Bugár Béla: Fölöslegesen szórják a pénzt Budapestről

Publikálás dátuma
2018.09.01 09:09

Fotó: /
Senki sem tudja, hogy hová folynak el azok a fejlesztési pénzek, amelyeket az Orbán-kormány saját hűbéreseinek osztogat Szlovákiában - állította a Híd-Most elnöke.
– Miért döntött úgy hogy jelölteti magát köztársasági elnöknek? – A párton belül is sokat vitatkoztunk ezen, négy éve nem volt saját jelöltünk, de ma már elérkezett az az időszak, hogy legyen. Ráadásul most indul először reális eséllyel egy magyar politikus. – Számít még Szlovákiában, hogy magyar származású a jelölt? – Még igen, de már egyre kevésbé. Amikor 1998-ban először lett a szlovák parlamentnek magyar alelnöke, a kormánynak pedig magyar nemzetiségű miniszterei lettek, óriási volt a felháborodás, fenyegetések jöttek. Ma már nem ez az elsődleges szempont, hanem a politikai teljesítmény, de azért vannak még nacionalista jelöltek, akik elő fogják venni a kampányban a „magyar kártyát”. – A kampányában hangsúlyozza majd a magyarságát?  – Nem ezt kell hangsúlyoznom, hanem azt, hogy mit tudok hozni a szlovák politikába. Szerintem a többiekhez képest én tudok a legjobban felülemelkedni a pártpolitikai árkokon, az elmúlt 29 évben ugyanis, mióta politizálok, minden oldallal együtt tudtam működni. Kemény helyzet volt például az Európai Unióról szóló népszavazás, amikor kevésen múlt a többség, vagy akár most, amikor döntenünk kellett, hogy a nem túl magyarbarát Smer-rel és a korábban kifejezetten nacionalista Szlovák Nemzeti Párttal koalícióra lépünk-e. Utóbbi esetben az ország és a programunk érdekében vállaltuk a koalíciót, majd Ján Kuciák és menyasszonya meggyilkolása után mi kényszerítettük ki Robert Fico távozását. Vagyis az adott helyzetben mindig gyorsan és szerintem jól döntöttem. Ráadásul a szlovák-magyar feszültség csökkentéséhez szerintem mi járultunk hozzá az elmúlt években a legnagyobb mértékben. – A Magyar Koalíció Pártja támogatására számít? Tárgyal velük?  – Az MKP különleges helyzetben van, eddig jelöltet sem tudtak állítani, ráadásul megjelent a pártban egy nagyon radikális szárny. Nem akarok a nevükben semmit mondani, minden támogatást elfogadok.
– A magyar kormány részéről nem fogadják el hiteles magyar politikusnak. Nem hívják meg például a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást elősegítő Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT) sem. Ha megválasztanák, mire számítana?  – Nekem nem a magyar kormánynak, hanem a választóimnak kell megfelelnem. Itt lakom, itt fizetem az adómat, az itteni kormánytól várom el, hogy jobbítson a magyar kisebbség helyzetén. Ebben segíthet és ronthat is a magyar kormány. Az igaz, hogy eddig nem volt semmilyen kapcsolat a magyar kormány és a Híd között, bár a minisztereink találkoztak, de magyar részről azt kérték, ez maradjon titokban, mert számukra ez „ciki”. Mi ebbe természetesen nem mentünk bele, de most például egy októberi budapesti konferenciára kaptam meghívót, ahol az uniós költségvetésről tárgyalunk majd. Magától Orbán Viktortól kaptam felkérést, hogy szólaljak fel. – Andrej Kiska mostani elnök kifejezetten aktív a szlovák belpolitikában, sokak szerint „túlmozgásos” is. Ön is hasonló felfogásban dolgozna?  – Andrej Kiskánál sokkal aktívabb lennék a belpolitikai válságok megoldásában. Nézzük csak a Kuciák-gyilkosságot és az utána kialakult helyzetet: neki ebben a helyzetben közvetítő-megoldó szerepet kellett volna játszania, nem pedig politikai szerepjátékot. Én összehívtam volna az összes parlamenti pártot egy asztalhoz, leteszek az asztalra egy elképzelést annak érdekében, hogy ne egyéni politikai célokra használjanak fel egy kettős gyilkosságot. Ehelyett ő minden pártot egyenként hívott meg, majd politikai álláspontot fogalmazott meg. Ez nem a köztársasági elnök feladata. Kiska javaslatot sosem tesz, csak kritizál, én nem így tennék. Ráadásul külföldön is védhetné aktívabban az ország érdekeit. – Mire gondol?  – Egy köztársasági elnök nem beszélhet külföldön kizárólag az ország problémáiról - például a korrupcióról, ha közben az adott kormány küzd is ellene. Én azt is elmondanám, hogy egy sor korrupcióellenes törvényt is hoztak. Ráadásul egy szlovák köztársasági elnök nem feledkezhet meg arról, mekkora értéket jelent, hogy az ország lakóinak 14 százaléka nemzetiségi kisebbség. Kiska úr erről rendszeresen megfeledkezik.  – Amikor átjövünk a határon, már a legelső településeken láthatók azok az orosz nyelvű óriásplakátok, amelyek az orosz befolyásra figyelmeztetnek Szlovákiában. Erről mit gondol?  – Azt, hogy politikát csinálni persze plakátokon is lehet, de a tettek talán fontosabbak. Mi elég sokat tettünk azért, hogy Szlovákia nyugati orientációját bebetonozzuk az EU-, és a NATO-tagsággal, pedig – és erről sokan szívesen elfeledkeznek most – a 90-es években azért ez messze nem volt annyira egyértelmű. A jelenlegi kormány külügyi és biztonságpolitikai stratégiája ennek jegyében készült és ebben benne van nyíltan, hogy Oroszország kockázatot jelent. Vannak egyes politikusok, akik másképp beszélnek, de nézzük meg, hogy a kormány összességében miket tesz. Ilyen esetekben nem lehet szlalomozgatni, egyszer ideállni, egyszer oda. – Ehhez képest a putyinista motoros banda, az Éjjeli Farkasok Szlovákiában saját „bázissal” rendelkezik.  – Azért ezt túlzás bázisnak hívni, van egy magánterület, amire egy vállalkozó beengedte őket, de azóta a megfelelő szlovák kormányszervek megtették a szükséges lépéseket. Tény, hogy egy-két héttel korábban is léphettek volna. – Súlyos, máig tartó belpolitikai válságot okozott, hogy egy német vizsgálat szerint a szlovák kormánynak is köze lehet ahhoz, hogy elraboltak Németországból egy vietnami ellenzéki aktivistát, valószínűleg a vietnami titkosszolgálatok. (Kormánygéppel vitték ki az országból – a szerk.) Ebben mit lép a Híd-Most?  – Mi voltunk az elsők, akik kimondták: ha a szlovák kormány bármely szerve, bármely embere részt vett ebben, nincs mit keresnünk ebben a kormányban. De előbb várjuk meg a vizsgálatot, mert a német ügyészség kétszer vizsgálta az ügyet és mindkétszer arra jutottak, hogy valószínűleg Szlovákia tudta nélkül használták fel erre a célra a kormánygépet. Persze az is komoly kérdés: hogyan lehet a belügyminisztérium gépét másra használni, mint amire mi rendelkezésre bocsájtjuk. – És mikorra kell kiderülnie az igazságnak?  – Semmiképpen sem fél év múlva, mert akkor már fújhatjuk. – Ön számít egyébként előrehozott választásokra Szlovákiában?  – Kizárni nem lehet, de itt azért van néhány határidő, ami kijelöli a kereteket. Az idén már nehezen lehetne, jövőre márciusban lesz valószínűleg az elnökválasztás, május 21-én EP-választás, így nagyjából ez a két dátum adódna az év első felében. Ősszel? Akkor már minek, hiszen februárban úgyis jönnek a „rendes” parlamenti választások, nem lenne értelme négy-öt hónappal előrehozni. – Belemennének újból egy koalícióba a Smerrel és az SNS-szel?  – Soha nem ez a kérdés, hanem, hogy a programunkból mit tudunk megvalósítani. Most szerintem sokat meg tudtunk, miközben a kormánykoalíció kilengéseit is fékeztük. Például amikor Robert Fico elkezdett sorosozni, rögtön leállítottuk, hogy ez számunkra elfogadhatatlan. – Együtt ülnek a Fidesszel az Európai Néppártban, Orbán Viktorék nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy az EP-választások előtt az EPP valamilyen közös kampányba kezd, aminek a migránsozás lesz a fő eleme. Erről mit gondol?  – Azt, hogy aki ezt szeretné, az keveri a gazdasági bevándorlót a menekülttel. Ez volt a baj legutóbb Szlovákiában is a kampányban, amikor ezeket tudatosan keverték, összemosták. – Ez a taktika a Fidesznek kétharmadot hozott.  – Ez egy dolog, egy másik pedig, hogy gátlástalanul, mindenáron felhasználok-e minden eszközt, hogy kormányra kerüljek, vagy a lelkiismeretemre hallgatva azt mondom, vannak olyan morális határok, amelyeket nem lépek át, és nem uszítom emberek egy csoportja ellen a saját választóimat. Az biztos, hogy az EU nem kezelte-kezeli jól a menekültkérdést. Megint naponta hallani híreket arról, hogy hány hajó bolyong a Földközi-tengeren a fedélzetén több száz emberrel. A nagy részük gazdasági migráns, őket egyszerűen vissza kellene fordítani. A menekülteket viszont befogadni, de nagyon szigorú kritériumok alapján. Nálunk nagyon szigorú a rendszer, tavaly heten kaptak ilyet, azelőtt tizenhatan, önöknél kétezren, miközben folyik a migráns-kampány. Akkor miről is beszélünk? A menekültek szétosztása? És hogyan? Mi 150 valóban életében fenyegetett szír keresztényt befogadtunk ma már ötvenen sincsenek itt, pedig akkor önszántukból jöttek. Akkor hogyan fogadjunk be menekülteket? Fegyverrel őrzött táborokban tartsuk őket? Ilyenkor csak néznek az európai liberális barátaim, mert ezt valahogy nem gondolták végig. – Nagyon aktív a magyar kormány a határon túli gazdaságfejlesztésben…  – Én másképp hívnám… – Hogyan?  – Az önök kormánya egyoldalúan előnyben részesít bizonyos köröket, akik a kormány hűbéresei. Fölöslegesen szórják a pénzt. Mi hiába magyaráztuk nekik a legelejétől, hogy lehetne ezt jól is csinálni: kössük össze azt a pénzt, amit mi juttatunk Dél-Szlovákiának és azt, amit Budapestről szánnak ide és közösen, világos kritériumok alapján döntsük el, mire költsük. Így viszont senki nem tudja, hova tűnnek el ezek a pénzek. – A rossz nyelvek szerint egy részüket vissza kell csorgatni Magyarországra.  – Én is hallottam erről, de bizonyítékom nincsen. De az biztos, hogy a magyar adófizetők pénzét fölöslegesen, rossz célokra költik. Ide csorog tízezer euró, oda csorog tízezer euró, ennyit hallunk erről az egészről, így nem sok látszata van. Aminek lehet értelme, az az óvodafejlesztési program, ami a református egyházon keresztül megy, így viszont nagyon nehéz lesz bevinni őket a szlovák óvodai rendszerbe. – A stadionépítésekről mit gondol?  – Nem azért, mert szurkoló vagyok, de a Dunaszerdahelyi AC stadionját ebből kiemelném, mert azt a klubot valóban minden itteni magyar a magáénak érzi. De, hogy Komáromnak van-e szüksége stadionra, azt már kétlem, mert ott nincs foci. Van ellenben extraligás kosárlabda és röplabda.

