valahogy nem gondolták végig. – Nagyon aktív a magyar kormány a határon túli gazdaságfejlesztésben…  – Én másképp hívnám… – Hogyan?  – Az önök kormánya egyoldalúan előnyben részesít bizonyos köröket, akik a kormány hűbéresei. Fölöslegesen szórják a pénzt. Mi hiába magyaráztuk nekik a legelejétől, hogy lehetne ezt jól is csinálni: kössük össze azt a pénzt, amit mi juttatunk Dél-Szlovákiának és azt, amit Budapestről szánnak ide és közösen, világos kritériumok alapján döntsük el, mire költsük. Így viszont senki nem tudja, hova tűnnek el ezek a pénzek. – A rossz nyelvek szerint egy részüket vissza kell csorgatni Magyarországra.  – Én is hallottam erről, de bizonyítékom nincsen. De az biztos, hogy a magyar adófizetők pénzét fölöslegesen, rossz célokra költik. Ide csorog tízezer euró, oda csorog tízezer euró, ennyit hallunk erről az egészről, így nem sok látszata van. Aminek lehet értelme, az az óvodafejlesztési program, ami a református egyházon keresztül megy, így viszont nagyon nehéz lesz bevinni őket a szlovák óvodai rendszerbe. – A stadionépítésekről mit gondol?  – Nem azért, mert szurkoló vagyok, de a Dunaszerdahelyi AC stadionját ebből kiemelném, mert azt a klubot valóban minden itteni magyar a magáénak érzi. De, hogy Komáromnak van-e szüksége stadionra, azt már kétlem, mert ott nincs foci. Van ellenben extraligás kosárlabda és röplabda.

Névjegy Bugár Béla

Politikai pályafutását a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban kezdte. 1990 után a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés, majd a szétválást követően a szlovák parlament képviselőjeként vált ismertté. 1998-ban az akkor megalakult Magyar Koalíció Pártjának elnökévé választották, ott egészen 2009-ig politizált. Belső viták miatt végül kilépett a pártból és a vele tartókkal Most–Híd néven új szervezetet hoztak létre. A 2010-es választásokon 8,1 százalékkal bejutottak a parlamentbe, míg az MKP kiesett. A legutóbbi, 2016-os voksoláson a szavazatok 6,5 százalékát szerezték meg.

2018.09.01 09:09
Frissítve: 2018.09.02 11:52

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01