Névjegy Bugár Béla

Politikai pályafutását a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban kezdte. 1990 után a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés, majd a szétválást követően a szlovák parlament képviselőjeként vált ismertté. 1998-ban az akkor megalakult Magyar Koalíció Pártjának elnökévé választották, ott egészen 2009-ig politizált. Belső viták miatt végül kilépett a pártból és a vele tartókkal Most–Híd néven új szervezetet hoztak létre. A 2010-es választásokon 8,1 százalékkal bejutottak a parlamentbe, míg az MKP kiesett. A legutóbbi, 2016-os voksoláson a szavazatok 6,5 százalékát szerezték meg.

2018.09.01 09:09
Frissítve: 2018.09.02 11:52

Bezárják a felújított pszichiátriát, ahol régebben a radiátorhoz kötözték a betegeket

Publikálás dátuma
2018.11.20 06:00

Fotó: / Molnár Ádám
Szakemberhiányra hivatkozva számolják fel azt a részleget, amire a két éve 69 millió forintot költöttek.
A tervek szerint a közeljövőben a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézet veszi át a Dél-Pesti Centrum Kórházhoz tartozó Merényi pszichiátria betegeit, dolgozóit. Információink szerint a Merényi – két éve mintegy 69 millió forintért felújított – pszichiátriai részlegének munkatársai eddig csak informálisan kaptak tájékoztatást a kialakult helyzetről, és arra kérték őket, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntést, ne meneküljenek pánikszerűen a kórházból. Az érintettek viszont aggódnak az év végére, legkésőbb kora tavaszra tervezett áttelepítés miatt: mint azt lapunknak többen is elmondták, egyelőre semmilyen konkrét felvilágosítást nem kaptak a kórház vezetésétől, miközben azt hallják, december végén megszűnik az osztályuk. Arról lapunk már januárban írt: a Dél-Pesti Centrum Kórház főigazgatója, Vályi Nagy István 2017 szeptemberében a személyi feltételek hiánya miatt maga kért engedélyt arra, hogy a pszichiátrián 64 ágyból 30-on szüneteltethesse a betegellátást.
2017-ben a kórház menedzsmentje még azt mondta: "rendben működnek", a betegek biztonságban vannak.
Csakhogy azóta mindössze néhány orvos maradt az osztályon. Információink szerint a szakemberhiányt az intézmény vezetői extra juttatásokkal próbálták enyhíteni. Úgy tudjuk, az ügyeletet ellátóknak a béren kívül óránként plusz 2500 forintot fizettek. Az új helyen, a Nyírő Gyula kórházban nem fizetnek ennyit. A Merényi pszichiátriai részlegét 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után ágyanként egymillió forintos állami támogatással alakították ki. Majd alig két éve a 64 ágyas pszichiátriai osztály teljes, a 69 ágyas pszichiátriai rehabilitációs osztály pedig részleges felújításon esett át. Teljesen átalakították, biztonságosabbá tették a kórház zártosztályát, valamint gerontopszichiátriai részleget alakítottak ki. A beruházásra 40 millió forintot a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a vis maior keretéből adott, a fennmaradó 29 millió forintot az intézmény saját forrásából biztosította. Mindehhez a 40 milliós rendkívüli segélyt azt követően kapták, hogy 2015 nyarán az ombudsman határozottan azt kérte, zárják be a részleget, mert az alkalmatlan a betegellátásra.
Az ombudsman látogatásáról készült jelentésben sokkoló körülményekről írtak: a zsúfolt osztályon a radiátorhoz kötözték ki a betegeket, beáztak a helyiségek, a mosdóból kifolyt szennyvíz több kórtermet elárasztott, orvossal alig találkoztak. Néhány hónappal később az lett újsághír, hogy októberben a zárt osztályon egy beteg megölt egy másikat, majd ugyanennek a részlegnek ablakából ugrott ki egy páciens.

Elbukott lélegeztetőgép-per

Pert vesztett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Közbeszerzési Hatósággal szemben, vagyis jogos volt a nagy összegű bírság, amit egy súlyosan szabálytalan közbeszerzés miatt kapott az állami intézmény – szúrta ki az Index. A Népszava írt elsőként a lélegeztetőgépek és monitorrendszerek beszerzésére kiírt ÁEEK-pályázat visszásságairól. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozata szerint mondvacsinált indokkal zárták ki az 1,7 milliárdos tenderből azt a céget, amely a legolcsóbb ajánlatot tette. A versenyben maradók legalább 700 millióval drágábban vállalták az intenzív osztályokra szánt eszközök cseréjét. Akkor egy példátlanul nagy összegű, 50 millió forintos bírságot szabtak ki az ÁEEK-re.
Ezután újabb 30 milliós bírsággal sújtotta a KDB a kórházfenntartót, mert csaknem 10 milliárd forint értékben ismét versenypiaci szabályokat sértve vásárolt volna laborgépeket és egyéb eszközöket. Később újabb – altatógépekre és egyéb eszközökre kiírt – közbeszerzési eljárása járt 5-5 milliós bírsággal.
Tavaly év végéig négy tendert és mintegy 100 millió forintot bukott el a kórházfenntartó a szabálytalan közbeszerzésekkel. Mint emlékezetese 2011-ben a kórházak államosításától egyebek mellett az hatékonyabb, átláthatóbb közbeszerzéseket reméltek.

Szerző
2018.11.20 06:00
Frissítve: 2018.11.20 06:00

Bekérette a macedón külügy Gruevszki miatt a magyar nagykövetet, és nem udvariaskodtak

Publikálás dátuma
2018.11.19 21:36

Fotó: AFP/
Dux László szkopjei nagykövet egy tiltakozójegyzéket kapott, amiben a volt macedón kormányfő azonnali kiadatását kérik Magyarországtól
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében - írja az MTI.  A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta, és szívélyesen – ám diplomácia nyelvén nagyon erélyesen – kérte Magyarországot Gruevszki kiadatására. Dimovszki reményéét fejezte ki, hogy Magyarország  a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, így  
haladéktalanul elutasítja az elítélt szökevény, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és késlekedés nélkül kiadja őt Macedóniának, hogy a körözött politikus letöltse rá kiszabott, kétéves börtönbüntetését.
 Zoran Zaev macedón kormányfő ezután kijelentette: Macedónia már kezdeményezte a politikus kiadatását, Szkopje mindent megtesz annak érdekében, hogy Gruevszkit hazaszállítsák.    Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Gruevszki egy magyar külképviseleten jelezte, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a magyar kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe abban, hogy az említett külképviseletre eljusson. Szijjártó arról már nem beszélt, hogy a magyar diplomácia szerepet játszhatott Gruevszki későbbi szöktetésében, lapértesülés szerint ugyanis magyar diplomaták adták kézről kézre a menekülő ex kormányfőt. Nehezen hihető Szijjjártó azon kijelentése is,hogy „Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt” – hiszen az albán rendőrség már jelezte, hogy a volt macedón kormányfő kétségkívül illegálisan és gyalog jutott át Macedóniából Albániába, ahonnan aztán magyar diplomáciai járművel ment tovább Montenegróba, majd Szerbián keresztül utazott tovább. Illegális lehetett a szökevény Magyarországra juttatása is, hiszen a politikus útlevél nélkül érkezett egy biztonságos harmadik országból, azaz Szerbiából – egy szír vagy afgán menedékkérőt ezért habozás nélkül tranzitzónába zártak volna a magyar hatóságok. de Nikola Gruevszkinek megkülönbeztetett bánásmód járt, pusztán azért, mert tíz évig miniszterelnök volt.
2018.11.19 21:36
Frissítve: 2018.11.19 21:38